Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások
Today at 7:40 am

Yesterday at 4:21 pm

Yesterday at 11:39 am

Yesterday at 10:52 am

Yesterday at 10:47 am

Yesterday at 8:55 am

Szer. Nov. 13, 2019 9:59 pm

Szer. Nov. 13, 2019 9:40 pm

Szer. Nov. 13, 2019 6:38 pm

Szer. Nov. 13, 2019 5:51 pm




Ki van itt?
belépett tagjaink



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég




Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 3
Polgárok 3 1
Hadsereg 2 4
Ellenállók 2 4
Flotta 5 6
Perdaiak 8 1
Összesen 20 19
A hónap
legaktívabb tagjai
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Perda Hold rejtelmei
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Katrina Gardel

Hadsereg


Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Corporal

Reagok száma :
286

☽ :


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szomb. Szept. 28, 2019 10:15 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
26
This is no mistake  no accident
Csipet-Csapat
────────────── ──────────────
Ha egy pillanatra is sikerült egyet értenünk, ez abban a pillanatban múlik el, ahogy a mosolygásra és persze Walleys kapitányra terelődik a beszélgetés. Egy ideig elég magas hozzáférésem volt a dokumentumokhoz. Pontosan tudom, hogy miről beszél, ehhez az új Kapitánynak semmi köze, de még a Kancellária rosszhiszeműségének sem.
- Nézzen utána, akkor - sorozatos lázadások a hajóján, egy szökött rab befogadása. És ezek csak a legcsekélyebb bűnei voltak. Magam is felelős vagyok Connorért, de ő mégjobban.
Ő legalább jó emberismerő, de a vajszíve, hováig vezette? Köszönöm, ebből magam nem kérek. Meglehet, hogy a hangulat miatta remek volt a hajón, de sokra nem ment vele. Nem talált semmit, nem tudtunk felfedezni semmit és veszélybe sodorta a legénység életét. Nem egyszer.
- Nincs semmi titkolnivalóm - jelentem ki rezignáltan, szavába közbevágva, amíg ki nem ejti a bűvös szavakat. Nem állok meg a mozdulatomba, szemeimet sem düllesztem ki. Nyugodt tekintettel nézek rá. - Elfelejti azt az apróságot, Moor Tizedes, hogy férjem van. A Kancellária pedig kizár minden házasságtörést a nő részéről - s ezzel le is zárom részemről a témát. Meglehet, addig nem is hagyná abba, amíg nem reagálok rá valamit.
Arra, hogy zseni, csak szemöldököm vonom fel, ívesen. De mégsem mondok rá semmit, mi sem bizonyítaná jobban szavait, minthogy én magam hívtam ide, hogy segítsen?
- A túlzott és a már ostobaság határát súroló magabiztosságot sem díjazza - figyelmeztetem még utoljára. Jobb, ha vigyázz magára. A Földön talán megélt volna ezzel a stílussal, itt nem sokat ígérnék neki, ha összetalálkozna egy consiliumi taggal. Persze még okozhat meglepetéseket. De a tanácsnak is sokszor csak egy apró indok kell. Vagy még annyi sem.
Nem vagyok ostoba és vakhű. Csak belátom, hogy mi jó az emberiségnek. Ennyi.
- Ez esetben akkor szerencse, hogy többé nem szolgálok az Imperiumon - fordulok meg, hogy útnak induljunk végre.
A Scorpioba hamar beszállunk, a magam módján pedig csendbe is maradok. Legfeljebb, csak nézelődök, hallgatom a két utastársamat. Férjemre még egy utolsó pillantást vetek, de különösebben vele sem törődök. Tudom, hogy mit akart és tudom, hogy nem tőlem. De elkésett.
Szerencsémre.
A fényterápia említésénél mégis szemöldököm ráncolva fordulok a tizedes irányába, amolyan: ezt most komolyan gondolta? arccal nézek rá. Majd egyenesen Simonra. Mély levegőt veszek, de nem fújom azt ki. Inkább ráhagyom.
- Semmit sem fog érzeni - tekintek újra a tizedesre, miközben Simon a vérem dörzsöli el a csuklómon az apró művelet után. Visszahúzom a kezem és az ölembe ejtem, s remélem ezzel vége is a műsornak. De persze nincs így. Szópárbaj.
Szemem forgatom meg.
Figyelem, ahogy a jármű falának húzódik. Most tényleg… Önmagát ejti csapdába? Mély sóhaj szakad fel a torkomból, amikor Simon segítséget kér. A Ravenhez közelebbi karomat hirtelen emelem, hogy satuba fogjam törékenynek tetsző testét, vagyis csak megfogom azt a karját és a testéhez szorítom, ami már így is a jármű oldalához simul. A másik kezemmel, pedig az Ő másik csuklóját ragadom meg és rángatom meg kissé erőteljesebben.
- Két másodperce van - jelzem Simonnak. Raven érezheti, hogy erősen tartom mind a kezét, mind a testét. Karjaimban az izmok megfeszülnek, vasmarokkal tartják, mintha bilincsek lennének. Nem nőiesek, de katonás és határozott.  


Success is not final, failure is not fatal
it is the courage to continue that counts
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Flotta

Perda Hold rejtelmei - Page 2 Coex32xwwk

Tartózkodási hely :
Imperium, olykor Perda

Beosztásom :
Tizedes - Planetológus - Vezetői engedély minden szárazföldi gépjárműre kiadva.

Reagok száma :
374

☽ :
Justice League
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Crs6nrywap

Fegyverem
Perda Hold rejtelmei - Page 2 51182394_1892267434233231_4950462279842791424_n.jpg?_nc_cat=106&_nc_oc=AQluD6gd7nFW-_kAoANsMJ6SmyrOfPFOBnKDFhEWYX2DPta1IIk96o_j5v5LmAfW5TE&_nc_ht=scontent.fbud4-1


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Szept. 29, 2019 6:07 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Csipetcsapat??



27

*Gardellel több bajom van, mint Simon hadnaggyal, ezért vele többet is kell beszélnem. Arra, hogy nincs titkolnivalója, csak vágok egy „na peeersze” képet, mert nem hiszem amit mond. Mindenkinek vannak titkai, és vak sem vak sem vagyok. Nem kell nekem titkokat kifecsegni ahhoz, hogy lássam micsoda villámok cikáznak kettejük között és nem a harag villámai. A vonzalom kisülései. Hogy házas? Tényleg? Ez vajon miért maradt ki az ismereteim közül? Nem lehet olyan jó házasság, ha soha, még egy röpke pillanatra sem mutatta az együttélés nyomait. Na de ez azért nem lehet akadály.* -Cöhhcöhh! Apróság. *A többire vállat vonok, olyan sokan mondtak már nekem sok mindent, hogy csípőből lepergetem és még vigyorgok is hozzá. *-Az sem probléma. Most is itt vagyunk együtt. *És mindketten tudjuk, hogy nem felsőbb parancsra, hanem mert ő hívott. 1-0 ide.
A Skorpióban már nem ilyen jó a hangulat, bár amikor elindulunk még nyoma sincs a viharnak, csak parancsba kapom a mellény viselését és ez ellen nem tudok mit mondani. Ott ette meg a fene, hogy hadnagy. *-Jól van ne izéljen már! Majd felveszem. *Mondom és aztán kifejtem az összes többi bajomat amit ők zúdítottak rám, és elkezdődik a véleménycsere.* -Nem lesz fegyverem és pont. *A kéznyújtási utasítását is kiforgatom, nem mintha ezzel kibújhatnék a szurkálás alól, és nincs kedvem sem kötözködni, de ő kezdte. Gardel meg engedelmesen nyújtja a kezét és tűri, hogy a hadnagy belédöfje a tűt és azzal együtt a kis kémkedő fickót. *-Teljesen mindegy hogy mondja, akkor sem csinálom. * Bevágom a durcit és arrébb húzódom. Gardel lelkesen dörzsölgeti a szúrás helyét, ahol bakker még vér is folyt. Nanná, hogy nem hagyom magam.* -Kell a francnak fegyver. Mindig ezzel a paranccsal jön, de ha jól tudom ez egy nem hivatalos akció, amelyen én nem hivatalosan veszek részt, mivel parancsot azt nem láttam. *Az egy dolog, hogy én akartam jönni, de arról nem volt szó, hogy beöltözöm terminátornak. Gardel próbál rábeszélni mint egy kisgyereket az orvosi vizsgálatra. Világéletemben utáltam a tűket, de nem is azzal van bajom elsősorban.* -Na persze, mondja most, aztán…különben is a kis fickóval van bajom, aki bennem kukucskálna. *az már nem is érdekel amit Simon hadnagy mond arról, hogy nincs benne kémkütyü és csak a fegyverek aktiválása a dolga. Nem lesz fegyverem. Az sem érdekel ki az a Dr. Greymare és mennyire vérprofi kézösszerakásban. A fejemet rázom és érzésem szerint teljesen eggyé olvadok a Skorpió falával. *-Azt próbálja meg! *Fenyegetem meg Simon hadnagyot és készen állok arra, hogy akár kiugorjak a kocsiból ha közelebb jön, de Gardel gyorsabb. A hadnagy szinte még ki sem mondja, hogy segítsen, amikor ő már rajtam van. Mindkét kezem az ő karjainak bilincsébe szorul. Basszus, honnan van ennyi ereje ennek a nőnek? Kibaszott terminátor és nem a ruha teszi. Csíkra összehúzom a szemeimet, hogy minél fenyegetőbb legyen, bár gondolom ez nem fogja meghatni Simon hadnagyot és nem is fogja sírva eldobni a tűt. Csak a miheztartás végett. *-Ne merészeljen hozzám nyúlni! *Fogaim között szűröm a szavakat. A karjaim lefogva, de a lábam még szabad és ki is nyújtom a hadnagy felé, hogy ne tudjon közelebb jönni, akár neki is ütközhet, én tartom. Ha elsöpri, ott a másik lábam és ha kell felváltva rugdalok vele. *-NE NYÚJON HOZZÁM! VIGYE AZT A TŰT! VÍÍÍÍÁÁÁÁÍÍÍÍÍÍ! *Sikítva vágom ki a magas „C”-t*

 




Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Perda Hold rejtelmei - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Speciális (titkos) osztag vezetője, Fegyverfejlesztési részleg vezetője (jelenleg csak konzultáns)

Reagok száma :
231

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Images10

And there's a price to pay
For all that we have done


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Szept. 29, 2019 11:20 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Csipet - Csapat
Úgy fest legalább a mellény viselését sikerült elfogadtatni a tizedessel, nem úgy, mint a fegyverek aktiválásához szükséges ideiglenes chipeket.
Képtelenség szép szóval rávenni arra, hogy viselkedjen rendesen, és essünk túl az egészen, pedig szerintem baromi meggyőző, és nem mellesleg tökéletesen őszinte is voltam. Nem adtam soha okot rá, hogy ne bízzon bennem, de el kell fogadnom a tényt, hogy ide még ez sem elég.
Katrina is próbálja rábeszélni, igaz a taktikája nem kecsegtet sok sikerrel, és nem is válik be, a szándékot azért értékelem.
Míg a tizedes vitatkozik, menekülőutat keres, addig Katrina meglehetősen sokat sóhajtozik és forgatja a szemét. Én is megtenném, ha nem azzal lennék elfoglalva, hogy megpróbálok hatni Raven józan eszére.
- De igenis csinálja! A dolog addig volt önkéntes, hogy eldöntötte, velünk tart. Attól a pillanattól, hogy beszállt velünk a kocsiba, követni _kell_ a parancsokat.
Ha nem teszi, akkor hazavitetem a sofőrrel és a kísérőjével, és hogy megkíméljem az idegeiket, az ég a tanúm, a tizedes kezét-lábát összebilincselem, de még a száját is leragasztom a visszaútra.
- Sokadszor is elmondom, hogy ez a chip nem alkalmas kémkedésre!
Mostmár bosszúsan ráncolom a szemöldökömet, és a türelmem is fogy.
A fenyegetésre nem rezzenek, Katrina pedig ahogy kértem, segít nekem. Az ülésre lököm a dobozt, és ahogy lefogja a tizedest, már mozdulok is kezemben a fecskendővel.
- Legyen négy...
Csak a fogaim között szűröm a választ Kat megjegyzésére a rendelkezésre álló idővel kapcsolatban, mert Raven rúg, mintha az élete függne tőle.
A bal kezemmel elkapom a bokáját, eltartom oldalra, mikor a bal lábával rúg, elfordulok, hogy csak a combomat, csípőmet találhassa el, és ahogy a rúgás betalált, visszafordulok szembe vele, hogy a lábai közé léphessek meglehetősen szorosan hozzá - ha kell, a megemelt térdemmel arrébb is lököm kifelé a szabad lábát - így legalább már megrúgni szemből nem tud, legfeljebb a sarkával rugdalhatja hátulról a testpáncéllal fedett vádlimat, combomat. Elengedem a bokáját, átfogok a kezére. Előbb a jobb, majd a bal csuklójába is megkapja a chipet, nem érdekel mennyire magas hangon visít, vagy fenyegetőzik. Csak arra figyelek, hogy kellően stabilan tartsuk a kezét, nehogy magába törje a tűt.
Amint kész, a fecskendőt visszadobom a dobozba, megfogom Raven csuklóit, röviden és gyengéden megdörzsölöm a szúrás helyét.
- Elengedheted, köszönöm!
Ez már Katrinának szól, megvárom míg elengedi a tizedest, és kicsit odébb húzódik, addig még egyszer - terveim szerint utoljára - elmondom:
- Nyugodjon meg, semmi baja nem lesz, és amint visszaértünk a Volentisre, megszabadulhat tőlük. Addig pedig a szavamat adom, semmi kémkedés!
Amint befejeztem, elengedem és hátralépek, csak arra figyelek, hogy amennyire lehet, a rúgásokat hárítsam, ha nem hagyja abba a kapálózást. Ha pofozkodik, ám legyen, azt még kibírom.
Egyébként terveim szerint visszaülök a helyemre és bezárom a dobozt, utána kiosztanám a fegyvereket, ha lenyugodtak a kedélyek.
Vissza az elejére Go down

Katrina Gardel

Hadsereg


Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Corporal

Reagok száma :
286

☽ :


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Szept. 30, 2019 8:38 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
29
This is no mistake  no accident
Csipet-Csapat
────────────── ──────────────
- Ön számára valóban az lehet - egyezek bele. Apróság. Manapság tényleg ennyit érne a törvény és a Kancellária akarata? Mikor korcsosult így el a világunk? Mikor váltam ennyire vakká ez iránt. - A magam részéről nem fogom egy törvényét sem megszegni - nem csak mert nem akarom, hanem mert így is neveltek. Az admirális is ezt várja el tőlem, ezt verte belém, szinte szó szerint is.
S hogy mégis megtettem?
És valóban, itt van.
- Mikor indul újra el az Imperium? - teszem fel a már régóta foglalkoztató kérdést. Az én hibám is az, ami történt, ez ellen nem lehet mit tenni. Felelősnek érzem magam, amiért nem indultak még el? Igen. De tudok ez ellen tenni valamit?
Aligha.
A járműben mégis más hangulat üti fel a fejét.
Két sóhajtozásom közepette érdeklődve figyelem a kialakult helyzetet és inkább a reakciókat. Ritkán, mondhatni még soha nem láttam hasonló állapotban Simont. Szemöldökét rosszállóan ráncolja, talán egyszer, akkor, amikor visszakísért a megemlékezésről. Hangja is más színt üt meg, mint eddig bármikor. Nem állítanám, hogy Raven nem esik át változáson. Őszinte rémületet vélek felfedezni benne, a cselekedeteibe, a menekülésbe.
Mintha valóban rettegne attól, hogy nyomkövetőt helyeznek belé.
- Mégis mit hisz, hova tud úgy menni, hogy ne tudjanak arról? - vonom fel kérdőn mégis az egyik szemöldököm. A Dominiumon nincs egy olyan sarok, ami rejtve maradhatna. Mindent ellenőriznek, nem csak kamerákkal és nyomásérzékelőkkel. Fejlett a technológiánk, mit hisz miért tud a legtöbb esetben jóval hamarabb a Kancelláira bármit is?
Sokat mégsem foglalkozom ezzel, hiszen ahogy tudom lefogom a lányt, az időt is meghatározom.
A férfinak persze nem elég, de nem vitatkozom vele. Röpke két másodperc múlva úgyis megtudja, hogy miért, és ahogy látom, ez meg is történik.
Lefogom a karjait. A hangját mégsem tudom szabályozni. Fejem csak leheletnyit fordítom el, szívem szerint lefejelném. Talán elájulna és az út hátralévő részében már kevésbé lenne zajos, több mindent át tudnánk beszélni, ami az akcióhoz kapcsolódik. De hát ember tervez, nem igaz?
De nem csak én vagyok erőszakosabb a kelletnél Simon is. Alig telik el néhány pillanat és a tű átszúrja a Tizedes bőrét. Sokat ellene tenni nem igazán tud már.
A kérésre elengedem a nőt.
- Vigyáznék vele - még veszélyes lehet, képes lehet rúgni, harapni, köpni, karmolni. A sarokba kényszerített vad bármire képes lehet, hogy szabadulhasson. Főként ha olyan helyzetben találja magát, mely nem kenyere.
Könnyedén csusszanok vissza a helyemre, ölembe ejtem a kezem és figyelem a tű szúrásának helyét. Érzem bőröm alatt az apró chipet még, valahogy furcsa a jelenléte. De a szükség nagy úr.
- A természetben lassabban kell haladnunk. Nyilvánvaló, hogy az előző esetek után több csapdát helyeztek el. Ezúttal nem szívesen lépnék bele még egybe - tekintek itt inkább Ravenre. Igaz, konkrétan akkor sem léptünk bele, de épp elég kalamajka alakult ki.
- Mennyire tudja előre felmérni a terepet, Tizedes? - kérdezem inkább a nőt, ha Simon addig nem mond mást. A kocsi lassan zötyög alattunk. Az ajtóra illesztett panelon láthatjuk az úticélunkat és hogy merre is járunk. Lassan halad a jármű is a terep még számára is ismeretlen.


Success is not final, failure is not fatal
it is the courage to continue that counts
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Flotta

Perda Hold rejtelmei - Page 2 Coex32xwwk

Tartózkodási hely :
Imperium, olykor Perda

Beosztásom :
Tizedes - Planetológus - Vezetői engedély minden szárazföldi gépjárműre kiadva.

Reagok száma :
374

☽ :
Justice League
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Crs6nrywap

Fegyverem
Perda Hold rejtelmei - Page 2 51182394_1892267434233231_4950462279842791424_n.jpg?_nc_cat=106&_nc_oc=AQluD6gd7nFW-_kAoANsMJ6SmyrOfPFOBnKDFhEWYX2DPta1IIk96o_j5v5LmAfW5TE&_nc_ht=scontent.fbud4-1


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Szept. 30, 2019 9:52 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Csipetcsapat??



30
*Sportot űzök abból, hogy kiakasszam Gardelt, de csak azért, mert hagyja magát. Vagyis, hogy pont nem és az ellenkezés mindig csak olaj a tűzre. Annyira mókás amikor leáll velem vitázni. Csak vállat vonok a megjegyzéseire, a kérdése az Arkan indulásáról reménytelen remény. Elmosolyodom, kicsit ördögire sikerül, és még a szemöldökeimet is megugráltatom hozzá. A Skorpióban aztán kialakul a ketten egy ellen felállás és ha csak dumcsizásról lenne szó, még azt mondanám, hogy egyenlőtlen a küzdelem az én javamra. *
-Maga mindig a szavakon lovagol. A maga gondja, ha kísérletezni akar azzal a kütyüvel, de rajtam ne kísérletezzen. Az pusztán önkéntes alapú, én meg nem egyeztem bele. *ÉS nem hiszem el neki amit mond. *-Hiszi a piszi. *Gardel is beszáll a buliba, miután alaposan kiforgatta a szemeit. A kérdése kissé naiv. Úgyis nézek rá, felemelt jobb szemöldököm alól, kérdőn, hogy „most tényleg komolyan gondolja?” Bárhova el tudok menni a Dominiumon úgy, hogy ne lássanak. Eddig tartott a szópárbaj, ezek után már valóban egyenlőtlen a küzdelem, viszont a részemről ha nem s foggal-körömmel, de két lábbal vetem bele magam. Egyszer-kétszer el is találom Simon hadnagy lábát, ez némi elégtétellel tölt el, de végül a két lábam közé fészkeli magát, én meg sikítok ahogy tudok, hogy legalább nekik is nagyon rossz legyen. A rúgkapálást sem hagyom abba, de már nem sokat ér a páncéllal fedett testén, úgy pattanok le róla, hogy öröm nézni, de megnehezítem a dolgát az biztos. Amikor az első szúrást érzem, még hangosabban sikítok fel, a másodiknál szintén, pedig nem fáj annyira. Csak egy szúrás. Inkább az aggaszt, hogy az a chip bennem van. *
-Ne dörzsölgesse, csak még mélyebbre nyomja! *Sziszegek Simon hadnagyra miután eltette a tűt és próbálja ugyanazt csinálni mint Gardelnél. Mintha a simogatásával jobb lenne. Basszus! Nem vagyok már gyerek! Bár Gardel még fog ebben a pillanatban, ahogy tudom, kicsavarom a csuklóimat Simon hadnagy dörzsölgetése alól, aztán végre szabad leszek. Rúgok még egyet felé, elérem vagy sem, már úgy is mindegy, a pillantásom amit feléjük dobálok, tele van szikrával, haraggal. A lehető legmesszebb ülök tőlük, duzzogva figyelem felváltva mindkettőt, és önkéntelenül is kapargatni kezdem a bal csuklómat ott, ahol a chipet érzem. Mert érzem, akármilyen kicsi is, _tudom_ hogy ott van. *
-Azt a fegyvert tesztelni kell éles használat előtt? *Kérdezem aztán, nem minden hátsó szándék nélkül. Talán a hangomból is kihallatszik és Simon hadnagy háromszor is meggondolja majd, hogy a kezembe adja. Ha mégis megpróbálja…*
-Lézerszkennerrel, terepviszonyoktól függően 100-500 méter. Addig meg ne is szóljanak hozzám, válogatott bosszúk kivitelezésén fogok gondolkodni. Szóval amint ennek vége, felköthetik a gatyájukat és imádkozhatnak, de az sem fog segíteni. Basszákmeg! *ÉS bedobom a durcit, ami nekik annyiból jó, hogy nem kell engem hallgatniuk, de az is biztos, hogy a tervezgetésben sem fogok részt venni. Amint megállunk, az első dolgom az lesz, hogy megpróbálom bemérni a chip frekvenciáját és ha meg van kisütöm. Hát velem nem fog senki sem szórakozni, sem kísérletezni. *

 




Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Perda Hold rejtelmei - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Speciális (titkos) osztag vezetője, Fegyverfejlesztési részleg vezetője (jelenleg csak konzultáns)

Reagok száma :
231

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Images10

And there's a price to pay
For all that we have done


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Szept. 30, 2019 1:17 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Csipet - Csapat
Nem és nem vagyok hajlandó belefolyni a házasságokról, illetve a Katrinával közöttünk lévő kapcsolatról folyó vitába, ezt rájuk bízom. Úgy gondolom mindhármunknak eltérő a véleménye arról, mi apróság és mi nem...
Úgy fest azt sem tudjuk meg, mikor indul el az Imperium, azt viszont kéretlenül és nagyon részletesen kifejtve, mennyire nem hajlandó együttműködni velünk, azaz elsősorban velem a tizedes.
Feladom az érvelést, feladom, hogy parancsoljak neki, marad a nyers erő, ami ellen nincsen esélye, főleg hogy ketten vagyunk.
Nem mondom el ismét, hogy nem önkéntes már a dolog,ami pedig Katrina kérdését illeti, úgy vélem nem fogunk rá választ kapni.
A sikítás úgy fest, Raven esetében alapbeállítású válasz nagyjából mindenre, és már kezdek beletörődni - mert megszokni aligha fogom. Mennyire hálás lennék Katrinának, ha tényleg ájultra fejelné a tizedest, azt egyikük sem tudja elképzelni, de sajnos be kell érnem annyival, hogy lefogja.
És a sikítás hangerejét, még mindig lehet fokozni, úgy érzem bereped a dobhártyám...
Viszont a chipek bekerülnek, közben megreccsen az adóvevő, és a kocsikísérő afelől érdeklődik, hogy mi a bánatos ku***is***fa*** történik hátul, de senki nem ér rá foglalkozni vele egyelőre.
Raven ismét felcsattan, így abban a szent pillanatban abba is hagyom a dörzsölgetést. Feladtam, hogy értelmet beszéljek a fejébe, ahogy a kedves, vagy vigasztaló gesztusokat is.
Először Katrina engedi el.
- Vigyázok vele...
Biccentek neki, majd én is elengedem a tizedest, kilépek a lábai közül is, búcsúzóul teli talppal combon rúg, a találatot a páncél tompa kondulása jelzi. Nem foglalkozom a duzzogásával, inkább előre szólok az adóvevőn, hogy rendben vagyunk.
A szemvillogtatással kísért kérdésre kurtán válaszolok.
- Nem kell, tökéletesen működnek...
Katrinának odaadom a két CQL kristályos pisztolyt, mindkettő combtokban van, de ha akarja, átpakolhatja ahová szeretné. Az én fegyvereimet nem kell lecserélni, én már ezekkel indultam.

Mivel Katrina kérdésére a tecnikai részt illetően meglehetősen rövid választ kapunk, utána csak a duzzogás következik, kurtán biccentek. A pillantásom sötét, a válaszom meglehetősen goromba.
- Teszek rá!
Elegem lett. Nem hiszem el, hogy képtelen felfogni, hogy mindhármunk kibaszott élete múlhat a rohadt fegyvereken és azon, hogy felnőtt módjára viselkedjen, amire csakazértsem hajlandó. És mindez az én felelősségem. Kezdem úgy érezni, hiba volt elhozni Ravent.
Jobb is, ha durcás hallgatásba süllyed, mielőtt menthetetlenül elmérgesedik a helyzet, amihez túlságosan közel állunk.

Inkább Katrinához fordulok.
- Van valami terved az akcióval kapcsolatban? Megpróbálunk egyben és észrevétlenül bejutni, de arra van javaslatod, hogy hozzuk ki a kocsit, és maradjunk életben?
Ötletem éppen lenne rá, de szeretném hallani az álláspontját. A bázison elcsíptem pár nyugtalanító pillantását, és jó lenne, ha nem menet közben érnének meglepetések, mikor kiderül, nagyon nem ugyanazok a terveink...

A terepjáró egyre lassabban döcög velünk, az adóvevő megreccsen, és a sofőr tájékoztat minket, hogy három percünk van a célállomásig.
Vissza az elejére Go down

Katrina Gardel

Hadsereg


Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Corporal

Reagok száma :
286

☽ :


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Szept. 30, 2019 5:38 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
This is no mistake  no accident
Run, Run Rebel •• Csipet-Csapat
────────────── ──────────────
Szerencsére nem akadékoskodik tovább Moore tizedes a témán és végre elengedi a témát. Szusszanásnyi időm támad a témában. Nem ő lenne az első, aki épp Simonnal nyaggat. Rendben, túlzás, hogy nyaggat, egyszerűen csak képes volt a lényegre tapintani. Félelmetes, hiszen szinte nem is viselkedtünk furcsán, akkor mégis miként?
A témán mégis hamar túllendülünk, főleg, mert már a járműben is ülünk. Mégis ez a beszélgetés jobban fáraszt, mint az előbbi. Csak egy megadó sóhajt tudok kipréselni magamból, ahogy újra csak akadékoskodik.
- Önként jött, ez már épp elég alapnak – felelem még utoljára, de vélhetőleg semmi haszna nincs. Felajánlottam neki, hogy nem kell velünk jönnie, mégis így döntött. Veszélyes, ahova megyünk, ezzel neki is tisztába kell lennie. Nem feltétlen fogjuk tudni megvédeni, meglehet, hogy lesz olyan pillanat, amikor csak magára számíthat és az éles nyelve nem lesz elég egy puska csövével szembe. Noha remélem, hogy erre nem fog sok kerülni.
Sikítását hallva, mégis erős késztetés fog el, hogy megfejeljem, hisz addig is csendben ülne, a kísértésnek mégsem engedek. Inkább csak nagy levegőt veszek és ha lehet, kicsit még erősebben szorítom meg karjait, jelzésértékűen.
Ahogy fordul a csuklója, hogy megszabaduljon Simon kezétől, úgy engedem el én is. Nincs értelme több kárt tenni benne, azzal hosszabbtávon senki sem járna jobban.
Duzzogva arrébb húzódik, én pedig teret adok neki. Visszacsúszok a saját helyemre, de ennél többet nem is foglalkozom vele.
Majd a férfitól átveszem a fegyvereket, még ültömbe is könnyedén tudom a combomra erősíteni őket, a megfelelő magasságot is képes vagyok belőni, hogyha majd álló helyzetbe kerülök, akkor is elérhessem őket, mégse akadályozzák a mozgásomat.
Ami viszont a továbbiakat illeti, nem csak Simon kezdi elveszteni a türelmét.
Visszaszólalására előbb mégis csak kérdőn vonom fel a szemöldököm, ahogy rátekintek, majd magam is meglepem, ahogy saját hangom hallom meg.
- Befejeznék? – csattan, melybe több érezelem is vegyül egyszerre. Csalódottság, fáradtság, kis ingerültség. A fejhallgatónkon megnyomok egy gombot. – Álljon meg – nem is kérem, egyenesen utasítom a sofőrt erre. A Skorpio lassan áll meg alattunk, döccenve állunk meg hirtelen. – Rohadtul nincs szükségem a gyerekes viselkedésüknek – nézek előbb Ravenre, majd Simonra. – Nem ezért kértem a segítségüket. Egyedül is tökéletesen boldogulok, szóval ha nem tudják visszafogni magukat és nem tudnak értelmes felnőtt ember módjára viselkedni, akkor kiszállok, és egyedül folytatom, maguk meg visszavihetik a járművet a Városba – nézek jelentőségteljesen mindkettőre felváltva. A türelmem kezd egyre jobban fogyni, a dühöm pedig egyre magasabb szinteket üt meg. Hangom nem nyugodt, de kiérződhet belőle az ingerültség. Arcomon a bőr megfeszül, tekintetem éppen hogy nem szór villámokat.
Addig mégsem indulunk tovább, amíg nem kapok tőlük valami értelmes választ. Mert ennek így semmi értelme, ezzel csak magunkra vonjuk a figyelmünket, eltereljük és csak még rosszabbul jövünk ki, mint legutóbb.
Ha nem értelmes választ, úgy én sem maradok sokáig a járműben. Ám, ha igen, lassan tovább indulunk, az engedélyt megadom rá.
Simon kérdésére ha lehet még jobban megfeszülnek az arcizmaim.
- Ha van eszük, már semmi használható nincs a Scorpioba, ha igen, akkor is darabokra kell szedniük. Az üzemanyaghiánnyal nem tudnak mit kezdeni. Várnék estig, addig feltérképezzük a terepet olyan messziről, amennyiről mi még láthatjuk, hála Raven scannerének – egy másodpercig sem akarom kihagyni őt sem az akcióból, ha tud normálisan viselkedni, úgy, ahogy terepen azt kell. – Éjszaka észrevétlenek tudunk maradni, jobban tudunk mozogni, ők vélhetőleg fényeket, tűzt fognak használni – legalább is ezt akarom kihaszálni ellenük. – Csak felmérni akarom első körben, hogy mennyien vannak, ha egyáltalán itt vannak még – hiszen még az is megeshet, hogy már rég tovább álltak. – Szükségtelenül nem bontakoznék konfliktusba. A kocsihoz be tudok surranni, észrevétlen, ha a segítségemre lesznek – itt újra csak Ravenre pillantok. - Maga lesz a szemem, a Hadnagy meg fedez, ha valami balul sülne el - tekintek ekkor Simonra.  – Távolról robbantható szerkezetet helyezünk rá. Nem fogjuk tudni visszavinni – egyszerűbb megsemmisíteni.
És ha valóban a segítségemre lesznek, akkor a végszóra megáll az autó.
- Kérdés? – tekintek mindkettőre, hiszen a tervem még hiányos, még ha fejben meg is van, nem tudtam mindent elmondani ennyi idő alatt.


Success is not final, failure is not fatal
it is the courage to continue that counts
◦ᵒ·○●·°


A hozzászólást Katrina Gardel összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 01, 2019 4:27 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Flotta

Perda Hold rejtelmei - Page 2 Coex32xwwk

Tartózkodási hely :
Imperium, olykor Perda

Beosztásom :
Tizedes - Planetológus - Vezetői engedély minden szárazföldi gépjárműre kiadva.

Reagok száma :
374

☽ :
Justice League
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Crs6nrywap

Fegyverem
Perda Hold rejtelmei - Page 2 51182394_1892267434233231_4950462279842791424_n.jpg?_nc_cat=106&_nc_oc=AQluD6gd7nFW-_kAoANsMJ6SmyrOfPFOBnKDFhEWYX2DPta1IIk96o_j5v5LmAfW5TE&_nc_ht=scontent.fbud4-1


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 01, 2019 10:50 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Csipetcsapat??


*Némi közelharc árán sem sikerül megakadályoznom, hogy Simon hadnagy azt az izét a bőröm alá pöttyintse, Gardel vasmarokkal fog és csak akkor enged el, amikor már – számomra – minden hiába. Még nekem is feltűnik, hogy hirtelen mekkora lesz a csend a terepjáróban…néhány másodpercig. Azt nem is hallottam, hogy a sofőr hátraszólt a rádión, épp elég volt magammal foglalkoznom, meg a sikítással, amivel nem sokra mentem. Legfeljebb a hadnagy és Gardel idegeire. Kezemben a rohadt kütyüvel félrevonulok a sebeimet nyalogatni, majdnem szó szerint. Olyan érzés mintha forró fémmel kenegetnék a csuklóimat, és viszket is. Csak akkor élénkülök fel picit mikor a fegyverhasználatról esik szó, nem minden hátsó szándék nélkül, ám Simon hadnagynak van annyi esze, hogy nem ad a kezembe fegyvert. *
-Akkor meg minek kellett ez a cirkusz? *Érdeklődöm pofátlanul, mert hiába mondtam, hogy ne…és nem fogok fegyvert használni, ez az egész kimerítette az erőszak fogalmát. Úgy is nézek rájuk, szerencséjük, hogy még nem tanultam meg szemmel gyilkolni. További magyarázatot fűzök a saját dolgomat illetően a nagy tervhez, de egyben figyelmeztetem őket, hogy ha ennek vége, jobb ha elbujdosnak előlem. Simon hadnagy meglehetősen gorombán válaszol vissza, ez azonban mulattat, hiszen végre sikerült kihoznom a sodrából. Szélesen elmosolyodom önmagam szórakoztatására. Mindez nem tart tovább három másodpercnél, Gardel hangjának csattanására felkapom a fejem és csak nézek az exhadnagyra tátott szájjal. A sokat megjárt hadnagy fél kézzel dobta el saját, jól begyakorolt rezignáltságát, hűvösségét és kezdődő humorát, úgy kiabál ránk – igen, végre nem csak rám hanem Simon hadnagyra is – mintha az anyukánk lenne, mi meg a vásott kölykök. Egy fél pillanatra otthon érzem magam. Azért ez jóóó. *
-Döbbenet. *Fejtem ki a véleményemet Simon hadnagyra nézve, míg Gardel megállítja a terepjárót. *-Maga is hallotta? Piszkosul felhúzta magát. *Kérdezek halkan a hadnagy felé, de gondolom az ő kedve is paprikás. Két kézzel kapaszkodom meg a hirtelen döccenés miatt, el is felejtem az iménti kis közjátékot és érdeklődve várom Gardel további kifakadását, meg azt, mikor kölyköz le minket. Rossz, rossz gyerekek! Az azért elégedettséggel tölt el, hogy nem csak én kapok a fejemre, hanem Simon hadnagy frizurájára is kerül jócskán a képzeletbeli taslikból, igazából élvezem az egészet. Mire a végére ér, úgy döntök nem most van itt az ideje, hogy visszakérdezzek, ha elvisszük a Skorpiót, vezethetek-e. Azt hiszem az már túlzás lenne. Persze nem húzom be fülem-farkam, utóbbi nekem nincs is, de felemelem mindkét sérült kezem.*
-Okkké, jól van! Nyugodjon le. Jó kislány leszek…anyuci! *Azzal kényelembe helyezem magam, lábaimat felteszem a Skorpió oldalfalára és elmélyülök a kütyüm nyújtotta csodában. Fél szemmel azért Simon hadnagyot lesem, kíváncsi vagyok milyen amikor egy kvázi beosztottja a fejére olvas. Főleg ha az Gardel. Ennek fényében vigyorogva folytatom a munkámat, hallgatom a tervet és amikor a nevemhez ér Gardel, felmutatom a mutatóujjam és olyan arcot vágok, mintha csak kimondanám, hogy: „na ugye, hogy kellek!” Ja, mert egyedül is boldogulna. Kac, kac! Akkor tutira nem vette volna a nyakába amúgy sem kedvelt társaságomat. *
-Én leszek a szeme…a hadnagy meg hátulról fedezi….öööö, szóval, nekem lenne kérdésem. Ez az egész arra megy ki, hogy felrobbantsunk egy terepjárót? S azt minek? Tényleg kell ekkora tűzijáték? *Mert ha csak azt akarják elrontani ami benne van, hogy ne használhassák a Dominium ellen, az megoldható csendesen is. Persze, amennyiben nem fedeznek fel minket.*

 




Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Perda Hold rejtelmei - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Speciális (titkos) osztag vezetője, Fegyverfejlesztési részleg vezetője (jelenleg csak konzultáns)

Reagok száma :
231

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Images10

And there's a price to pay
For all that we have done


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Nov. 03, 2019 4:02 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Csipet - Csapat
Katrina felcsatolja a combtokokat, Raven a szemét villogtatja, és mellé duzzog – hol némán, hol hangosan, nekem pedig már meg-megcsikordulnak a fogaim, egyértelműen a türelmem végén járok. A tizedesnek valóban sikerült kihoznia a sodromból, és hogy éppen ez mulattatja, csak még inkább bosszant. Azt akarom, hogy amennyire lehet, biztonságban legyen akkor is, ha egyedül marad. Benne van a pakliban, hogy lelőnek minket, akkor pedig egyedül kell boldogulnia.
Katrina felcsattanására látványosan megütközve kapom felé a fejem. Az értetlenség mellett egyértelműen ki lehet olvasni az arckifejezésemből, hogy meglehetősen igazságtalannak tartom a kollektív letolást. Nagyjából olyan képet vághatok, mintha pofon vágott volna minden ok nélkül.
A terepjáró döccenve megáll, a sofőr immár másodszor is megkérdezi, mi a balhé tárgya hátul, de jó eséllyel megint nem kap valódi magyarázatot.
Egy szót sem szólok, Raven a megjegyzésére ezúttal tőlem kap egy gyilkos pillantást, de nem válaszolok neki. Ebben a helyzetben nem tudok semmi olyat mondani, amivel nem bosszantom fel Katrinát, és nem mulattatom még inkább a nagyrészt saját maga által fűtött cirkuszban lubickoló tizedest.
Alaposan át kell gondolnom, mielőtt megszólalok, akkor is Katrinának címzem a mondanivalómat. A feszültség könnyen kiolvasható az állkapcsom megfeszüléséből, és a határozottan sötétre váltó pillantásomból.
- Befejeztem. Nincs több gyerekes hiszti…
Ezt részben azzal is segítem elő, hogy nem reagálok Ravenre, amennyiben nem technikai kérdést tesz fel az előttük álló feladattal kapcsolatban. Amennyiben ez elégségs válasz Katrinának, a kocsi újra megindul – a sofőr morog valamit az orra alatt mielőtt kikapcsolná a mikrofonját, de leginkább csak általános duzzogásnak hangzik.
A beszélgetés innen átterelődik az előttünk álló akcióra, de a feszültség jó eséllyel ennyivel nem tűnik el nyomtalanul.
A terv első felére bólintok, a tűzzel kapcsolatban szintén.
- A felszerelésben van éjjellátó a tizedesnek, a saját sisakjainkhoz nincs szükség külön eszközre.
Arra, hogy nincs tervben a fegyveres konfliktus, szintén biccentek.
- Ha nagyobb táborról van szó, esetleg a központról, akkor úgysincs esélyünk. Egy hat-hét fős tábort még ki tudunk iktatni ketten is, ha nem vesznek észre idő előtt… Meglátjuk, ha odaértünk.
Nem a felszámolás az elsődleges cél, de ha van rá lehetőségünk, kár lenne kihagyni.
Ami a kocsi felrobbantását illeti, a pad alól előhúzok egy kisebb hátizsákot.
- Fél tucat robbanófej, a terepjáróhoz kettő is elég, itt van a detonátor is hozzá. Elmondom az alváz melyik részére kell rögzíteni, hogy a lehető legtöbbet megsemmisítse a kocsiból… A robbanófejeken kívül jó eséllyel csak a pisztolyokat fogod tudni magaddal vinni. Ha találok megfelelő helyet, akkor tudlak fedezni nagyobb távolságból is. Hoztam egy mesterlövész puskát.
Nekem egyéb kérdésem nincsen, ha Katrina nem előz meg, akkor Ravenére én válaszolok, a tőlem telhető legsemlegesebb hangon.
- Ha nem robbantjuk fel, akkor elemeire szedik és felhasználják a saját fegyvereikhez, járműveikhez. Csak remélem, hogy még nem belezték ki teljesen. Mi sem tudunk mit kezdeni azzal, ha kifogyott belőle az üzemanyag, de ha megsemmisítjük, nekik sem lesz hasznukra…
Vissza az elejére Go down

Katrina Gardel

Hadsereg


Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Corporal

Reagok száma :
286

☽ :


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Nov. 04, 2019 7:55 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
This is no mistake  no accident
Run, Run Rebel •• Csipet-Csapat
────────────── ──────────────
Még egy utolsót próbálkozik Moor tizedes legalább még azelőtt, hogy kifakadnék, de szemlátomást eme kérdésére most senki sem fog neki válaszolni. Nem, mert Simonnál már kihúzta a gyufát, eléggé. Noha megdöbbentőszámomra, hogy ennyi elég volt neki, azt hittem, hogy tovább bírja a strapát. Az akadémia diákjait neveletlenebbnek képzelem, mint amilyen Moor, de hát…
Felcsattanó hangomra, azonban szemlátomást mindketten befejezik. Ravennek szó szerint kikerekednek a szemei, még az álla is leesik. Simon meg egyenesen sértettként (?) tekint rám, fogalmam sincs, hogy őszinte legyek, leginkább a döbbenetet tudom leolvasni az arcáról és valami ahhoz hasonlót, hogy nem érti, hogy rá miért akadok ki.
Mintha nem tudná, ám ebbe nem megyek bele, főként mert nem is kérdezi tőlem.
Mégis úgy tűnik, hogy valami eredménye mégis volt. Beleegyeznek mindketten. Raven apró, végszó megjegyzésére csak félrehajtott fejjel tekintek rá, hogy ne húzza tovább a húrt a kelleténél, ám Simon szavaira csak szemem sarkából tekintek rá.
- Mehetünk – szólok bele újra a mikrofonba. Arcizmaim mégsem engednek fel. Ha volt a mai napban egy pillanat, amikor önfeledten, vagy legalább felengedve tudtam köztük lenni az nyomtalanul tűnt most el. S nem csak azért, ami most történt, hanem azért is, ami nemsokára vár ránk. Moor nonverbális kommunikációjára csak enyhén rázom meg a fejemet egy halk, fújtató sóhaj kíséretében.
- Nem hinném, hogy a tábort találtuk meg legutóbb – csóválom a fejemet. Ahhoz túl kicsik voltak, ahhoz egy magasabb rangú lázadót sem láttunk, én legalább is nem ismertem fel közöttük egyet sem, talán Raven sem.
- Ami azt illeti, Tizedes, szükség van rá. Nem csak azért, amit Greymare mondott, nem engedhetjük meg, hogy minőségi alapanyagot hagyjunk náluk. Legyenek csak tisztába, hogy a sarkukban járunk és már csak idő kérdése, hogy kiiktassuk őket – fogam halkan csikordul meg, ahogy a végére érek. Biztosak lehetnek benne, hogyha egyedül jöttem volna, nem állok meg csak a jármű felrobbantásával. Azonban az ő életüket nem fogom feleslegesen kockáztatni.
S mintha végszóra a Scorpion döccenve áll meg. Az adóvevőn újra megszólal az ismerős hang.
- Megérkeztünk. Ennél beljebb nem tudunk menni, a jel 5,4 kilóméterre van – az ajtók pedig halk szisszenéssel nyílnak ki.
- Tiszta mindenkinek? – fordulok előbb Simon, majd Raven felé és ha igen, akkor először én szállok ki a járműből. Pillanatokon belül a hologramos órán láthatjuk az útvonalat, legalább is az érkezési pontot és ahol mi vagyunk. Itt már nem vezetnek kiépített ösvények, az erdőn keresztül kell mennünk.
- Ha nem kívánja felvenni a páncélt, akkor közöttünk megy – intek Ravennek fejjel, kezemben már ott is pihen a fegyver. Ami azt illeti, még ha fel is venné a páncélt, még akkor is közöttünk menne, úgy a legbiztonságosabb, elölről és hátulról is fedezni tudjuk.


Success is not final, failure is not fatal
it is the courage to continue that counts
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Flotta

Perda Hold rejtelmei - Page 2 Coex32xwwk

Tartózkodási hely :
Imperium, olykor Perda

Beosztásom :
Tizedes - Planetológus - Vezetői engedély minden szárazföldi gépjárműre kiadva.

Reagok száma :
374

☽ :
Justice League
Perda Hold rejtelmei - Page 2 Crs6nrywap

Fegyverem
Perda Hold rejtelmei - Page 2 51182394_1892267434233231_4950462279842791424_n.jpg?_nc_cat=106&_nc_oc=AQluD6gd7nFW-_kAoANsMJ6SmyrOfPFOBnKDFhEWYX2DPta1IIk96o_j5v5LmAfW5TE&_nc_ht=scontent.fbud4-1


Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Nov. 05, 2019 4:26 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Csipetcsapat??


*Simon hadnagy még oké, neki van humora, de, hogy még Gardellel is össze vagyok zárva, kész légzsilip hangulat. Főleg amikor kikel magából annyira, hogy mindkettőnk haját leordítja a fejünkről, villannak a szemek, ennyi villámtól csoda, hogy nem sül ki a terepjáró elektronikus motorja. A hirtelen csend jótékonyan hat rám, elindulunk és kezdetét veszi a további tervezés és persze nekem rengeteg kérdésem van, főleg az akció hasznosságát tekintve. Mert hát Simon hadnagy akkora arzenált sorol fel szinte levegővétel nélkül, amivel a Dominiumot is megtámadhatnánk. *
-A lézerszkennerrel azt is meg tudom mondani hányan vannak a táborban, ha el tudnak vinni 150 méter közelségbe, picit magasabb pontra. Nem mászok fára, ezt most megmondom. *Ami a másik tábort illeti, ahova minket vittek Gardellel, az valóban nem volt nagy tábor, de eléggé felszerelt ahhoz, hogy előőrs lehessen, bár nem vagyok nagyon jártas katonai stratégiában, mégis azért volt ott minden. Abban bízom, hogy el tudom vezetni Gardelt észrevétlenül oda ahova menni akar és vissza is tudom hozni, és most kezdek izgulni. Nagyon remélem, hogy nem lesz a közelben egy állat sem, pláne nem az a lóizé, mert akkor annyi a csendes melónak. *
-Mennyi ideje is van ott az a terepjáró? Gondolja, hogy még nem belezték ki? *Teszem fel a számomra kézenfekvő kérdést, de mikor Gardel válaszol, összerezzenek és a hideg is kiráz ahogy a fogait csikorgatja. *-Tudja, ez beteges, a fogcsikorgatás. Feszültségről árulkodik. Jógáznia kellene. *Végszóra állunk meg, talán ez ment meg attól, hogy Gardel két kézzel essen a nyakamnak.  Pedig adok rá bőven okot, főleg mikor meghallom mennyi gyaloglás vár rám. Eltátom a számat.*
-5,4 kilométer? Lerohad a lábam mire odaérünk. Van hordágy a Skorpión? Az a lebegős izé, én azzal megyek. *Jelentem ki határozottan, bár korántsem gondoltam komolyan, de egyszerűen belehalna a lelkem ha nem szekálnám őket. Naná, hogy ekkora túrára nem veszem fel a páncélt, épp elég nekem a műszereimet cipelni, meg a saját zsákomat a hátamon a túlélő készletemmel. Mielőtt elindulnánk, a terepjáró vezetőjének szólok oda nagy komolyan, hogy végre legyen valaki aki normálisan válaszol neki a korábban feltett kérdésére.*
-Megerőszakoltak. Mindketten! Sikítottam, de senki nem segített. Puhány egy banda. Ccccc…*Majd beállok Gardel és Simon hadnagy közé a nagy pakkommal, meg a pici kukkoló kütyüvel a csuklómban.*

 




Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Perda Hold rejtelmei - Page 2 Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Vissza az elejére Go down
 
Perda Hold rejtelmei
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Központi könyvtár :: Múlt-
Ugrás: