Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások
Today at 3:40 pm



Today at 8:39 am


Yesterday at 11:31 pm


Yesterday at 9:55 pm

Yesterday at 9:47 pm

Yesterday at 9:10 pm




Ki van itt?
belépett tagjaink



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég




Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 4
Polgárok 3 1
Hadsereg 2 4
Ellenállók 2 6
Flotta 5 7
Perdaiak 9 1
Összesen 21 23
A hónap
legaktívabb tagjai
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Őrpontok
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Kancellária


Őrpontok Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
65

☽ :
Őrpontok Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Hétf. Júl. 29, 2019 12:57 pm
Következő oldal

Őrpontok
 





Mivel a lebukás kockázata nélkül nem építhetnek a felszínen őrtornyokat, ezért csak őrpontokról beszélhetünk. Ezek olyan természet által kialakított helyek, melyekről kiváló rálátás nyílik a szurdokra, és a környék többi olyan részére, ahonnan a Rebelliumba vezető barlangjáratok megközelíthetőek. Nem a legizgalmasabb munka itt őrségben lenni, de addig jó! Időnként az erre tévedő vadállatok, főleg a démontigris és az oroszlánmadár tud nem kevés izgalmat és felfordulást okozni.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Reagok száma :
5


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Vas. Dec. 01, 2019 10:15 pm
Következő oldal
Tywinna & John

Amikor meghallottam az új híreket egy közelgő szállítmányra, még nem sejtettem, hogy aktív részese leszek ennek az akciónak. Mondhatnám, „kulcsfigurája”, mert nem igazán volt senki jelentkező, aki bevállalná az egész éjszakai őrséget. Ha engem kérdeznének, akkor csak lusták, mint a föld! Néha egy kis noszogatás és seggberugás azért nem ártana némelyik ingyenélőnek, akik meresztik magukat a Bázison és csak a sültet várnák a szájukba! Azért lenne egy pár ötletem a kivitelezésre, ami kissé megegyengetné a fizimiskájukat, ha nem vonszolják a nemesebbik felüket. Ha egyáltalán mást tudnak még csinálni a zabáláson és a horkoláson kívül. De, hogy maradjak a felháborodásom tárgya mellett, nekem kell kimennem az Őrtoronyba, és megmutatni ezeknek a gyászmadaraknak, hogy is kell ezt csinálni! Szóval… kaptam magam pár adag étellel-mert azért tegyük hozzá, hogy rohadt sok az óra reggelig- és irányba is vettem a dombtetőn magasló helyemet, ami délig biztosan elhúzódhat. A zsákomba rámolva még pár hasznosnak ítélt holmit, és el is indulok. Este van és a megszokott rutin után elhelyezkedem az őrhelyen, de kib***ott hideg van. Vagyis, egy kis tűz mellett jobb lenne valami kaját sütni, csak teljen az idő….
Vissza az elejére Go down

Tywinna

Perdai

Születési idő :
2388. nyara

Tartózkodási hely :
Többnyire vadon

Beosztásom :
Védelmező

Reagok száma :
8

Avatar alanyom :
Mariana Fernandes


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Vas. Dec. 01, 2019 10:50 pm
Következő oldal
John & Tywinna

Nyugodtan sétálok a vadonban, mert nincs mitől félnem. A természet törvényét vallom, ami nem más, mint az erősek megmaradnak, s a gyengék pedig elhullanak. A fajom nem véletlenül él még most is, s szerintem 1000 év után is. A szurdok közelében járok, vagyis távolabb, ahonnan jól ráláthatok. Szép a kilátás, azonban ahogy beesteledik, úgy a szép kilátásnak lőttek.  A sötétségben haladok, míg nem megpillantok egy alakot mozdulni. Megtorpanok, s leguggolok szépen lassan, abban bízva, hogy nem szúrt ki engem.
~ Ember? Vagy állat?Esetleg Perdai? Ellenség vagy barát? ~ ez visszhangzik a fejemben, miközben elterülök az aljnövényzeten, teljesen eggyé válva vele. Egy darabig várok, azután pedig lassan előre kúszok. Néha megállok, hogy felmérjem a távolságot kettőnk között. Egyre közelebb érek, azonban egyáltalán nem tudom meghatározni a faját. 10 méterre vagyok tőle, mikor legegyszerűbbnek tartom, hogy rászóljak.
- Hé! Már rég halott lennél! - mivel nem beszélem az emberi nyelvet, így a sajátomon szólok felé. Lassan kihúzom magam, hogy a körvonalaimat láthassa. Elindulok felé, hogy meggyőződjek róla, hogy milyen fából faragták. Meg kell halnia vajon vagy érdemes arra, hogy éljen tovább?
- Ne mozdulj! - szólok még hozzá, s ennyivel egyelőre letudom a beszédet.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Reagok száma :
5


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Vas. Dec. 01, 2019 11:07 pm
Következő oldal
Tywinna & John

Kellő magányomban és bokros teendőim közepette észre sem veszem, hogy valaki a közelembe surrant. Mondanám, hogy jó a fülem, de ezek szerint vagy nagyon ügyes az osonó, vagy csak én hallucinálok, amikor hangokat hallok a szurdok meredeke felől. Tudtommal rajtam kívül egy „károgó” sincs a közelemben, így marad az első verzió.
-Hogy mi vagyok?-nézek körbe a sötétségbe, de valahogy nem értem pontosan minek is nevezett? Nagyjából kábé két szót értettem, de az nem igazán tiszta, hogy ki és mit akar tőlem.
-Mozduljak? Hová? –mintha egy szellemmel dumálnék, és nagyon remélem, hogy nem a rég megmurdelt nagynéném jött vissza kísérteni! Akkor aztán, nem én a halott, hanem ő lesz másodszorra! Persze az sem ártana, ha teljesen érteném, amit mondd, és nem kellene kombinálnom.
-Mi az a …? Hová a fenébe raktam?!- meresztem a szemem, de csak egy körvonalat látok, és ha jól veszem ki a sötétből, akkor egy női alak közeledik. Ebből a látótávolságból nem igazán tudom eldönteni, hogy kicsoda, így a zsákom tartalma között kutatok valami világításra alkalmas tárgy után. Érdekel, hogy ki a fene járkál ilyenkor idefent a tetőn, ahol még a madár se jár!

Vissza az elejére Go down

Tywinna

Perdai

Születési idő :
2388. nyara

Tartózkodási hely :
Többnyire vadon

Beosztásom :
Védelmező

Reagok száma :
8

Avatar alanyom :
Mariana Fernandes


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Hétf. Dec. 02, 2019 8:18 pm
Következő oldal
Fura reakciót látok a férfi részéről, mikor megszólalok. Abból következtetek, hogy az nem túl tisztán látható alak, igazán furán mozog a helyén. Egyelőre nem közeledek, csak megfigyelem a férfit, hogy miként viselkedik az irányomban. Nem látom túlságosan tisztán az arcának vonásait, vagy tetteit. Akár az szintén előfordulhat, hogy rám szegezi a fegyverét. Különösen nem tud meghatni az ilyennel, mert van pár rejtett képesség a tarsolyomban.
- Nem értem, amit mondasz! - szólok vissza, miközben egy lemondó sóhaj szökken ki az ajkaim közül. Úgy érzem, hogy hiába van itt az emberi nyelv, attól függetlenül nehéz velük beszélgetést kezdeményezni. Az idegen szavára nem tudok tulajdonképpen, hogy mi válaszoljak, mert nem tudom az értelmét, vagy jelentését.
Miről beszélsz? - kezdek nyugtalanná válni, ám ha nem akadályozza meg, hogy tovább menjek,  akkor így folytatom a beszédem.
- Ide! Ide figyelj! - mutatok magamra, s megragadom a kezdés lehetőségét. Kezemnek a segítségével mutatok rá a közelemben levő kőre, aminek formája kellemes ülőalkalmatosság lehet. Utána magamra mutatok, majd nem sokkal később újra a kőre. Ezzel próbálom jelezi felé, hogy megszállnék itt éjszakára.
- Te Ki? - mutogatok rá hevesen, ezzel egyetemben odasétálok az előbbi helyre. Várom, hogy mit válaszol.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Reagok száma :
5


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Hétf. Dec. 02, 2019 11:40 pm
Következő oldal
Tywinna & John

Ha legközelebb ki fogok ide jönni, akkor emlékeztetőt csinálok, hogy legalább két lámpát hozzak magammal. Mert, persze most amikor kellene, nem találom a zsákomban. Mire megtalálom, addigra már közelebb is ér a női alak, akinek a szavait csak részben vagy alig értettem. Az igazság az, hogy a helyiek nyelvét használnám, de én csak pár szót vagy mondatot tudok beszélni, és most sem teljesen értem, amit mond, vagy kérdez. Lehet, jobban kellett volna figyelnem az oktatáson, de bevallom rohadtul nem izgatott, amit hadovált a „Tanár”, vagy bárminek is nevezhető az az alak, aki jószerivel többet volt részeg, mint józan. Én sem vetem meg a jó szivart, vagy éppenséggel a kemény italokat, de azért van bennem mérték.
-Akkor ketten vagyunk. – vonom meg a vállam, miközben próbálom bekapcsolni a lámpát, de ez a szar nem működik. Hurrá! Valamit értek, amit mondd, de ezzel nem jutottam sokra. Ami nagyjából dereng, azt mondom a saját nyelvén, bár inkább ez a mondataim felére igaz, mert ami nem jut eszembe, azt a sajátomon mondom. Aztán vagy megértjük egymást vagy nem… több lehetőség nem hiszem, hogy lenne. Ha kimondanám, ami most eszembe jutott, akkor nem biztos, hogy szép szemekkel nézne rá, akárki is ez a nő.
-Helló. –Na, ezt valahogy kinyögöm neki a nyelvén, és sűrű buzgalommal kutatok az emlékeim között, hátha valami derengene a tanultakból. Amit nem hinnék, de reméljük a legjobbakat. –Megvagyok. Itt. - ezt nem tudom honnan szedtem, de eszembe jutott, hátha… Mire a fejvakarásom mellett kinyögnék bármiféle értelmesnek mondható szót, addigra már a nő mellettem áll és egy köre mutat. – Oké. Ülj csak le. Nem kell állnod. – mutogatok hasonlóképp, de lassan azért eszembe jutogatnak a szavak, ha nem is egy értelmes mondattá szerkesztve.
-Leül én is, te is, oda. - Na, ez is nagyjából képben van, de ahogy erre rájövök, a csajkámban melegedő kajám majdnem odaég. – Bassszzzza meg! – kapok gyorsan a viseltes flaskám felé, hogy lekapjam az apró tűzről és közben ne borítsam ki. Mindig is utáltam a főzést és a melegítést, mert soha nem tudtam eltalálni, mikor lesz megfelelő és ehető állapotban. De, hogy mentsem, ami menthető, rámutatok a forró ételre és próbálom szavakba foglalni, hogy megértessem a szándékomat.
-Enni te, velem együttesen? – fura, de még így nem kínáltam meg senkit, s ahogy eddig is tartotta a mondás, az ellenségem- ellensége a barátom! Szóval, ha jól látom, akkor ez a megállapításom helytálló. Legalábbis addig, amíg nem ragad fegyvert és nem akar kinyírni. Talán valamennyire érthető, amit akarok, bár ezzel magam se vagyok tisztában. Egy próbát megér, ha már eddig nem egy dárdával vagy nyíllal lőtt le. A kínálásomat kézjelekkel is alátámasztom, és ha szerencsém van – ami nem szokott lenni általában- akkor nem ellenséges mozdulatnak veszi és folytatódhat a barkóba. Amúgy is utálok egyedül enni. Legalább nem lesz unalmas a várakozás reggelig,ha addig marad  a "vendégem".
Vissza az elejére Go down

Tywinna

Perdai

Születési idő :
2388. nyara

Tartózkodási hely :
Többnyire vadon

Beosztásom :
Védelmező

Reagok száma :
8

Avatar alanyom :
Mariana Fernandes


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Kedd Dec. 03, 2019 5:56 am
Következő oldal
Fogalmam sincs, hogy miről beszél a másik, mikor nekem válaszol, de ráhagyom. Nem vetette rám magát a szavai után, így úgy vélem, hogy nem ártó hangzásúak vagy figyelmeztetőek. Továbbra sem tudom megállapítani, hogy ellenség vagy barát, csupán annyit, hogy nem Perdai. Nem hozom fel előtte, hogy pocsék a kiejtése, mert valószínűleg hiányzott azon az órán. Végül oda eljut a mi beszélgetésünk, hogy köszönjön nekem, ám ez inkább mosolyt csal ajkaimra, mert nem a beszélgetés közepén kellett volna elsütni. Ezzel egyetemben hasonlóképpen teszem.
- Helló – annyi különbség van közöttünk, hogy én folyékonyan mondom ki a nyelvünk szavait. Nála azonban néha az az érzetem támad, mintha a nyelve bukdácsolna. Közelebb lépdelek, s megpillantok egy kényelmes természetes ülő formát, így megpróbálkozok azzal, hogy leülhessek oda. Ha jönne harmadik fél, akkor szerintem az orra alatt somolyogna a látványtól. Sokat mutogatunk, amellett hogy milyen silányan beszélgetünk egymással.
- Köszönöm – ragadom meg a pillanatot,s pillanatok alatt a formás hátsómat pihentetem a kövön. Utána elkezd kapkodni, s valami furát mond a saját nyelvén. Kérdőn nézek rá, hogy mi lelte őt? Akkor pillantom meg, hogy  az ételével bajlódik. Meglepetésemre megkínál, azonban én ingatom a fejem, hogy nem kérek.
- Büdös kaja, nem tápláló – a saját táskámból előhúzom a nyársra húzott féreglárvákat, amik frissek még. Pár órásak, csak éppenséggel nem volt időm megsütni őket. Ránézek a tűzre, s felteszem neki a nagy ajánlatot.
- Ha kapok tüzet, akkor cserébe kapsz igazi kaját – kezemmel mutatom a finomságot, ami élettelenül ott van a nyárson. Sokan megrémülnek a kinézetétől, s igen kevesen merik megkóstolni az ilyen ínyenc falatokat. Míg várok a válaszára, addig a felszerelését kezdem el vizsgálni, hogy abból megtudjam, miféle ember. Igen, különösen nem vagyok oda értük, s most sem vagyok feldobva attól, hogy itt állomásozik vagy tengeti az éjszakáját.
- Hogy hívnak? - érdeklődöm, abban a reményben, hogy válaszol.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Reagok száma :
5


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Kedd Dec. 03, 2019 4:51 pm
Következő oldal
Tywinna & John

Meg se lepődhetnék, hogy a kajám odaégett. Amúgy sem vagyok egy konyhatündér, de nem is leszek. A köszönésen is túl vagyunk, mikor leesik nekem, hogy az érkező nő szavait nem véletlenül nem értettem pontosan, mivel Perdai. Jobban kellett volna figyelnem a tanulásnál, de inkább a gyakorlati részre koncentráltam mindig is, nem a szellemire. Most jól jönne a nyelvtudás, de úgy vagyok vele, ha másként nem, akkor elmutogatjuk. Aztán majdcsak lesz belőle valami.
-Ebben igazad van. – nézek az odakozmált flaskára, és egy mozdulattal el is engedem a kezemből. Már esedékes lett volna rég egy másik darabot beszereznem, de most legalább még egy ok rá, hogy kerítsek egy normálisabbat.
-Oké. – amit értettem belőle, azt inkább nem részletezném, de a nyársra tűzött bogarak, jelenleg ehetőbbnek tűnnek, ha megsütjük, mint a saját kutyulékom.
-Látom te sem vagy hat fogásos kajával elengedve…- vigyorgom, ahogy a lárvákat nézem, de - aki éhes az ne válogasson, alapon- talán előételként megteszik. Mutatok a tűzre, hogy rakja csak rá a felkínált nyársait. Eddig csak kétszer ettem ilyet, de itt az ideje, hogy harmadszorra is vállalkozzak rá.
-Csak tessék! Megosztom veled. – húzom félre a megégett tálat, hogy a nő lerakhassa a tűzre, ha már az enyémmel nem tudtam megkínálni.
-John vagyok. Te?– ahogy egyre többet beszél hozzám a nő, érdekes, de mintha többet is értenék a szavaiból. Csak nem tán ragadt rám valami az órákon, a koszon kívül?
Vissza az elejére Go down

Tywinna

Perdai

Születési idő :
2388. nyara

Tartózkodási hely :
Többnyire vadon

Beosztásom :
Védelmező

Reagok száma :
8

Avatar alanyom :
Mariana Fernandes


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Vas. Dec. 08, 2019 5:29 pm
Következő oldal
Nézem a rossza szagú kaját, ami nem tartogat magában egy étel csodát. Nem ismerem az összetevőit, de attól függetlenül az a érzésem van, hogy rosszul lett elkészítve, s nem odafigyeléssel. Az már más kérdés, hogy a férfi nekem köszönheti, hogy elrontotta, ráadásul miattam. Rám figyelt, s teljesen megfeledkezett a saját ellátásáról. Nézem, hogy milyen könnyedén válik meg az ételmelegítőjétől, vagy hogyan is nevezik azt a saját nyelvükön.
- A túlélésnél nincs hat fogásos kaja – arcom rezdületlenül komoly, mert Perdán túlélni nem egyszerű. Ha hat fogásos kaját szeretnél enni, akkor bizony sokat kell érte dolgozni. Nem esik az öledbe, vagy szádba. Kemény munkával és megfelelő tapasztalattal lehetséges. Szóval a férfi szavai nem éppen jöttek be, főleg a vigyorgással karöltve. Mikor hivatalosan is átadja nekem a kaja készítését és a tüzét, akkor enyhülök meg az irányába.  Nem sokat vesztegetem az időt, hanem a nyársat rápakolom a tűzre. Az ízletes féreglárvákat elkezdem forgatni, mindig csak egy picit és gondosan.
- Fura neved van. - jegyzem meg először, aztán kicsit gondolkozok, hogy miért adhatnám meg neki a nevem?  Eddig egyáltalán nem vívta ki a tiszteletem, vagy a mélységes kíváncsiságom. Amolyan tuti megdögölni heteken belül Perdán, hacsak itteni kajával kellene táplálkoznia.
- A nevem bonyolult számodra, tán később elmondom – s inkább az ételre koncentrálok, mint az ő szavaira. Forgatom szorgalmasan, mert nagyon jól tudom, hogy miként kell elkészíteni a legízletesebben ezt a fogást. Előkerül fűszernövény a  felszerelésemből, amit ügyesen rápakolok a készülendő ételre. Nem oktatom a másikat, s nem avatom be a Perdai gourmé világába, hogy mi miként szoktuk elkészíteni ezeket az ételeket. Ha figyel, akkor elleshet tőlem valamit, ha nem, akkor éhen fog halni. Előveszem a késem, s majd egyik részt kivágom a féreglárvából. Nemsokára az első illatok repülnek felém, s a gyomrom örömében válaszol. Éhes vagyok. Még forgatok rajta 3 kört, aztán leveszem a tűzről.
- Hamarosan ehetünk, hadd hűljön – ennyit szólok, s újra eszembe ötlik, hogy a nevemmel mi legyen?
Győzik bennem a jó szándék, így kimondom a nevem minden felvezető nélkül.
- Tywinna – hogy nevemmel mit fog kezdeni, s miként értelmezi az már az ő felelőssége.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Reagok száma :
5


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Vas. Dec. 08, 2019 7:58 pm
Következő oldal
Tywinna & John

-Ez a baj. – ingatom a fejem rá, - mert ez nagyon is igaz -, de azért lehetne kiadósabb és minőségibb is az ellátmány. Ha a régi emlékeimre gondolok, akkor nagyon is hasonlóan nélkülöztünk évekig az életem során, de azért jó lenne, ha egyszer legalább olyan terítéket kapnék egy asztalra, amin minden finomság és elit-kaja szerepelne. Még a gondolat is elégedettséggel tölt el, nem csak a sok illat, amit már az orromban is érzek. Ha beleszagolnék a levegőbe, akkor teljesen más illat csapná meg a szaglásom. Azt sem tartom kizártnak, hogy fantozmia is előfordulhat, bár most inkább a képzeletem játszik a szaglóidegeimmel.
-Miért fura? – nézek rá, és nem értem, hogy mit talál benne furcsát. –A tied sem éppen szokványos. – teszem mellé apró lábjegyzetként, és amúgy meg nem én adtam magamnak a nevet, hanem a szüleim. Ha jobban belegondolok, akkor kaphattam volna egyéb más elképesztő nevet, de inkább nem említem. Van, ami fura, de még örülök, hogy nem egy szappanopera aktuális szereplője után neveztek el.
-Ha, te mondod! – vonom meg a vállam, ahogy meg van győződve, nem tart sokra, amiért nem perdai vagyok. Talán csak én érzem a hanglejtéséből, hogy lenéz, de mindegy is. Okom nincs feltételezni rosszat felőle, bár hallottam pár érdekes Mende-mondát az itt élőkről. Én sem ítélem el a másikat, amiért nem vagyunk egyformák. Ha másként lenne, akkor már irtanánk egymást, ha valaki eltüsszentené magát a budin. De, hogy ne kanyarogjak a gondolataimba messzire innen, a tábortüzemnél már azért alakul a vacsora. Az odaégett kajámat azért bánom, de ahogy előkerül a rejtekzsebéből a fűszeres tasak, azért kikerekedik a szemem. Honnan van neki ilyesmije?
-Azt mi, amit rászórsz?- érdeklődve lépek kissé közelebb, hátha megszagolhatom és rájövök, miféle port hint a lárvákra, amitől más lesz az illatuk, ahogy sülnek a pattogó tűz felett.
Aztán a nevét is elárulja, de nem tudom, mit jelenthet. Az már sejtem, hogy mindennek oka van ezen a Holdon, miért pont a neveknek ne lenne?
-Üdv. Tywinna. – nyugtázom, hogy ez a neve, de azért piszkálja a fantáziámat, hogy mit jelenthet. Tuti, hogy valami Istenség után nevezték el, mert olyan, mint egy kőszikla… öö…mint egy Vidia?



Vissza az elejére Go down

Tywinna

Perdai

Születési idő :
2388. nyara

Tartózkodási hely :
Többnyire vadon

Beosztásom :
Védelmező

Reagok száma :
8

Avatar alanyom :
Mariana Fernandes


Őrpontok Empty
Utolsó poszt Yesterday at 5:38 am
Következő oldal
- A legfinomabb falatokat, csak a legügyesebb vadászok kapják meg. - nézek rá, mikor az elégedetlen azzal, hogy itt bizony mindent fogcsikorgatva kell megszerezni. Ez az élet törvénye, s minden itt élő és ide járó utazónak tudnia kell. Ha nem, akkor éhen marad. A nevét furának találom, egyáltalán nem olyan a hangzása, mint egy perdai-é.
- Idegen a hangzása, s az az érzetet táplálja bennem, hogy a kimondásakor kitörne a nyelvem. - kissé megszalad a szemöldököm, mikor az én becses nevemről beszél. Nem tartom különlegesnek, mert a falumban vannak még hasonló nevű nők. Nem kötöm rá a másik orrára, így tovább lépek ezen a témán.
- Miért eszel abból? - mutatok rá a konzervdobozra, meg a lábosra. Vannak nálunk is edények, azonban túlságosan nem vagyunk hozzászokva az olyan ételekhez. Kézzel eszünk, s kevés levest készít a népünk. Nem tároljuk őket napokig, hanem annyit veszünk el a természettől, amennyi szükséges. Ezzel szemben az ide jött idegenek másképp tesznek, s sok dolgot nem értek velük kapcsolatban.
Érdeklődik a por iránt, amit rászórok a lárvákra, s az előbbi illat átvált még kellemesebbé. A kezem könnyedén dolgozik, s tudom jól mennyit szabad csupán ráhinteni.
- Titok, én így szeretem. Tywinna fűszer – jegyzem meg, bár gondolom ő azokra a fűszerekre lenne kíváncsi, ami benne van. Sajnos nincs szerencséje, mert ez az egyik féltve őrzött titkom. Ha meg akarja fejteni, akkor jó szaglásának kell lennie, mint egyes állatoknak. Hallom, hogy kiejti a nevem, ami alakul kiejtés szempontjából, de attól függetlenül nem fog levenni a lábamról.
- Nálatok nincsenek fűszerek?
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Őrpontok Empty
Utolsó poszt
Következő oldal
Vissza az elejére Go down
 
Őrpontok
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold :: Rebellium, az ellenállók városa-
Ugrás: