Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások

Yesterday at 11:30 pm

Yesterday at 10:41 pm

Yesterday at 9:50 pm




Yesterday at 2:54 pm

Yesterday at 2:24 pm





Ki van itt?
belépett tagjaink



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég




Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 3
Polgárok 3 1
Hadsereg 2 4
Ellenállók 2 6
Flotta 5 7
Perdaiak 9 1
Összesen 21 22
A hónap
legaktívabb tagjai
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Bruce Moor
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Bruce Moor

Flotta

Bruce Moor Taylor_lautner_abduction_a_l

Karakterlapom :

Születési idő :
2396. 01.19.

Beosztásom :
Zászlós - Taktitai tiszt

Reagok száma :
110

Avatar alanyom :
Taylor Lautner

☽ :
Bruce Moor Taylor-lautner


Bruce Moor Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 18, 2019 2:50 am
Következő oldal

Bruce Moor

Pb by Taylor Lautner
Edgar Malinor
keresett
Szül. hely, idő: Dominium., 2396.01.19.
Csoport: Flotta
Család:
Apa, Kevin Moor: Él.
Anya, Lishbeth Serrano: Él.
Lánytestvér, Niobe Moor: Eltünt.
Családi állapot: Nős
Foglalkozás: Taktikai tiszt
Rang: Zászlós
Képesség:

 
Karakterem jelleme

Azt hiszem, úgy lenne a helyénvaló, ha az erényeimmel kezdenék. Szép felsőtest, kidolgozott izmok, csábos mosoly. Egyszóval, tökéletes vagyok. A tükör nem hazudik! Ezt persze sokan vitatják, de leszarom a véleményüket. Volt idő, míg megmondták mit csináljak, de ennek vége! Az már csak hab a tortán, hogy az adottságaimat kihasználva, könnyedén veszem az akadályokat. Fiatal vagyok, de sok mindent másként értelmezek, s ennek következményeként totál ellentétet mutatok önmagamról. Mindenki úgy hiszi, hogy a lányokat szeretem, de ez nagy tévedés! De az igaz gyönyört kevesen ismerik. Pfff.. már megint a testiségnél lyukadok ki, pedig tuti nem erre akartam kanyarodni. Na, mindegy! Meg kell hagyni, van egy pár szép izomzat „gazdája” a Hajón. Volt hozzá szerencsém, hogy megtapasztaljam a szememmel. Na, jahh! Eddig még csak a szememmel, mert mindenki úgy tudja, hogy nővel élek, vagyis nős vagyok. Persze papíron, és elégedett is vagyok ennek a ténynek a tudatában. Gyerekként félénk voltam a korombeliekkel, de később se akartam a közelükbe több időt tölteni, mint amit feltétlenül kellett. Jobban érdekelt inkább a heti divattrend vagy az új parfümök kipróbálása, de azt, hogy egy lányra Úgy tekintsek?…. A fenét! Ehelyett, sokszor beszélgettem velük és barátként tekintettem rájuk, ahogy ők rám. Soha nem kezdeményeztem ennél többet. Minek?! Inkább más valami vonzott, de ezt titokban kell tartanom a mai napig. A külvilág felé egy macsót kell mutatnom, hogy senki ne fogjon gyanút, ami sikerült is. Senki nem tudja a titkomat. De, egy ember mégis van!... Raven, a feleségem. Benne bízom, ahogy tartjuk mindketten a megállapodásunk, amiben megegyeztünk az elején. Szinte olyanok vagyunk, mint két jó barát, bár soha nem közeledünk egymás felé, úgy, ahogy a többség gondolja. Ez meg így van jól, ahogy van! Raven sok dolgot tud rólam, ahogy én is róla, de semmiféle körülmény miatt nem áruljuk el egymást. Tudja rólam, hogy nem beszélek, és ő is tartja a száját. Bizalommal vagyunk egymás felé, és kedvelem is ezen tulajdonságát. Ő persze, mást is lát bennem, amit a körülöttem lévők nem. Ebből is látszik, hogy mestere lettem a megtévesztésnek és emiatt kiismerhetetlen lettem mások számára. De, hogy negatív tulajdonságot is felsoroljak, ezért elárulom, hogy van, mikor ki is használom a tehetségemet olyanokon, akiknek fogalmuk sincs a valódi énemről. Benne vagyok pár bunyóban, vagy éppen egy pasis sörözésben, mert olyannak kell látszanom, mint a hetero-k többsége. Full „tenyészbikának”, de csak látszani, nem mutatni senkinek. Csak a feleségem tudja, hogy ki vagyok valójában.

Karakterem története

Egy kevésbé forgalmas helyet keresve, a szerelőfolyosók felé tartok, hogy megnyugodjak. Tegnap is felzaklatott egy nagyszájú balfék, akinek nem tetszett a jobb egyenesem, miután megjegyzést tett az „A” minősítésemre a vizsgán. -A francba!- ráztam meg a kezem, ami most sajogva lüktet. Elég kemény volt az állkapcsa, de borult legalább!
A tegnapelőtti napom sem volt valami fényes, de ez a mai, totál kiverte a biztosítékot. A szüleim őrjöngnek, amiért megint valamibe belekeveredtem, de nem hinném, hogy értik a helyzetet. Minek is magyarázzam? Annyit se tudnak rólam, amit egy átlagos szülő-gyerek kapcsolatban szokás, vagy fene tudja! Soha nem azt a „szerető” családképet adták nekem, amit mások természetesnek mondanak. Apám úgy iszik, mintha kötelező lenne, de Anyám se tesz semmit, hogy ez változzon. Ezek után csodálkozik még valaki, hogy rohadtul nincs humorom otthon dekkolni? A nővérem is miattuk tűnhetett el, neki legalább volt esze elmenni jó messzire! Igazat adok neki! Jól tette! Ha lehetőségem lesz dobbantani, akkor gondolkodás nélkül megteszem, és lelkiismeret-furdalás se lesz bennem. Az még a ráadás erre a napra, hogy megint szóba került a házasítás, amit nekem szántak az Ősök. Hiába utasítottam el minden lányt, - akármilyen indokkal - akiket bemutattak nekem. Szépek voltak és jó családból származóak, de nekem egy se kell! Mikor értik már meg, hogy a hátam közepére nem akarok egy házasságot! Fiatal vagyok, és eszem ágában sincs lekötni magam.
- Rohadtul fáj az öklöm…- ráztam meg ismét és haladtam lefelé a lépcsőn. A liftbe nem szálltam be, mert a kamerák láthattak volna, így választottam a kevésbé „szem előtt” lévő lejáratot. Nem mintha ez a rész ellenőrzés nélküli lenne, de ide ritkábban jön bárki. Nekem meg magányra van szükségem és a gondolataim rendezésére. Ahogy leérek az aljára a fordulónak, zajt hallok az egyik sarok felől és csendben megközelítem a helyet. Arra számítottam, hogy senki nincs idelent, de tévedtem. A falhoz lapulva hallgatóztam, és vártam a megfelelő alkalmat, hogy kiderítsem, ki van itt ilyen késői órán. Arról nem is szólva, hogy egy elég szép kábelköteg fut végig a padlón, abba az irányba, ahol a központi számítógép van. Követve a huzalokat, meg is találtam a „tettest”. Egy lány! Vagyis az a lány, akit pár hete láttam és véletlenül hallottam egy beszélgetést róla a folyosón. Akkor kezdtem el „követni” és utánajárni a hallottaknak. Ha nem csal a megérzésem –és az nem szokott - akkor, ez a lány hasonló helyzetben van, mint én. Gondolom neki is kiadták a házasulásra az utasítást felülről. Eddig nem láttam még fiúval, bár ez nem jelent semmit. Amit meg hallottam róla, inkább arra következtetett, hogy neki sem fűlik a foga egy kényszernászra, amit pár napja mondott valakinek. De, ha már itt vagyok és ő is itt van, akkor lehetnénk egymás hasznára. Talán beleegyezik, hogy névházasságot kössünk, és nem aggályoskodik. Úgy sem tudnánk kibújni a Törvény alól, de ha már a véletlen összesodort itt minket, egy próbát megér! Az elmúlt napok alatt, utána néztem a családjának és az érdeklődési körének. Valami Kutatói szakot végzett, de fene tudja, hogy mit pontosan. Nem nagyon izgat, de nem is lényeges. Ami viszont jobban felkeltette a kíváncsiságomat az a programokhoz való kivételes tehetsége. Hallottam párszor, hogy valaki meghekkelte a rendszert és belépett az archívumba, de amit most látok, nincs már kétségem, hogy ő lehetett. Rohadt jól csinálja! Eddig senki nem jött rá, hogy mit művel, és ez elismerést vívott ki nálam. Ami azt is jelentheti, hogy tudja tartani a száját a titkokra. Még pár percig figyelem, ahogy belemerül a monitorba, majd odalépek mellé.
-Helló, Raven! Mi jót csinálsz?- álltam meg előtte, és élveztem, ahogy az arcára kiül a döbbenet. Jól megleptem a halk osonásommal, és ha ez így megy, akkor még talán sikerrel járhat a kitalált tervem, ami most fogalmazódott meg bennem. Ha megérti a dolgot, akkor lehet, egymás hasznára válhatunk, de ahogy elnézem, van bőven titkolnivalója neki is.
-Késő este? Nem is ez a dolgod. Csak nem tilosban jársz, Raven?- ment is a következő kérdésem felé, de látom rajta, hogy a kezdeti riadalma után végigmér a szemével. Biztos nem engem várt, hanem valaki mást, de ez a sors, és a gondviselés. Amint feláll a falhoz nyomom a vállánál, bár nem erőből, de érezze, hogy komolyan gondolom. Nem akarom bántani, de félő, ha nem ezt tenném, akkor elfutna vagy bármi. A pillantásából leszűrtem, hogy nem vagyok közömbös a számára, de nem is tudja azt, amit én.
-Már régóta figyellek, a titkos kis útjaid és magadban beszélsz. Sokat hallottam ám. - hajoltam közel hozzá, hogy jól hallja a hangom. Nem akarok normálhangon beszélni, mert a falnak is füle lehet, de most más miatt aggódom. De remélem, hogy meg tudunk egyezni. Sokszor hallottam, ahogy magában beszél, és tudok róla pár dolgot.
-Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám, nem kell gyereket szülnöd, ha férjhez mész? Tudom, mit gondolsz róla, mondtad már magadnak elégszer. - néztem a szemébe, de még mindig tartottam a falnak dőlve, és a testemmel csak pár centire voltam a teljes érintéstől. Nem ébresztett bennem semmit, én viszont éreztem felőle. Kis idő kellett neki, hogy felfogja mit mondtam, de nem is vártam más reakciót, amiért így „letámadtam”.
-De az leszel hamarosan. Kérvényezzük, hogy egymással adjanak össze és nyerünk pár év nyugalmat. Mit szólsz?- folytattam az érvelést a tervem mellett, és csak reméltem, hogy megérti és beleegyezik. A következő kérdése azért meglepett, de általában egy hetero-nak eszébe is jut ilyesmi.
-Nem, nem vagyok terméketlen. Meleg vagyok. Érted? Nem bukom a lányokra, és nem szívesen lennék spermabank. – szögeztem le az álláspontomat, de láthatólag nem erre a válaszra számított. Kissé megijedtem, hogy ennyire könnyedén mondtam ki neki az igazságot magamról, mert ezt hétpecsétes titokként őrzöm. De már nincs visszaút! Kimondtam és tudja. Már csak rajta a sor, hogy mérlegelje és kimondja a döntését. A „megölsz” szóra meglepetten nézek rá, de betudom a hirtelen jött ajánlatomnak.
-Nem, csak szépen megkérlek, hogy ne mond el senkinek. – engedek a szorításomon, ami eddig sem volt durva vagy sérülést okozó, de ha felfogta az iménti szavaim, akkor lát benne lehetőséget, hogy mindketten jól járjunk és haladékot kaphassunk a családalapításra. Bevallom, hogy az az idő, míg nem mondta ki a beleegyező válaszát, eléggé izgultam, de szerencsére jók voltak a megérzéseim, és belátta, hogy ez az egyetlen megoldás, ha mindketten „szabadok” akarunk maradni. Papíron lehetünk házasok, de a valóságban köztünk a barátságon kívül nem lesz más. Legalábbis mint Férfi és Nő között szokás, a hetero-k nézetei szerint.
Később, elégedetten indultam vissza a kabinomba, mert végre rátaláltam arra a kiskapura, amit eddig csak álmomban mertem dédelgetni. Most legalább elérhető közelségbe került a „függetlenségem” nekem is, mint Ravennek. Okos lány, és jól választottam. Tudtam, hogy meg fogja érteni a célom, ahogy közös lesz innentől a sorsunk, és ha a szerencse ismét mellénk áll, akkor az Esküvő is a kertek alatt jár. A kérelmet beadva indítványoztam a nősülést, és lám, megint rohadt nagy mákunk lett az elbíráláson. Vagy, franc tudja, mi alapján döntenek, de a lényeg, hogy „szabadok” vagyunk! A Nászéjszakán meg kezet fogtunk a megállapodásunkra, és bontottam egy üveg bort. Mostantól magunk vagyunk, és nem szól bele egyik családtagunk se az életünkbe. Duplán jól jártunk.

Pár hónappal később...

A kezdeti „nehézségek” ellenére, elég jól kijövünk Raven-el. Azt hittem, hogy nehezebben fogja viselni a testi kontaktusunk hiányát, de meg kell mondjam, a vártnál jobban reagál a helyzetünkre. Jobbára mindent megbeszéltünk és egy csomó olyan dolgot csinálunk együtt, amit más „Férj” sohasem, vagy nagy ritkán tesz meg az asszonyának. Minden héten kijelölünk pár napot és estét, amikor csak magunk kényeztetésére szánunk. Egy hatalmas teletöltött kádban fürdőzünk, vagy éppen masszírozom a hátát vagy csak heverészünk és zenét hallgatunk. Olyan jól megvagyunk és nem is akarok ennél többet. Legalábbis, most ennyi elég. Ha azt kellene mondani, hogy ilyennek vártam a házasságunkat, akkor igen lenne a válasz. Nincsenek elvárások és kötelességek köztünk. Minden nap olyannak indul, amilyennek akarjuk. Egy forró tea mellett az előző napi hülyeségeket beszéljük meg, vagy ha találunk valami szaftos kis pletykát valamelyik Kadétról, azt viccesen kitárgyaljuk. Egyszóval éljük a napjainkat a kabinunk zárt ajtaja mögött. Odakint a fedélzeten, meg a magunkra húzott szerepet játsszuk, ami működik a mai napig. Nincs szándékomba változtatni és megbánni a frigyünket, ahogy annak is örülök, hogy az „asszonykám” mindenben megértő és nem nyaggat olyasmikkel, amit nem akarok megtenni, mint egy férjtől elvárnák. Most nem az erőnlétre vagy éppen a segítségre gondolok, hanem a testi gyönyörökre, amit joggal kérhetne számon, de nem teszi, mert tudja, hogy ez nem én vagyok. Tiszteletben tartjuk egymás nézeteit, de nem is vagyok féltékeny rá. Mindenki a maga útján nappal, és este, - vagy a szolgálat után - egymás mellett fekszünk, ahogy eddig minden nap. Néha hozzám bújik, és a mellkasomon alszik el, de ezt természetesnek veszem tőle. Nem tartom rossznak, mert tudom, hogy szüksége van neki is a közelségre. Barátok vagyunk és ennyi nekem elég. Csípem a szókimondását és a sipákoló hangját. Megmosolyogtat, ha ezen mások kiakadnak, de tudom, hogy valahol kedvel ő is engem. Érzem, hogy jól választottam akkor, amikor mindketten beleegyeztünk a közös jövőnkbe, és belevágtunk ebbe az egészbe. Innentől már csak még jobb lehet a kettőnk kapcsolata, vagyis kifinomultabb. De, ahogy szokták mondani a tapasztaltak: „Mindennél jobb, ha a magad ura maradsz, és nem szólnak bele mások.”
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Flotta

Bruce Moor Coex32xwwk

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Imperium, olykor Perda

Beosztásom :
Tizedes - Planetológus - Vezetői engedély minden szárazföldi gépjárműre kiadva.

Reagok száma :
414

☽ :
Justice League
Bruce Moor Crs6nrywap

Fegyverem
Bruce Moor 51182394_1892267434233231_4950462279842791424_n.jpg?_nc_cat=106&_nc_oc=AQluD6gd7nFW-_kAoANsMJ6SmyrOfPFOBnKDFhEWYX2DPta1IIk96o_j5v5LmAfW5TE&_nc_ht=scontent.fbud4-1


Bruce Moor Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 18, 2019 9:41 pm
Következő oldal
Gratulálunk, elfogadva!
Üdvözlünk a Dominium FRPG oldalán


Szia Bruce!

Szerintem a kötöttségek ellenére sikerült elég szabadon ellubickolni a karakter személyiségében és mondanom sem kell, hogy maximálisan eleget tettél a kívánalmaknak. Bruce pont olyan lett, mint amilyenre vágytam, tökéletesen elcsípted a személyiségét.  Szercsi  Nagyon remélem, hogy sok barátot szerez majd és meg tudja őrizni a titkát. Meg másét is.  Grr  Már csak a játék van hátra, a sok bonyodalom és a szórakozás.  Juhúú
Vigyázz, kész, játssz!  párnacsata

- DOMINIUM FRPG -



Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down
 
Bruce Moor
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Toborzóiroda :: Elfogadott karakterek :: Flotta-
Ugrás: