Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások

Today at 9:34 pm



Yesterday at 10:18 am



Szomb. Ápr. 10, 2021 9:43 am

Pént. Ápr. 09, 2021 5:09 pm

Pént. Ápr. 09, 2021 8:02 am




Ki van itt?
belépett tagjaink

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 3
Polgárok 7 3
Hadsereg 4 7
Ellenállók 1 2
Flotta 0 2
Perdaiak 6 3
Összesen 18 20
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Fennsík
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Alec Delgado

Ellenálló

Fennsík - Page 4 Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
381

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Fennsík - Page 4 Alec_i11


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Szomb. Feb. 27, 2021 10:32 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 
Rotemshel és Alec
Egy lépésre...


Habár tudom, hogy komolyan mondta, de mégis elmosolyodom a válaszán egy kicsit, s inkább picit fanyarul, amit vehet úgy, hogy megértem őt. Számra kívánkozik a mondat, hogy inkább a vasat üsse, mint a nőt, de a fanyar mosoly igazán annak szól, hogy egy ilyen "vicces" mondat mennyit elárul a mi társadalmunkról. Egyáltalán nem fest rólunk jó képet, s aztán magyarázhatnám én is, hogy sose bántanám a páromat, ahogy eddig sem tettem, hiába voltak csak alkalmiak, hosszabb-rövidebb ideig titkos szeretők vagy éppen kényszerből mellém rendelt feleség.
- Én? - Kérdezek vissza, de ez inkább csak időhúzás, hogy összeszedjem a gondolataimat. Egyszerű lenne azt felelni, hogy részben gyávaságból, de nem akarom ezt kifejteni, na meg ilyent nem is szívesen mond magáról az ember fennhangon. Se azt, hogy a hátam közepére se kívánom a családdal járó felelősséget.
- Én túlságosan szeretni a szép nőket. Mindet. - Vigyorodom el, még ha lehet ez sem jó válasz a kovács szemében. Azt tudom a perdaiakról, hogy hűséges típusúak, ha találtak maguknak való párt, na de hogy a párválasztás alatt mennyire szívesen válogatnak és tesztelnek, az jó kérdés. Ami azt illeti, lehet Rotemshel is egy nagy kujon volt, kiszórakozta magát, házasodni meg minek? Vajh én is ilyen leszek? Vagy már vagyok...? Míg ő a Dominium és a Perda közti távolságot lövi be tűnődve, én egy pillanatig őt figyelem hasonlóan eltűnődve.
- Lenni majd az kevesebb is! - Bólintok derűsen, optimistán a távolságra, csak magamban teszem hozzá, hogy remélhetőleg nem úgy fogjuk azt a közös családi ebédeket megtartani, hogy a teljes família száműzve lesz. Megvan annak is a bája, és persze jó lenne újra együtt lenni, de tudom, hogy mennyire viszontagságos az élet ellenállóként. A Carter-féle élhetőbb rendszert szívesen vegyíteném a Város kényelmével, de az efféle gyermeki ábrándozásból társaim váratlan és nem éppen barátságos hangvételű felbukkanása zökkent ki és csakhamar szóváltás alakul ki közöttünk, hogy mi legyen a perdaival. Vezetőnk annyira bizalmatlan a perdaiakkal szemben, hogy úgy néz ki, ő a kovácsot a zsákjába csomagolva látná legszívesebben, azt is úgy, hogy éppen ívesen repül lefelé a fennsíkról.
- Vigyázz a szádra, Delgado, vagy a perdai kutya után a te képedet is beverem! - A nem túlzottan kidolgozott tervem hatásos egyelőre, a vezetőnk legalább rám figyel, szóval önjelölt kovács módjára tovább ütöm azt a vasat.
- Állok elébe, úgy sincs hozzám merszed és meg se érezném. A perdai meg eloraki kovács, komolyan háborút akarsz a perdaiakkal? - Fel nem fogom, hogy van az, hogy én érzékelem csak milyen diplomáciai bonyodalmat okozhat egy eloraki lakos megverése, még rosszabb esetben megölése. Sokban támaszkodunk a barátságosabb perdaiak segítségére, de ez rögtön múlt idő lesz, ha megorrolnak ránk.
- Már ezért megérdemelnéd, de ha nem segítesz nekünk, akkor tényleg fogdába dobatlak.
- Második otthonom. - Vonok vállat lazán a fenyegetésre. Életem poénja lehet, hogy többet voltam fegyelmezési büntetésül fogdába zárva ellenállóként, mint a rendszerben élve katonaként. Éljen a fasza szabad élet vagy mi! Sajnos csak a vezetőt meg a két habozó társam tudom lekötni figyelem ügyileg, karvalyorrú köpetbajnokunk le sem veszi a tekintetét Rotemshelről, naná, hogy nem nehéz így kiszúrnia azt a finom kézmozdulatot, mellyel kijjebb csúsztatja a kardot a hüvelyből.
- Támad a rohadék! - Kiáltja el magát, ezzel minden figyelmet a perdaira von rólam és egyúttal lövéshez emeli a puskát, ami magánál tart.
- Ne! Le a fegyverrel! - Lépek ki oldalra felé, hogy megakadályozzam a lövést, és érzékelem, hogy a perdai is elmozdul mögöttem, nem nyújt már elég tiszta célpontot. Ám mégsem ez az, ami megakadályozza a lövést. A fehér köveknek mindezidáig senki nem tulajdonított jelentőséget, Rotemshel lelkes feléjük pillogását is betudták annak, hogy a kovács csak felkészül az egyenetlen terepen való harcra. Következésképpen a hirtelen felcsapó vakító fehér fény váratlanul éri őket, de még engem is. Olyan erős a fénye, hogy meggyőződésem, hogy ezt még a Dominiumon is látják. Ha megfordulnék és látnám, hogy nem perdai képesség ez, hanem a fehér kő csinálja, azonnal levonnám a tanulságot, hogy a zsáknyi mennyiséget mikor viszem majd Elorakba, akkor a tábortűztől messze tegyem.
Ösztönös, ahogy a hirtelen változás felé kapom a fejem, és ösztönös az is, ahogy a hirtelen erős fényre behunyom, sőt összeszorítom a szemem majd újra elfordulok immáron a hőt is érezve mögülem. Még nekem is káprázik a szemem szemhéjaimon át is, hát még a társaimnak, akik első sorból nézhették végig a gyulladást. Kiáltás harsan többektől, meglepett, ijedt, zavarodott hangúak, majd fájdalmas vegyül bele, ahogy Rotem kigáncsolja s megvágja az egyik habozó ellenállót és az a földön nyekken újabb fájdalmas kiáltással vaktában a levegőbe lőve felfelé, ravaszon felejtett ujjának hála. De nem ez az egyetlen lövés...
Én jártam a legjobban szerencsére látás ügyileg, s így volt időm megdöbbenni a kovács képességén, mely a szemeim láttára csinált társam puskájából olyan fémdarabot, mint amit száz évre eltemettek volna a földbe és korrózió enyhén szólva is megette volna. Baszki! Rotemshel nem foghatja meg a bal karomat, soha! Ezt most így eldöntöttem. De ez csak egy villanásnyi idő alatt fut át elmémen, mert társa fájdalmas kiáltása tettekre sarkallja a másik habozót, s ahelyett hogy kimaradt volna a buliból, káprázó szemekkel lő arra, amerre Rotem-et sejteni véli, mintha az ő árnyát látná... Eközben a vezető és karvalyorrú még szemét dörzsöli vagy éppen mereszti, ki milyen taktikától reméli látása mihamarabbi visszatérését, de abban közösen megegyeznek, hogy bizonyosan segít ebben a perdai kovács édesanyjának és további felmenőinek heves és választékos szidalmazása.
- Állj! Állj! - Ismétlem meg perdaiul is, hátha lesz valamelyiknek hatása, mielőtt újabb lövés dördül.

//Shiennel és Shaz'or ma kivel vannak?
0-2 - Az istenek ma nem akarnak több vérontást - a perdai vérét semmiképp sem -, ennek lehet jele, hogy a lövés nem talál el senkit.
3-4 - Rotem lesz a lövés áldozata, de szerencséjére nem tudott az ellenálló pontosan célozni, így csak a combja külső oldalát éri súrolva a lövedék. Nem fúródik be, nem is vészes seb, bár kétségtelenül kellemetlen fájdalomtűrési küszöbtől függően.
5 - Talán az erős fénnyel felizzó kő az isteneket is elvakította, hogy nem figyeltek eléggé az eloraki kovácsra, mert a lövedék a combján éri és bele is fúródik.
6-7 - Az istenek meglehet nem nézték jó szemmel Alec rendszeres CQL-fegyver eltulajdonító próbálkozásait, mert baráti tűz éri őt, karja alatt az oldalát súrolja a lövés.
8-9 - A karvalyorrút éri a találat vállon, felbőszült vadként üvölt fel és figyelmen kívül hagyva, hogy ez nyilvánvalóan emberi fegyverből származott, kizárólagos felelősként Rotem-et kiáltja ki. Fegyverét emeli is ép karjával, hogy lőjön, s vak dühében az sem érdekli, ha mást is eltalál, márpedig Alec áll közte és a perdai kovács között.
Alec Delgado carried out 1 launched of one Fennsík - Page 4 Kicsi10 (10 oldalú.) :
Fennsík - Page 4 910
//
Vissza az elejére Go down

Rotemshel

Perdai

Fennsík - Page 4 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
92

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Pént. Márc. 05, 2021 12:13 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Egy lépésre az ellentöl
Alec Delgado & Rotemshel
Zene: Tyr  • Credit:
Jó ízűt nevetek azon, amit Henry mond, hogy miért nem akar megházasodni. A mi népünk hűséges fajta, ha egyszer megtaláltuk azt a nőt, vagy férfit, aki boldoggá tesz minket, meg maradunk nála. Én önkényesen fordítom el a fejem a tartós kapcsolatoktól, a rossz tapasztalatok miatt, és nem tudom, hogy a vadembernek van-e hasonlója, de biztos, hogy ha így tesz, ahogy mondja, akkor nem fog soha felkopni az álla.
- A nők rajonghatnak érted. Sikeres vadász vagy. Nem vagy vérengző. Beszélgetőtársnak is jó vagy. - mi más kellene még egy nőnek? Henry szinte egy ideál. Azt ugyan nem tudom megállapítani, hogy arcra helyesnek tartják-e őt, de valószínűnek tartom, hogy ebben se esik hátra a sor végére.
A férfi pedig optimistán néz az égre, és mondja azt, hogy a távolság hamarosan úgy is kicsi lesz közte, és családja közt. Megkérdezném, hogy ők is leszöknek-e majd, de nem igazán jut beszélgetésre idő, mert Henry csoportja hátba kap minket. Nem szívesen emelek kardot égiek ellen, de ha egyszer rám fogják a fegyvereiket, akkor viszketni kezd a tenyerem.
Ki is tör egy kisebb harc. Szerencsére semmit nem sejtenek a kövek felé pillantásomból, így hatásosan vakítom el őket. Elsőnek a habozókat támadom, mert ők a legkönnyebb "prédák", akik nem biztosak abban, hogy akarják-e ezt a harcot. Pont ezért, ha őket gyorsan harcképtelenné teszem, már sokkal jobb esélyekkel indulok azok felé, akik viszont teljesen magabiztosak a megölésemben. Vagy legalábbis abban, hogy támadjanak. Az elsőt sikerül leterítenem, megvágom a lábát. Le is vághatnám, remélem később értékelni fogja, hogy meghagytam neki azokat. A szent kő által megerősített kard úgy is olyan sebet hagy rajta, amelyet kezelnie kell majd. Le kell hogy foglalja a mérgezés. A fegyverét használhatatlanná teszem, és ez a tervem a többivel is. Arrébb kell ugranom, mert a másik habozó majdnem vaktában felém lő. Sűrű pislogásán látom, hogy még nem lát igazán. Elrugaszkodva a földtől indulok meg felé. Ha sikerül, a kardommal lököm félre a felém néző fegyvert, míg csökkentem a távolságot két lépéssel, szabad kezemmel a fegyver után kapok, hogy azt is tönkre tegyem. Szúrhatnék, de nem akarok. Inkább dulakodok, erősen megfejelem, abban a reményben, hogy hallom orrát reccsenni. Ha eltörik az orra, ha nem, elengedem, amennyiben sikerült ezt a fegyvert is használhatatlanná tenni, vállal próbálom felöklelni, a földre teríteni.
Henry mint valami vihar közepén áll, és kiált, hogy álljanak meg. Hogy álljak meg. Őszintén szólva, szívesen tenném, de a társai nem hallgatnak rá. Egymásra lőnek véletlenül, a köpőkirály felém céloz, de láthatóan nem érdekli, hogy a vadember az útjában áll.
Morgok, ahogy realizálom a helyzetet. Henry eddig semmi olyat nem tett, ami miatt hagynom kéne, hogy a társa telibe találja. Ha nem tettem volna le a tőrt, talán most dobhatnám, viszont nincs nálam, és alig van egy-két másodpercem, hogy cselekedjek. Természetesen Henry felé sietek, és megpróbálom félre rántani az útból, remélve, hogy.
- A társuknak gyógyító kell! Ha nem állnak le, a földön fog meghalni! - mondom Henrynek. Remélem, ha felvilágosítja őket, hogy minél tovább harcolnak velem, annál kevesebb ideje van a földön fekvőnek.






Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Fennsík - Page 4 Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
381

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Fennsík - Page 4 Alec_i11


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Pént. Márc. 12, 2021 10:30 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 
Rotemshel és Alec
Egy lépésre...


A vigyorom csak szélesedik, mikor rosszalló pillantás és példabeszéd helyett Rotem felnevet a feleletemen. Na igen, mennyivel másabb egy ilyent egy férfival megbeszélni, mint a többnyire "áldozat" hölgyekkel! A kovács szavaira viszont kicsit meglepve vonom fel a szemöldökeimet, nem számítottam ilyen váratlan bókra, de a vigyor nem halványodik a képemen és enyhe főhajtásnak beillő biccentéssel köszönöm meg.
- Ez igaz lenni rád is, csak kovács, nem vadász lenni... Te szokni vadászni is? Hexára, erratorra... szép nőre, akit nem akarni elvenni? - Kérdezek rá, ha már itt tartunk, végülis mindenkinek lehet egy hobbija. Mármint a perdaiaknak az a munkájuk, ami a hobbijuk is - szerencsés egy nép! -, de ez nem zár ki egyéb hobbikat. Az utolsó felsorolt eshetőség persze félig-meddig komolytalan, nagyban mosolygok is hozzá. Rotem magányossága meglepett, már csak a hasonlóságaink miatt is, amiket megnevezett, persze ízlés dolga. Húgom például képes lenne fanyalogni, hogy nem elég nagydarab és izmos a kovács, holott engem is milyen könnyűszerrel kilengetett a szakadék fölé és pont ez okozza a probléma egy részét is, mert megjelent társaim ezt látták lentebbről. A másik része az, hogy én sem jeleztem, hogy minden rendben van, következésképpen igazolván látják tettüket, hogy itt erővel fel kell lépni a "birtokháborító" perdai ellen és a provokáció meg is teszi a hatását. A harc pillanatok alatt alakul ki, a csapat java kettőnkön kívül el lesz vakítva jelenleg perdai hókuszpókusznak gondolván a dolgot, és mire ebből felocsúdna a társaság, egyikük a földön hever kínok között. A CQL-es fegyver megtette a hatását. Ha a vágás a lábon nem volna elég, hogy el legyen cseszve az illető napja mára, még ott a perdai kristály ereje is, mely izomgörcsöket okoz az érintett területen a fájdalomszintet magasabbra emelve és égési sérülések is fellépnek, pechére nem olyan "áldásosan", hogy pont a sebszélek égnének ki meggátolva a vérzést. Az enyhe szívritmus-zavar már csak pont az i-n, emberünk meg sem próbál felkelni a földről és a hasznavehetetlen fegyvere után sem kapkod bosszúszomjasan, helyette fájdalmas sirámai közül egy-egy anya-szót lehet kihallani, de a sajátját hívná, a többi társával ellentétben nem a perdai kovácsét emlegeti fel.
A másik, korábban habozó alak csak egy fokkal szerencsésebb. Mire a látása visszatérne, az első, amit meglát, az az éles karddal közeledő, igencsak elszánt képű, sötét tekintetű Rotem, és emellé társa fest fájdalmas aláfestő "zenét", naná, hogy a fegyvert ugyan Rotem felé kapja, de ahelyett, hogy lőne ismét, hátrálni próbál. Az idő viszont kevés volt rá, érdemi előnyt nem szerez, helyette egy törött orrot és egy újabb használhatatlan puskát tudhat magáénak. Utóbbit el is ejti, mielőtt ez a "kórság" esetleg tovább terjedne a kezére, ki tudja, mire képesek ezek a perdaiak, és egyensúlyát vesztve földre kerülve inkább azzal törődik, hogy elkússzon Rotem közeléből és sérült orrát ápolgassa.
Nem úgy a harmadik, aki a találatot véletlenül megkapta a korábbi lövésből és most felbőszült vadként indul meg a kovács felé, nem nézve, hogy én is ott állok közöttük és éppen megállítanám ezt az egész zűrzavart, mielőtt jobban elfajul, de úgy tűnik, ezzel elkéshettem. Természetesen nem akarom ott megvárni az egészet, habár úgy tűnhet, mert Rotem mellém ér és karvalyorrú társam is már szinte ott van, mikor mozdulok oldalra, amerre a kovács is odébb tessékelne, de egyúttal lendül a bal öklöm is. Nem a perdait vettem célba, hanem saját társamat, és fegyvert tartó karjánál a vállára érkezik ütésem, mindketten mozgásban voltunk, kicsit meg is csúszik a vállán az öklöm, de az implantátum ereje így is elég volt ahhoz, hogy komoly vállsérülést okozzak. Így ránézésre kiugrott az a helyéről, de lehet repedések is lettek rajta, ám ez még mindig jobb, mintha bordát vagy gyomorszájat ért volna az ütés. A fegyvert elejti és az ütés irányából adódó lendülettel fordul is ki menekülve káromkodások közepette a csapat vezetője felé. Rotem mellkasára teszem balom ezután, ha hagyja, míg jobbomban már a pisztoly van, amit a saját vezetőmre fogok, akinek pillantásából látom, hogy ez mélységesen sérti és felháborítja, következésképpen sok jóra ne számítsak a jövőben. Azt hiszem, jobb ha zárom majd a szobám ajtaját a Rebelliumban...
- Jake-nek orvos kell... Meg a többieknek is. - Teszem hozzá, pár percen belül viharvertté vált a csapat. A vezető összeszűkült szemekkel néz rám, láthatóan most már utál annyira, mint a perdait, de leengedi a fegyvert, én viszont nem teszem.
- Megbánod még, Delgado! - Szűri felém fogai között a szavakat, ha esetleg eddig nem lett volna világos, de inkább kriplivé vált társai felé fordul további harc helyett és elkezdi őket összeszedni. A vágott sérüléssel küzdő - és kitartóan üvöltő - Jake lábán a sérülés felett övből szorítást eszközölnek rá, hogy a vérzést csillapítsák ilyen módon, aztán majd Mrs. Carter és orvosai kitalálják, miként szedjék rendbe a sérültet. Meg a törött orrot és a karvalyorrú vállait. A vezető sérült önérzetére nem lesz gyógyszerük.
- Lenni más út is neked lefele innen?
- Nem veszem le tekintetem a többiekről - és a pisztolyt se engedtem még le -, még akkor sem, mikor elkezdenek lefelé indulni a fennsíkról, úgy intézem a szavaimat Rotem felé. Csak mikor már eltűntek, akkor engedem le a fegyvert és teszem el, és lépek oda az egyik itt hagyott fegyverhez, mely olyan állapotba került, hogy egy rozsdás ócskavas szebben néz ki. Csak csizmám orrával merem megbökni, mintha tartanék attól, hogy szegény lábbelim is azonnal szétfoszlik. Na meg a lábam.
- Te harcolni... erőd lenni félelmetes. Még nem látni ilyent.
Vissza az elejére Go down

Rotemshel

Perdai

Fennsík - Page 4 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
92

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Szer. Márc. 17, 2021 9:34 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Egy lépésre az ellentöl
Alec Delgado & Rotemshel
Zene: Tyr  • Credit:
Shaz'or rántaná őket a föld mélyére! A Vadembernek köszönhetően már majdnem el is felejtettem, mennyire idegesítenek a quorsák, és hogy mennyire nem kedvelem őket. Hála négy társának, azért eszembe jutott minden sérelem, ami eddig ért, és érlelődött bennem, szóval ez alatt a pár perc alatt - ha nem is akartam ütközetet - kiadtam magamból minden dühömet, amellett, hogy néztem, mit csinálok. Még vissza is fogtam magam, nem repkedtek tagok, és talán csak egy csont tört el, vagy annyi sem.  A harc azonban nem állt volna meg, ha Henry nem lép, és fordul sajátjai ellen. Meglepő fordulat, úgy igazán őszintén. Amikor mellkasomra teszi a kezét, fújtatva hátrálok egy lépést, leengedve a fegyverem, s hagyom, ő simítsa el a dolgot társai közt. Újabb szóváltás, amelyet nem értek, de legalább úgy látom, célt ér vele - meg persze a fegyverrel, amit tart. A kérdésre észak felé bökök fejemmel.
- A síkról a másik oldalon is van ösvény. - mondom, és a táskámhoz lépek. Összeszűkített szemekkel lépek a még mindig izzó kemenyhez, és lábammal addig kaparom rá a homokot, amíg fényét látom. Aztán letörlöm a kardot, visszateszem a hüvelyébe, felkapom a táskám. Oda nézve látom, hogy Henry a fegyvert rugdossa. Vállamra kapom a zsákom, és közelebb lépek hozzá. Szavaira megcsóválom a fejem.
- Szerencsére ritkán kellett használnom. - azt már nem árulom el, hogy közelről hatásos csak, hiszen valószínűleg ő is látta. Felveszem a földről a használhatatlanná vált fegyvert, és megnézem.
- A quorsák csak ezt használják harc alatt? Ők harcosok voltak egyáltalán? - nézek rá kissé értetlenül. Nem tűntek harcedzett férfiaknak, noha én sem vagyok annyira jó, mint egy harcos a népemből. De ha valaki hozzám képest is rosszabb, az azért feltűnik. Kezemben nézegetve a rozsdás vasat nézek észak felé.
- Kérdezted, hogy hol tudok lemenni. Azt akarod ezzel jelezni, hogy jobb ha megyek, és te nem jössz? - nézek rá, mert nem tudom eldönteni, hogy a társai vissza fognak-e jönni, vagy sem, mire számítsak tőlük, ő viszont bizonyára tudja.







Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Fennsík - Page 4 Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
381

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Fennsík - Page 4 Alec_i11


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Szomb. Márc. 20, 2021 9:14 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 
Rotemshel és Alec
Egy lépésre...


A lejáróra biccentek aprót Rotem felé, amit annyiból tudhat, hogy neki szól, hogy fejem némileg felé fordul és tartozna hozzá egy vállam feletti hátrapillantás is, ez azonban elmarad. Érthetően nem célszerű szem elől téveszteni azt, akire éppen fegyvert fogunk. Szerencsére nem újul ki a harc, Rotem fellépése ízelítőt adott a háborúból, hogy meglepő, szokatlan harcmodorral hogy lehet valaki sikeres túlerővel vagy jobb technológiával szemben is. Nincs kétségem afelől, hogy ha jobb ellenfelei vannak, akkor a kovács nem ússza meg ennyivel... és ő sem fogja akkor vissza magát ennyire.
A rozsdás fegyvert szemlélem csak csizmám orrával merve hozzáérni és Rotem szavaiból azt szűröm le, hogy ezt ilyen hatásosan rutin nélkül tudja alkalmazni. Mi lenne, ha gyakran élne ezzel a képességével?! Azt láttam, hogy közelről alkalmazta, de lehet csak a kard miatt ment közelebb, lehet a képessége hatna tíz méterről is, ezt nem tudhatom. A kérdésére, legalábbis a másodikra nem tudok nem elmosolyodni, s megrázom a fejemet, de előbb az elsőre felelek.
- Ilyeneket. És vannak fém ruhák. Nagy fém ruhák. Repülő vasmadarak. - Közben a nagy fém ruhánál magasba emelem a kezemet, de még így se érem el egyes titánok magasságát, a vasmadarak - ha jól emlékszem, Vharantól hallottam ezt a kifejezést rá, de nem esküszöm meg rá - esetén meg kézfejemmel mutatom, ahogy a levegőben elzúg valami, a siklókra célozva.
- Ők lenni harcosok most. Hmmm... felderítő, portyázó. Régen nem lenni, csak egy, de ő lenni olyan mint én. Csak segíteni harcosok, de nem küzdeni volt a feladata. - Próbálom elmagyarázni, hogy a kényszer hozta, hogy fegyvert fognak. Az alapkiképzést persze mind megkapták a Dominiumon, tudják is, melyik végénél kell megfogni a fegyvert és mit kell meghúzni, ha lőni akarnak, talán viszonylag tisztességesen célt is találnak... nyugodtabb körülmények között. De az igazi katonáktól messze vannak - vagyunk -, hogy az adott szituációban is villámgyorsan felmérjük a helyzetet és aszerint tudjunk cselekedni. Főleg, ha a kiképzéstől ennyire eltérő harcmodorral van dolgunk. A szimulációkban nem volt benne a mágia. Gondolom, ezt időközben pótolhatták.
- Te nem küzdeni Nagy háborúban égiek ellen? - Kérdezek rá, majd a fehér kőre siklik pillantásom, amit porral befedett.
- Ez milyen képesség lenni? A nagy fény. - Gondolom képesség, amit magamban már el is neveztem Giga-vakunak. Nem értek a kovácsoláshoz, így ötletem sincs, ahhoz minek kell ilyen kő, amivel világíthat Rotem. Talán a CQL rögzítéséhez kell a fémbe? Kérdésére pillantok fel rá újra.
- Nem, én azt akarni jelezni, hogy jobb, ha te nem itt menni le. - Somolyodok el. Nem tudok garanciát vállalni társaimért, és ha Rotem lefelé ereszkedik, akkor a lent lévőkkel szemben védtelenebb. Annyira vannak jó harcosok a társaim, hogy ezt ők is tudják, és épp elég, hogy nm is olyan enyhén rasszista felettesem nem sérült semennyire. Ellenben elég zabos.
- Lenni messze északi lejáró? Én nem tudni, hogy lenni ott is. - Ha közel van, még elkísérem őt, már ha nincs mára elege az emberekből. Ha messze van, akkor viszont elválnak itt útjaink, s majd máskor visszajövök - úgy is kell követ gyűjtenem -, felderítem azt az északi lejárót. Felfedezni imádok.
Vissza az elejére Go down

Rotemshel

Perdai

Fennsík - Page 4 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
92

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Kedd Márc. 23, 2021 9:59 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Egy lépésre az ellentöl
Alec Delgado & Rotemshel
Zene: Tyr  • Credit:
Egy-két perces apró-csata után kicsit megkönnyebbülve veszem, hogy a Vadember véget vet a harcnak. Lehet, hogy a továbbiakban csak rosszabbul jártam volna, ha nem tudom végig vinni a terveim. Szerencsém volt, hogy Shiennel sugallta neki a közbelépést. Rá kérdezek egy-két dologra, miután lassan összeszedjük magunkat. Én Aideen tőrét, egy ilyen quorsa fegyvert, ő pedig a másikat rugdossa. A válaszára biccentek. Szóval szükség szülte harcosok. Nem csoda akkor, hogy nincs meg bennük a fegyelem és koncentráció. A kérdésére megrázom a fejem.
- Nem, a quorsa betegségek ledöntöttek a lábamról. Csak azért kérdeztem, mert ha nem mindig ezt használnák, könnyen legyőzhettek volna. - mutatom fel az ócskavassá változott fegyvert.
- Hogy hívjátok ti ezt? - nézem is meg ezt a valamit a kezemben forgatva. A következő kérdésére, a kemenyt illetően megingatom a fejem.
- Ez nem képesség. Shiennel köve. - arra, hogy mire jó, vagy mire nem, nem válaszolok. Kovácstitok. Azt pedig nem adom ki, még ha kést is szegeznek a torkomhoz.
Rákérdezek arra, miért kérdi, van-e innen lefelé másik út, illetve arra is, hogy velem tart-e, vagy társai után megy? Mint kiderül, nem akarja, hogy társai után induljak. Valahol természetesen értem ezt, hiszen épp most volt köztünk némi nézeteltérés, és nem biztos, hogy később is ilyen szerencsés lennék, mint most.
- Másfél napi járás. - mondom fejemmel az irányba biccentve.
- Nem lesz neked bajod abból, hogy kiálltál mellettem? - kérdezem mellé lépve, érdeklődően nézve rá. Tudom, hogy olyan nép, aki egymást marja, de furcsa, hogy azok közt is lehet ilyen ellentét, akik egy oldalon állnak.
- Amennyire tudod, titkold a dolgot. Én is így teszek. Nem akarok bajt a népeink közt. Az egyezségünket sem fogom közhírré tenni. A dwaworuu-i quorsák túlságosan is érdeklődnek irántatok. Nem tenne jót, ha megtudnák, üzletelünk. Se nektek, se nekünk. - talán még annyit kitalálhatnánk, hogy tudna nekem jelezni anélkül, hogy Elorak közelébe menne.
- Talán egy találkozási pontot megbeszélhetnénk, ahol átvehetnék mindent, és átadhatnám a tőrt. - ötletelek.







Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Fennsík - Page 4 Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
381

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Fennsík - Page 4 Alec_i11


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Szer. Márc. 24, 2021 10:39 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 
Rotemshel és Alec
Egy lépésre...


Már a nyelvem hegyén van, hogy derűsen megkérdezzem, hogy Roda akkor őt is bizonyára meggyógyította - nem sajnálkozok túlzottan azon, hogy valami emberi betegséget elkapott, hiszen ránézésre jól van, szóval ha csak le nem száradt neki a lába közötti rész és ezért nem csajozik, akkor nagy baja nem lehet -, de helyette értetlenül vonom össze a szemöldökeim.
- Nem ezt? Te úgy érteni, ha mi használni kard? - Nem értem, hogy lehetne a fegyvereink nélkül legyőzni Rotemshelt, ráadásul könnyedén! Fegyvereinkkel lehet, csak tartani kell a távolságot és menő napszemüveget kell viselni, karddal viszont... Ha a hadsereg tagja lennék még mindig, és bemennék a gyakorló termekbe, hogy én akkor egy kardot akarok, nem tudom, tudnának-e adni egyet. Meg valakit, aki meg is tud tanítani rá. Helyben hagyott társaimra ez különösképp igaz.
- Puska. Pus-ka. Ami kisebb, az lenni pisztoly. Pisz-toly. - Ismétlem meg lassabban az emberi szavakat és a végén felmutatom a Styx-et is. Oké, azért van más különbség is puska és pisztoly között, de egyelőre ennyi is elég lesz.
- Shiennel köve... - Ismétlem meg és elsőre a CQL ugrik be, de ez nem az, tehát az istennőnek egy teljes kavicsbányája lehet. Gyűjtő. Nők meg a csillogó holmik...
- És ez lenni... öngyulladó... öhm, égni csak úgy, egyik pillanat még nem égni, utána égni? Kell nekem szállítani nagy óvatosság? - Igazából ezért kérdezem, nem is a kovácstitok miatt. Oda még nem jutottam el gondolatban, előbb Elorakba kell leszállítani a szajrét, lehetőleg úgy, hogy ne ugorjak le a motorról, mert világítva lángol a hátam. Ha éjszaka vinném, és a Dominiumról vagy valamelyik műholdról elkap egy kamera: hetekig fejtegetnék, hogy miféle kódolt üzenetet futkostam le összevissza, fényfestőként.
- Óóó... - Jegyzem meg a saját nyelvemen, de fordítás nélkül is érthető a vonásaimból, a hangsúlyból, pillantásomból, hogy a másfél napon elcsodálkoztam.
- Lehet elég lenni, ha pár óra múlva jönni itt le. - Teszem hozzá mosolyogva. Ha másfél nap arra, akkor gondolom lent is kerülőútra jutna vele. Azért egy plusz fél hetet ne kiránduljon miattunk. A fegyvert ott hagyom a földön, nem viszem magammal, mert nem gondolom, hogy a folyamat visszafordítható lehet. Így rozsdás ócskavasként meg mit kezdjünk vele? Szerintem Carlisle sem tudja hasznosítani... A gondolatból Rotem kérdése ráz fel.
- Hm? Áh... - Vonok vállat nemtörődöm lazasággal. Ha ezért tényleg fogdába jutok és nem tudnám magam kidumálni, legalább kialszom magam. Nem mintha alvásgondokkal küszködnék. Ha meg nem jutok, majd kihívom szkanderozni, akinek baja van velem, és természetesen bal kézzel fogok versenybe szállni. Elpillantok arra, amerre társaim távoztak, majd vissza Rotem-re.
- Én kérni elnézést helyettük is. Az ellenállók legtöbbje nem lenni ilyen... pöcs. - Meg kell tanulnom perdaiul káromkodni. Szörnyű, hogy nem tudom rendesen kifejezni magamat!
- Érteni, rendben lenni. - Bólintok rá aztán a tanácsára, hogy titkoljam az egyezségünk. Nem lesz nehéz szerintem, legalábbis az én részemről.
- És te kihozni ötvöst is oda? - Vonom fel szemöldökeim, mert a szajré-csere egy dolog, azzal nem is lenne gond egy adott külső helyszínen, de az ötvös is az alkunk része volt. Feltételezem él-hal érte, hogy egy magamfajta quorsa miatt még be is kelljen zárnia az üzletet, hogy kigyalogolhasson ki tudja hova, meg vissza.
Vissza az elejére Go down

Rotemshel

Perdai

Fennsík - Page 4 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
92

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Csüt. Márc. 25, 2021 6:53 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Egy lépésre az ellentöl
Alec Delgado & Rotemshel
Zene: Tyr  • Credit:
A vadember értetlensége kicsit megmosolyogtat, és megrázom a fejem.
- Nem. Ezt. - mutatom fel az öklöm, majd kinyújtva mutatóm a fejemre bökök. - És ezt. - nevetek halkan.
- Nem árulok el túl sokat, ha azt mondom, hogy közelharcos vagyok. Beavatlak egy kicsit ebbe, mert lehet egyszer az életedet jelentheti, és most mondhatjuk, tartozom. - mellé lépve előhúzom a kardot, és előrenyújtom a kezemmel vízszintesen.
- Ameddig a kard éle ér, addig van valaki ellenem hátrányos helyzetben. Ha távolabb van egy ilyen...ilyennel, - mutatom fel a puskát - akkor neki van előnye. Ha közelebb van, mint a markolat, ismét neki van előnye, mert nem tudok se vágni, se szúrni. Ezért kell úgy forgatni a kardot, és megválasztani a helyzetet, hogy az ellenfél mindig a nekem megfelelő távolságban legyen. Én az előbb sokszor közelebb léptem, mint kellett volna, de mindezt azért, mert a társaid csak ezt használják. - mutatom fel a puskát. - Erejüket nem. Nem nehéz egyesével lefegyverezni olyanokat, akik félnek testközelbe kerülni. - a tanóra után elteszem a kardot. Meg is kapom a nevét a lőfegyvereiknek.
- Puska. Piztoj. Susogós, sziszegős szavaitok vannak. Piztoj. - próbálgatom még, majd a kemenyt röviden bemutatom Henrynek. A kérdésre, és a quorsa szóra kicsit ráncolom a homlokom, de ahogy kifejti, már tudom, mire gondol.
- Öngyulladó. - mondom neki perdaiul. Ezután megrázom a fejem.
- Nem, de mint láttad, egy szikra bőven elég. Így vigyázni kell vele. - biccentek a homokkal lefedett izzásra.
- Az északi is jó irány nekem, azért választottam Elorakból a déli utat, mert könnyebben járható. De mivel nem fogok cipekedni, az északi is belefér. Ha biztosabb, hogy nem találkozok a hegyi quorsákkal, ha arra megyek, akkor lehet jobb lenne arra mennem. - nézek északnak, aztán rákérdezek, nem lesz-e neki ebből baja. Nemtörődöm módon von vállat, egy mosollyal. Tipikus csínytevőnek tűnik.
- Feszült nép vagytok. Sok az ellentét köztetek, így nem vagyok meglepve. - és ezzel szóba is hozom a dwaworuuni quorsákat, és hogy mennyire érdeklődőek a hegyiek iránt. A kérdésére megrázom a fejem.
- Nem, a városba bejuttatlak, de add ki magad égi quorsának a biztonság kedvéért. A mi üzletünk több szemnek tűnne fel, így az azért legyen titok. Nem akarom, hogy kérdezősködni kezdjenek az égiek. - felelem meg ezt a kérdését is.







Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Fennsík - Page 4 Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
381

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Fennsík - Page 4 Alec_i11


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Szomb. Márc. 27, 2021 8:48 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 
Rotemshel és Alec
Egy lépésre...


- Nem tartozni nekem. - Rázom meg a fejemet, ahogy tettem akkor is, mikor Vharan ezt mondta. Mondjuk ő aztán gyorsan egyenlített, mikor nem adott át a kancellárnak, sőt fordult is a tartozás aránya, mikor ő és a többi perdai segítségével jutottam le a hegyről, mert sérülten és bénultan lógó bal karral ezt nem tudtam volna egyedül megtenni. Értelemszerűen a kancellár siklójára meg nem stoppolhattam. Kis közbekotyogásomtól eltekintve egyébként figyelek Rotemre, szavaira és arra, amit magyaráz. Újszerű nekem a kard, hiszen a háború alatt szerencsémre én a háttérben mozogtam, nem tapasztaltam meg testközelből azt, hogy ezek a mi szemszögünkből elavult fegyverek mikor és miként veszélyesek. Értem, amit mond, és igaza is van, amihez hozzájön, hogy nem tapasztalt harcosok voltak az ellenfelei, a puskával is bizonytalanok.
- Érteni szavad és köszönni. Te is vigyázni majd. Igazi égi katona nem félni kerülni testközel. - Bizonyára a katonai kiképzés miatt én sem tartok tőle, sőt olykor kockáztatva keresem is, hogy kihasználjam az implantátum erejét, ugyanakkor ez végső megoldás. Én is szeretek kar - és kard - távolságon kívül lenni.
- Pisztoly. Öngyullanbó. - Ismétlem előbb a mi szavunkat, majd az új perdai szót, amivel kisegít. Nem az egyszerű szavaik egyike. Megmosolyogtató, hogy olyanok vagyunk mint két gyerek, két kicsike gyerek, akik most tanulnak beszélni és a szavak javát valami beszédhibával ejtik ki még. Azt is megtudom, hogy nincsen "giga-vaku" képessége, és arra jutok, hogy ha egyszer perdai településre költözök, ne a kovácsműhely közelébe tegyem azt. Egy szikra ott és leég a szomszédság is! Legalábbis gondolom.
- Messze tűztől tartani, érteni. - Bólintok rá a kemeny kérdésére, ezek szerint spontán öngyulladásra ne számítsak, ez azért boldogít. Később biztosan leesik az is, hogy a kardja segítségével teremtett szikrát ehhez, és elgondolkozok azon is, mi mire tudnánk használni a kemenyt. Meg kell jobban ismerni.
- Akkor észak lenni jó út. - Biccentek az érvelésére, és jobb biztosra menni, ne legyen az előbbi harc szerencsés kimenetele hiábavaló.
- Egyszer talán mi rájönni, hogy tudni ti ilyen nyugodt lenni. - Felelem szavaira mosolyogva, akaratlanul is úgy, mint aki azt ígéri, hogy ez nagyon sokára fog bekövetkezni. Ahhoz nekem is le kellene nyugodni, megállapodni kezdetnek, tisztességesen letelepedni, de ez nem mostanság lesz. Ahogy az emberek közti feszültség is túl régóta érlelődött az űrben utazva, nem lehet azt a sok évtizednyi - századnyi? - sérelmet egyik napról a másikra semmissé tenni.
- És ha én öltözni perdainak? - Kérdezek vissza, mert városi embernek kiadni magam hordoz némi veszélyt, feltűnőbb leszek a többi ott járó embernek, esetleg páran fel is ismerhetik a képemet, még ha akkoriban lelkiismeretesen borotválkoztam is és rövid hajam volt. A kérdésben, vagy lehet inkább a hozzá társuló pillantásban viszont van egy jó adag zsiványság, ami arra engedi következtetni Rotem-et, hogy nem az első alkalom lesz, hogy perdainak öltözök. Ha nyakamat eltakarom, akkor messziről tényleg nem is feltűnő, vagy igen jó megfigyelőnek kell lenni, hogy egy-egy gesztusban vagy az öltözet egy rossz hajtásában meglássák a turpisságot.
Vissza az elejére Go down

Rotemshel

Perdai

Fennsík - Page 4 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
92

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Szer. Márc. 31, 2021 5:58 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Egy lépésre az ellentöl
Alec Delgado & Rotemshel
Zene: Tyr  • Credit:
Ugyan a quorsa közbe szól, hogy nem vagyok adósa, gyakorlatilag elengedem a fülem mellett, és tovább beszélek, de nem is vár választ rá. A magyarázat után bólogat, hogy értette, és figyelmeztet, hogy viseltessek óvatossággal az égi katonák felé. Egy félmosoly kerül arcomra, és biccentek egyet.
- Velük szemben én sem fogom vissza magam, ha szükséges. - mondom, aztán szavakat, és kifejezéseket tanulunk egymástól.
- Öngyulladó. Pissz-toj. - ismétlem, egy kicsit talán jobban, mint előzőleg, bár ezt igazán ő mondhatja meg. Arra, amikor azt mondja, talán a quorsák rájönnek, miként legyenek kiegyensúlyozattabbak, harmonikusabbak, nyugodtabbak, csak egy apró mosollyal válaszolok. Magam sem tudom ennek titkát. Talán hitünk, talán nevelésünk, talán más okozza ezt. Mindenesetre ez az emberekkel szemben nem túl előnyös, hiszen hagytuk nekik megvetni a lábukat, és most a földekért fogunk ismét harcot vívni, ha nem vigyázunk velük.
Amikor oda térünk, hogyan vigyük végbe az üzletet, öblösen felkacagok, amikor Henry felhozza, hogy perdainak adja ki magát, és mindezt úgy, hogy látom, már volt is rá példa. Lendületesen megveregetem a hátát, az utolsó nevetéseim közben.
- Jól van! Gyere perdaiként, de ha az őrök kergetni kezdenek, ugyan így fogok kacagni! - vigyorgom jókedvűen.
- Eljössz észak felé, vagy haza tartasz? - teszem fel még a kérdést az előbbiektől maradt jókedvű mosollyal.






Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Fennsík - Page 4 Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
381

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Fennsík - Page 4 Alec_i11


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Csüt. Ápr. 01, 2021 12:33 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 
Rotemshel és Alec
Egy lépésre...


Elmosolyodom a válaszán, de egy pillanatra sem vonom kétségbe az igazát. Bár nem kívánom neki a szituációt, azért egyszer megnézném milyen az, amikor nem fogja vissza magát még ennyire sem. Az előbbiek alapján továbbra is inkább harcolnék az oldalán, mint ellene, meg egyébként is szimpatikus perdai, az emberek felé tanúsított bizalmatlansága ellenére, amit megértek. Kölcsönösen tanulunk egymástól egy-egy szót, érdekesnek találom, hogy pont ez érdekli, de hát végülis fegyverkovács.
- Te hamar ráérezni mi nyelv. Próbálni megtanulni, de titkolni el égiek elől. - Kacsintok egyet hozzá komiszan, gondolom nem kell elmondani, miért jelenthet ez előnyt számára. Aztán ki tudja, lehet a kovács már így is jobban tud a mi nyelvünkön, s most csak megjátssza. Bár amiket hozzá meg a fajtájának fejéhez vágtak társaim egynémelyike, ha értette volna, már támadásba lendült volna.
Szélesedik a mosolyom, mikor a perdai felnevet az öteletemen, a vállveregetést könnyen állom, főleg, hogy a balt lapogatja.
- Még lehet én is nevetni közben! - Kinézem saját magamból. Fenomenális jelenet lesz: néhány perdai őr kerget egy majdnem-perdait a városfaluk alatt. Vagy valami képességgel kiütnek. Remélem nem soknak van olyan, mint Aideen-nek. De sebaj, legalább megtudom, milyen egy perdai fogda. Ennyiért az elorakiak csak nem bántanak jobban.
- Haza menni. - Furcsa a szó íze még mindig s önkéntelen, árulkodó az is, hogy a Város irányába pillantok el, mielőtt visszanéznék a kovácsra.
- Várni rám egy beszélgetés az ő vezetőjével. - Bökök fejemmel arra, amerre a társaim leereszkedtek. Valahogy kidumálom majd magam a fogdából, de szerintem amúgy is mellettem lesz az igazság a józan észen kívül. Nem hiányzik nekünk a perdaiak haragja, az elorakaikat magunkra haragítani pláne nem kellene.
- Én kívánni jó utat neked! Vinni majd neked fehér fénylő kő, ahogy mi megbeszélni. - Köszönök el tőle, hisz nem csak nekem kell mennem, hanem őt se tartanám fel jobban. Automatikus, ahogy jobbom nyújtom kézfogásra, aztán jövök rá, hogy jobb esetben karfogás lesz belőle, láttam egy-két perdainál már... De nem biztos, hogy egy magamfajta quorsa is jogosult rá. Ha nem, hát az sem baj, különösebb kínosság érzete nélkül húzom akkor vissza a kezem s egy mosollyal mellékelt biccentéssel válok el Rotemtől és indulok le a fennsíkról, a tanult szót ismételgetve egy idő után, hogy rögzüljön.
- Öngyulladó. Öngyullandó. Hm... Öngyullaldó. Öngyullavó. Öngyu... A picsába, elfelejtettem.
//Köszönöm a játékot Very Happy  Sör //
Vissza az elejére Go down

Rotemshel

Perdai

Fennsík - Page 4 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
92

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Pént. Ápr. 02, 2021 1:00 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Egy lépésre az ellentöl
Alec Delgado & Rotemshel
Zene: Tyr  • Credit:
Egy kis nyelvtanulás nem maradhat el, bár inkább mondanám szavak magolásának, mint tanulásnak. A quorsának tetszik, ahogy próbálgatom, megjegyzésére, egy félmosollyal biccentek.
- Egyet-egyet könnyű megjegyezni. Tanulok is majd, ha lesz kitől. Egyszer mindenképp. Nagy előny, s egyre többet találkozom népeddel. - mondom, majd harsány nevetésben török ki, ahogy elképzelem őt perdaiként, ahogy megpróbál bejutni a városba. Az egész szituáció vicces, pedig ha jól értelmezem sejtetéseit, egyszer már sikerült neki valahova belógnia így. Elképesztő, mennyire figyelmetlenek tudunk lenni, pedig a nyelvet se beszéli tökéletesen.
- Rendben! Ha beengednek az őrök minden gond nélkül, meghívlak egy serre! - vigyorgom, aztán kérdésemre válaszolva ez már mosollyá változik. Látom, hogy a még idáig is csillogó égi város felé pillant. Azt nem tudom, miért húzza arra a szíve. Bólintok, mikor a beszélgetést emlegeti, bár furcsának találom, hogy aki a támadó vezetője, az nem Henryé? Végül zárjuk a találkozást, és megismétli egyezségünket a kemennyel kapcsolatban. Amikor kezét nyújtja nekem, le pillantok rá. A történtek alapján azonban úgy döntöm, megérdemli a megbecsülésemet annyira, hogy alkarjára fogjak.
- Vigyázz magadra Henry, a vadember! Sok ellenségre tehetsz szert, ha nem vigyázol. - értem ez alatt azt is, hogy egy perdait védett meg társai ellen, és hogy még üzletet is kötött velem, kvázi szövetséget kötöttünk egymás között. Biccentek neki.
- Shaz'or vezessen utadon! - mondom, majd elengedve őt visszaindulok Elorakba.

//Én is köszönöm, majd akkor az átadást kijátsszuk valamikor Wink //







Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Fennsík - Page 4 Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
364

☽ :
Fennsík - Page 4 Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt Vas. Ápr. 04, 2021 7:27 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Szabad játéktér
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Fennsík - Page 4 Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Vissza az elejére Go down
 
Fennsík
Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold-
Ugrás: