Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások
Today at 5:17 pm


Today at 2:41 pm



Today at 10:14 am


Today at 6:23 am

Yesterday at 5:59 pm

Yesterday at 4:33 pm




Ki van itt?
belépett tagjaink



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 5
Polgárok 7 5
Hadsereg 4 6
Ellenállók 2 4
Flotta 1 5
Perdaiak 8 5
Összesen 21 31
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Folyosók 1-2. gyűrűszint
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Kancellária


Folyosók 1-2. gyűrűszint Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Júl. 29, 2019 12:00 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Folyosók
 





Egyszerű folyosók. Ritkán kanyarodnak, annál több kereszteződésbe lehet belebotlani. Ablakok nem jellemzik, ajtók annál inkább. Ezek hermetikusan záró nyílászárók, melyek az adott ember ujjlenyomatával működik. Szigorúbb raktárhelyiségek esetében retinaszkenner is előfordul az ajtók oldalánál.
Vissza az elejére Go down

Rita L. Carter

Hadsereg

Folyosók 1-2. gyűrűszint -Octavia-Blake-octavia-blake-40559802-280-175
Folyosók 1-2. gyűrűszint 989c19613330a606fc64c73dd80f50b6

Születési idő :
2396. 08.29; Dominium (20 éves)

Tartózkodási hely :
Mikor hol....

Beosztásom :
Őrmester

Reagok száma :
3

Avatar alanyom :
Marie Avgeropoulos

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 15e459212cfb2860c40bb69e3b48d522

Folyosók 1-2. gyűrűszint Tenor


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Dec. 30, 2019 7:24 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Richard & Rita


N  
em tudom mennyi idő telhetett el azóta az első eset óta mikor szemtől szemben próbáltak faggatni. Bár ő szerintük először barátságosak voltak. Ja, kábé az első öt percben.... nyilván. De a fickó, aki a főnök lehet még most sem jutna az eszembe, ha agyon ütnek akkor sem. Hamar ráébredtem, hogy a csaj előszeretettel dekorálta ki a képem és használta a bicskáját is rajtam. Mindennap... legalábbis gondolom, hogy naponta rendezték meg velem a randevút, hátha egyik percben megelégelem a kínzásaikat és elered a nyelvem. Igazából nem tudom, hogy mit vártak tőlem. Mert apám megtanította nekem és a testvéremnek a hűség fogalmát. Nina nem lépett be a hadseregbe, de sima házi asszonyként is tisztában van a szó fogalmával. Én pedig, mint katona sokkal inkább. De amúgy meg nem is tudok semmit, pláne azokról a dolgokról amiket ők akartak tudni. Richard nem mesélt a munkájáról ilyen mélyrehatóan. De ha megtette volna sem köpöm be, inkább halok meg, minthogy valakit eláruljak.... pláne a férjemet. Amúgy meg hiába vagyok, több mint féléve férjnél, még lehetőségünk sem volt olyan igazán mélyre szántó beszélgetésekhez. Hiszen az esküvő után pár héttel már el is raboltak. Csak azt nem tudom, hogy akkor is ők voltak-e?Igazából nem teljesen vagyok biztos a dologban, hiszen akkor egészen máshogy intézték a dolgot. Nem tudom, hogy most hol lehetek, de nevezzük hatodik vagy női megérzésnek viszont teljesen biztos vagyok abban, hogy ezek nem ugyan azok a személyek. Bár azóta is elég sokszor agyaltam azon, hogy az univerzum nagyon utálhat engem maiért már másodszorra történik velem ez. Ha a drága uram nem ébresztett voltam bennem olyan szintű szimpátiát, mint ahogyan történt talán még hálás is lehetnék a dologért. Amíg nem történt meg az esküvőm tudtam, hogy egy nap kijelölnék mellém valakit, de ugyanakkor mindig imádkoztam, hogy ha ez megtörténik remélem valakitől halálos lövést kapok vagy ilyesmi. Fellázadni még eszembe sem jutott, habár a kívülállókat maximálisan megértem, mert nekem sem tetszik a dolog egyáltalán. De Richardnál tökéletesebb férjet nem is találhattam volna.
Ahogy telt az idő kifigyeltem őket, hibát hibára halmozva, tudtam, hogy el kell vonnom a figyelmüket. A harmadik férfit választottam magamnak. Mindig egy időben hoztak nekem enni, inni. Nyilván nem halmoztak el, de azért kiéheztetni sem akartak, hiszen egy hullával semmire sem mentek volna. Én még mindig nem árultam el semmit nekik. Mindig csak egy valaki hozott nekem valamit, valószínűleg úgy voltak vele, hogy egy legyengült, megkötözött nő nem árthat nekik túl sokat. Ezt fogom kihasználni, és már a terv is megalakult a fejemben, hogyan fogom véghez vinni. Feltéve, ha az univerzum csillagai mellettem állnak. Amikor Kevin... igen nagyon törnöm kellett a fejem, de eszembe jutott a baromarc neve, nagy nehezen. Szóval, amikor Kevin belépett úgy tettem mintha nem lennék magamnál. Pontosan azt tette, amit el is vártam tőle, gondolkodás nélkül lépett oda hozzám, és egy kevés vízzel próbált fellocsolni, valamint az ajkamra is csöppentett párat. Majd megmozdítottam a fejem, előre hanyatlottam amennyire tudtam a hirtelen lendülettől elejtett egy bicskát. Tudtam, hogy nem figyel oda az ilyen apró részletekre, amíg nem vette észre a lábam alá rúgdóstam, majd elkezdtem ébredezni. Amikor biztos voltam benne, hogy magamra maradtam, percek alatt dőltem el és a kezemben megkaparintva a kést elvágtam a köteleket. Gyengének érzem magam, csak bukdácsolok, de ahogy tovább jutok rá jövök, hogy ezek az idióták még arra sem vették a fáradságot, hogy elvigyenek a Dominiumról. Így hát a holmijaik között találtam egy tabletet. Gondolkodás nélkül a férjemnek pötyögtem egy üzenetet. Amit csak ő érthet.
Remélem emlékszel az első naplementénkre.”
Még csak nevet sem írtam... elég hülye dolog lenne, tudtam, hogy ebből rá fog jönni, hogy a raktáraknál bújtatnak, majd hallom a mocorgást, gyorsan vissza bújok a helyemre, várva a következő vallatást és a férjemet. Tudtam: órák kérdése, és Richard eljön értem. Bízom benne.








Rita Lucia Carter
Vissza az elejére Go down

Richard Carter

Hadsereg

Folyosók 1-2. gyűrűszint Karl-Urban

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium. 2391.08.10.

Beosztásom :
Mesterlövész. Hadnagy

Reagok száma :
87

Avatar alanyom :
Karl Urban

Keresem :
Folyosók 1-2. gyűrűszint XBhl5eU
Megtaláltam

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 400px-AlmostHumanS01E03Taurus-2


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Szer. Jan. 01, 2020 8:07 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Rita & Richard

Annyira üresnek és csendesnek érzem a kabinunkat, Ritám nélkül. Sokat gondolkodom, és a válaszokat keresem az újabb eltűnése okára. Azt hittem, hogy vége lesz minden borzalomnak, amikor végre a karomba zárhattam a feleségemet, akit a Perdán találtunk meg, hosszú idő múltán. Akkor sem sok esélyt láttam a viszontlátásban, de Stig és emberei segítségemre voltak, - még, ha - halovány megérzés alapján indultam el a nejem felkutatására. A hadnagyéknak sokkal tartozom, amit nem is felejtek. Tudom, hogy közhelynek számítana, de hiszek abban, hogy az adott szó ereje sokat ér. Mindig is küzdöttem a pozícióm megtartásáért, és azért is, hogy senki ne tudjon többet rólam, mint ami szükséges. Most itt ülök az ágyunk szélén és a kezembe temetem az arcom. Nem tudom, hogy megint mi történhetett a feleségemmel, de annyira megismertem már, ha önszántából elmenne, azt elmondaná nekem. Fogalmam sincs merre keressem, és tűvé tenném ismét a Perdát utána, csak egy apró jelet várok… Ahogy akkor is a semmiből került elő egy fotó, ami a nyomára vezetett végül. Valami csodára várok és hinni akarom, hogy van még remény… Napok teltek el ismét és egyre nehezebb elfogadnom, hogy a gondolataim megint valami rosszra terelődnek. Érzem a szívemben, hogy életben van, mert hinni akarom! Tudom azt is, hogy soha nem fogom feladni a keresését, bárki is az ellenkezőjéről akarna meggyőzni. Csak nehéz… Nehéz elképzelnem, hogy valahol szenved és én nem vagyok mellette, hogy kiszabadítsam, ha nem önszántából ment volna el… És nem önszántából, amiben biztos vagyok! Győzködöm magam, hogy legyek türelemmel és várjak, de egyre nehezebb tétlenül várni és várni… Beleőrülök…
Hamarosan éjfél lesz megint és valamit pihennem kellene, csak nem megy… Talán az segítene, ha hanyatt dőlök az ágyon és lehunyom a szemem. Igazából eddig sem aludtam sokat, mert a gondolataim csak róla szóltak. Meg fogom keresni, bármerre is van most.. Hiszem, hogy él és valahol vár reám… Ezekkel a gondolatokkal merültem nagy nehezen álomba, de a PDA-m pittyenésére felébredtem. Pár pillanat kellett, hogy újra elolvasva az érkezett üzenetet megértve felcsillanjon a reményem, ami egyre csak halványodott…
-Ritám… Hol lehetsz?- ejtem ki halkan a szavakat, amit a szívem súg. Eszembe jutnak azok az együtt töltött pillanatok, amikor ajkunk egybeforrt és csak ketten léteztünk… Csak mi ketten…
Aztán - mint, akit felrázott volna valaki-, értetlenül kutatni kezdtem az üzenet forrására, hogy kitől érkezett. A szövegben nem volt utalás a személyre, de ezt nem tudhatja senki, Ritámon kívül. Ahogy azt sem, hogy nekünk mit jelent az „első naplemente”. Soha nem beszéltem erről senkinek és csak egy valaki tud róla… Ritám. Gyors mozdulatokkal keresek rá a küldő jelére, és nagy meglepetésemre, a forrás nem távoli. Itt van az Állomáson… Vagyis, nem messze, az 1-es Gyűrűszintről érkezett.
-A fenébe! –emelkedek fel az ágyról és gondolkodnom kell. Annyit tudok arról a szintről, hogy számtalan ajtó és védelmi rendszer található rajta, amihez ujjlenyomat, vagy retinaszkenner is tartozik.
- Tarts ki, Ritám! Meg foglak találni, Kedvesem! – Mondom magam elé. Határozottságom nem változott, ahogy az elszántságom se csökkent. De ehhez a dologhoz kell egy terv, ha be akarok jutni arra a szintre….S talán nem egyedül…
Előbb viszont, fel kell készülnöm, hogy kijuttassam onnan, ami nem lesz egyszerű.


Vissza az elejére Go down

Rita L. Carter

Hadsereg

Folyosók 1-2. gyűrűszint -Octavia-Blake-octavia-blake-40559802-280-175
Folyosók 1-2. gyűrűszint 989c19613330a606fc64c73dd80f50b6

Születési idő :
2396. 08.29; Dominium (20 éves)

Tartózkodási hely :
Mikor hol....

Beosztásom :
Őrmester

Reagok száma :
3

Avatar alanyom :
Marie Avgeropoulos

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 15e459212cfb2860c40bb69e3b48d522

Folyosók 1-2. gyűrűszint Tenor


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Vas. Jan. 05, 2020 7:02 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Richard & Rita


R  
ichard még mindig nem jelent meg itt le rúgni a fejeket, vagy legalább elszöktetni innen engem, kezdek aggódni, hogy talán nem értette meg kellőképpen azt amit sugallni akartam. Igazából nem is tudom, hogy napok, vagy csak órák telhettek el azóta. Biztos voltam benne, hogy fogva tartóim hamarosan újból felbukkannak, hogy kérdéseket tegyenek fel. Vagy csak úgy.... lazán kiélvezhessék a kínzási hajlamúkat. Nem telt el nap, hogy a nő... akinek a nevét nem tudom elő szeretettel tett eleget a főnöke utasításának, talán túlságosan is élvezte a dolgot. Ahogy telt az idő én egyre inkább legyengültem, hiszen csupán csak minimális táplálékot juttattak a szervezetembe és a vízzel is így tettek. De hát nem is az volt a tervük, hogy felhízlaljanak, hanem, hogy minél előbb megtörjenek. Próbáltam egymásnak is ugrasztani őket, a legkönnyebb a nő volt. Jól láthatóan levágtam, hogy ő oda van a főnökéért, de a pasi csupán kihasználja. Ha kellőképpen féltékenyé tudom tenni, vagy felnyitom a szemét.... talán át áll az én oldalamra és akkor sikerül innen megszöknöm, ha már a férjem nem vágta az üzenetet... vagy ha mégis lehet mire ide ér.... már késő lesz. Emlékszem, soha nem akartam feleség lenni, fiatalabb koromban elképzelni se tudtam, hogy egyszer valakinek az asszonya legyek és azt, hogy valakinek az anyja... hát a legkevésbé. Nem igazán vagyok egy törődő típus, imádom a késeim meg a fegyvereim... dehogy valakinek a gondját viseljem.... De most imádok feleség lenni, nem mintha eddig olyan sok időt tölthetünk volna el a férjemmel. Ez a második alkalom, hogy elraboltak mellőle. És míg az első alkalommal még nem jöttünk rá, hogy mi is volt a szándékuk ezzel. Addig ezzel a másodikkal elég egyértelműen kifejtették, hogy a férjem munkájára és titkaira kíváncsiak. Igazából nem tudom mit vártak... mert nem tudok semmit, de ha tudnék sem árulnék el semmit. Erre már rájöhettek volna, ha nem lennének ekkora idióták, hogy akár nyugodtan meg is ölhetnének.
Gondolataimból a nő ránt ahogy újabb pofont kever le nekem. Most vagy soha... el kell hitetnem vele, hogy nem csak, hogy az áhított férfit nem érdekli, hanem, hogy szemet vetett rám.
-Oké... elég, mi lenne ha mi nők össze fognánk?- egy pillanatra megrendül, majd újból ütésre emeli a kezét. Először le kell nyugtatnom és.... csak utána felhúzni, mert amíg ilyen idegbeteg nem hallgat rám.
-Nézd, látom, hogy azért a baromért teszed, de utálom, ha a nőtársaimat a férfiak kihasználják. És csak azért tart itt téged mert megteszel neki mindent, mert fényesre nyalod a fenekét,- felszisszenek ahogy ujjaival az állam alá nyúl. De nem rántom el a fejem, és le küzdöm a vágyat, hogy lefejeljem. Mert ezzel nem lennék előrébb, csak elájulna, de én nem tudnék kiszabadulni. Jól ki kell gondolnom, hogy mit mondok neki, hogy az utolsó pillanatig el higgye amit akarok. Amúgy remek színész tudok lenni, ezt a nővérem, Nina kellőképpen tanúsíthatja. Már gyerekkoromban is, ha valamihez nem volt kedvem... hát eljátszottam, hogy beteg vagyok, így mindig megsajnált és néha elbújtatott apánk elől. Bár sose tudott rá venni, hogy megtanuljam a házias dolgokat, mint mondjuk a főzés... az nem az én asztalom!
-Ő kihasznál, de nem érdekled, viszont van egy ajánlatom, ha segítesz megszökni.... akkor a férjem tud rajtad segíteni, megmenekülsz a mocsokból. Kedves lánynak tűnsz, nem kell egy baromarc csicskája legyél, - de nem tudom folytatni a mondandómat, mert kézfejjel teljes erőből megüt. Ha nem lenne a szék valami nehéz anyagból tuti felborulok. Érzem ahogy meggypiros vérem beszínezi az ajkaimat. Én is felhúzom magam.
-Te idióta, látom neked ez hiányzik a legjobban, sajnállak, mert úgy fogod végezni, hogy nem marad semmid. És amikor eldob... egy szerencsecsomag leszel, hacsak nem halott!
-Még egy szó és nem várom meg a parancsot itt és most elvágom a torkod, a férjed meg csak a bomba testedet kapja meg. Maximum!- azzal kiviharzik onnan, én pedig imádkozom azért, hogy Richard hamar megjelenjen!








Rita Lucia Carter
Vissza az elejére Go down

Richard Carter

Hadsereg

Folyosók 1-2. gyűrűszint Karl-Urban

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium. 2391.08.10.

Beosztásom :
Mesterlövész. Hadnagy

Reagok száma :
87

Avatar alanyom :
Karl Urban

Keresem :
Folyosók 1-2. gyűrűszint XBhl5eU
Megtaláltam

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 400px-AlmostHumanS01E03Taurus-2


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Vas. Jan. 05, 2020 10:48 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Rita & Richard


A bejövő üzenet, kábé fél órája érkezett, és biztos vagyok benne, hogy Ritámtól jött. Fogalmam sincs, hogy kinek a kütyüjéről, de ahogy rákerestem a forrásra, az Állomást jelölte meg tartózkodási helyének. A szemem elkerekedett az információtól, de ez nem akadályoz meg abban, hogy letegyek a feleségem kiszabadításáról. Az igaz, hogy egy szó sem utalt arra, hogy fogságban van jelenleg, de érzem, hogy bajban van. Tudom, amióta együtt vagyunk, jobban „kiélesedtek”az érzékeim, és minden nappal egyre erősebbek. Mindent elkövetek, hogy megfejtsem a tartózkodási helyét, és hová induljak keresni. Az már biztos, hogy az Állomáson kell lennie, így talán gyorsabban megtalálhatom. bár nagyon nagy a terület, amit ha végignéznék egyesével, akkor lehet, hogy jó pár hétbe telhet, mire eredményt tudnék felmutatni… és annyi talán már nincs. Hmmm… Mást kell kitalálnom...
Miközben magamra veszem a ruhámat, a gondolataim gyorsan járnak a fejemben. Minden perc számíthat, így nem késlekedem és amint készen vagyok, ismét a „jelre” összpontosítok.
-Hol lehetsz? Merre? – sokszor ismétlem a kérdéseket, hátha ez is segíthet a kutatásban. De, csak újra a kiinduláshoz érek vissza, hogy… - A lehetséges helyeket leszűkíthetném valahogy…- gyorsan mozdulnak az ujjaim, hogy a Dominium alaprajzát előhívva, segíthet a kutatásban.
-Ha el kellene rejteni valamit, akkor én hova tenném?- motyogok magam elé, hátha a „fordított helyzet” valamilyen támpontot adna a megoldásra. Sorra nézem a szinteket és a felírásokat.
-8.-as gyűrű…Kancellária-szint!... Nem hinném, hogy ott rejtenék el Ritám. Tele figyelőrendszerrel és Testőrökkel. Elég mozgalmas szint, ahhoz, hogy valaki ne hallja vagy lássa a nejem.. Lehet, hogy nem jól gondolom, de nem hinném, hogy a Kancellárok lakhelyéhez közel rakjanak valakit, akit rejteni akarnak az el-rablók.. Bár… Nem tudom. Egyelőre kizárnám.- lapozok tovább. – 7-6. Gyűrű. Tudományos részleg… Itt viszont esélyes, de akkor nehezebb a bejutás. Különösen ellenőrzött szintek, retina- és ujjlenyomat-szkenner. Kamerák… Veszélyességi-zónák… Lakrészek… Laborok.. – lapozom tovább a lehetőségeket, de valahogy nem itt érzem, hogy rejtenék.- Biztosan látta volna valaki, vagy éppen … Nem tudom. Nehéz így behatárolni.- Közben várom a letapogató visszajelzését, amit elindítottam a küldő fél kiderítésére, de még nem jött válasz, így tovább keresgélek. -5-6 Gyűrű. Legénységi szint. Elég forgalmas és áttekinthető folyosók, itt is kamera és belépési konzolok. Lakrészek … Kiképzőterem…stb. Nem hiszem, hogy erre vitték volna. Sok a szolgálatos, és valaki felismerhette volna talán.- kutakodok tovább, de már csak két szint van hátra.  
-3.-as Gyűrű- Kikapcsolódás és Szórakoztató szint. Talán itt sem valószínű, hogy megtalálom, és feltűnésmentesen zárva tarthatnának valakit. Sokan látogatják a szintet, és általában minden napszakban és órában zsúfolásig tele van… Itt sem biztos, hogy lehet… Már csak az alsó Gyűrű van hátra. Az 1-2. Gyűrű. Rakodótér- Raktárak. Talán…. – keresek rá a folyosórendszerre és a Hangárak elhelyezkedésére. De, mielőtt jobban belemerülnék a térképbe, megérkezik a letapogató jelzése, ami egy vörös ponttal az éppen nézett szint egyik helységét mutatja. A szavam is elakad, ahogy a felismerés belém hasít, s miután zsebre vágom a PDA-mat - a pisztolyaim mellé-, gyors léptekkel indulok a liftek felé. Nem tudom, mennyi időm van, hogy Ritámra rátaláljak, de igyekszem minden pillanatot kihasználni és felkészülni az esetleges tettlegességre. Nem hiszem, hogy jó-szántunkból elengednék a nejemet,- akik fogva tartják-, de abban biztos vagyok, hogy nem fogják megúszni, ha baja esett. Erre jobb is, ha nem gondolok, bár a helyzetbe belegondolva, nem sok időm lehet, hogy megtaláljam. Ahogy megérkezik a lift a kért Gyűrűszintre, már semmi nem fog megakadályozni, hogy kihozzam innen a feleségem, ha itt van valahol. Rá fogok lelni, és ahogy határozott léptekkel haladok arra a pontra, amit az imént is megnéztem a kijelzőn. Minden reményem ebben a villogó pontban van és abban, hogy nem érkezem későn. A ruhámon a Kancelláriai kitűző azért nem jön rosszul és most nagy hasznát is veszem, hogy senki nem állít meg az ajtóig, ahová igyekeztem. Meglepetésemre senki nem áll az ajtóban, bár ez lehet egy „elterelés” is, amivel nem akarják magukra felhívni a figyelmet. Már csak egy lépés… az ajtó nyílik, ahogy az érzékelő előtt elhúzom a mágnes-csíkot és egy szisszenő hanggal az előttem eddig zárt ajtó, kitárul. Habozás nélkül emelem a kezem, ahogy egy őr felém lépne, és mivel a kezemben nem láthat fegyvert, így nem tekinthet másnak, mint egy …. Kancellária emberének. Bár ezt nem hiszem, hogy felfogta, mert, ahogy haladnék tovább, megállít.
-Rita Carter -Őrmesterért jöttem! Engedjen utamra!- nézek felé, de az arcomon láthatja, hogy nem vagyok vicces kedvemben. Határozott és ellentmondást nem tűrő hangon szólalok meg, hogy még véletlenül se értse félre jövetelem célját.
-Nem mehet oda be senki. – kis gondolkodás után nyílik szóra a szája, de bizonytalannak tűnik velem szemben. Tudhatja ki vagyok, - vagy csak látott már, az egyik Kancellár kísérőjeként-, így egy nézésemmel elbizonytalanítottam a következő lépésében. – Engedjen utamra! Nyissa ki az ajtót! Nem hallotta?!- állok meg vele szemben és nem tágítok. Ha farkasszemet akar nézni velem, akkor rosszul jár. A többiről nem beszélve, hogy nem riadok vissza semmitől, ha nem értene a szép szóból. Kis időt hagyok neki, hogy felfogja, nem viccelődni jöttem, hanem sürgős dologban. A miértje nem tartozik rá, hacsak nem akarja használni az öklét, hogy megállítson.
-Mi lesz? Nem mondom még egyszer a parancsot, Őrmester! Kinyitni!- mutatok a belső ajtó felé, és ha van egy kis józan esze, akkor nem áll velem szemben, főleg, hogy a rangom és a Kancellária jelzése sok mindent elárulhat neki, ha akadályozni mer a dolgomban.
-Nem nyithatom ki, uram! Az a parancs, hogy... - néz rám, de elharapja a mondata végét, ahogy ránézek. -Parancs? Mit gondol én mit adtam ki az előbb?! Kinyitni!-dörren a hangom most már hangosabban. A többi majd utána foganasítódik, ahogy a nevét és az arcát sem felejtem el neki. Egyelőre „békés” módon akarok bejutni, de csak a férfin áll, hogy miként tesz. Remélem, hogy van annyi esze, hogy ne tegye kockára az életét, ha hülyeséget csinálna. Ritámért jöttem, és a mostani helyzetben úgy fest, hogy nemcsak akadályoztatás ténye forog fenn, hanem emberrablás alapos gyanúja is. Ezért, nincs olyan Törvény, ami a Bűnözőket megmentené az Igazságszolgáltatás elől. S ha már itt tartunk, nem kétséges, hogy ez a fickó parancsot teljesítve áll itt őrséget, de elsődlegesen a Hadsereg Tagja, és én vagyok a felettese. Bármennyire nem tetszik neki, hogy most kinyittatom vele azt a zárt ajtót. Így taktikát váltok, mivel eddig nem adta tanújelét, hogy van benne értelem.
-Reménykedjen, hogy a nő még életben van, és nem csapódik az emberrablás vádja mellé még egy emberölés is a lajstromára, ami alapból halálbüntetést von maga után. De az én haragomat mindenképp, ha nem nyitja ki végre azt a kib***tt ajtót! Most! Mire vár még?!- mutatok ismét a zárt ajtó felé, és kezd fogyni a türelmem. Nagyon remélem, hogy még életben van a feleségem és ha hallja a hangom, akkor tudni fogja, hogy közelbe lehetek! Tarts ki Szívem...Itt vagyok érted!


Vissza az elejére Go down

Rita L. Carter

Hadsereg

Folyosók 1-2. gyűrűszint -Octavia-Blake-octavia-blake-40559802-280-175
Folyosók 1-2. gyűrűszint 989c19613330a606fc64c73dd80f50b6

Születési idő :
2396. 08.29; Dominium (20 éves)

Tartózkodási hely :
Mikor hol....

Beosztásom :
Őrmester

Reagok száma :
3

Avatar alanyom :
Marie Avgeropoulos

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 15e459212cfb2860c40bb69e3b48d522

Folyosók 1-2. gyűrűszint Tenor


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Feb. 24, 2020 5:35 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Richard & Rita


M  
iután kellőképen sikerül felidegesítenem a csajt, csakúgy kirohan a teremből. Nos... sajnos nem olyan módon sikerült ezt elérnem ahogyan azt eredetileg is terveztem volna. De kellőképpen sikerült felhúznom őt. Sokat gondolkodtam milyen módon tudnék egyedül elszökni innen, mert a férjem vagy nem érti a célzást. Vagy még nem ért ide. Viszont én tovább képtelen vagyok itt ülni a fenekemen amíg az egyiknek tényleg annyira elpattan valami a fejében, hogy olyat tegyen amit később megbánna. Vagy mondjuk én, mert abban teljesen biztos vagyok, hogy az utolsó pillanatig harcolni fogok az életemért. De úgy gondolom talán még kéne adni nekik néhány percet. Na meg magamnak, hogy össze szedjem meg, mert jelen pillanatban annyira le vagyok gyengülve, hogy annak is örülhetek, ha kibotorkálok a bejárton. Nem, hogy a tetejébe még verekedjek is. Fáradtan hajtom le fejem. Félálomban eszembe jut egy emlék. Tizenhat éves voltam, talán aznap volt a születésnapom. Vagy az apáé? Nina tortát sütött, és én ott sündörögtem körülötte. Vagyis az egyik széken ültem a konyhaasztalnál míg ő kikeverte a krémeket hozzá. Ő próbált tanáccsal el látni. Már akkor is elég önfejű és makacs voltam, határozottan elutasítottam, hogy feleség legyek. Nem akartam szenvedést okozni másoknak. Arról nem is beszélve, hogy engem ez a legkevésbé is hidegen hagyott. A harc, a fegyverek, kedvenc késeim tisztogatása, na az jelentett számomra minden élvezetet. Arról már nem is beszélve, hogy sajnálatos módon én aztán tisztában vagyok azzal, milyen amikor megmondják mit tegyek. Az, hogy hozzá rendelnek egy ismeretlen férfihoz, hogy holnaptól ő az urad és parancsolód. Nos, az, hogy nem tetszett.... még az is enyhe kifejezés volt. De amikor mégis bejelentették, hogy holnap férjhez megyek Nina akkor is próbát a lelkemre beszélni. Igazából nem hallgattam meg, az egyik fülén be, a másikon ki a szavai. Egészen addig a pillanatig, amíg Richardot az oltár előtt meg nem pillantottam. Tudtam, hogy ő a másik felem, csak sajnos igazából nem sokat tudtuk még egymás társaságát élvezni. Mert valaki folyton el akart tőle rabolni. Amiből már enyhén szólva is kezd elegem lenni, Legalább lenne annyi vér és harci kedv bennük, hogy Richard elé állnak, és nem a feleségével zsarolgatják. De ezeknek nincs, abban biztos vagyok.
Hirtelen meghallom Richard hangját, de először azt hiszem, hogy csak képzelődöm. Lehet, hogy így van, annyira legyengült a szervezetem, hogy már hallucinálok arról, hogy mit szeretnék. De ahogy egyre jobban felébredek, egyre hangosabban hallom a férjem hangját. Igazából sosem hallottam még ilyen idegesen és mérgesen beszélni. Tennem kell valamit.... eszembe jut, hogy elcsórtam a nő bicskáját, aki most a helyett, hogy engem felügyelne.... mérgelődik és duzzog. Lehet, hogy sok időbe telik, de elkezdem a köteleket le vágni a végtagjaimról. Hirtelen megbotlok, ahogy felállok. Ki tudja mióta vagyok ahhoz a szerencsétlen székhez láncolva, először zsibbadnak a lábaim. De utána jól esik megjáratni őket. Az ajtóhoz botladozom, először le nyitom a kilincset nem is tudom mire számítva. De nem vagyok nagyon elkeseredve attól, hogy zárva van, valahol sejtettem is, hogy bár idióták szegények... de azért annyira nem. Elő kapom a rozsdás bicskát és a zárat kezdem babrálni a hegyével, azon imádkozva, hogy nehogy vissza jöjjön valamelyik... mert akkor az ajtót velem együtt törik be. Majdnem felkiáltok, ahogy meghallom a zár kattanását, ami azt jelzi: sikerült a manőver. Hirtelen esek ki rajta, és a férjem és engem elválasztó ajtóhoz sietek. Tudom jól, hogy pár percen kívül több időm nincs, ezért hangosan elkezdem ököllel csapni az ajtót.
-Richard, itt vagyok, segíts!- kiáltom el magam, de csak ennyire van erőm, és időm, az aki a főnöküknek mondja magát hirtelen, elkap hátulról. Nincs nehéz dolga, szinte a karjaiba zuhanok az erőlködéstől, ő az alkarját a nyakamhoz szorítja, éppen csak levegőt tudok venni. Másik kezével a kését épp a nyaki eremhez nyomja finoman.
-Igazi makacs vadmacska vagy te, de ha ezt akarod... a férjeddel együtt halsz meg!- sziszegi, majd int, hogy nyissák ki az ajtót, Arcomra rászáradt várfoltok, a ruhám épp, hogy tartja valami a sok kínzás miatt, amit véghez vittek rajtam, gondolom a hátam is tele lehet zúzódással, vágással. Próbálok kiszabadulni, de érzem ahogy a nyakamból finoman szivárog a vér.
-Nem mocorognék, mert hamar elvérzel,- sziszegi ahogy a férjemmel néz farkasszemet, én meg csak annyit suttogok neki, hogy sajnálom.








Rita Lucia Carter
Vissza az elejére Go down

Richard Carter

Hadsereg

Folyosók 1-2. gyűrűszint Karl-Urban

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium. 2391.08.10.

Beosztásom :
Mesterlövész. Hadnagy

Reagok száma :
87

Avatar alanyom :
Karl Urban

Keresem :
Folyosók 1-2. gyűrűszint XBhl5eU
Megtaláltam

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 400px-AlmostHumanS01E03Taurus-2


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Feb. 24, 2020 6:54 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Rita & Richard

Kezd fogyni a türelmem és az ajtónálló szellemi képessége sem mondható magaslaton. Eddig a hidegvéremnek és az önuralmamnak hála, hogy nem kapott golyót a fejébe, vagy egy olyan jól irányzott ütést, ami hosszú időre a gyengélkedőhöz rögzítené és ott elég ideje lenne gondolkodni a parancsmegtagadásról és hasonlókról. Mert, ahogy elnézem, nem azzal van a baj, hogy a posztján marad és parancsot teljesít, hanem az, hogy a feleségem és én, közé állt.
-Nem mondom még egyszer!- hangom már nem tűr ellentmondást és bár nem kiabálok, hanem az arcába hajolva halkan mondom neki ismételten. Nem érdekel a kifogása és mástól kapott parancsa! Itt és most az enyém van hatályban a feljebbvalója jelenlétében, és ha tényleg van egy csöpp sütnivalója, akkor kitér az utamból és kinyitja az ajtót!
-Ismételjem? – hangom nyugodt, de a hangsúlyból érezheti, hogy ha igennel válaszol, akkor már nem menti meg a jóindulatom. Rövid percet adok neki, hogy felfogja a helyzetet -ha eddig nem sikerült neki-és imádkozzon, hogy Ritám életben találjam! Az ajtó felől aztán hangok szűrődnek ki, és felismerem a nejem segélykérését. Ettől a perctől fogva, ha nem engedelmeskedik a velem szemben álló katona, akkor már vessen magára….
-KINYITNI!- dörren a hangom rá és azt hiszem, hogy végre felfogta, hogy nem fog engem megállítani és jobbnak látja, hogy enged a parancsomnak. Végre kinyílik az ajtó, de nem az a látvány tárul elém, amit gondoltam.. Vagyis, nem teljesen…
-Eressze el a nőt!- állok velük szemben és nem hátrálok meg a látványra. –Engem akar?!- nézek a fickóra, majd Ritámra, akinek ajkairól leolvasom a szót, mit suttog nekem, de tudom, hogy ez nem az ő hibája! Ennek a féregé, aki egy nőt tart maga elé, s arra gyáva, hogy velem szemben álljon ki.
-Engedje el, és mondja, mit akar!- a kezeim lazán a testem mellett lógnak, de a reflexeim készenlétben. – Tárgyalni? – nézek közben a nejemre és remélem, hogy a szememből látja, hogy nyugalomra intem, bár a körülmények nem adnak okot rá. De, ha bízik bennem és nyugodtan marad- a lehetőségekhez képest - akkor hamarosan a karjaimba zárhatom. Nem hagyom, hogy megússza ez a rohadék, amit tettek vele és akkor követte el az első hibáját, hogy a feleségemre kezet emelt. Én nem fogok kesztyűs kézzel bánni az olyanokkal, akik féreg módjára a szerettemet kínozza, hogy ezzel zsaroljon… Ez a második hibája! A nyugalmam látszólagos, de uralkodom az indulataimon. Amint egy másodperc akad, hogy félrenéz a rohadék, máris egy golyót kap a homloka közepébe. Nem várom meg, míg a keze egy óvatlan pillanatban megránduljon, és a penge végigszántaná Ritám nyakát.
-_Ez_ az én tárgyalásom!- Hirtelen és könyörtelenül eresztem a golyót belé, és egy pislogása alatt. Nincs bennem félsz, ahogy a kezem se rezdül meg a cél bemérésénél. Elégszer gyakoroltam az ilyen jellegű gyors reagálásokat és tudom, hogy ez a féreg nem érdemel könyörületet. A lövés pillanatában lépek is közelebb a feleségemhez, hogy ha ereje elhagyná, akkor a karom támasza legyen. Remélem, hogy végre átölelhetem, és visszakapom a Kedvesemet. Ha valaki elém áll, és akadályozna ebben, akkor már nem figyelmeztetőleg állnék hozzá, hanem megsemmisítőleg. Most megismerik az igazi Cartert, aki eddig a háttérben volt, de most a nejem életéért harcolok, ahogy az Igazságért! Senki nem fog megállítani, és ezt maguknak köszönhetik! Remélem, hogy Ritámat ismét magamhoz ölelhetem, és ki fogom vinni innen!
-Ritám.....




Vissza az elejére Go down

Kancellária


Folyosók 1-2. gyűrűszint Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Jún. 01, 2020 12:04 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Szabad játéktér
Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 23, 2020 11:25 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Raven & Mills --- Randevú a hullaházban

Több dolgot nem szeretek, de van, amit kifejezetten utálok és ezek közül az egyik a tétlenkedés, a másik pedig a pátyolgatás. Előbbit azért, mert amíg az ágyat nyomom, rövidre zárhatják a nyomozásunkat és bezárulhatnak olyan ajtók, melyek éppen csak kinyíltak előttünk, a pátyolgatás meg egyszerűen nem nekem való. Ezért, amint módom és lehetőségem nyílik, a szigorú orvosi utasítás ellenére, természetesen saját felelősségemre, már el is hagyom a gyengélkedőt és úton a "hullaház" felé jelzek Moor-nak, hogy bármit is csinál, azt azonnal fejezze be és jelenjen meg a rögtönzött randevúnkon, mert Dr. Jones kiszedte az emberünkből a nélkülözhetetlen információt a folytatáshoz.
Felkötött bal karommal túl sok mindent nem tudok tenni, jobb híján egy kézzel oldom meg a két kézre szabott feladatokat is. Igaz, így sok-sok minden lassabb, például a pötyögés a PDA-n, vagy az öltözködés is, de oldottam már meg bonyolultabb dolgokat is. Terson Kancellárnak is kellene már írnom egy jelentést a 6-7. szinten történt "rendbontásról", de egyelőre nem volt rá időm. Mivel a ruhatáramat több mint kilencven százalékban öltönyök teszik ki, ezért a mostani viselet sem üt el túlságosan a szokásostól. A kilyuggatott ingem helyett egy másikat húztam, de a zakó, nyakkendő pároshoz továbbra is ragaszkodok. Szolgálati fegyverem, vész esetére a közelemben van, a mostani találkozónkra azonban csak Raven-t invitáltam meg, akivel több dolgot is meg kell osztanom, ugyanis Foster-t is ráállítottam a keresgetésre. És mint tudjuk, aki keres, az talál, noha azzal, amit találtunk, nem lett egyszerűbb a helyzetünk.
- Újfent üdvözlöm Moor! - vagy ő, vagy én érkezünk hamarabb a megbeszélt helyre, mindenesetre én vagyok az, aki határozottan magához ragadja a szót és belekezd a monológjába.
- Igazán kitett magáért a legutóbbi alkalommal, amit köszönök Önnek. - felénk ennyivel rendezik le, ha valakinek megmentik az életét... ja mégsem, mert van még valami.
- Hálám jeléül átküldtem a PDA-jára egy speciális századosi felhatalmazást a Lőtér külön engedéllyel történő használatához, ahol a maroklőfegyverekkel való harcászatot és a célba lövés technikáját frissítheti fel egy tíz alkalmas kurzus keretein belül. - amire kimondom, már jelez is a nő szerkentyűje.
- Szívesen. - tudom, hogy lenyűgözi ez a speciális licenc, ezért még a köszönő szavai előtt lerendezem a magam részéről az ügyet.
- Dr. Jones, nem egészen 9 perc alatt a szó szoros értelmében megtörte a derekasan ellenálló merénylőnket, aki azonnal elkezdett beszélni. - már, amit a foghiánytól érteni lehetett belőle, de a részletekkel igazán nem traktálnám a kolleginát.
- Kérem, vessen erre egy pillantást. - nem kell aggódnia, a hely, ahol vagyunk kamera-biztos és az is, ahová hamarosan reményeim szerint bebocsátást nyerünk.
- Egy lista a CS Condor legénységéről, egy másik az utóbbi időben sajnálatos módon elhalálozottak vagy eltűntekről, és végül Landon Rui Flottaparancsnok keresetlen bejegyzése, amit felteszem már olvasott... - a táblázatok egymás alatt láthatók, köztük rengeteg bajtárssal az Aquillon-küldetésről és Denisov-val, akit "bevetés közben eltűnt"-ként tart számon jelen pillanatban a nyilvántartás.
- Tudomásom van róla, hogy katonai megerősítés mellett őriznek idelent néhány Perda-ról érkezett hullát, akik egy szerencsétlen robbanásban lelték a halálukat. Mindannyian voltak az Aquillon-on. Nos, a feladatunk, hogy elemzés céljából vérmintát vegyünk tőlük, mielőtt boncolásnak vetnék alá őket. - ezzel a kijelentésemmel már a Flottaparancsnok szavaira utalok, amiben bizonyítóerővel támaszt alá valamit, aminek utána kell néznünk.
Az időnk nagyon kevés, ugyanis hamarosan egész biztosan megkavarodik majd minden körülöttünk, ezért jó lesz minél gyorsabban bejutni a jegeldébe, mielőtt a dominiumi proszektúrára vinnék a halottakat.
- Mióta kell katonai erősítés egy hullatároló elé?! Elvégre onnan már senki sem megy sehová, vagy tévedek, Moor? - pillantok a nőre, és teszem fel a kötői kérdést, miközben a bejárat felé haladunk, ahol két Rajmester teljesít szolgálatot.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Aug. 24, 2020 7:24 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban



*Azt az érzésem szerint kevés időt, amit Mills hagy nekem, a kuckómban töltöm elbújva a kíváncsi szemek és a kamerák elől. Az első dolgom az volt, hogy megnyugodjak és úrrá legyek az engem elhagyó adrenalin cseppet sem jótékony utóhatásain. Úgy is mint kézremegés. Aztán nekiálltam végig nézni az összes felvételt a Promenádon és a környező folyosókon, illetve a 6. szinten történtek előtti időt onnan, hogy a merénylő hol lépett be a liftbe és honnan érkezett meg oda. Ennél a pontnál jöttem rá arra, hogy kell nekem egy saját, külön bejáratú arcfelismerő program, és a kérdés: Miért nincs még?  Később rátértem Rui keresésére, hogy hol a francban járt a pasas az elmúlt órákban, e közben ért a kancelláriai hírmondóba kitett nyilatkozat, épp a keresett személytől és amint elcsendesült a negyedik szinti folyosó, kiléptem a kuckómból, hogy felkeressem Mills-t a gyengélkedőn. Természetesen minden óvintézkedést bevetve óvakodtam ki, nehogy felfedezzék a rejtekhelyemet. A gyengélkedő felé tartva kaptam meg Mills üzenetét arról, hogy jelenésem van, de a randink helye nem a gyengélkedő volt.*
-Hogy nem tud a seggén ülni legalább egy napig? *Hörrentem fel a lift felé tartva, de aztán meggondoltam magam és a szervízlépcsőn indultam lefelé. Egészen addig, míg Mills nem közli hova megyünk, nincs tudomásom arról, mi vár rám. Megérkezve a találkahelyre is csak annyit konstatálok, hogy életben van, de szarul néz ki. Pont mint akit meglőttek és fojtogattak, utóbbi nyomát a nyakán keresem, de állig be van gombolkozva. *
-Hát…köszönöm, de kihagytam volna igazán, ezt a randit. *Bájos mosolyt villantok felé, bár nincs jó kedvem, az agyam azon zakatol, hogy mi legyen a következő lépés. *
-Igazán nincs mit, bár nem sokat használt, elég szarul néz ki. Biztos, hogy nem kellene feküdnie? *Érdeklődöm pimaszul az állapota felől és végig is nézek rajta jelentőségteljesen, hogy érezze a törődést. Amit viszont én kapok erre, nem is tudom hogyan kellene fogadnom. Ujjongjak vagy dőljek a nem létező kardomba? *
-Ez most ajándék vagy merő szarkazmus? *Ha azt hitte oda vagyok a speciális felhatalmazástól, tévedett. Nem mondom, ha valamilyen különleges belépési engedélyt adott volna, mondjuk a nyolcadik szintre, vagy a fegyverfejlesztési részlegre, elalélnák. Mielőtt beléptem volna a folyosóra a lépcsők felől, már belenyúltam a kamerák láncolatába, így biztos vagyok abban, hogy ezen a folyosón „sem vagyunk itt” így a nekem mutatott listára sem lehetne rázoommolni. Dr. Jones kihallgatási eredményeire szemem sem rebben, és inkább nem is vagyok kíváncsi a hogyanra. *
-Ó, azt már olvastam, azért is indultam el, hogy megkeressem magát a gyengélkedőn, merthogy gondoltam még gyengélkedik. *Kissé megnyomom a szót amit némi ragozással más kontextusba helyeztem, és szemöldököm emelése azt hívatott jelezni, hogy érdekel az állapota. A listán ott van Denisov neve is, akit máris eltűntnek nyilvánítottak,  érdekelne mit szól ehhez Jenkins. Nem tudok rákérdezni egy foghegyről megfogalmazott üzenetben, mert Mills a fejébe vette, hogy az idegeimen akar táncolni, de ezt egyrészt én szoktam másokkal, másrészt ő abszolút kezdő ebben. *
-Ó, persze. Mintát egy hullából, vagy több hullából. Nem probléma. *Már hogy a fenébe ne lenne az? Miért kell nekem egy rakás hulla közé bemennem? Hol van ilyenkor Dr. Jones? Nem mintha eddig biztos lettem volna a diplomája hitelességében, de azért, na! *
-És ki adta ezt a feladatot ha szabad érdeklődnöm? Nem mintha zavarna, ha esetleg senki, csak hogy tudjam, mit mondjak Tersonnak ha kérdezne. *A jelentés hozzá fog befutni, és szerintem már tűkön ülve várja az irodájában, a halántékát morzsolgatva azok után, hogy tudomást szerzett a Promenádon történtekről. S ha még az én jelenlétem is ismert…látom lelki szemeim előtt a lüktető eret a halántékán. Mindeközben sietve tipegek Mills mellett a hullatároló felé. Eszembe jut, hogy ott tuti hideg van és kellett volna valami melegebb holmi, hogy ne fagyjak meg, bár Jenkins biztosan örülne ha látná, hogy hidegre tettem magam. Bár nem önként és cseppet sem dalolva. Mills kérdésekor már látom az őröket, hogy ne tévesszek lépést, csupán egy pillanatra nézek fel a századosra.*
-Bizony nagyon téved! Ebben az ügyben semmi sem biztos, és érzésem szerint a hullák is járkálnak. Hogy akar bejutni? *Teszem fel a kézenfekvő kérdést, mert bár Mills százados, az ajtó túloldalán rejlő titok azonban nem közkincs, így semmit nem ér a kancellária és a sereg által kapott belépési jogosultsága. Persze az is lehet, hogy nem csak az ő kérdése volt naiv, hanem az enyém is. *







Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Hétf. Aug. 24, 2020 8:21 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Magyarázattal ugyan nem tartozok, de a tisztánlátás kedvéért egyszer majd elárulom Mrs. Moor-nak, hogy olykor-olykor hivatalos hatáskörben is van, hogy ki kell kapcsoltatnom a kameraláncolatot azon egyszerű oknál fogva, hogy megelőző csapást tudjak mérni az ellenségre.
- Ó, én is mindig szívesen futok össze Önnel. - egy negyed másodperc feléig láttatok egy bajuszt is megemelő mosolyfélét, csak úgy az "íze" kedvéért, mielőtt végérvényesen megkapnám a korábban emlegetett "karót nyelt" jelzőt.
- Fekszem majd eleget a jeges sírban, de addig is munkára fel, nagyon szorít minket az idő. - reagálom le gyorsan Moor érdeklődő szavait, miközben már mutatom is az előkapott PDA-n a lényegi információkat.
Az ajándék kontra szarkazmusra nem felelek, mert minden bizonnyal már a kérdés feltevése előtt egyértelművé tette saját maga számára, hogy mire is gondoltam, melyre véleményem szerint kár lenne további szót fecsérelni, álláspontján mit sem változtatna.
- Megtisztel az aggódása, de teljesen jól vagyok. - az "inspektorkodás" szakmai velejárója, hogy szemkontaktus és a mimika teljes hiánya mellett is, csupán a hanglejtésből kiszűrjem a beszélgetőtársam szavai között az információigényt.
- Az eset súlyosságát és a rendelkezésünkre álló igencsak szűkre szabott időt figyelembe véve, másfelől az ügyfolytonosság kiemelt titkosításának zavartalanságát biztosítandóan, nem állt módomban senkivel egyeztetni a soron következő lépésünkről. - igen, ezt egy szuszra gond nélkül ki tudtam mondani, vannak azért ettől kacifántosabb válaszok is a világon.
- Egyszóval: egyelőre semmit ne mondjon Terson Kancellárnak, csak kövessen és legyen mindig tettre kész! - csak szemeim mozdulnak a mellettem sétáló nő irányába, fejemet egyenesen tartom, hogy a két érdeklődve figyelő katona ne foghasson gyanút afelől, hogy készülünk valamire. Mert bizony készülünk.
Raven utolsó kérdésére nem felelek, de nem azért mert ignoráltam volna, hanem csak azért, mert ezt pontosan 13 másodperc múlva fogom megtenni, addig viszont a szigorú tekintetű Rajmesterek zendítenek rá a monológjukra.
- Teljes tisztelettel, Százados, de Parancsnoki utasításra meg kell kérjem az azonnali távozásra, máskülönben az esetet jelentenem kell a feljebbvalóimnak. - a kötelező tisztelgés után már mondja is a magáét az idősebbnek kinéző fickó, míg a fiatalabbik összevont szemöldökkel méregeti a planetológust.
- Egy kiemelt fontosságú ügy megkívánja az azonnali belépésemet, kérem teljesítsék a parancsomat. - úgy teszek, mint, aki nem hallotta az első felszólítást, és várok az ukáz maradéktalan teljesítésére.
- Uram, a Flottaparancsnok nevében felszólítom, hogy azonnal hagyja el a szintet, máskülönben Ön megszegi a Dominium 12/5 ... - elmondani sincs ideje a hangját kissé megkeményítő és a szabálykönyvet fejből kivágó Rajmesternek a mondókáját, mert nem messze tőlünk az egyik gőzzel teli cső megadja magát és léket kapva felrobban.
A robbanás inkább nevezhető egy nagy pukkanásnak, mint a szó szoros értelmében értendő detonációnak, ami viszont tény, hogy a kár, amit okozhat az annál komolyabb. Mindenhonnan ömleni kezd a víz, a közelben lévő kapcsolószekrény pedig szikrázni kezd amint nedvesség éri. A folyosón feszültségingadozás lép fel és a fekete füst is keveredni kezd a szürkén gomolygóval, ami kezdi beteríteni a széles korridort is.
- Mire várnak még Uraim, tegyék a dolgukat és szüntessék meg ezt az áldatlan állapotot! - rivallok rá a férfiakra, akik azonnal indulnak is, hogy elzárják a közelben lévő főcsapnál az áramoltatást.
Miközben a két katona megindul, hogy mielőbb elejét vegyék a történéseknek, a PDA-n átváltok hangvezérlésre.
- Köszönöm, Mr. Foster, kiváló időzítés volt. - biccentek magam elé, majd a külsős társam felé pillantok.
- Hogy miként akarok bejutni? Nos, azt hiszem már kitalálta, hogy miért hívtam ide, Moor. - hamiskás fény villan szemeimben miközben a még vöröslő panelkijelzőt kémlelve várok a bebocsátás zöld fényére, amivel személyesen a partneremnek kell lenyűgöznie.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Csüt. Aug. 27, 2020 8:18 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban




*Ó, imádom a szarkazmust és társait, Mills meg ahogy bókol, megfizethetetlen. Még egy kósza mosolyt is kapok.*
-Nahát! Maga fejlődőképes. *Nem tudom nem megjegyezni, mikor észreveszem azt a finoman aprócska, szinte nem is létező, épp csak felet kacsintó mosolyt. A bajusz szálaknak még idejük sem volt megszokni ahogy a mozgás miatti légáramlat beléjük kap, s máris minden visszarendeződik a megszokottba. *
-Látom nem is olyan beteg, mint ahogy kinéz. Hajcsár! *Morranok rá, miután munkára szólít fel. Bahh! Hol marad a szórakozás? Én nem vagyok olyan karótnyelt és hullakomoly mint ő, nekem kell a feeling, meg a derű, az irónia és szópárbaj. Tovább győzköd, hogy jól van, de nem hiszem el neki, és aggódom már csak magam miatt is, nehogy megint belecsöppenjünk valami lövöldözésbe és akkor ájuljon el nekem. Közben nézem a pda-t amit az orrom alá dugott s magam is megosztom vele az információimat. Már ami van, ami nincs, arra rákérdezek, de először nyakatekert szöveget kapok, aminek a felét szerintem ő sem érti, majd egy denisovos dumát.*
-Olyan deja vu-m van most. *Jegyzem meg félig elhúzott szájjal. Nem, nem mosoly. Merő döbbenet és aggodalom. *
-Az előzőt úgy kódoltam, hogy illegalitásban vagyunk. * Szemet forgatok és nagyot sóhajtok. Ez a nap sem lesz egyszerű és tutira nem fogom az emlékkönyvembe írni. Már ha lenne. Hogy hogyan jutunk be oda ahova Rui nem akarja, még csak nem is válaszol, így inkább picit a háta mögött helyezkedem el és onnan kukkantok ki a két ajtónállóra. Némi szóváltás után azonban olyasmi történik, amire nem számítok, és feltételezem Mills pont erre alapozott, de ez a gondolat csak később jut eszembe, egyelőre a pukkanással vagyok elfoglalva, a beömlő vízzel és a szikraesővel, ami elől próbálok kitérni.*
-VVVÍÍÍÁÁÁ! Baszki! Mi a frász ez? Héééé! Tűnjünk el innen, vagy megfulladunk, vagy ropogósra sülünk áramütésügyileg! *S belekapaszkodom a karjába, hogy elrángassam onnan. Mills azonban nem mozdul, az őrökre rivall rá, hogy intézkedjenek. Ekkor kezd el sejleni a terve, és amikor az őrök eltűnnek és Mills beleszól a kommunikátorába, elengedem a karját ha eddig volt szerencsém fogni, és elkezdem ütlegelni két kézzel, míg hagyja magát.*
-Hogy a frász esne magába! Majdnem infarktust kaptam! Maga…maga! Áááá! Szottyodjon meg ott ahol van! *Az a szerencséje, hogy képtelen mosolyogni, különben még bokán is rúgnám. Csak mikor kikáromkodtam magam, jut el hozzám a nézése, a fény a szemeiben, melyek az ajtó melletti fali panelra irányulnak. *
-Érdekember! *Fújok rá, de már kezdek felélénkülni az előttem álló feladattól, s kapom elő a pda-mat, meg a hozzá tartozó csatlakozót, melynek egyik végét a pda-ba dugom, míg a másik vége egy kb. 3x3-as négyzet alakú kis mágnes lapocska, mely rá is tapad azonnal a fali panelra. A lapocska kijelzőjén számok és jelek villannak fel, míg én a pda-n ügyködöm, s cirka tíz másodpercen belül a piros zöldre vált és az ajtó kinyílik.*
-Mehet hullagyalázni.









Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Pént. Aug. 28, 2020 3:54 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Mrs. Moor első kézből tapasztalhatja meg mellettem milyen az, mikor elkezdünk dolgozni. Mivel maszatolni nem szeretek, mindig minden körülmények között a maximumra törekszek, amit a csapatom tagjaitól is elvárok, illetve megkövetelek. A legújabb rám aggatott becenevem hallatán egyetlen arcizmom sem rezdül, de azért jegyzem ám, hogy a karót nyelt után mi az éppen ügyeletes elnevezésem.
Foster segítségével némi túlnyomás keletkezett a folyosón átfutó csőszakaszban, ami egyet jelentett annak eldurranásával, a víz kifolyásával és a biztosítószekrény zárlatával. Csupán ennyit kértem kollégámtól, aki maximálisan teljesítette is a kérésemet. A következő feladat néhány fokkal már nehezebb, és bár Mr. Foster is kiváló technikai szakember, Raven mutatványa a fegyverfejlesztési részleg előtt meggyőzött arról, hogy őt kell magammal hozni, mivel villámgyorsan és precízen végezte a rábízott feladatot. A vöröslő fény zöldre váltásával arról is személyesen győződhetek meg, hogy teher alatt is kitűnően vizsgázik, ugyanis tizennégy másodperc alatt képes volt egy többszörösen kódolt biztonsági ajtót is megzavarni, legalább arra az időre, hogy bejussunk rajta. Mire észbe kapok és szóvá tehetném, hogy legújabb segítőm belém karolt, addigra már el is ereszt, hiszen megnyílik előttünk az út a hullaház belsejébe.
- Csak Ön után, Moor! - a záporozó, szottyadásra ösztönző szavak elhangzására reagálva csak gálánsan intek magam elé, mint aki annyira ráér, hogy még egy ilyen felfokozott szituációban is úriemberként viselkedhet, és előre engedheti a kolleginát.
Miután Ravent követően belépek a meglepően tágas helyiségbe és kiderül számomra, hogy sem taposóakna, sem egyéb csapda, de még csak perdai vadállatok sem rontanak ránk lesből, fújok egyet és egy mozdulattal bezárom mögöttünk az ajtót, melynek súlyos zárelemei abban a minutumban újrakódolódnak és masszív falat képezve választanak el minket a külső folyosótól, ahol ezóta a Rajmester duó talán már megoldotta a nem kívánatos „vízesés” kérdését.
- A mintavételezéshez! - nyújtom át az egyik fiolát, melynek végén ügyes kis szerkezet van: segítségével egy halott, vérkeringés nélküli, élettelen testéből is azonnal kinyerhető a megfelelő mennyiségű vér.
- Mr. Foster, a 4-1-es gyűjtőben találjuk a célszemélyeinket? - kérek kollégámtól egy gyors megerősítő választ, hogy valóban az elszeparált helyen, a jókora üvegfal mögötti helyen találjuk a pácienseinket.
Az igenlő válasz megérkezésével az ajtó mellé lépünk, ami furcsa módon egy speciális zárral van ellátva. Miután Foster érezhetően csak találgat a feltörésével kapcsolatban, Mrs. Moor-ra vándorol tekintetem, akinek bizonyára már van megoldása a kinyitást illetően.
- A hideget leszámítva úgy gondolom most az idő némiképp nekünk dolgozik, kérem keressen megoldást a bejutásra. - amíg a planetológus hangosan vagy hangtalanul gondolkodik, addig a PDA-n pötyögök néhány sort, végül zakóm belsejébe rejtem a szerkezetet és várakozó álláspontot veszek fel.

Gurítás tíz oldalú kockával a Raven-Mills nyomozópárosnak:

Phoenix Mills carried out 1 launched of one Folyosók 1-2. gyűrűszint Kicsi10 (10 oldalú.) :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 410

0-3: Raven akármit is eszel ki, a zár különlegessége, hogyha külső behatást érzékel, azonnal bekapcsolja a beépített védelmi mechanizmusát, ami annyit tesz, hogy az amúgy is golyóálló üvegen egy sor lézerfény jelenik meg, ami ki tudja mit jelent a továbbiakban. Egyszerűséget biztosan nem.  

4-7: A zárat sikerül feltörni, a külső kódoláshoz képest szinte gyerekjáték volt kijátszani, ami nem hat egyikünkre sem túlzott megnyugvással. Minden túlságosan kiszámítható, mintha tálcán kínálnának valamit, amit csak el kell vennünk és máris belesétáltunk a gondosan előkészített csapdába. A baj pedig nem várat magára, mert amint beteszi valamelyikünk is a lábát a hullákhoz, az üvegkalitka belsejében lévő kékes fény sárgásvörösre vált, a kinyitott ajtó bezárul és a levegőnk aktív kiszivattyúzása mellett, fojtogató hatással bíró gáz pumpálódik be. Az életünk egyértelműen veszélybe kerül... Nagy levegő!

8-9: A zárszerkezet megadja magát a Raven-féle inzultálásnak köszönhetően és nem képez előttünk további akadályt. Szélesre tárulását követően máris gond nélkül vehetjük le a mintáinkat, hogy utána megpróbáljunk kereket oldani erről a nyomasztó helyről.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Kedd Szept. 01, 2020 7:25 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban




*Jellemzően minden szavam süket fülekre és rezzenéstelen arcra talál. Határozottan nem érzem jól magam, nincs motiváció ami visszavágásra késztetne, és a némaság nem az én stílusom. Ennek ellenére, vagy pont mert felbosszantott, rövid idő alatt teljesítem a laza ujjgyakorlatnak is betudható ajtónyitást, miután heveny infarktust söprök félre a félig felrobbanó folyosón. Előreengedésemre szemet forgatva lépek be Rui titkos szegletébe, és a pda-n lévő kicsiny kamerát on állásba helyezve tartom magam elé. Minden amit én látok, felkerül a pda-ra. Picit összerázkódok mikor mögöttünk becsukódik az ajtó, sokadik rossz élményem után jobb szeretem, ha van menekülő útvonal, de Mills egyetlen kézmozdulattal  elvágta azt. Egyik kezemet szabaddá téve nyúlok a nekem adott fioláért, számat elhúzva, két ujjal csippentem magamhoz, mintha az valamilyen undorító, nyálkás féreg lenne. *
-Miért nekem? Egyedül is megoldja, hát nagyfiú már, nem? *Emelem meg kérdőn a szemöldökeimet, de Mills már nem rám figyel, hanem éteri megerősítést kér a helyzetünket és a keresett hulla személyeket illetően.  Mire megérkezik a válasz, már az üvegfal előtt állok és nézek befelé, cseppet sem aggódva azon, hogy mennyi baktérium kenődik az arcomra, mert azt az üveghez nyomva, próbálom kivenni a túloldalon lévő csomagokat. A pda-ra kerülő felvételen sokkal jobban fog minden látszódni, tekintve, hogy a kimerevített képen, a legapróbb részletet is fel lehet majd nagyítani. Az újabb felszólításra Millsre nézek.*
-Na mi van, a nagymester nem jár továbbképzésre? *Intek fejemmel a pda-ja felé, melyből nem rég még Foster hangja zengett fel recsegve. Még néhány pillanatig kéretem magam, mindezt pimasz mosollyal próbálom elérni, de végül csak belátom, hogy nélkülem az inspektor nem megy semmire. *
-Emlékszik még milyen pökhendien fenyegetett legutóbb? Hmm? Hmm? Szerencséje, hogy tud szépen is kérni. Jó fiú! *Ajkaimat majd` a fülemig húzom, majd a különös zár felé fordulok és azt szemrevételezem. Még nem láttam sehol ilyen zárat a Dominium általam bejárt területein, de mivel minden zár elektronikus és valamilyen rendszerhez kapcsolódik, nem okozhat problémát. A felvételt nem szakítom meg, a kis kamerát a zárra irányítom és úgy kötöm rá a kis csatlakozó vezetéket, melynek végén a kódfeltöréshez használatos kis lapocska van. Cirka három másodperc, mire kinyitom, és ez eléggé gyanús.*
-Túl könnyen ment. Amilyen fura, olyan egyszerű. *Nem kerülte el a figyelmemet az sem, hogy Mills írogatott valamit a saját gépébe, és mielőtt még belépnék, megpróbálom kielégíteni a kíváncsiságomat. *
-Mit írt? Kinek? Naplót vezet, vagy mi?...Csak ön után! *Intek most én a kezemmel az üvegfal közé ékelt ajtóra, előreengedve a karótnyelt hajcsárt. Hogy végül ki lép be elsőként, és kit zár halálos csapdába a hullatároló, az függ Mills-től, függ attól, hogy mennyire vagyok türelmes és függ attól, mennyire vagyunk gyorsak.*

//Na szóval és tettvel!
0-3: Mills előremegy és egyedül marad.
4-7: Előreenged vagy egyszerűen belök, de ha miatta meghalok, élete végéig kísérteni fogom
8-9: Mindketten csapdába esünk, mert egymást rángatjuk be, hogy időt nyerjünk.  //
Raven Moor carried out 1 launched of one Folyosók 1-2. gyűrűszint Kicsi10 (10 oldalú.) :
Folyosók 1-2. gyűrűszint 410






Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Szer. Szept. 02, 2020 9:10 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Ha tudnám, hogy partneremre a "Mills-féle" némaság bosszantó hatással bír, egész biztos, hogy még a jelenlegitől is kevesebbet beszélnék, de csakis azért, hogy kihozzam belőle szakmai teljesítőképességének legjavát.
- Mondott valamit, Moor?! - teszem fel rendkívül komolyan a kérdést, miközben szemeimmel a pillantását próbálom elcsípni.
Remélem nem gondolja, hogy valami probléma lenne a hallásommal, hiszen ez amolyan "ezt hallottam" szóösszetétel lenne, ami azt jelenti, hogy a visszabeszélést egyáltalán nem tűröm, pláne azoktól a személyektől nem, akik a csapatom tagságát élvezik. Márpedig Raven a mai nappal oszlopos tagságot kapott, csak ezt még nem volt alkalmam elmondani neki.
- Mr. Foster véleménye az, hogy a felmerült problémát kizárólag itt helyben lehet megoldani, ezért a bejutásért Ön felel. - rezzenéstelen arccal védem a mundér becsületét, és dobok be valami kamuszagú szöveget, csak, hogy elejét vegyem a vérszívásnak.
- Valóban pökhendien fenyegettem? - érdeklődve, magasra vont szemöldökkel fordulok a lány felé, hogy így folytassam a mondandómat.
- Ha tudná milyen dölyfös tudok lenni, ha valakit engedetlenségért elzárásra kell ítélnem… - előrebocsájtom, hogy ne is próbálkozzon, ha azon töri a kobakját, hogy farkasszem nézésben legyőz, mert ez az én műfajom és biztosíthatom, hogy verhetetlen vagyok benne, szóval kár a gőzért.
Tény, hogy kimagasló gyorsasággal hatol be a Dominium digitálisan védett trezorjaiba, nade, hogy a fizikai valójában jelen lévő precíziós zárat is semmi perc alatt nyomja fel, az azért már teljesítmény. A századmásodperc tört része alatt döntöm el, hogy mielőtt még tiszteletbeli tagunkként üdvözölném, előbb azért tüzetesebben utána néznék a múltjának, nehogy a végén kiderüljön, hogy egy ádáz kígyót melengetek az osztag keblén.
- Hamarosan találkozunk valakivel, aki segít nekünk a vérminta kielemzésében. - gyorsan elejét veszem a felém záporozó kérdéscunaminak, egy őszinte, ámde azért mégiscsak rejtélyeskedő válaszadással, ha már az előbbi ténykedésem le lett figyelve.
Mivel a planetológus előrébb helyezkedik el, mint jómagam, és mert amúgy sem vagyok híve a tolongásnak, előreengedem őt a mintavételező helyre történő belépéskor. A gyanú él bennünk, hogy az egyszerű nyitásért cserébe súlyos árat kell majd fizetünk… Az ajtó ellentmondást nem tűrően záródik be közöttünk, és a csapdát a mágneszár fémes kattanása hozza egyértelműen tudtunkra. Egy szemvillanással később a belső zárt térből a keringető rendszer egyszerűen nekiáll kiszipolyozni az étető levegőt, és ezzel egy időben gázt kezd bepumpálni, ami sem az idegekre, sem pedig a hörgőkre nincs jó hatással.
Raven rémálma:
 
A zárást követően azonnal észlelem a bajt és az ajtó után kapok, de a masszív tömb nem engedelmeskedik a nyitást szorgalmazó gombok egyikének sem, és valahogy a "keleti megoldás", az ütlegelésem hatására sem változik semmi.
- Mr. Foster! Mrs. Moor csapdába esett odabent és valamiféle sárgás színű gáz kezdi elárasztani a helyiséget. Miként lehet beavatkozni az automatikába? - azonnali választ várva kérdezem a technikusomat, aki azon nyomban vázolja a helyzetet.
- Feltehetőleg a belső helyiség biztonsági egysége észlelte az illetéktelen módon történő behatolást és megzavarodott. A hullaház nincs speciális védelmi rendszerrel ellátva, viszont csak a saját hálózatáról kapcsolható le…
- ...hatásos lehet, ha szétlövöm a beléptető panelt? - vágok közbe, miközben a kezembe veszem a szolgálati fegyveremet és meg sem várva a férfi válaszát, néhány intéssel kicsit távolabb terelem a nőt az útból, nehogy úgy járjon, mint én és merő véletlenségből golyót kapjon.  
- Nem tudom, a kommunikációs rendszere már így is eléggé össze van kuszálódva. - a bizonytalan nálam ebben a helyzetben már nyert helyzet, mert jobb hirtelenjében nem jut eszembe.
A lövések eldördülnek, amitől a panel fényei azonnal kialszanak, a gombok helye szikrát vet, de az ajtó nem mozdul az első néhány másodpercben, végül a zárak oldanak és résnyire megnyílik az ajtó. Kihasználva a kínálkozó alkalmat, nekifeszülök jobbommal és megpróbálom olyan szélesre tárni, hogy a nő kiférjen rajta.
- Jöjjön, Raven! Jöjjön! - minden erőmet beleadva húzom azajtót, hogy mihamarabb kikeveredjen odabentről a még nagyon is eleven planetológus.
Amint társam kiszabadul a csapdából, eleresztem az ajtót, ami azonnal visszazárja magát, mi pedig premier plánból nézhetjük végig, ahogy a mustársárga színben pompázó gáz teljesen elárasztja a helyiséget.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Pént. Szept. 04, 2020 8:18 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban


*Mills nagyon téved, ha azt hiszi, hogy egyetlen pillantásától megijedek és behúzom fülem, farkam. Nincs is farkam, húzza be ő. Egyébként sincs olyan nézése mint Jenkinsnek olykor, de a legutóbbi vacsoránk óta gyanítom, nem is maga a tekintet az ami képes veséig szúrni azt a jelképes tőrt, hanem a lelkiismeret. Mills-el nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy érdekeljen a hablelke. Oké, Jenkins hablelkének is csupán egyetlen csipetnyi szelete volt képes rossz érzést kelteni bennem, de attól még simán szemtelen vagyok vele. *
-Hogy egyedül is képes rá, mert már felnőtt. Kételkedik a szavaimban? *S ránézek, ha más a pillantásomat keresi bőszen, a szemeibe nézek és rezzenéstelenül állom a tekintetét mielőtt elmosolyodnék. A mosolyból tudhatja, hogy mikor félrenézek, nem a gyengeségem miatt teszem, hanem a feladat sürgető mivolta az ami a fejemet is elfordítja. Foster kimentése épp oly gyenge lábakon áll, mint Hartley három Búfelejtő után. Csak némi ciccegéssel jelzem, hogy korábban kelljen fel, ha engem át akar verni, meg akar vezetni.-
-Előrebocsátom, hogy civil vagyok, másrészt épp maga mondta, hogy illegálisan vagyunk itt, ergo bármilyen engedetlenség semmisnek tekinthető, hiszen épp egy engedély nélküli parancsot szegnék meg. Ha esetleg mindezzel arra akart célozni, hogy szófogadatlan, szeszélyes csitriként viselkedem. Megjegyzem ha így lenne, imádnám. *Elébe megyek annak, hogy a büszkeségemre, vagy a félelmemre apelláljon. S újra a szemeimbe néz, próbálkozik az istenadta. Egy ideig nézem még a szemeit, aztán bebandzsítok neki, majd kinyitom az ajtót. Túl gyorsan sikerült és már él bennem a gyanú, hogy most valami rossz fog következni, de még hangot adok az észrevételemnek, s a válasz is pont annyira furakodik az agyamba, mint a könnyű ujjgyakorlatként betudott zárfeltörés. Szemöldökei összerándulnak a szemeim felett és már lázasan azon agyalok, ki lehet az akivel nem sokára találkozunk és orvosi képesítése van. Mert valószínűleg nem egy konyhai alkalmazottat kerített Mills, sem pedig szabót. *
-Nocsak! Vajon ki lehet az? *A költői kérdés hangsúlya ironikus. Mills pedig előreenged ismét, szemforgatva fordulok el tőle, hogy belépjek, türelmetlenségemnek az az ára, hogy egyedül esem csapdába. Az ajtó bezáródik mögöttem, s mikor visszafordulok látom csak, hogy az inspektor kint ragadt, s bár élek a gyanúval, hogy köze van hozzá, ez rögtön elillan a levegőmmel együtt, mikor már az ajtót veri. A szellőzés szerencsére a helyiség mennyezetéhez van közelebb, és nem vákuumot képez, hogy azonnal megfulladjak, de a beömlő sárgás gáz sem romantikusan dobogtatja meg a szívem. Cirka két másodpercembe telik míg a közelemben lévő hulláról lekapom a vakítóan fehér lepedőt és az orrom, szám elé teszem, ezzel némileg kiszűrve azt a valamit, ami a levegő helyett beömlik…csak időt nyerek Millsnek. Belevágom a fiolás tűt a hullába, jön belőle annyi, amennyi, de már csúszom lejjebb, hogy a fentről lefelé „folyó” gáz minél később érjen el. A fiolát aztán jól láthatóan a felsőm alá dugom, és már hason fekszem a padlón, de pillanataim vannak hátra. Nem is érzékelem mit művel odakint Mills, csak minél jobban tapadva a padlóra csúszom az ajtó felé…hátha. Hátha sikerül kinyitnia az ajtót és megmenti az életem, amiért majd még jövőre is hálálkodhatok. Az arcomra szorított lepedő sokrétegű anyagán át is érzem a gáz szagát és kapar a torkom, a levegő egyre nehezebben jut be a tüdőmbe és kezd meleg, égető lenni. Csak a lövés hangjára figyelek fel, de megerőszakolom magam, hogy még csak egy centire se emeljem meg a fejem, nem is látom, hogy résnyire nyílik az ajtó, csak Mills hangja robban a tudatomba. Az adrenalin jótékony hatásával nyerek annyi erőt, hogy kipréseljem magam a keskeny résen, és most áldom a menzai kosztot, hogy nem eszem belőle sokat és nem híztam el. Természetesen a biztonság egészen más szavakat ad az ember lányának szájába, így mikor sértetlenül és viszonylag tiszta tüdővel kint találom magam, újra a régi vagyok. *
-Mi tartott ennyi ideig? …Ugye, hogy nem is….olyan nehéz kiejteni a Ravent?....Legközelebb maga megy előre. *Mindezt rekedten, krákogva, tiszta levegő után kapkodva mondom, a földön ülve, a lepedőt magam mellé dobva, hámozom ki belőle a pda-t. Hogy mit sikerült a hullából kinyernem, nem tudom.*
-Köszi. *Ennyivel még tartoztam, nem vagyok hálátlan.*










Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Szer. Szept. 09, 2020 4:04 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Csak annyira lehet biztos benne, hogy engedély nélkül tartózkodunk itt, amennyire azt el tudtam hitetni magával. - bajszom alig láthatóan emelkedik meg és mintha néminemű mosolyféleség is megjelenne a szám szegletében, de várjunk csak, ááá, mégsem, csak valamiféle tompa fényjáték zavarhatja meg az érzékszerveket a benti, félhomályos helyiségben.
- Ugye nem kell részleteznem, hogy Mr. Foster, mindenre kiterjedő, képekkel alátámasztott jelentést is be tud nyújtani a megfelelő hivatal irányába, ha úgy érezzük, hogy bizonyos "civilek" kezdenek túlnőni a hatáskörükön? - aztán a nézésemre jön a bandzsítós válaszreakció, amire csak lemondóan sóhajtok egyet, de szóban már válaszra sem méltatom.

- ...uram, uram, jól vannak? Hallanak engem?
- a technikus rádión keresztül hallható hangja töri meg némiképp a hullaházban beállt csöndet.
- Igen, Mr. Foster, mindketten épségben vagyunk, bár elég gáz volt a helyzet... - magam is meglepődöm a tőlem szokatlanul hangzó szójáték hallatán, amire a vonal túlsóvégén lévő férfi hirtelen nem is tud mit felelni.
- ... aaa, a proszektúra belső termében nagy mennyiségű gáz halmazállapotú fertőtlenítő és tartósító hatással bíró kémiai anyag van minden esetben elraktározva, hogy a különböző munkafolyamatokat... - muszáj félbeszakítanom ismét, mert őszintén szólva nem érdekel, hogy miként őrzik meg a halottak frissességét.
- ...Mr. Foster, kérem térjen a lényegre... - hangom hallatán hirtelenjében lerövidül a monológ és valóban csak azt az információt kapom, ami érdekel.
- ...rendben uram, szóval a lényeg, hogy nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nem szabotázs történt az előbbiekben, hanem a zártöréssel megzavart rendszer kavarodott meg ilyen csúnyán... mellesleg meg kell jegyeznem, hogy rendkívül amatőr és veszélyes formáját választotta Mrs. Moor egy D12-es, duplafalú védelmi ajtó zárszerkezetének feltöréséhez. - közli csak úgy mellékesen, persze figyelve arra, hogy Raven is jól hallja mi a véleménye a mutatványáról... de ez bizonyára amolyan "nehogy már a másik kocka jobban tudja, mint én" dolog, amit remélem gyorsan lerendeznek egymás között, mert már most unom.
- Azt ne mondja, hogy lassú voltam. - közlöm sztoikus nyugalommal, kissé hitetlenkedve, miközben kikapcsolom a rádiót és visszateszem az egyetlen ép kezemmel a zakóm rejtekébe.
- Az átlagember, egy-három percig képes mindennemű gyakorlás nélkül visszatartani a lélegzetét, ha leszámítom belőle azt, hogy feszült volt a pillanat, és hozzáadom, hogy birtokában van a dominiumi, katonai alapképzésnek, akkor ez még barátok között is minimum másfél perc. Abba azért belefértem, vagy talán másképp gondolja? - pillantok rá érdeklődő képet vágva, miközben feltápászkodok a padlóról és felsegítem a kolleginát.
- Egyébként szép munkát végzett a begyűjtéssel. - nyújtom kezemet a mintavételező szerkentyűért, amit, ha megkapok, máris biztonságba helyezek.
- Ilyen ez a mi munkánk, gyorsan jön a kisegítés - egyszerűbb lett volna azt mondanom, hogy szívesen, de nehogy már ilyen olcsón adjam azt a szócskát - viszont most elkelne egy újabb segítség, méghozzá a kijutáshoz. - fejemmel a zárt bejárati ajtó felé bökök, amihez újfent szükségeltetik némi szaktudás.
Ha már az előbb megkaptam, hogy legközelebb én megyek előre, ám legyen, az ajtó kinyitása után magamra vállalom a folyosóra történő kilépést és már készülök is a beszédemre, amit a két Rajmester felé intéznék, ám odakint már nem találok senkit. A következő másodpercben azonban lépések hangjára figyelhetünk fel abból az irányból, ahol még mindig terjeng a sűrű, fehéres-szürke árnyalatú gőz a korábbi csődurrantásos akciónkból. A gőzfelhőből pedig nem más tűnik elő hamarosan, mint Jenkins Kancellár és díszes testőrsége...
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Csüt. Szept. 10, 2020 9:06 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban


*Gyanús ha Mills mosolyog, márpedig annak halvány árnyékát vélem felfedezni a bajusza – száj feletti piszok – megrándulásával.  *
-Cccöhhcöhhh. *Ciccentek kétkedőn, mert nem hiszek neki, ahogy korábban sem hittem, de az biztos, hogy valamennyire illegálisan vagyunk itt, hacsak Rui pribékjeit veszem alapul, és egyelőre nem bizonyítottuk semmivel, hogy jogosan törünk be a lezárt területre. *
-Ugye nem kell részleteznem, hogy mindez kiküszöbölhető? *Vágok egy bájosan széles mosolyt, de nem avatom be a mikéntbe és a hogyanba. Törje csak a fejét és bizonytalanodjon el, legalább egyszer.
Belépésem előtt még abban a tudatban vagyok, hogy valaki jönni fog, vagy legalábbis segít a vérminta elemzésében és egy röpke pillanatra eszembe jut Jenkins, mint orvos, persze lehetne Castillo is akár…de ő látszólag nem üti bele semmibe az orrát. Mindezen gondolataimat aztán rögtön elmossa a második ajtón való bejutás, a gázban ragadás és lefoglal az életben maradás. Utóbbi elég intenzív, de mennyire pocsék már beismerni, hogy nem csak rajtam múlik. Az üvegfalnak dőlve igyekszem minél nagyobb kortyokban lecserélni a tüdőmbe jutott méreganyagot tiszta levegőre és remélem nem kaptam maradandó károsodást. Mills ironikus poénján rekedten felnevetek, kissé köhögésbe fullad, de ettől még hallom amikor Foster belép az éterbe és szót fos. *
-Remek, tartósítva leszek. Ennek nem mindenki fog örülni. *Karcos hangomon köszörülök még egy kicsit, de csak rekedtebbre sikerül ám ez hatásosabb amikor Foster beszólására visszavágok. Még a szemeim is összeszűkülnek és villámokat szórnak Mills pda-jára, hátha átmegy az éteren keresztül és kisüti Foster agyát.*
-Hogy a gyíklény rágja ki a máját Foster! Miért nem jött ide maga boldogítani a századost? Ja persze, mert akkor az első ajtón sem jutnak be. Pppffff! Méghogy amatőr. *Utóbbit már csak magamnak, az orrom alatt dohogom és fújok egyet mérgemben, ez is azt mutatja, hogy kezdem összeszedni magam, de még mindig a földön ülök, Jó itt, nem a legkényelmesebb, de jó, nincs kedvem felállni. Mills megjegyzésére ráemelem költi kérdőn a tekintetem, a folytatáshoz nagy levegőt veszek.*
-Tudja maga, hogy a feszült pillanatok közepén, egy gázzal teli helyiségben milyen gyorsan telik az idő? Nem ugye? Mert nem volt bent. Egyébként meg, felkészülhetett volna jobban is, hogy tudja, milyen riasztási protokoll van érvényben, ha már olyan jól megszervezte ezt a nem illegális nyomozást. *Nehogy már én legyek mindenért a hibás! Ám ez legalább remek alkalom volt arra, hogy később már én is felkészültebb legyek. Magamra jobban haragszom, hogy nem gondoltam véletlen és szándékos csapdákra. *
-Köszönöm, igyekeztem! Á-á-áááá! Nálam nagyobb biztonságban van. *Meglengetem a mutatóujjam az orra előtt, tuti, hogy nem adom ki a kezemből, majdnem az életem árán szereztem meg a  mintát, és csak azért láthatta Mills, hogy hova teszem el, hogy ha mégsem jutok ki élve, megtalálja. Így azonban nálam marad. Az újabb segítségkérésre szemet forgatok és felállok, leporolom a nadrágomat a fenekemen és az ajtóhoz lépek. *
-És ha meghalok, hogy jutott volna ki? Mi lenne magával nélkülem?! *Ahogy bejutottunk, úgy ki is jutunk. Nem is ezzel van a probléma, hanem azzal ami kint vár ránk…vagy várna normális esetben. Mert ugye a dolgok egyértelműek, nem két őrnek, hanem egy sereg katonának kellene odakint lennie ezután a riasztás után. Engem viszont a hiányuk épp annyira nem nyugtat meg, mintha itt lennének, sőt! Sokkal gyanúsabb, nem hiába lépek Mills háta mögé és még egy kicsit meg is lököm a hátánál.  Az őrök hiánya, a még mindig terjengő gőz szürkésfehér felhője, a tudat, hogy tiltott helyen vagyunk, de én biztosan, óvatosságra ösztönöz. Igaz egy kicsit későn, de jobb így mint soha. Mindehhez a gyanakváshoz hozzávesszük az üresnek gondolt folyosón visszhangzó lépteket, nem meglepő, hogy a lebukás gondolata ver bennem tanyát. Az egyetlen ami eszembe jut, hogy eltereljem a lényegről a figyelmet és alibit szolgáltassak magunknak, de magamnak mindenképp. Ezért mielőtt még bárki is megjelenne, Mills nyakába vetem magam, bízva a meglepetés erejében, s még a lábaimat is átkulcsolom a derekán, minél szenvedélyesebb, annál jobb…karjaimmal átkarolom a nyakát és már épp arra készülök, hogy közelebbi ismeretséget kössek a bajuszával – ó bassszki! – mikor meglátom a gőzfelhőből kilépő Jenkinst. Természetesen most is ad a drámai belépésre, tutira a Valkűrre is így vonult be, csak akkor nagyobb közönsége volt. Már-már pocsékba megy ez a felhajtás. Jelenléte azonban nem ad okot arra, hogy tovább igyekezzek az alibi gyártásán, ezért mielőtt még beteljesült volna a csók, leugrom Millsről, hacsak ő nem dobott le magáról eddig. *
-Ez nem az aminek látszik! *Szólok megelőzve a kérdéseket, de nem a gúnyos mosolyt. Azt nem lehet megelőzni Jenkinsnél. Az enyém viszont a jelenet ellenére, vagy épp azért, sugárzó mint a plutónium, s kezem, egész tenyerem a mellkasomra szorítom, oda ahova a fiolát rejtettem. Kivételesen nem a bugyim a széf. *










Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Folyosók 1-2. gyűrűszint Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
797

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint Tumblr15


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Csüt. Szept. 10, 2020 10:29 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nyomozás a hullaházban


Nem mintha a naptáramban vagy Saskiáéban sorban álltak volna a vacsorameghívások Landon Rui-tól, de a mai napi közleménye után felé különösebb indoklás nélkül húztam volna ki. Végülis, ez is egy módja a gyors nyugdíjaztatásnak és egy szerencsétlen, halálos baleset beszerzésének. Aquillon még sokáig elkísér minket, de ami meglep, hogy nem maradt ez meg Victor hatáskörén vagy William beleavatkozásán belül, hanem már engem is érint. Mills százados kérése nem volt meglepő, inkább csak a pontatlan fogalmazása. Vagy csak Terson-hoz való közelsége miatt nagyobbak az elvárásaim. S itt kezdődtek az érdekes részletek: nem érkezett válasz, mikor pontosítást kértem, majd a szint patológia részlegének folyosójáról jött rendszerértesítés zárlatokról, folyosón gomolygó gőzről, füstről, majd kisvártatva a belső teremrész jelzett hasonló hibát, csak ott már a tartósítógáz-vezérlője mondta fel a szolgálatot, melyet távvezérléssel nem is lehetett leállítani, amit természetesen megpróbáltunk, elvégre nem volt tervezve most ilyen munka és a rendszer szerint senki nem dolgozott bent. A kamerák meg... nos, a legérdekesebb rész, hogy azok se működnek. Nem tesz boldoggá, hogy a "szintemen" McGrover emberei után már Terson embere is kamerákat rongál, de nagyon remélem, hogy nem a főinspektor áll az egész mögött.
A folyosón terjengő füst nem nagyon hagyott alább, de ennek ellenére is látni, hogy az itteni őrségnek lába kélt - peches esetben ők már bent várakoznak a patológián felcímkézésre és iktatásra -, és csak ketten vannak a folyosón. Mindketten összetéveszthetetlen alakok a maguk módján, és rezzenéstelen arccal s tekintettel figyelem a közjátékot, végződjön akár csókban, akár komoly elutasításban. Négy fekete páncélos testőrrel érkeztem a helyszínre, öltözetem a szokásos, de még mindig hiányzik belőle a régről ismerős zöld szín, helyette fekete, mint a hajam. A hátam mögött fogom egyik kezemmel a másik csuklómat megszokásból és csak a kettős előtt lassítok le, végigmérve előbb kényelmes nyugalommal a századost, majd a planetológust. A köszöntéstől magam részéről nagyvonalúan eltekintek és a lényegbe kezdek, minden gúnyos mosolytól mentesen, bár a szavaim nem nélkülözik annyira.
- Egy megfelelő engedélyekkel még nem rendelkező századost látok egy ide szintén belépési joggal nem rendelkező polgár jelenlétében nevetséges alibi-próbálkozással egy olyan részlegen, ahol műszaki hibák sora következik be percek leforgása alatt... - Pillantok be az adott részlegre, a terem felé, melynek üvegajtaján át még mindig látni az ottani gomolygó gázt, és eztán visszatér hideg kék szemeim tekintete előbb Raven Moor-ra, majd Phoenix Mills-en állapodnak meg.
- ... és a belső terem panelje szét van lőve, a folyosó őrsége sehol sincs eközben. Bár érdekelne, hogy Ön szerint, Moor ex-tizedes, ez micsoda, ha nem az, aminek látszik, a jelentést mégis inkább Mills századostól várom. Százados! - Az utolsó szó nyomatékos keménysége jelzi, hogy nem kérés volt, hanem parancs a jelentésre.

//Mills: nem fogsz ki rajtam, mindenre van gifem! Arra is, amire nincs Hehehe //
Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Szomb. Szept. 26, 2020 9:29 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

A homlokomon megjelenő ráncok száma minden egyes tükörbe nézés alkalmával kíméletlenül tudatja velem, hogy hányadán is állok a napról napra rám törő bizonytalanságokkal, szóval eggyel több vagy kevesebb már éppen nem oszt vagy szoroz, szóval bájos mosolyú partnernőmet el kell szomorítanom, de nem fogok a kiküszöbölés hogyanán tépelődni álmatlan éjszakáimon.

Szinte tudtam, hogy ez lesz a Fosteresen finom beszólásba csomagolt, mellékes megjegyzés szófüzér elhangzásából és bár hiába próbálkozott egy hajmeresztően közeli suhintással a kaszás, a csapatom kockarészlege úgy esik egymásnak, akár a kisgyerekek.
- Azzal, hogy közönséges hangnemben zúdítja rám a bizonytalanságából fakadó, mérhetetlen frusztrációját, mit sem bizonyít jobban, mint azt, hogy abszolút alkalmatlan volt erre a feladatra, amivel a saját és a Százados életét is felelőtlenül veszélybe sodorta. - érkezik a technikus szofisztikált válasza, amire mintha már jó előre készült volna, teljesen mindegy, hogy mi sül ki ebből a hullaházas történésből.
- Higgye el, voltam már szorultabb helyzetben is életem során, mint egy gázzal teli helyiség... de összességében, azt hittem a legjobbakkal dolgozok ezen az ügyön, akik felkészültek, bármilyen helyzettel is találják szemben magukat. - ha már bírálattal illetnek, nem rejtem én magam sem véka alá véleményemet a szituációval kapcsolatban, amit egy hosszabb szünettel is próbálok nyomatékba helyezni.
- ...tévedett Uram... - Foster önelégült hangja töri meg a kettőnk között beálló csendet, amire Raven-nek lehetősége van válaszolni, hála a jelenlegi nyílt konferencia-rádiókapcsolatnak.
- Melengesse csak... - nem fogok civakodni az ampullákért, ha úgy érzi nagyobb biztonságban van nála, akkor legyen így, a lényeg, hogy mihamarabb kijussunk erről a nyomasztó helyről.
- A "Ha"-val kezdődő mondatok sosem érdekeltek, ugyanis érdektelen információt hordoznak magukban a jelennel kapcsolatban és csupán üres tézisek. Az elméletekre pedig nincs időm, hiszen tudja, engem csak a tények érdekelnek, semmi más. - egy ügyes csavarral kanyarodok vissza az alapelméletem igazolásához, amit igyekszek a team-en belül is érvényre juttatni.
Mivel szinte már-már tudni vélem, hogy ki lesz az a személy a gőzfelhőből kisvártatva elő fog tűnni, kihúzom magamat, megigazítom szabad jobbommal a nyakkendőmet, mert azért mégiscsak egy Kancellár lesz jelen a következő időkben  és... és ekkor Raven váratlanul a nyakamba ugrik, lábaival pedig átkulcsol, hogy még véletlenül se tudjak olyan könnyen megszabadulni tőle. Pihenésre ítélt bal karom gyakorlatilag használhatatlan most, szóval marad a szótlan, komor, jeges pillantás, de csak azután, hogy az egyensúlyomat meg tudtam tartani.
- Uram, éleslátása minden találkozásunk alkalmával lenyűgöz, ám biztosíthatom, hogy illetéktelen belépésünkre megfelelő okkal szolgálhatunk. - ha már üdvözlés, akkor az enyém ekképp hangzott.
Mielőtt azonban Raven megelőzne a válaszadásban, jobbnak látom, ha mielőbb belekezdek a monológomba.
- Jenkins Kancellár, Rui Flottaparancsnok néhány perccel korábbi bejelentése véleményem szerint egy puccs előkészítése, és mint olyan, a dominiumi törvények alapján kötelességem közbeavatkozni. - bizonyára Callum figyelmét sem kerülte el a bejelentés, melyre talán már ő is keresi a megfelelő válaszokat.
- Jelen pillanatban rendkívül kevés konkrét, kézzel fogható bizonyíték áll a rendelkezésünkre, és amink van, azok is csak közvetettek, mozaikdarabkák a kirakósból, viszont a segítségével Uram, közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. A Flottaparancsnok több forrásunk szerint is balesetnek álcázva iktatja ki az Aquillon küldetésből hazatért tagokat, csak azért, hogy a bejelentésében foglaltaknak bizonyító erővel szolgáljon. A Moor Polgárnál lévő üvegcsékben két Perda-holdon elhalálozott testéből származó vérminta van, melyet külön engedélyekkel, gyanús körülmények között szállítottak ide nem régiben. A kérésünk, amennyiben vállalja, hogy tesztelje le a mintákat a legkülönfélébb kórokozókra és vírusokra, majd hitelesítse azokat, hogy tovább tudjunk haladni. Idő szűkében, minden másodperc számít. - egyelőre ennyit közlök, de mivel nincsen takargatni valóm az üggyel kapcsolatosan, jelentést is tehetek, természetesen csak azt követően, hogy Terson Kancellárt informáltam.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Kedd Szept. 29, 2020 7:24 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban


*Foster épp csak annyira van képben, hogy jártatja a száját, nem kétlem, hogy szívesen kiküszöbölné ő is az én létezésemet, ahogy Mills azt volt szíves korábban fenyegetésbe csomagolt kijelentéssel átadni, de nincs meg rá a lehetősége, ahogy sok minden másra sem. Elvégre nincs itt. A megmenekülésem azonban úgy érzem őt frusztrálja. Sajnálatos tény, hogy csak a hangom hallja ami eléggé rekedt még és egy fülrepesztő sikítást sem kockáztatnék meg, de ettől még kárörvendően mosolyodom el, hátha Mills később érzékletesen leírja az arcmimikát. *
-Én nem vagyok frusztrált Foster, én itt vagyok. A feladatot elvégeztem, gondolom ezért bízott meg vele engem a gazdája. *Karcos nevetésem most olyan, ami gyermekek rémálmban jelenhet csak meg, meg az enyémben is. Baszki, mit tesz a fulladozás meg  a méreg. Remélem nem okoz maradandó károsodást, nagy blamázs lenne. Nem, nem vagyok már feszült és dühös sem, a kifakadásom már a múlté, és még csak légzés technika sem kellett hozzá. Egyszerűen csak mosolygok azon amit Foster és később Mills mond, mert a határozott jókedvvel a világ végére el lehet bárkit zavarni. Foster rövid közbevágására sem reagálok, egyszerűen ignorálni fogom a pasit a jövőben. Bosszantóbb ha az embert levegőnek nézik. *
-Á, csak a tények érdeklik. Oké, akkor bent ragad, míg Rui emberei ide nem érnek és el nem teszik láb alól. Ez tény. *Százkarátos vigyorom a régi, ott is hagyom Millst mindaddig, míg a folyosó homályána mélyéről meg nem hallom a közeledő lépteket. Az eddigi történések tekintetében jogosan nem felmentő seregre gondolok, ezért alibiként Mills nyakába ugrom, szerencsére Jenkins még azelőtt megjelenik a konzerv sleppjével, hgy csókra kárhoztatnám magam a Bajusz királlyal. Mentegetőzésemet követően huppanok le a padlóra és igazgatni kezdem a ruhámat, addig Mills előadja magát. Csak Jenkins szövegénél ütöm meg ököllel Mills vállát, ez tőlem épp annyi, mintha más csak megböte volna, hgy rá figyeljen. Tekintetemben ott a "Én megmondtam!" hiszen Jenkins épp azt ecseteli, hogy illegálisak vagyunk itt. A vigyor akkor szalad szét igazán az arcomon, amikor Jenkins extizedesnek szólat. Ez már majdnem olyan jó, mint régen. Persze nem hagyom szó nélkül Mills jelentését, közbe kotyogok.*
-Ja, és engem is magával rángatott. *Nehogy már Jenkins azt higgye, hogy magamtól jöttem. Igenis idecitált, mert nem volt jobb embere. a hosszabb monológ elejét szemforgatással kísérem, blablabla.... a Moor polgárra viszont tócsányira kerekednek a szemeim. PErsze polgár vagyok, de rohadt szar ezt így hallani. Egyszerűen borzalmas a fülnek. *
-Ha még egyszer azt mondja hogy Moor és _polgár_ így együtt, bokán rúgom. *Mindezt bájos mosollyal és határozott ígérettel ejtem ki. A végén bólintok, igen, a vérminta és sürgős. Büszkén húzom ki magam és lendítem a karom Jenkins felé, hogy mutatóujjammal is magamra hívjem fel a figyelmét. *
-Igen, van vérmintánk. *Anyira oda vagyok attól, hogy sikerült kimentenem a mintát...életem kockáztatásával, hogy el kell teljen néhány lélegzetvételnyi idő, hogy rájöjjek, nálam van, és nem ártana átadni. Aztán persze - feltételezhetően Jenkins is várakozón néz rám - a felismerés fényei gyúlnak a szemeimben. *
-Ja! Persze, a vérminta. Adom. *S már nyúlok is a felsőm alá, a bal cicimhez, miközben lépek előre Jenkins felé - remélhetőleg a páncélos slepp egyik tagja sem tartja fenyegetőnek a megmozdulásomat - majd nyújtom felé a fiolát mosolyogva. *










Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Folyosók 1-2. gyűrűszint Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
797

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint Tumblr15


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Szomb. Okt. 03, 2020 9:11 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nyomozás a hullaházban


- Javaslom, mellőzze ezt a stílust, százados. - Villan szemem a férfira s addig jó - mármint neki -, amíg csak javaslattal élek, jó szándékom jeleként tekintheti, meg egyben utolsó figyelmeztetésnek is. Innentől figyelmesen hallgatom a férfit, aprót biccentek csak Rui flottaparancsnok említésére, hogy tudok róla, noha meglepő fordulat tőle. Gyanítom, ezt a címet már nem sokáig fogja viselni. Nem szakítom félbe a századost, tekintetem is csak annyi ideig vándorol el róla, míg Moor-ra pillantok, aki épp vállon bokszolja a férfit vagy éppen közbekotyog valami fontosnak vélt információt, de nem reagálok rá, rendre visszatér figyelmem a századoshoz. A kiiktatás gondolata egybecseng azzal a néhány órás jelentéssel is, hogy Denisov közlegény siklója lezuhant, jelenleg csapat lett túlélők utáni kutatásra küldve, de még nincsen frissebb információ.
- A legkülönfélébb kórokozók és vírusok részt pontosítsa, ha ennyire idő szűkében van, mert mindenre tesztelve több mint egy órát is igénybe fog venni a vizsgálat. Perdait keresünk, mint a Brevius vagy a Randicies omlutens, vagy földi eredetűt? - Szavaimat a századosnak intézem, de kezemet már a korábbi karlendítéssel figyelmet magára felhívó ex-tizedes felé nyújtom, aki némi késlekedéssel, de eljut oda, hogy a vérmintát átadja. A közelebb lépése és ruha alatti kotorászása akár fenyegető is lehetne, mégis jól látható, hogy egyik velem érkező testőr sem moccan meg, még csak meg sem rezdül. Szavakkal nem kommentálom, legfeljebb tekintetemben vélheti kiolvasni Moor az elfojtott sóhajt, hogy már megint fehérneműbe dugdos oda nem illő tárgyakat. A zsebes ruhák előnyeire senki nem hívta fel a figyelmét eddig? Mosoly nélkül veszem át a fiolákat, s pillantok újra Mills-re.
- Százados, az illetéktelen belépése tisztázásáig csak nekem felelő őrség jelenlétében tartózkodhat a Dominium első és második gyűrűjén! - Majd elindulok felé, vagyis inkább ellépek mellette.
- Kövessenek! Míg elérünk a laborig, mondja el, ki adta az engedélyeket a holttestek szállítására? Valamint miért vélte úgy a flottaparancsnok szándékainak ismeretében, hogy egy civil az Ön oldalán nagyobb biztonságban lesz, mint a kabinjában őrizet alatt? És egész pontosan miért kellett a belső terem zárát szétlőnie? - Éppen csak fordítom felé a fejemet, szemem sarkából pillantva a századosra. Érdekelnének a forrásai is, de arra most nem kérdezek rá. Szokásos, hosszú lépteimmel haladok, ami az inspektornak nem lesz gond, legfeljebb Moor ex-tizedesnek kell jobban tipegnie utánunk. A velem érkező őrökből ketten ha nem is taposnak a százados sarkára, tapasztalt katonaként biztos érzi, észleli megkülönböztetett figyelmüket. További kettő tart még velünk, az ő figyelmük inkább rám, vagyis környezetemre összpontosít. Kettő pedig hátramaradt a folyosón, hogy a közben kiérkező technikusokra ügyeljen és egyben rögzítsék a helyszínen tapasztaltakat, csak hogy teljes körű lehessen majd az inspektor jelentése, mit is csinált ő itt ezen a folyosón és bent a hullaházban.
Vissza az elejére Go down

Phoenix Mills

Hadsereg

Karakterlapom :

Születési idő :
2378.01.01.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Százados - Inspektor

Reagok száma :
45

Avatar alanyom :
Henry Cavill


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Szomb. Okt. 03, 2020 11:27 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Mielőtt hirtelen felindultságból felszámolnám az amúgy tökéletesen működő csapatomat és helyette megalapítanám a dominiumi kisdedóvók közösséget, elérkezettnek látom az időt, hogy félbeszakítsam ezt a sehová sem vezető társalgást és még az előtt vágok közbe, hogy Foster visszavághatna egy epéset.
- Mr. Foster, kérem lásson neki a második fázis előkészítésének, Mills kiszáll. - és azzal a lendülettel már le is némítom a technikusommal a kommunikációs vonalat.
- Értem, amit mond, viszont van egy rossz hírem: Rui emberei magát sem kímélik, Moor. - a lassan már jól ismert vigyorára csak megrázom kissé a fejemet és mielőtt teljességgel bolondot csinálna belőlem az alibi-kreálásával Jenkins előtt, bevetem a hírhedt komor pillantásomat, amivel a legendárium szerint, hajdanán sikerült még embert is ölnöm.
- Igen, Uram! - nyugtázom az elhangzottakat egy határozott biccentéssel, bár a villanó pillantását inkább tartom nevetségesnek, mint szigorú hatással bírónak, de hát ez legyen az én problémám, ha egyszer a félreértelmezés miatt ütöm meg a bokámat.
Raven közbeszúrt szólásait nagyon is jól hallom, noha egyelőre sehogyan sem reagálok rájuk, mert úgy vélem akkor cselekszek a legésszerűbben, ha csokorba gyűjtöm a válaszaimat és egyben kontrázom meg őket egy későbbi időpontban.
- Nem ismerem Rui Flottaparancsnok észjárását, így erre a kérdésére nem tudok megfelelő választ adni. Mivel a nálunk lévő vérminta a későbbiekben bizonyító erővel bírhat, azt javaslom, hogy minden részletre kiterjedően tesztelje, Uram. - így, hogy a Kancellár elvállalta a tesztelést és a vérminták a birtokunkban vannak, az idő bármennyire is szorít, most nekünk dolgozik.
- Értettem, Uram! - tudomásul veszem a parancsot, amit nem lesz túl nehéz betartanom, ugyanis egyelőre nem köt a megjelölt két szintre egyetlen közeljövőben teljesítendő feladat sem és így, hogy Jenkins csapata biztosítja a kaotikus állapotban magunk mögött hagyott helyszínt, valahol egy kicsit meg is nyugtat: méghozzá azért, mert így Rui emberei biztosan nem fognak "takarítás" címszóval megjelenni.
Indulásunk után, míg az őrség tagjai rutinosan mellénk és mögénk rendeződnek, néhány másodpercig összevont szemöldökkel, igen azzal az "emberölős" félével keresem a planetológus pillantását, amolyan elöljáróban küldve mindezt a vállba boxolásért és a kelletlen szövegelésért.    
- A technikusom információja alapján, személyesen Rui Flottaparancsnok volt az átszállítás ellenjegyzője. - amíg lehet, együttműködök a genetikussal, ám a határt a következő kérdésével már el is érjük.
- Sajnálom Uram, de folyamatban lévő ügyről kizárólag Terson Kancellárnak adhatok felvilágosítást. - gondolhat bármit rólam, rólunk, erről az egész helyzetről, de én is, mint oly sokan mások, egyedül a felettesemnek adhatok ki információt.
Vissza az elejére Go down

Raven Moor

Polgár

Folyosók 1-2. gyűrűszint K6OhlvO

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Dominium, Perda

Beosztásom :
Planetológus - Vezetői engedély : fegyver nélküli XS

Reagok száma :
886

Avatar alanyom :
Ksenia Solo

☽ :
Justice League
Folyosók 1-2. gyűrűszint WYdz5uv

Fegyverem
Folyosók 1-2. gyűrűszint KjdARSD


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 06, 2020 10:07 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next




M & M `s

Nyomozás a hullaházban


*Nem tudom hirtelen elhatározásomat végez vinni Fosterrel, mert Mills kettévágja a társalgást, ezzel mintegy kirepítve az általa csapatnak ítélt kis közösségünkből az emberét. Jaaj, annyira szívesen megnézném most a képét, és persze minden bizonnyal tanulhatnék némi infós káromkodást, mert érzésem szerint most tudna újat mutatni. De neki is csak akkor nagy a szája, amikor Mills nem látja, hallja. A százados inspektor figyelmeztetésére eltátom a számat. *
-Nem mondja! Tényleg, mintha nem akartak volna már megölni eddig egyszer sem. *Fújok egyet felé, s ezzel lezártnak tekintem a meddő vitát. Millsét Jenkins felbukkanása zárja, némi kis közjátékkal addig, míg ki nem derül a kancellár kiléte. Mills „jelentését” a ruhám igazgatásával és a hajam egy tincsének tekergetésével ütöm el, mint aki nagyon unja, csak akkor teszek úgy látványosan, mint aki egészen másfelé figyel, amikor Jenkins leszólja Mills…azért egy széles mosolyt megengedek magamnak. Meg azt is, hogy vállon üssem amikor az illegalitásunk ténye értelmet nyer Jenkinstől.  Egyébként egyik sem figyel rám igazán, egymással vannak elfoglalva és ez igen érdekes érzés. Bezzeg amikor nem akarom, hogy rám figyeljenek….szar az élet. Mivel nem foglalkoznak velem, az indulásig elszórakoztatom magam azzal, hogy a kancellárral jövő katonáknak integtek, teszem a szépet mosolyogva, illegetem magam előttük. Persze ha az arcuk teljesen el van takarva, csak félszórakozás, hogy nem látom a reakciójukat, de még ez is több a semminél, egyszerűen képtelen vagyok egy helyben megmaradni. Aztán végül elindulunk, Mills gyilkos pillantását széles mosollyal fogadom, mintha csak egy finom és nőies viccet mesélt volna. Jenkins parancsát is neki kommentálom.*
-Üdv a klubban!  *Visszafogom magam a nyelvnyújtástól, és egyáltalán nem zavartatom magam, hogy katonák fognak közre minket. Ismerős helyzet. Most legalább a saját lábaimon mehetek, igyekszem gyors tipegéssel tartani a lépést. Azt viszont már nem hagyom szó nélkül, hogy Mills szó nélkül hagyja Jenkins kérdéseinek nagy részét. Rám nem vonatkozik semmilyen beszámolási kötelezettségi korlát. *
-Ha szabad megjegyeznem és akkor is ha nem. Úgy sem tudott volna bezárni a kabinomban, másrészt ott voltam akkor is, amikor az a drón fel akart minket robbantani a Promenád egyik üzletében, szóval Mills százados nem csak ide cipelt öngyilkos akcióra. Ja, és meglőttem a vállát, szóval szerintem ő nagyobb veszélyben van velem, mint fordítva. A zárat pedig azért kellett szétlőni, mert belülről nem lehetett kinyitni és épp méregtől fulladoztam. Mills százados nagy zárfeltörő fenomén. *S ekkor jut eszembe, hogy ha már így megvédtem és zárakról van szó, s mert vagyunk olyan jóban, hogy megmentettük egymás életét, kérjek egy szívességet. Mills mellé zárkózom egészen közel, össze is érnek a karjaink, vagy nekem valamim az ő valamijével amit felérek, és csak súgom, hogy Jenkins meg a katonák ne hallják. *
-Ha le akar kötelezni, örülnék ha nem reklámozná senkinek a sorozatos szívességeimet, melyekkel ide-oda bejutottunk. Pláne ha le akarja cserélni Fostert az alkalmatlansága miatt. *Ha Jenkins fülel vagy felénk fordul kérdőn, rá mosolygok.*
-Épp vacsorázni hívtam a századost. Igent mondott.









Úgy sem kapsz el

Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Folyosók 1-2. gyűrűszint Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
797

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Folyosók 1-2. gyűrűszint Tumblr15


Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt Vas. Okt. 11, 2020 9:09 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nyomozás a hullaházban


- Értem. - Nyugtázom ennyivel, hogy széles körű vizsgálatnak kell alávetni a vérmintákat, nem szűkítettük le a kört. Még ha elsőre a perdai betegségekre is tesztelem - minthogy abból van ismert kevesebb - akkor se zárható ki a földi eredetű, ha alaposak akarunk lenni. Ilyen kérdésben annak kell lenni. Ha találunk is valami ismeretlen eredetűt, akkor jönne csak a java: vajon az perdai vagy valami aquilloni? Ám egyelőre ez a kérdés elnapolható, amíg meg nem lesznek az eredmények, és ezt a kérdést aligha a jelenlévőkkel tudnám megvitatni, amennyiben találnánk valami ismeretlent a vérmintákban.
A testőrség páncélzata teljes, és ebbe a sisak is beleértendő, de egyébként is érdekesebb tanulmány lenne az arcuknál a gondolataik, így tulajdonképpen a sisakok meglétével nem maradt le semmiről Moor. Magam részéről szemem sarkából látom az ex-tizedes izgő-mozgását, de nem tulajdonítok neki jelentőséget, a válaszok teljesebbé tételét a századostól várom. A siker aligha nevezhető félnek is, még annál is kevesebb. A szállítás ellenjegyzőjére kapok választ, de onnan már semmire. Ugyan emlékeztethetném a férfit, hogy kancellárként magam is felettese vagyok és nagy vonalakban köteles beavatni, mi a francokat csinál az én játszóteremen, ha a részletes és teljes jelentést meg is hagyja Victornak. Oda-vissza működik ez így, az én orvosaim sem ugranak csak úgy be a másik kancellár területeire se szó, se beszéd lenyúlva néhány embert meg nem nevezett tesztelésre. Ám nem áll szándékomban erre emlékeztetni a férfit, más módszerhez fogok folyamodni, hogy ami érdekel, azt megtudjam. Meglepetésemre ehhez onnan érkezik segítség, ahonnan nem számítok rá: Moor szólal meg és a vérminták átadása óta most először vonja magára a figyelmemet. Nyugodtan hallgatom végig - csak egy pillanatra fut végig rajta a tekintetem, mikor a gáztól való fulladozást említi, mintegy ellenőrizendő, jól van-e, bár felesleges, ha ezt egy szuszra mind elmondta - és utána fordul vissza tekintetem a századoshoz.
- Amennyiben ez igaz, gondolom Terson kancellárnak írandó jelentésében ezek is benne lesznek és felel majd előtte egy civil többszörös veszélyeztetésért, és azért miért nem tudta megvárni az engedélykódokat a szükséges helyekhez való belépéshez. - Kijelentés és nem kérdés a részemről mindez. Még ha Moor szavait esetleg osztani is kell kettővel, akkor sem jobb, ha az elhangzottaknak csak a fele igaz. Hogy Moor miért sietett nekem jelenteni, az egy érdekes kérdés, annál is inkább, hogy így bemártotta a férfit maga mellett és utána még kérni akar tőle. A suttogásra felfigyelek, de töredékeket hallok csak, amennyiben a nő nem kényszerült harsogóbb susmogásra, mert a százados nem hajolt le hozzá megkönnyítve a dolgát. Feléjük fordulva Moor mosolyára pillantok, s rá sem kell néznem az inspektorra.
- Látszik az őszinte öröm az arcán. - Kommentálom csak ennyivel az újabb gyenge lábakon álló alibit. Majd az inspektorra nézek ismét soha semmi jót nem jelentő ravasz fénnyel hidegkék szemeimben.
- Andrej, Katja, kísérjék Raven Moor-t vissza a kabinjába és ügyeljenek a biztonságára! Úgy vélem, jelenlétére itt már nincs szükség, igaz, százados? - Állok meg szavaim végén a megfelelő labor előtt, ahol a vérmintákat kielemezhetjük. Gyanítom, az inspektor személyesen várná meg, csak hogy kellően hitelesnek találja az eredményt.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Folyosók 1-2. gyűrűszint Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Vissza az elejére Go down
 
Folyosók 1-2. gyűrűszint
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Dominium űrállomás :: 2-1. gyűrű - Rakodótér, raktárak-
Ugrás: