Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások
Today at 4:14 pm




Today at 1:58 pm

Today at 1:44 pm

Today at 9:31 am

Today at 8:34 am

Today at 8:06 am





Ki van itt?
belépett tagjaink



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég




Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 3
Polgárok 3 1
Hadsereg 2 4
Ellenállók 2 5
Flotta 5 6
Perdaiak 8 1
Összesen 20 20
A hónap
legaktívabb tagjai
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Városkapuk
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Eowen

Perdai

Városkapuk - Page 2 Tumblr_inline_pigqvbCkc61v1d82y_1280

Karakterlapom :

Reagok száma :
39

☽ :
Városkapuk - Page 2 Ae3110f38caf29de60f366277f5df3c1]


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Pént. Nov. 08, 2019 8:03 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Szabadítsátok ki  Willit Rodát!
Szóval az ellenállóknak hiszik őket. Még logika is lehet benne, hiszen mi garantálja, hogy nem üzletelünk velük? Na jó, ezt nem kellene, de vannak más városok, más falvak is, akikkel tudnak kommunikálni az ellenállók. Nincsenek ránk szükségeik. Csak egy főhajtással fogadom a zászlós szavait, de tovább nem is tudom gondolni, mert már kapunk egy új vendéget. Vagyis mi vagyunk a vendégek, akkor…
Egy új házigazdát!
A kezem persze nem fogadja el, de semmi gond nincs ebből, a mosolyomon nem olvad le ettől az arcomtól, csak még szélesebbre húzódik. Ahány ember, annyi köszöntési forma, ám a megnevezés.
- Ahogy már Dorian Kancellárnak is említettem, elhagyható a megnevezés a nevem után. Szólítson csak Eowennek - szólok könnyedén, mintha az említett kancellárral mindennap citromos vizes partikat tartanánk. Na jó, lássátok be, hogy a városi víz, totálisan más ízű! És nem feltétlen jó értelemben. Viszont rettentően hideg, hidegebb, mint a források vizei és…
Jó, koncentrálj! Koncentrálj, mert most dolgod van és nem egyedül vagy, még ha egyedül is beszélsz. Az mégis jobban foglalkoztat, hogy valami hírmorzsát hallhassak a másik csapatról. Elkapták őket? Nem? Meddig kellene terelnem, habár ez már elúszott csónak.
Most csak én vagyok, magamra számíthatok és egy dolgom van: Rodát kivinni innen.
Ó, és a szemei! Mosolyognak! De álnok! Velem ellentétben, mert hát nekem nem csak a szemem mosolyog, ugyebár. Ami azt illeti, most tényleg jó kedvem van. Ő a második kancellárom! Lassan elkezdhetem őket gyűjtögetni!
- Jelen pillanatban igen - bólintok kimérten és a Danára pillantok, biztató mosollyal az arcomon, majd vissza a Kancellár Úr irányába. - Habár az aggodalom képes belülről megbetegíteni a perdaiakat - húzom el a számat, kelletlenül, de aztán már vissza is váltok az önfeledt mosolyra.
A levél eltűnésére csak ciccegek egy sort, fejemet is megrázom.
- Sajnálom, ha emiatt zűrt okoztunk, Uram - látom be, hogy miért nem értik, hogy mit is keresünk itt ezáltal. Jó, levél sem volt, de ezt nekik nem kell tudni, elég ha úgy teszünk, mintha lett volna, és mint akik rájönnek, hogy miért is fogadták minket ekképpen.
A kérdésre "reflexszerűen" Psy kutyájára tekintek.
- Talán nem tudja, de Roda körül a levegő, olyan, mint egy virágzó mező a nyári alkonyat idején. Édesen fűszeres, magával ragadó és megbolondító. - azt hiszem egyszer találkoztam a gyógyítóval, de akkor ez maradt meg bennem a legjobban. - Emiatt az illatát nem nehéz követnie, főleg a legjobb kutyának a világon - tekintek vissza újra csak az ebre, vagyis nem eb, de az emberek így értik meg a legjobban őket. Majd újra csak vissza a kancellárra. - Ő követte az illatokat, ám a várost meglátva visszanyargaltak Elorakba - mosolygok önfeledten továbbra is. Ó, csak adja az ég, hogy bejöjjön és elhiggye. Nem akarom a képességem használni rajta, hogy kénytelen legyen felelnie a kérdésemre. Nem akarom még most lebuktatni magam előttük, ahhoz túlságosan is kedvelem ezt a várost.
- Ezért feltételezzük, hogy itt lehet. Tudja, ő mindig szól a Danának, még akkor is, ha csak Elorak szélére megy ki - vonom össze a szemöldököm, mint aki amúgy ezt nem érti. - És mindig szól, hogy mikor tér vissza. Megsérült esetleg? - puhatolózom, hogy miért is itt van és nem Elorakba. Hogy miért nem tért vissza és hogy megtalálták-e. - Esetleg a városi katonák kint sérültek volna meg? - hiszen még azt is kinézhetném a gyógyítóból, hogy önként állt segítségnek.
Vissza az elejére Go down

Mesélő


Városkapuk - Page 2 2Xd4G
Deus ex machina

Reagok száma :
19

☽ :
Városkapuk - Page 2 2Xd4F


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Nov. 13, 2019 9:55 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
A mentőakció


- Rendben, örvendek Eowen. Jenkins kancellár vagyok. - Mutatkozik be ő is, amit persze tudott eddig is a perdai, de a miheztartás végett így udvariasan lehetett megemlíteni a nevét, mielőtt nekiállna a nő jó perdai szokás szerint Callum kancellárnak nevezni. Feltűnik neki a szájhúzás, de egyelőre nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget, még ha továbbra sem hiszi, hogy annyira lelki betegek lennének a perdaiak egy kis aggódástól. Mi lenne velük, ha üres kézzel kellene hazamenniük, majd pár nap múlva elküldenék az emberek nekik Roda fülét vagy ujját? Mielőtt háborúzni kezdenénk, belehalnának az aggodalomba. Milyen könnyű is lenne!
- Ugyan, ennél nagyobb gond sose legyen. - Elég pofátlan mondat enyhe, udvarias kis mosoly mögé bújtatva, figyelembe véve, hogy minden jelenlévő tudja, hogy a gond itt egy perdai elrablása és fogva tartása, nem holmi levélke elkeveredése, ami valószínűleg sosem létezett. Követi a kancellár Eowen pillantását a csíkos kutyára, majd a szavaira visszanéz rá és még enyhén meg is emelkednek a szemöldökei.
- Elismerésem. Nem csak jól beszéli a nyelvünket, de még költői is. - Az embereknél még a szerelmes férfiak se fogalmaznak meg ilyen hasonlatokat az imádott nőről, nemhogy egy gyógyítóról, aki csak egy barát. Már ha barátok egyáltalán. Azt meg nem teszi hozzá bölcsen a kancellár, hogy ő inkább gyanakvás, félelem, ellenszenv és kíváncsiság, félve nyíló bizalom, kétség szagát érezte. De aztán lehet ilyenek a virágzó mezők is nyári alkonyat idején, mert még sosem sétált a kancellár ilyen helyen, hogy tudhassa.
- És mit mondott, most hova készült? - Kérdezi még, inkább csak időhúzásként, na meg kíváncsiságból, mer-e arra utalni a perdai diplomata, hogy lehet egyenesen Elorakból rabolták el a gyógyítót az emberek. Ugyanakkor a nő is kérdez, így kénytelen válaszolni, még ha ez a kelletlenség nem is látszódik rajta.
- Nem tudok róla, hogy megsérült volna egy katonánk is. - Ez persze hazugság, Roda tőre elég jól megtalálta az illesztés rését a páncélon, na meg ahogy elnézte a kancellár, CQL van a tőrben, az is segített átütni a páncélt, de ez most mellékes.
- De ezek szerint igencsak jószívű a gyógyítójuk, hogy ismeretlen embereken is hajlandó lett volna segíteni. - A kancellár arcán kis mosoly jelenik meg, de megfejthetetlen, hogy miféle mosoly ez, mire gondolhat.
- Tudna esetleg egy személyleírást adni a gyógyítóról, Rodáról? Valóban járt itt nemrégiben egy perdai... - Levegőben hagyja a folytatást, hogy mi lett azzal a perdaival és miért volt itt. Lássuk, mennyire lesznek lelki betegek a perdaiak, mennyire látszódik a diplomatájukon az aggodalom?
- Kancellár úr! - Szólal meg a zászlós, mire a kancellár felé pillant.
- Két alakot láttak futni a tó felé. Nem tudom, meddig biztonságos idekint.

//Határidő: november 17. - vasárnap - 24:00//
Vissza az elejére Go down

Eowen

Perdai

Városkapuk - Page 2 Tumblr_inline_pigqvbCkc61v1d82y_1280

Karakterlapom :

Reagok száma :
39

☽ :
Városkapuk - Page 2 Ae3110f38caf29de60f366277f5df3c1]


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Nov. 14, 2019 8:55 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Szabadítsátok ki  Willit Rodát!
- Tudom - mosolygok rá kedélyesen. Majd fejemet előbb hol jobbra, majd balra billentve tekintek a zászlósra a válla felett. - Az előbbi közjátékból, no és mert megtanították! - mutatok rá erre. És még csak nem is hazudok! Amikor elkezdtem "dolgozni" itt, akkor kaptam egy gyors kiképzést - ahogy ők említették. Amúgy meg csak fejtágítást. Ki kicsoda, kinek miként illendő köszönni, kinek mi a rangja. Na, ez az egy dolog, ami még mindig nem tiszta nekem. Az égiek annyira túlbonyolítanak mindent.
Ám azt sikerült megjegyeznem, hogy mindenek felett a kancellárok állnak!
A könnyed megjegyzéséhez párosuló mosolyától csak még szélesebbre húzom az ajkaimat. Szinte már szórakoztat is a helyzet. Ami azt illeti, szórakoztatna is, ha nem ebben a körülménybe lennénk itt. Vagy legalábbis ne lennének körülöttem olyanok, akik nincsenek hozzászokva ehhez a világhoz, kultúrához, viselkedéshez.
- Köszönöm. A legtöbb szavakat a költőik verseiből tanultam. Úgy tartották, hogy így a legegyszerűbb számomra is - mosolygok rá. Szokatlanok a tanítási módszereik, de sose okozott nekem gondot, sőt mi több. Szerintem sok tekintetben ez is fejlettebb, mint a miénk.
Hogy mit mondott? Mit mondott? Oh, Eowen, emlékezz vissza az eligazításra. De amíg gondolkodok, addig is elmerengve, félrehajtott fejjel szemlélem a Kancellárt, mintha róla gondolkoznék el. Na persze!
Jaj mit mondott Aideen?
- A tisztásra - felelem végül megfontoltan. Az sok helyen lehet. Városban, városon kívül, de ahogy az embereket ismerem, akkor ők Elorakon kívülre teszik majd. Vagyis remélem, de még a Kancellár is meglephet.
- Ennek örülünk. Számtalan támadásról lehet hallani az utóbbi időben - lezuhanó valamik, összecsapó katonák az erdőinkbe. Az égiek egymás közötti háborúja. Mi meg persze segítünk nekik. A Város hivatalos álláspontja szerint az ellenállók ártani akarnak nekünk.
Igaz az ellenállók pedig az ellenkezőjét állítják. Döntsön így a perdai!
- Vannak még perdaiak, akik nem zárkóznak el teljesen az égiektől - vonom meg könnyedén a vállamat. - És úgy tekintik, hogy az élet az értékes… - majd itt megállok, hogy elgondolkozzak a következő szón, ami nem jön a nyelvemre. Csak kidüllesztett szemekkel tekintek rá. - Még akkor is, ha nem… fajfásak vagyunk - így mondják, nem igaz? Remélem, hogy így mondják, mintha ez lenne és így.
A mosolyára mégsem reagálok, inkább csak elraktározom magamba és később átgondolom, hogy mi, miként történt ma és miért.
Szemem az apró elszólaláson egy pillanatra összeszűkülnek, ám a mosolyt nem tudja eltüntetni az arcomról.
- Persze. Legalább velem egymagas, karcsú termet. A legtöbbször hosszú, bokáig omló ruhát hord, mely tökéletesen kiemeli az alakját, vékony derekát, csinos cípőhét. Mogyoróbarna, hullámos haja lapockájáig ér. Zöldesszürke szemeit vékony, barna vékony szemöldöke foglalja keretbe. Orcája vékony, álla fitos, ajkaira mindig kedves és szelíd mosoly húzódik - legalább is, ahogy én emlékszem Rodára. Régen nem találkoztam vele, az is lehet, hogy ezek megváltoztak már. De nem hinném, hogy lénye fenekestül megváltozott volna.
És talán még folytatnám, amikor a zászlós szólal közbe. Érdeklődve tekintek rá, fejem enyhén félrehajtom.
- Újabb sárkánymajmok? - érdeklődőn kedvesen. Öt ujjammal a hajamba túrok, hogy a szemembe lógó tincseket hátrahúzzam. A mozdulat végén pedig pár tincset a fülem mögé is illesztek. Kiszabadultak. De… csak ketten. Hárman mentek arra. Oh, hogy a rohadt életben már. Mégis igyekszem türelmesen állni, nem támaszkodni az egyik lábamról a másikra.
Vissza az elejére Go down

Mesélő


Városkapuk - Page 2 2Xd4G
Deus ex machina

Reagok száma :
19

☽ :
Városkapuk - Page 2 2Xd4F


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Nov. 18, 2019 11:15 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
A mentőakció


Költők szavaiból tanult. Nos, ha ez igaz, akkor látszik. Vajon vannak a perdaiaknak is költeményeik? Ennek nem most fog utánanézni, de hamarosan ennek is eljön az ideje, de előbb ezen az estén legyenek túl botrány nélkül.
- Áh, a tisztástól csakugyan messzire került, ha ide jött. - Bólint aprót és szeme villanása se árulja el, hogy hiába a megfontolt válasz, itt valami turpisságot lehet sejteni. Talán a gyógyító mégsem közli minden egyes léptét a Danával, vagy az felejtette el megmondani a diplomatának, mert Rodát a mocsár melletti folyóparton szedték össze.
- Fajtársak. - Segíti ki a kancellár a perdai nőt a keresett szóval, bár nem a kioktatás a célja, mert tényleg becsüli, hogy ennyit megtanult a nyelvükön a nő.
- Magam is örülök, hogy vannak még ilyen perdaiak, akiknek az élet értékesebb és felül tudnak emelkedni a múltbéli sérelmeken. - Gyanítja, Roda is tudni fogja, hogy miket mond itt, ez afféle üzenet is, habár ígéretet kapott a perdaitól. De na, kancellárok körében mozog, egy ígéret akkor megbízható, ha már teljesítették. Figyeli addig is a picit összeszűkülő szemeket, de válaszként a kancellárnak picit feljebb moccannak a szemöldökei, mikor meghallja a leírást Rodáról. Tényleg költőktől tanul ez a diplomata, függetlenül attól, hogy a leírt személy kedves és szelíd mosolyából semmit sem láthatott a kancellár.
- Áh, egy hasonló perdait mi is keresünk, habár nem verjük nagy dobra. Időnként némi készlethiányt észleltünk az orvosi részlegnél és az őr elmondása szerint egy Önnel közel egymagas, karcsú, fiatal, sötét hajú perdai a tettes. Talán az ellenállóknak segít be... de biztos nem egyezik a személye az Ön által leírt kedves mosolyú gyógyítóval. - Ez mondjuk nem meglepő, figyelembe véve, hogy ha bárki utánanézne, akkor valóban felfedezhetne készlethiányt, de további nyomot nem találna, mert erről a kancellár maga tehet, nem egy perdai.
- Sárkánymajmok? - Fordul a kancellár pillantása érdeklődve és némi értetlenséggel a perdai nő felé a zászlósról. Ezek létező lények lennének?
- Attól tartok, hogy annál bosszantóbb esettel állunk szemben... - Talán nem is feltűnő, ahogy húzza picit az időt, és az odébb álló zászlós meg többi perdai nem is hallja, de Eowen biztosan hallhat két aprócska, halk csippenést, ami valahonnan a kancellár mögül jön. Jenkins kancellár tudja, mi ez, a karórája és a bele épített kommunikációs egység jelzett, ami a jel volt, de talán nem is foglalkoznak ezzel, mert a zászlós is kap egy üzenetet, de az nyíltan hallható, ahogy korábban is.
- Három alak megszökött a B70-es toronynál. A tó felé menekült két személyt keressük még.
- Igazat kell adnom a Turner zászlósnak, nem biztonságos idekint. - Közben egyik kezével közelebb inti a megnevezett katonát, hogy jobban a hallótérbe kerüljön, de nem hozzá beszél, hanem Eowenhez és úgy folytatja, mintha eddig végig erről beszéltek volna és nem egy eltűnt gyógyítóról. A zászlós úgy se nagyon hallhatta.
- Kérem, adja át legmélyebb hálánkat a Danának, amiért személyesen idefáradt a hírrel! A törékeny béke megőrzése különösen fontos és valóban komoly gondokat okozott volna, ha tévesen úgy ítéljük meg, hogy perdaiak támadtak ránk. - Most a kancellár az, akinek szeme egy picit összeszűkül ravasz, udvarias mosolya fölött. Remélhetőleg érti majd a diplomata is, hogy patthelyzet van. A kancellár nem fogja beismerni, hogy volt náluk perdai fogoly, ráadásul a gyógyító, pedig mindketten tudják, hogy így van. A diplomáciai küldöttség meg nyilván nem fogja beismerni, hogy a beszélgetés ideje alatt betörtek a Város túloldalán, főleg, hogy nem tudják, mennyi életet vettek el társaik azért, hogy Rodát kiszabadítsák. Maradhat hát a hazugság, amivel a békét fenn tudják tartani és mindenki megkapja/megkapta, amit akar?
- Az idejében meghozott információk szerencsére segítettek felkészülni a támadás kivédésére, habár mint hallhatták, vannak még problémáink. Felháborító, hogy egyes ellenállók mire nem vetemednek, de szerencsére Dana Rhe előrelátó volt és nem hagyta, hogy e alávaló csapdába sétáljunk. - Talán a Dana nem is érti, nem tudja a kancellár, hogy mennyire tud emberi nyelven, de beszéd közben enyhén fejet hajt felé köszönetképpen. Hát, köszönet a hallgatásért, leginkább.
- Ha megengedik, intézkednem kell a Város túloldalán, hogy a rend ott is helyre álljon. Ha kívánják, természetesen a szálláshelyre kíséri Önöket Turner zászlós, de talán jobb lenne a Dana biztonsága miatt, ha hazatérhetne Elorakba. Természetesen a Kancellária nem lesz hálátlan, személyesen fogom felkeresni a Danát a napokban, amennyiben tud egy kis időt szakítani rám. Turner zászlós, ha Dana Rhe hazatérne és igényli, biztosítson a küldöttség mellé katonai kíséretet, hogy sértetlenül érjék el Elorak városát! - Az utolsó mondatot már parancsba adva a zászlósnak intézi a kancellár, majd a rá jellemzőnek tűnő ravasz félmosolyával fordul vissza a diplomata felé.
- Eowen... Öröm volt megismerni Önt! További kellemes estét kívánok! - Apró biccentés felé, kezet ugyanúgy nem nyújt most sem, apró főhajtás a Dana felé elköszönésképpen, majd sarkon fordulva távozik a helyszínről, fekete felöltője lobog hosszúra nyúló léptei után. A zászlós lép közelebb a csapathoz.
- Igazán elnézésüket kérem, ha sértőnek találták gyanakvásomat. A katonáknál gyakoriak a rossz szokások, tudják... - Kezd el szabadkozni a zászlós és vár a válaszra, hogy elszállásolja-e a perdaiakat reggelig vagy inkább kíséretet adjon vagy egyikre se lesz szükség. Ha a perdaiak a távozás mellett döntenek, a kapuban visszakapják a fegyvereiket. Maradás esetén csak reggel, távozáskor. Ha mennek, odakint nem lesz egyszerű azt a füstjelet megtalálni, ha csakugyan ezzel akartak üzenni, mert az éj sötétjében nehéz kiszúrni, persze kiszagolni lehet. Csak a zászlós meg ne tudja, mert újabb morgolódásáradatot zúdít a legközelebb álló közlegényre, hogy miért nem lehet egy nyugodt estéje, már csak egy erdőtűz hiányzik!

... A történtekről annyit tudnak a Városiak, hogy alávaló ellenállók próbáltak betörni a raktárakhoz, és csaknem sikerrel is jártak, de a túlerő végül elriasztotta őket, és hárman a tornyon át az erdő felé, ketten pedig a tó felé elmenekültek. Nagy segítséget jelentett Elorak Danája, aki személyesen jött ide figyelmeztetni az embereket, hogy az ellenállók magukat perdainak próbálják kiadni elterelésként.
A megsérült katonák sebeit ellátták, egyikőjük sérülése sem súlyos, és mivel látványos perdai képességgel nem találkoztak és a nyakrész is takarva volt - na meg fene leste -, elhiszik, hogy perdainak öltözött roppant ügyes ellenállókkal találkoztak. A Kancellária persze nem repes a boldogságtól, hogy betörtek a Városba és nem sikerült senkit se elkapni és azok az ellenállók még a kamerafelvételekkel is csináltak valamit, mert nincs semmi értékelhető nyom erről az időszakról. Hogy a soron következő ülésen meg nem hivatalos magánbeszélgetésekben mi hangzik el, azt nem tudni, de az őrség tagjai szerencsésen megússzák némi plusz kiképzéssel és teljes felszerelésben való gyakorlatozással, és levezetésként kezdhetik megerősíteni a védelmet a raktárak mögötti kritikusnak bizonyult részeken.

//Köszönöm a játékot, küldetés teljesítve Jippi
Egymásra találós végjáték tetszőleges számú körben kijátszható.///
Vissza az elejére Go down

Eowen

Perdai

Városkapuk - Page 2 Tumblr_inline_pigqvbCkc61v1d82y_1280

Karakterlapom :

Reagok száma :
39

☽ :
Városkapuk - Page 2 Ae3110f38caf29de60f366277f5df3c1]


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Nov. 19, 2019 8:29 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
[quote="Eowen"]
Szabadítsátok ki  Willit Rodát!
- Pontosan, emiatt megértheti a hirtelen jött ijedelmünket - döntöm oldalra egy pillanatra a fejemet. Persze jobb lett volna, ha beavatnak mindenbe, vagy ha én is odafigyelek. Nem úgy volt, hogy én fogok beszélni, legfeljebb tolmácsolni. Ha rajtam múlt volna, máshogy jártam volna ki ezt az egészet, de panaszra sem lehet szavam, hiszen egy Kancellárral sodort össze a sors.
- Fajtársak - ismétlem a férfi után, kicsit esetlenül ejtem ki a szót, mintha nem igazán akarna az ajkaimra jönni. Mondjuk ez így is van. - Köszönöm - mosolygok rá hálásan. Még sok mindent kell tanulnom, ezért sem veszem rossz néven, ha segítenek, ha kijavítanak. Ebből is csak tanulok.
- Vagyunk még olyanok, akik szeretnék a békét fenn tartani - mosolygok sejtelmesen. Én tudom, hogy Roda itt van - most, hogy honnan az részletkérdés. De tán ő sem akarja, hogy ebből nagyobb problémája legyen a Városnak, a népüknek, ebben biztos vagyok. Egyéb esetben nem jött volna ide személyesen.
Ó, nem volt itt semmi levél. Ezt mindketten tudjuk, vagyis én. Ő majd tudni fogja. Nem kellett volna idejönnie, bármikor vissza is utasíthatott volna minket, mégis itt van. Személyesen.
- Hogy Roda lopjon? - ajkaimon jóleső nevetés szalad ki. Őszinte és hangos. - Elnézést, nem akarok tiszeletlen lenni, de ez - jobb kezem felemelem mutatóujjammal pedig jobbra-balra ingatok. - Kizárt. Mindenesetre szomorúan hallom, hogy vannak önök között enyves kezűek is - húzom el a szám, s hogy ez minek szól? Hogy jobban kellene vigyáznunk? Vagy másra utalnék ezzel? Egyelőre maradjon az én titkom.
Szóval van itt valaki, aki lopkod az orvosi részlegről. Azt hittem, hogy azért ennél jóval védettebb ez a hely. Ezek szerint megvannak a gyengepontjai is.
Persze, hogy nem sárkánymajmok, de ahogy ő is úgy, én is az időt kívánom húzni. Szóval sikerült nekik. De miért csak kettőt mondanak?
A ciccenésre összehúzom a szemem, de a másodperc oly töredéke ez, hogy figyelemre sem méltó.
Majd jön a zászlós. Komolyan én a keblemre ölelném, hogy ennyire eljár a szája! Most mégis erőt veszek magamon.
- Esetleg újra ez a csenő lenne? - kérdezem tőlük barátságosan, fejem enyhén félrehajtva, mintha elfelejtettem volna, hogy miért is jöttem ide valójába. A különös izgatottság továbbra is átjár, már-már élvezem ezt a helyzetet.
- Mi köszönjük, hogy ilyen gyorsan a segítségünkre siettek - hajtom meg a fejemet, noha szóban nem kaptam arról semmit sem, hogy Roda nem lenne itt. - Ezek szerint akkor nincs itt a gyógyítónk. Ez esetben tovább keressük - hiszen még ha tudom is, hogy megszökött, ők nem tudják, hogy én tudom, hogy itt volt és már nincs itt. Nem járhat el a szám és még csak el sem szólhatom magam!
Nincs egyszerű dolgom, lássuk be.
- Semmi olyat nem tennénk, ami árthatna a Város és Elorak közti viszonynak, ebben biztosíthatom, ahogy a zászlósnak is említettem. Évek óta élvezem a város vendégszeretetét, sokszor voltam az égiek segítségére. Nem áll módomban ezen változtatni - szavaim félig őszinték csak. Ha megszökött… De mi köze lenne ehhez egy Kancellárnak? Ez nem áll még össze teljesne.
- Persze, nekünk is ideje tovább indulni - fordulok a három társam felé és gyorsan, perdai nyelven elhadarom, hogy nincs itt Roda és hogy tovább kell keresnünk őt. Dehogy mondok mást! Ki tudja, hogy ki mit érhet. - Köszönjük a lehetőséget, de nem szeretnénk, ha miattunk égiek sérülnének meg. Éjszaka is pontosan tudunk tájékozódni - mosolygok előbb a Kancellárra, majd a zászlósra.
- Remélem találkozunk még, Uram - mosolygok rá, majd a zászlós felé fordulok. Ajkamról nem távozik a széles vigyor.
- Nekem meg higgye el, hogy nincsenek ártó szándékaim - hiszen még fegyverem sincsen! Akkor mégis miként tudnék én bárkinek is ártani? Az én fegyverem a nyelvem, és most egy csatát megnyertem. Félig.
Még fejem meghajtom előttük, könnyedén fordulok meg és csak intek a csapatnak, hogy indulhatunk is.
Viszont nem megyek a tó irányába. Egyenesen Elorak felé vezetnek a lépteim. Követhetnek és nem akarom őket Roda vagy a többiek irányába vezetni. Aideenék jó harcosok. Ha őket is követik, le tudják rázni őket, az sem lenne jó dolog, ha az őket követő katonák látnának meg minket. Túl sok a buktató most.
Azt mondtam, hogy tovább keresünk, de mely ostoba perdai menne a lázadókhoz az éjszaka közepén?
Hazamegyünk. Ha tetszik a többieknek, ha nem…
Hazamegyünk és mielőtt visszajövök még ki kell derítenem, hogy mi a franc történt itt.

//Én is köszönöm a kalandot! Plíz Remélem sok ilyen lesz még! Heart //
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Városkapuk - Page 2 Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
55

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Today at 1:58 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Szabad játéktér

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Vissza az elejére Go down
 
Városkapuk
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold :: Város, az emberek új otthona-
Ugrás: