Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások

Today at 11:13 am


Yesterday at 10:29 pm


Yesterday at 8:45 pm



Yesterday at 8:11 am

Hétf. Nov. 30, 2020 7:36 pm




Ki van itt?
belépett tagjaink

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 5
Polgárok 7 5
Hadsereg 4 6
Ellenállók 2 4
Flotta 1 5
Perdaiak 8 5
Összesen 21 31
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Folyosórendszer
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Kancellária


Folyosórendszer Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
312

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Hétf. Júl. 29, 2019 12:53 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Folyosórendszer
 





A barlangok mélyére épült Rebelliumot nem egyszerű megközelíteni. Ha sikerült túljutni a labirintus-szerű, rengeteg zsákutcával tűzdelt barlangjáratokon és rátalálni valamelyik fő folyosóra, akkor valamivel könnyebb dolga van már az embernek. Nem fedett vagy körbeburkolt folyosóról van szó, hiszen ahol csak lehetett, ott megtartották a barlang természetesen felületét és csak aládúcoló oszlopokat, merevítőket tettek be, biztos ami biztos alapon. A tájékozódást egy-egy elágazódásnál világító táblák segítik, de nem pazaroltak ezekre a szűkös energiakészletből, hanem foszforeszkáló festékkel oldották meg.
Vissza az elejére Go down

Josephine Cain

Ellenálló

Karakterlapom :

Születési idő :
2389.04.03.

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
95

Avatar alanyom :
Teresa Palmer

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_static_tumblr_static_f4kwgewwzv480s88cwock4k4k_640


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 22, 2019 10:19 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
*Cash, a félisten-király ugyan elhúzza a száját, de én elmosolyodok, miközben végre kiérünk a börtönrész sötét félhomályából valamiféle folyosórendszerre, azt hiszem itt még egy párszor el fogok tévedni, foszforeszkáló jelek ide vagy oda.*
- Hát bocsánat, hogy a nyakadon ragadtam.
*Azt nem fűzöm hozzá, hogy annak ellenére, hogy nem szokása a pátyolgatás, elég jól csinálja. Még a végén kikérné magának.. Pedig mondhatni elég gördülékenyen mentek a dolgok, mióta találkoztunk, és hát azóta kvázi biztonságban érzem magam, eltekintve persze az idáig Damoklész kardjaként fejem felett függő nagy döntéstől, miszerint szerintük kém vagyok-e. (Persze nem vagyok az, és én ezt tudtam/tudom is, a kérdés az volt, hogy a kedves döntőbíráim is rájönnek-e erre.)*
- És akkor a városvezetésnek fizetem a lakbért? Be kell jelentkeznem valakinél, hogy melyik lakrészt szeretném?
*Mivel az előbb még csak arról volt szó, hogy kiválasztok magamnak egy kis kuckót és onnantól ez rendben is van, ezért az hogy lakbér is van, az vadonatúj információ. Új ismereteim Rebelliumról folyamatosan bővülnek, de sokszor korábbi információmorzsák egészülnek ki, így sokszor kell visszakérdeznem, hogy biztos jól passzoljanak össze a kirakósdarabkák. A tanácsot persze megfogadom, különben is, talán jól jön majd, hogy többet leszek emberek között a közösségi helyeken, hamarabb kötök majd ismeretséget új lakótársaimmal.*
- Nézd, én tényleg örülök és hálás vagyok, hogy életben vagyok, és szándékomban áll megdolgozni ezért és a szabadság kiváltságáért. De nézd el nekem, hogy ennyit kérdezek, én nem vagyok ellenálló az ősidők óta, csak a Dominiumon való életet ismerem, ezért itt még minden nagyon új nekem, nem csak a földrajzi kérdések.
*Sok tekintetben valóban szinte gyermetegnek tűnhetek a rengeteg kérdéssel, értetlenkedéssel és rácsodálkozással, de szerettem volna tisztázni, hogy bár alapvetően naív is vagyok mindezek mellett, de megvan a magamhoz való eszem és többé-kevésbé képes vagyok a helyzetemet a helyén értékelni és kezelni. Egy(sok)szóval, szükségem van az iránymutatásra és némi pátyolgatásra, de a kioktatásra nem.*
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 22, 2019 10:30 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
A bakancsom hangosan csattan a padlón, ahogy hirtelen megállok és rámeredek a lányra.
- A bocsánatkérésedet értékelem. Csak épp leszarom. Nem nagyon érted még az itteni világot, amit többé-kevésbé el tudok fogadni, de a nebántsvirág hozzáállás nem fog sokat segíteni. Utoljára mondom, kapd össze magad és állj ki magadért, különben ez a világ megesz reggelire.
Elfordulok és újra elindulok, egyelőre különösebb cél nélkül, közben pedig azon morfondírozok, hogy a lány rájön-e hogy szándékosan vagyok vele paraszt.
- Annak fizeted a zsetont, akié a lakrészt. Ha akarsz, kialakítasz magadnak egy újat, de az mocskos sokba kerül, egyelőre ez csak álom lehet neked. Van persze néhány hely, ahol kapsz egy ágyat meg minimális nyugalmat, de ahhoz valami komolyabb szolgálatot kell felajánlanod a közösségnek és a vezetőinknek. De ahogy mondtam, nem igazán vagy az a katona alapanyag, legalábbis én még nem nézem ki belőled.
Egy kis valódi harag is vegyül a hangomba, sosem szívleltem azokat akik nem küzdenek meg azért amijük van, akik csak hagyják hogy más rendezze el nekik az életet.
Vissza az elejére Go down

Josephine Cain

Ellenálló

Karakterlapom :

Születési idő :
2389.04.03.

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
95

Avatar alanyom :
Teresa Palmer

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_static_tumblr_static_f4kwgewwzv480s88cwock4k4k_640


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 22, 2019 12:50 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
*Ööö, hát ja, még jó, hogy nem fűztem hozzá a dicséretet különben még az is lehet, hogy most rögtön kaptam volna egy tanítócélzatú pofont is. Most először támadnak kételyeim, hogy biztosan jó helyre kerültem-e, hogy ennyitől nebántsvirágnak lettem beskatulyázva. Milyen megkeményedett és kiábrándult emberek élnek itt? Ha valaki, netán épp Cash megkérdezné, szerintem maximum naív-realista a hozzáállásom, de elképzelhető, hogy az egyébként rám jellemző szabálykövető, higgadt, mindig jókislány viselkedés itt luxus. No de, akkor visszakanyarodunk a korábbi felvetésemhez, jó helyen vagyok én itt? Meg kell válnom a számomra kedves és jó jellemvonásaimtól, hogy életben maradhassak? És akkor még egy jóval korábbi gondolatmenethez is visszajutok, megéri akkor a túlélés vagy megérdemeljük az életet?
Egzisztenciális válságomat természetesen nem fejtem ki, mert szerintem a félisten-királyom azzal a lendülettel dobna ki grabancomnál fogva Rebelliumból, de talán még Perdáról is, amilyen ingerlékeny állapotban van most. Érdekes, idáig nem volt ilyen, még ha morgott is útközben…
Ugyan nem sütöm le a szememet, állom kemény tekintetét, ahogy rám mered, de egyelőre lövésem sincs, mit is kellene erre reagálnom. Tartok tőle, hogy most kellene „kiállnom” magamért és talán kikérnem magamnak, de az olyan hisztisnek tűnne és egy picit persze megint igaza van, meg kell tanulnom kiállnom magamért. Plusz, szerintem az előbb pont kiálltam magamért, csak hát nem bunkón és erélyesen az igaz, de akkor már nem is számít?
A kérdésem pontos megválaszolása végére aztán megint némi indulat érződik szavaiból, pedig az elején megint olyan tárgyilagosnak tűnt. Most vagy komoly hangulatingadozásai vannak vagy tudatosan csinálja, hogy felkészítsen a kiszámíthatatlan új életemre. Egyelőre nem kérdezek rá, mert ha az első, akkor aztán kő kövön nem maradna.*
- Igen, igen, katona egy darabig nem leszek. *Visszhangzom Cash után, újfent leszögezve ezzel a nyilvánvalót.* - Gondolom alaptőkét kellene mielőbb szereznem, de hogy is vannak a pénzek itt? Melyiknek mennyi az értéke?
*Továbbra is a racionális kérdéseknél maradok, szükségem van az alapvető információkra, különben oly mindegy, hogy mennyire vagyok vagy nem vagyok nebántsvirág, de nem húzom sokáig. A kezdőtőke szükségessége egyértelmű, gyanítom mindenhol előre kérik a kecóért a pénzt és hát enni se volna rossz a következő napokban. Megnyugtat a hátamon cipelt zsák súlya, tán csak lesz benne pár cucc, amit el tudok cserélni kezdésnek, de hogy ne bagóért adjak túl személyes vagyonomon, az itteni pénzzel kell hamar képbe kerülnöm.*
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 22, 2019 1:25 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Újabb sóhaj szakad fel belőlem - a jelek szerint hosszú napom lesz.
- Nyilvánvalóan itt a kreditjeid nem sokat érnek. Sőt, ha a Kancellária fogaskerekei elég gyorsan forogtak, akkor már rég zárolták is a régi kreditjeidet. Szóval cseszheted. Itt vagy cserekereskedelem folyik, vagy a perdittel fizetsz. Ez egyfajta érme, a hegyből bányászott érc van benne. Különösebb értéke nincs, ez nem arany, vagy platina, de ettől még baromi hasznos. Ha elég van nálad, akkor kezdetleges zavaróként is működik, a sima szkennerek nem tudnak bemérni, és ha elég távol vagy a akkor a katonai szintűeket is át tudja verni. Persze ahhoz, hogy igazán biztonságban érezd magad, valami spéci cucc kell, nem elég egy kellően mély pénztárca. A perditet amúgy a feketepiacon kimondottan sok mindenre fel lehet használni, szóval ha van elég perdit, akkor mehet a tűzijáték. Az őslakosok persze azt sem tudják mi a franc ez, tehát ha velük akarsz valamit kezdeni, akkor ott csak a cserélés vagy az erőszak marad. Javaslom az elsőt, néha meglepően komoly védelmet tudnak maguknak szervezni és hát azt már megállapítottuk hogy nem vagy egy kimondott harcos alkat.
Muszáj elvigyorodnom a gondolatra, de aztán folytatom.
- Ami az értéket illeti, hát az legjobb esetben változó. Jó, a Bárban és egyéb kultúrkörnyéken általában nagy változás nincs, de attól függ hogy miből mennyi van. Ha valaminek a szűkében vagyunk és kevés van belőle, az drága. Ha valami olyan mint a sár, akkor olcsó. Én a helyedben megpróbálnék alkudni, vagyhátugye...egyebet felajánlani fizetségként.
Vissza az elejére Go down

Josephine Cain

Ellenálló

Karakterlapom :

Születési idő :
2389.04.03.

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
95

Avatar alanyom :
Teresa Palmer

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_static_tumblr_static_f4kwgewwzv480s88cwock4k4k_640


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 22, 2019 3:07 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
*Kicsit megütközök a kreditek említésére. Eszembe se jutott, hogy egyáltalán elfogadják itt. Mondjuk tényleg elég valószínű, hogy már zárolták ennyi idő alatt, de nincs kizárva, hogy porszem került a gépezetbe és elfelejtették, akkor pedig az a kevés is több, mint a semmi, pláne, hogy értelemszerűen a Dominiumon úgyse fogom elkölteni már, és hát ha nem zárolták, akkor ne is porosodjon ott az idők végezetéig. Persze tényleg nem több az esély erre egy porszemnél, de hát ha az esélyeket nézzük, nekem se kéne életben lennem, simán halálra is ítélhettek volna vagy a vadon száz veszélye is kinyírhatott volna. Na majd egyszer utánajárok ennek a kérdésnek, egyáltalán hogy hol lehet utánanézni, hogy zárolták-e meg hogyan lehet hozzájutni esetleg. Kicsit megmasszírozom az orrnyergem, ha tippelnem kéne, biztos lesz valaki, aki be tud lépni a rendszerbe és meg tudja nézni a kívánt adatokat, de tuti, hogy borsos ellentételezésért cserébe, előre fizetve persze. Szóval ez a projekt jóval hátrébb sorolódik, végülis ha még elérhető a pénzem, akkor valószínű tényleg elfelejtkeztek róla és nem kell kapkodni, ha meg zárolva van, akkor meg mostanra úgyis már visszautalásra került a Kancellária részére. Akárhonnan is nézem, nem kell kapkodni.
Feljegyzem magamnak azt is, hogy ilyen jelzavarót se osztogatnak boldog-boldogtalannak, ezért is meg kell majd keményen dolgozni, de ahhoz hogy a biztonságosan, mármint bemérés-mentesen kimehessek a napfényre, ez nem túl nagy ár.*
- Milyen egyébként a kapcsolat a perdaiakkal? Véletlenszerű vagy már van kialakult kapcsolat?
*Mondanom se kell, szerintem hallatszik a hangomból, hogy szívesen találkoznék velük, olyan kíváncsi vagyok a kultúrájukkal és otthonukkal kapcsolatban. Persze először az én kis mikrotársadalmam kultúráját és újdonsült otthonomat kell megismernem, tudom-tudom.*
- És van valamilyen központi étkezde vagy ez is egyénileg megoldott?
*A lakhatás kérdését megbeszéltük, a fürdést szőrmentén, a nagyjábóli cserekereskedelem is kipipálva, szóval a következő kérdés egy másik létszükségleté kellett, hogy legyen. A börtönben napi háromszori étkezést biztosítottak, és ha nem is mesterszakácsok főznek, de tápláló volt és sose küldtem vissza ételt.*
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 22, 2019 3:36 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Hogy egészen őszinte legyek, nem sok vizet zavarnak. Egyelőre nagyjából békén hagynak minket, cserébe mi sem cseszegetjük őket. Nincs köztünk hivatalos, vagy hogyismondjam, formális kapcsolat. Néha tudunk velük cserélgetni ezt azt, kisebb vagy nagyobb tételben, de ennyi. Nem nagyon foglalkoznak a problémáinkkal és hogy őszinte legyek, meg tudom érteni. Ha valaki leszállni az én bolygómra, emberkedne kicsit, aztán meg két táborra szakadna, hát én is hagynám hogy megegyék egymást. A Kancellária természetesen tartja velük a kapcsolatot, de sokkal többet ők sem profitálnak ebből, mint mi. Némi túlzással azt is lehetne mondani, hogy semleges a viszonyunk. Egyelőre. Komolyabb pénzösszegben azért nem fogadnék arra, hogy így is marad. Gondolj bele, bányásszuk az ércüket, városokat építünk a bolygójukon, előbb-utóbb elegük lesz és nekünk fognak ugrani, így vagy úgy. Vagy ami rosszabb, ránk szabadítanak olyan betegségeket, amiket esélyünk sem lesz legyőzni.
Bár csak sima bölcselkedésnek indul, de azért egy gondolat megragad bennem - biológiai fegyvert kellene bevetni a Kancellária ellen. Persze rohadtul kétélű fegyver, mi is belenyuvadhatunk, de attól még vizsgálatra érdemes ötlet. Elteszem későbbre.
- Van egy étkező, igazából azt hiszem túlságosan is puritán lett. Haszonelvű. Néha tömeg van, néha meg töküres az egész. De ingyen ott sem kapsz semmit. Igazából soha többet nem kapsz semmit sem ingyen. Viszont a kaja egész kreatív tud lenni, ha épp felfedezünk valami új cuccot odakint, amit fűszernek vagy ételnek lehet használni. Na nem mondom, néha mellényúlnak...
Felrémlik a tavaly napfordulókor történt eset, a tömeges ételmérgezés.. Megborzongok az emlék felszínre törésekor, hiszen az aztán igazán szar helyzet volt.
Vissza az elejére Go down

Josephine Cain

Ellenálló

Karakterlapom :

Születési idő :
2389.04.03.

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
95

Avatar alanyom :
Teresa Palmer

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_static_tumblr_static_f4kwgewwzv480s88cwock4k4k_640


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 29, 2019 3:39 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
*Cash kitűnő helyzetrajza a helyi viszonyokról megmosolyogtat. No nem a kétséges jövőnk némi biológiai fegyver veszéllyel megspékelve szórakoztat el. Csak valahogy a megfogalmazás és a pontos meglátás némi sajátos szarkazmussal párosítva, zseniális. De persze maga a helyzet már nem annyira rózsás, ha jelen pillanatban nem is borzalmas, mindenesetre lassan arckifejezésem ismét komollyá válik.*
- Hmm.. ühüm..
*Mivel okosabbat nem tudok, csak hümmögök egy sort most is és a következő tudnivalókra is. Utóbbi is elgondolkodtat. Igazából idáig se kaptam ingyen a dolgokat, megdolgoztam a megélhetésemért, ahogy a családom is és igen nagy valószínűség szerint a Dominium lakóinak nagy része is. Ezt nem csak a változékony hangulatú társam miatt nem fejtem ki, hanem még végén itt is a rendszer ellenségének leszek titulálva. Azt persze nem vonom kétségbe, hogy nehezebb munkám lesz, hogy csekélyebb életszínvonalat biztosítsak magamnak, mint megszoktam, de legalább senki nem fogja szúrós szemmel méregetni a lapos hasamat és legfőképp nem kell elviselnem egy általam biztos soha nem választott férfi túlságosan intim közelségét.*
- És van valami bennfentes tipped, kinek van épp kiadó lakrésze? Vagy hogy merre vannak szabadok? Meg tudod esetleg még mutatni nekem, kérlek?
*Egy ideje már haladunk a folyosókon, bevallom az útvonalra nem sokat figyeltem, de hát mégis mi az ördögért akarnék visszamenni a börtönbe? Most már viszont próbálok jobban figyelni, pláne ha idegenvezetőm hamarost netán unatkozni kezdene és magamra hagyna. Valószínű akkor egy hét múlva is itt bolyonganék, mert pont kihagynám azokat a folyosókat, ahol netán tömegével lennének a szabad lakrészek. Arra nem akartam direktben rákérdezni, hogy kit kerüljek el, mert simlis vagy kit keressek bizalommal, mert nem vágna át, de feltehetően ezt a jellemzőt nem tudná Cash belőni úgysem az én naivitás-szintemre.. Inkább folytatom az alapvető-tudás összegyűjtését.*
- És ööö… itt egyébként van valami nyilvántartás, ahova most bejegyeztetek a börtön után, szóval vezetitek a létszámot – tényleg egyébként hányan élünk itt? – meg alap dolgokat? Például ha megőrülnék és inkább a vadonban folytatnám, ki kéne jelentkeznem valakinél? Vagy mondjuk ha kitaláltam mivel akarok foglalkozni, ami remélhetőleg keresőképes elfoglaltság lesz, akkor ezt be kell jelentenem valakinél?
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Okt. 29, 2019 6:15 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Megrázom a fejemet, mert bár tudásom rettenetesen sokrétű, de ezt már rég nem követem. És nem is különösebben érdekel mások nyomora.
- Fogalmam sincs. Megpróbálkozhatsz közvetlenül kopogtatni ajtókon, de szerintem ez elég idióta ötlet. Inkább menj el a Bárba, a srácok mindig tudnak tippeket adni hogy épp kit kell keresni. Mondjuk munkaügyben is lehet őket kérdezni, ha van valami egyszerűbb meló a környéken amiért fizetnek is, akkor arról a pultosok mindig tudnak. Persze azért nagy dolgokra ne számíts, kétkezi vagy szir-szar kis munkák ezek, de legalább lehet keresni velük valamennyit és nem halsz éhen.
Ballagunk tovább, kanyarogva néha erre-arra, de továbbra is cél nélkül. Talán egy egészen picit közeledve a kocsma felé.
- Ne gondold azt, hogy itt minden úgy működik, mint odaát. Itt szabadabb az élet, pont ez a lényeg. Persze, most már tudnak rólad a nagy emberek, és persze az őrök is, szóval nem fognak lelőni kérdés nélkül. De azért azt ajánlom hogy egy darabig még ne hagyd el a várost, szokd meg az itteni életet és persze hagyd hogy téged is megszokjanak a népek. Az elején mindenkinek gyanús leszel és ez így van jól. Ha meg úgy gondolod, hogy kint van esélyed túlélni, hát hajrá. Senki nem fog keresni, vagy megmenteni. Ami meg a munkát illeti - csináld, és amíg nem akarod átvágni a többieket vagy a nagy embereket, addig békén hagynak majd. Ha uzsorázol vagy ilyesmi, akkor viszont hamar egy kés rosszabb végén találod majd magad. Olyan ezerötszázan lehetünk, de konkrétabbat csak odafent tudnak mondani. Tűpontos nyilvántartás pedig nincs. Ez nem a Kancellária.
Az utolsó szót úgy ejtem ki, hogy kétség sem fér ahhoz hogy mit gondolok róluk meg a módszereikről.
- Van még kérdés?
Vissza az elejére Go down

Josephine Cain

Ellenálló

Karakterlapom :

Születési idő :
2389.04.03.

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
95

Avatar alanyom :
Teresa Palmer

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_static_tumblr_static_f4kwgewwzv480s88cwock4k4k_640


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Hétf. Nov. 04, 2019 1:51 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Akkor azt hiszem az lenne a leghatékonyabb, ha megmutatnád nekem ezt a Bárt, kérlek!
*Vágom rá nem sokat gondolkozva. Valóban nincs túl nagy ingerem végigkopogtatni üres lakot keresve, habár biztos sok mindenkivel megismerkednék, anélkül persze, hogy nevüket-arcukat megismerném vagy pozitív első benyomást hagynék.. Az is meglehetősen vonzó, hogy induló munkára is kaphatok tippet, ami azért segítség lenne, míg ki nem találom, hogy tudom fenntartani magam egy Adattár nélküli helyen..*
- Persze, még vagy ezer..
*Ugyan kíváncsi lennék az arckifejezésére eme válaszom hallatán, még oda is sandítok féloldalasan rá, de azért nem hagyok túl nagy hatásszünetet.*
- De azt hiszem egyelőre elláttál elég gondolkodnivalóval és megoldásra váró problémával.
*És persze ha szerencséje van, akkor azt az ezer és még néhány kérdést már nem mindet neki fogom feltenni… szerintem ezért fohászkodik már most is.*
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Folyosórendszer Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
312

☽ :
Folyosórendszer Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Szer. Nov. 06, 2019 11:21 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Szabad játéktér
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Pént. Dec. 27, 2019 10:21 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


A legnagyobb egyetértésben hagyjuk el a bárt, ahol ha nem is ittunk annyit, hogy hirtelenjében folyékonyan beszéljük tőle a perdait - legalábbis saját meggyőződésünk szerint -, de az biztos, hogy kreatívra ittuk már magunkat. A nagy Terv meg is született, az év fogása lesz, az biztos, ha sikerrel járunk! A beszéd és a járás is jól megy - még -, legalábbis nekem, de meglehet John-nak is megvan már a kellő rutinja ebben, ami el is fog kelleni, mert az első fontos kereszteződésnél megállunk és míg megbeszéljük a kidolgozottnak nem nevezhető tervünk kezdő taktikáját, a kabátom belső zsebéből egy lapos fém kulacsot húzok elő, benne Búfelejtő, ahogy a Városban és a Dominiumon nevezik, és ami elterjedt itt is, pedig az ital eredetileg idevalósi. De tetszik a név, bárcsak tudnám, ki találta ki! Lehúzok egy kortyot, majd átnyújtom John-nak, hogy igyon ő is, ha akar.
- Jobbra vagy balra? Jobbra van Carlisle műhelye. Hogy állsz a beléptetőkártyás helyek feltűntésmeh... fel-tű-nés-men-tes, na megvan, sz'al az ilyen feltörésével? - Vonom fel szemöldökeim vigyorogva.
- Balra meg... arra gondoltam, hogy törjünk egy kis borsot Skyler orra alá. Ismered őt? Én imááádom, mikor ideges! - Vigyorodom el gonosz kajánsággal, mert ugyan semmi kimondottan rosszat nem követett el ellenem Sky... de azért sosem hagyjuk ki az alkalmat, hogy egymást ugrassuk, főleg én őt, tesztelve, mennyit bír még ki. Azt még nem tudom, hogy mit fogunk nála találni, na meg ő kétesélyesebb is, mert Carlisle-ről tudjuk, hogy most egy darabig nem lesz a műhelyében, de hogy Sky hol van... Elég ciki úgy betörni valakihez, ha az illető otthon van. Bár mókának az sem utolsó és most úgy is a szórakozáson a hangsúly, amit azért szeretnénk minél tovább elnyújtani és nem azonnal lebukni.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Pént. Dec. 27, 2019 11:39 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John

A Bárban eltöltött idő alatt vagy egy tucat sört gurítottam le a torkomon új Cimborámmal, akit itt ismertem meg ezen az istenverte helyen. Igaz, hogy most alig ittam valamit, de remek alkalom, hogy valami igazán nagy disznóságot kiagyaljunk. Elsőre nem merült volna fel bennem a balhé gondolata, de ha már ennyire jól érezzük magunkat Alec haverommal, akkor ideje egy kicsit magasabb szintre emelni a barátságunkat. A lábaim sorba rakásával annyira nincs gondom, mint némelyik szóval, amit kifelé jövet a folyosón akarunk elmondani egymásnak. Valami remek terv van születőben a folyosó félhomályában, és mikor beérem a Cimborámat, máris egy vigyorral fogadom el tőle a rejtegetett égetett szeszes kulacsát.
-Különösen nincs bajom az itallal, bár most kellőképpen be vagyok állítva, de mint jóféle családból származó sarj -ezt de szépen mondtam- *húzom meg a flaskát*- Remek ötletnek tartom Barátom! Mármint… Tudod! A feltün-és-ment-es dologban jó vagyok. *bólogatok is mellé bőszen*- Öö… nem gond! Lazán megvagyok vele. –ezt azért sikerült egy szuszra elmondanom, ami nem kis teljesítménynek számít, közel 4 liter pia van bennem, de még állok a lábamon!
-Mindegyiknek adhatnánk valami meglepetést… vagy, hogy is hívják ezeket?!* húznék még ebből a kulacsból pár kortyot, csak az íze kedvéért, ha még nem rakta zsebre a Komám. –Hol kezdjük? *nézek körbe az elágazásnál és apró tanácstalanság van bennem. Igaz azt se tudom ki az a Carlisle és Sky nevezetűek. De azt hiszem, nem is fontos… Most úgyis a feladatra koncentrálok.

Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Vas. Dec. 29, 2019 11:14 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


- Ó, itt mindenki nemesi családból van. Enyém a Delgado-klán! - Vigyorgok és figyelem, ahogy teljes nyugalommal meghúzza a rövid italt. Elismerősen hümmentek, mert ez a fickó majdnem olyan jól, de lehet olyan jól bírja az alkoholt, mint én. A végén még tiszteletbeli tagja lesz a Delgado-klánnak, amit most találtam ki.
- Lazán? Mi is voltál, mit mondtál? - Hirtelen arra sem emlékszem, beszéltünk-e arról, hogy mi volt a fickó, míg a rendszer kötelékében élt, de akkor döntök én és balra indulunk el a műhelybe. Az a biztos pont, Carlisle nincs most ott, és végezni tudnánk az előtt, hogy visszaérne. Tökéletes! Útirány becélzáshoz meghúzom én is a kulacsot, majd visszanyújtom John-nak.
- Carlisle nyert meg minket magának. Bírom a műhelyét, tele van érdekes cuccal és az a fickó képes a szarból is várat építeni! - Nincs könnyű dolga, mert hát mögötte nem áll egy teljes fegyver- és járműfejlesztési részleg, abból kell dolgoznia, amiket össze tudunk neki szedni. El is indulunk, én már ennyi idő után úgy kiismerem magamat, mintha csak itt születtem volna, így én leszek az idegenvezetője az újfiúnak. A következő elágazásnál torpanok csak meg és kukucskálok be a folyosóra, majd gyorsan visszakapom a fejem, mert két alak tűnt fel a folyosó túlvégén.
- Pfff... ezeket is pont most ette ide a fene. Megvan! Énekeljünk, részegek vagyunk, nem biztonsági protrokhollt végzünk! - Mondom halkan John-nak, amit sikerül nem az ittasok harsány suttogásával előadnom, amiről csak ők gondolják, hogy csendesek voltak. Kulacs elő, vagy hát izé, el se tettük azóta, szabad karral átkarolom a vállát, ami kijár minden országos cimborának, akik támogatnák egymást a kacskaringós hazaúton az amúgy egyenes folyosón. Elő is adunk egy kellemesen pikáns nótát a szép asszony még szebb öléről, de remélhetőleg elég hiteles lesz az előadásunk, hogy kikerüljenek minket és a folyosó túlvégén már ének nélkül folytathassuk az utunkat. Kivéve, ha nagyon belejövünk. Kancelláros gúnydalt meg most nem akartam, mert ahhoz meg a végén még csatlakoznának azok is, akiket le akarunk szerelni.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Hétf. Dec. 30, 2019 1:22 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John


Mikor nekiültünk inni a Haverommal, akkor még csak laza estének indult a sörözésünk. Aztán, ahogy egyre csak sorakoztak az üres üvegek az asztalon- vagy mellette- akkor már sokkal érdekesebb folytatást is kiagyaltunk, amivel a folyosón jutottunk végső elhatározásra. A gondolat már megfogalmazódott bennünk, ahogy az a jóféle ital is előkerült Alec barátom, zsebe rejtekéből. Igazából rákérdezhettem volna, hogy kikre is terjed most ki a balhé tárgya, de ahogy lenni szokott, azért a szavak sorrendbe-rakása nehezebbnek bizonyult, mint maga a terv kiötlése.
A származásom nem éppen nemesi, de ha már annyira szépen fogalmaztam meg az összességemet, akkor már nem rombolom le a Cimborám illúzióját a felmenőim hova tartozásáról. Amúgy se nagyon izgat, hogy ki mit gondol, a lényeg most benne van abban a fémes kulacsban, amit másodszor is alkalmam van meghúzni.
-Remek cucc!- adom vissza a flaskáját és erősen koncentrálok, hogy érthetően mondjam ki a szavakat, amik most inkább lassítva törnek elő a torkomból, de lényegében jól megértjük egymást.
-Aztaaa.. Egy egész Klánod van! Hogy fértek el egy ágyon? – veregetem vállon a Pajtást, és igazán nem is fogtam fel, hogy most mi is a helyzet, de remekül érzem magam.
-Mindenes vagyok… Tudod…Olyan ezermesteres-féle. – magyarázom mutogatások közepette, mintha ezt el lehetne így magyarázni. - Mint a "... Mesterségem Címere….” nevezetű barkóbás játéknál. Na mindegy is!… Most ezt nem is tudom honnan vettem?!… Vagy olvastam? Franc tudja! Persze, hogy lazán megy… Jó pár éve vagyok a szakmába…- mutogatom neki a kezemen számolva hány éve, de egyelőre többet látok az ujjaimból, nemcsak a tenyeremből. Így inkább hagyom, és bólogatva követem a kiválasztott elágazás felé. Kezdem érezni a tömény italt, ami most a sörrel harcban áll a gyomromban, de még tudok járni. A többi kissé nehezebben megy, de legalább remekül érzem magam és úgy vélem, hogy a mellettem lépkedő haverom is hasonlóképpen érzi magát.
-Az jóóóó!. Ha sok érdekes cuccot tárol magánál. Lehet belőle válogatni. - kúszik fel az arcomra egy kaján vigyor, és ha jól értem, akkor jelen pillanatban szabad a gazda, -vagyis- a műhelye. Erre a gondolatsorra elindul bennem egy kivitelezési terv menete, de aztán feltűnik pár erre járó alak, akiket éppen erre evett a fene, ahogy országos Cimborám is pont így említett.
-Oké. Ezzel nem lesz gond. Az énekkel talán, de majd impro-improvio-vizionálok. Majdnem jó volt, nem?- Próbálom kimondani, de sok eséllyel valami érdekes szóösszetétel sikeredik, amit jobb is, ha nem ragozok tovább. Már ha tudnám amúgy is. De, nem jön össze.
-Az jónóta…- Kezdek bele. A hangom inkább Bár-hang, de azt hiszem, hogy a részeg dülöngélés az alapból fog menni, és ettől nem is tartok. Az inkább foglalkoztat, hogy ebben a műhelyben miket fogunk találni. Máris jobb kedvvel dalolok, ha ezzel el tudjuk érni, hogy véghezvigyük az eddigi legnagyobb évszázados balhénkat, ami már azt hiszem rám is fért egy jó ideje. Aztán, ha elérhető közelségbe kerül az a bizonyos ajtó, akkor előveszem minden tudásomat és persze figyelmemet, hogy bejussunk oda. Az talán előnyömre válhat, hogy ha a látásom annyira nem is tökéletes, de a kezem még egyszer se remegett meg… Ez már egy biztató jel lehet. – Elmentek? –suttogva hajolok Alec-hoz, bár nem hiszem, hogy nagyon törődnének velünk, amilyen részegek vagyunk. S ha, egy kis szerencsénk van, akkor a kutyának se tűnünk fel. Amúgy se megy ritkaságszámba, hogy dalolva kapaszkodok valaki vállába, egy átdorbézolt este után… Most sincs másként. Viszont egyre jobban érdekel az előttünk álló ajtó, ami hamarosan elérhető közelségbe lesz és nemcsak elméleti szinten. Már csak azt kellene megkérdeznem, hogy kicsoda ez a Carlisle? Vagy, jobb, ha ezt későbbre halasztom…
-Mit lovasítunk meg?- villan fel bennem a lehetőség, de egyelőre azt se tudom, hogy merre tartunk. Az biztos, hogy haladunk a folyosón, és egyre közeledünk a "kánaán" ajtajához, amit már nagyon várok.

Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Kedd Dec. 31, 2019 2:44 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


- Búfelejtő a neve. Találó. - Veszem vissza a flaskát mosolyogva, és valóban nem igaz egyikünk állapotára sem, hogy búsulnánk, éppen ellenkezőleg.
- Nagy ágy kell! - Nevetem el magam a képtelen ötleten, hogy az egész nem létező klánom nálam alszik. Inkább egy hárem aludna nálam, de ez nem kívánságműsor. Alkalmi hölgyvendégek előfordulnak, ahogy én is néha nem a saját lakrészemen ébredek, hanem valamelyik hölgyében, de tartós kötődés senkivel se alakult ki itt sem, ahogy annak idején a Dominiumon vagy a Városban sem.
- Mindig elfelejtem, hogy te Alvó voltál... - Jegyzem meg ezt azzal a komolysággal, mintha nem pár órája, hanem minimum évek óta ismerném John-t. Megpróbáltam felfogni ezt a soha se hallott játékot és összekötni az ezermesterséggel, de ehhez úgy tűnik tisztább fej kell, úgyhogy inkább nem is foglalkozom ezzel tovább, majd egy másik alkalommal rákérdezek. Most egy a lényeg: John elvileg ki tudja nyitni az ajtókat! Hasznos fickó lesz portyáknál is, de a mostani portyánknál sem utolsó ez a tudás, hamarosan le is tesztelhetjük, mennyire megy neki ittasan is lazán.
- Szuper! Vissza is tudod majd zárni? Tudod, mintha ott se lettünk volna! Az a tuti! - Vigyorgom hozzá lelkesen, mert ha nem sérül a zár, ha úgy néz ki, minden rendben van, akkor később jöhetnek rá, hogy lába kélt ennek-annak.
- Teljesen jó! - Nevetek a improvizionálásra, ami hallásra nekem is gyanús egy szó, de most én se tudom hirtelen, hogyan hangzik helyesen. De hát kit érdekel? Amíg Carlisle a műhelyének ajtaját nem lebetűzős zárral látta el, addig nincs gondunk. Ám most előbb tényleg a rögtönzött nótával kell előállni, ami tényleg sikeresen hiteles előadás lett, mert ketten kétféle dalba kezdtünk rázendíteni, majd a mondat közepén áttértem az övére. Többé-kevésbé, mert ennek a dalszövegét nem ismertem tökéletesen, de behantáztam a helyére mást, remekül kiegészítve John-t. Amúgy tényleg remekül kiegészítjük egymást, mert ő tudja a szöveget, én a dallamot. Neki bárhang jutott jussul az ezermestersége mellé, én nem találom magamat semmiben sem kiemelkedőnek, nem hogy ezerfélében, de legalább kifejezetten jól énekelek kellemes férfi hangon még ennyi ital után is. Ennek ellenére, vagy pont hogy mert különféléket tudunk John-nal, nem kizárt, hogy mire a folyosó végére érünk, akkor már kánonban nyomjuk akaratlanul is, de oda se neki.
- Eeel... - Énekelem neki a választ betéve a dalszöveg helyére, úgy se tudom, éppen mi jött volna, és hirtelen fékezek le az egyik ajtónál.
- Hopp! Majdhnem túlmehtünk! Eeez lesz az, a bal oldali! - Mondom, miközben két egymás mellett álló ajtó közül rámutatok a jobb oldalira. Ám tisztességes zár csak a jobb oldalit zárja, így könnyen kitalálható, melyik lehet a fontosabb helyiség.
- Valami kicshit... Könnyen mozdíthatót. Majd odabent improzááá... rögtönzünk. - Vigyorodom el a végén.
- Addhig őrködöm. - Amihez elengedhetetlenül szükséges még egy kortyot inni a Búfelejtőből, és persze nem hagyom, hogy a cimborám kiszáradjon, még a végén a munka rovására menne és amiatt kezdene remegni a keze, szóval neki is odanyújtom a flaskát. Egyébként fütyülni kezdem az előző nóta dallamát és figyelem a folyosó mindkét végét, jön-e valaki, de eddig szerencsénk van.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Szer. Jan. 01, 2020 4:51 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John

-Jó név!- nézek rá a flaskára és meg kell állapítsam, hogy tényleg találó rá az elnevezés. Eddig nem volt ilyen töményhez szerencsém, bár egyel több ok, hogy ha felajánlja a Cimborám a következő kortyot belőle, akkor elfogadjam.
-Naná, hogy nagy ágy kell! – bólogatok ismét, bár fogalmam sincs, hogy mennyi főre számolhatnánk ki egy fekvőhelyet. Talán, ha nem heverő, hanem egy franciaágy? Na, mindegy is. Inkább a feladatra koncentrálok, mint elmerülnék Alec Klánjának a tagjai számán. Biztos vagyok benne, hogy pár koponyát számlál, de ebbe nem mennék már bele.
-Jah. Az. – helyeslek, és vállon veregetem ismét Alec-ot, ha engedi. –Persze, hogy lazán megy. Csoportvezető lennék, vagy mi a szösz… - magyarázom neki nagy lelkesedéssel, és ezzel úgy érzem mindent el is mondtam vele. Lehet, hogy eddig nem sokszor találkoztunk, mert többségében terepen voltam, de most legalább alkalmunk van jobban megismerni egymás „területeit”.
-Remek! Jah!- ezt annyira nem vágom, de beleegyezve bólogatok rá. Az ajtó hamarosan elérhető közelségbe lesz nekünk, és ha jól sejtem, akkor dupla rendszerű biztonsági mechanizmus védi. A dalolás is segít némileg a kedvem fokozásában, és ha jól megfigyelem, akkor ezzel nem vagyok egyedül. A nóta elég régi és nem teljesen emlékszem én se a teljes szövegére, de nem is baj. A Cimborám is hasonlóan - fogalma sincs a szövegre - de ez nem akadályoz meg minket, hogy lelkesen adjuk elő a részegség boldogító dalát. Ha egyáltalán ezt boldognak lehet nevezni… a Nőket azt, biztos!... Mikor a pirkadat, ott találja őket az ágyamban!
-Okééé…- állok meg a bal oldali ajtó előtt és szemrevételezem a zár típusát. – Ez jó lesz. Elsőre könnyűszerkezetűnek látszik, de amúgy egy kétfázisú riasztórendszerrel ellátott mágneskártyás. Észre se veszi, hogy itt jártunk...- nézem tovább, majd kitalálom a leghangtalanabb megoldást a bejutásunkra.
– Kicsit bonyolítja a rendszere… De, megoldom…- hajolok közelebb az ajtóhoz, majd ahogy Alec fütyörészni kezd, én addig egy rágós-papírt sodrok össze, amit a zsebemből kotortam elő- jobb napokat látva- és a zár, majd az ajtó rése közt becsúsztatom. Ezzel időt nyerve a következő fázisnak. ami rövidre zárja az áramkört és kattanás is hallatszik. Ekkor egy mozdulattal rátapasztom az „álkulcsom” és máris nyitva az ajtó. Lassan kell dolgoznom, mivel a látásom annyira nem tökéletes a sörmennyiségem miatt, de a kezem még sohasem remegett meg tök részegen se. Ahogy, most is biztos kézzel nyitom ki az ajtót és egy gyors mozdulattal rögzítem, mintha nem lenne megszakítva az érzékelő, és csukva lenne még az ajtó. A riasztórendszer nem működik, mivel semmit nem érzékel, az ezüstpapírom miatt. Az esetleges lézerrács meg csak annyira nehezíti meg a bejutásunk, hogy át kell lépni rajta, miután a másik zsebemből egy por-spray kerül elő, amiből ráfújok a nyílás köré. Biztos, ami biztos alapon, ha már a mágneszárat hatástalanítottam.
- Mindig van valami extra buktató a könnyű zárak mögött. – nagyjából ezt egybe el is tudtam mondani a haveromnak, de remélem, hogy ezután se jön erre senki a folyosón. Élvezem, hogy hamarosan improvni….improvinozni…  rögtönzünk. Asszem, így a legjobb.
-Régóta ismered a Tagot?- teszem fel az érdeklődő kérdésemet Alec felé, de azzal már elkéstem, hogy az akció előtt kérdezzek rá, ki is pontosan ez az Alak, akinél most látogatást teszünk, kis körbenézéssel… Vagyis… jah! Totális kölcsönzés a legjobb megnevezés erre, amit csinálunk. –Most már mindegy…. Bejutottunk!- Vigyorodom el a felismerésre és persze a búfelejtő is megdobja a hangulatomat, nemcsak a pár liter sör.
-Csak utánad, Pajtás! - vigyorgom felé, majd követem, ha belép előttem. A por láthatóvá teszi az esetleges lézer-fényt, de nem tart sokáig a látvány, így igyekeznünk kellene.


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Pént. Jan. 03, 2020 9:02 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


- Ah-haaa... Nekem ehhez az agyam egyfázisú. - Fejezem ki, hogy a negyedét se fogtam fel annak, amit mondott, még józanul se menne, nemhogy most, de összehordott annyi cifra szót hozzá, mint Raven szokott, és ebből ugyanarra a következtetésre jutok most: meg tudja csinálni John. Nekem ennyi elég is, az elektronikai továbbképzésemet meghagyom máskorra. Lehet nem ártana kicsit kikupálódnom belőle nekem is, de sokkal több érdekeset találok még ezen kívül a Perdán.
- Ez a beszéd, öreg! - Vágom vállba John-t barátilag, mikor beigazolódik feltevésem, hogy meg tudja oldani, habár lehet biztató vállveregetésem nem volt éppen a segítségére, főleg, hogy kicsit keményre sikeredett, mert a ballal adtam, de azért csak nem lesz tőle kék-zöld. Vagy ha igen, hátha reggelre nem emlékszik rá, hogy én voltam. Figyelem, amit csinál, elismeréssel, hogy ha nem "segítek" neki, akkor nem remeg a keze, de a folyosót is szemmel tartom halkan fütyörészve, amíg nem kérdez John.
- Carlihhsle-t? Egy ideje már. Hallod, engem basztattak állandóan, hogy nem vheszhem komolyan az éhletet, akkor neki mit mondhattak?! - Nem láthatja a bütykölő John, de hangomból kiérezheti, hogy vigyorgok.
- Mókamester, mindenből thréfát csinál. És jókat lehet vele énekelni... már ne vedd magadra, haver! - Vigyorgok megint és sikerül még egyszer nem hátba vágnom, de lehet csak azért, mert figyelmemet az ajtó halk kattanása vonja el.
- Aztakurva! Te tényleg megcsináltad! - Nevetem el magam, és nem kétszer invitálni, megyek én beljebb, még akkor is, ha mókából aztán rám zárná az ajtót John. Nem haragudnék miatta, még ha meg is lennék büntetve érte később. Ezek a részletek sosem érdekeltek, annál inkább Carlisle műhelye, ami tele van mindennel, ami egy mérnöknek, ezermesternek, műszerésznek, fegyvergyártónak, titántervezőnek csak a vágya lehet, már ha nem a Fegyverfejlesztési Osztály high-tech cuccait használhatja. Hogy "imádná" Carlisle, ha "rendet" raknék itt neki!
- Hűűű baszki, ez a hely sötétben még menőbb! Keresd a szherszámosládáját! Azt imádja! A kedvenc darabjai abban vannak. - Megyek beljebb és nézelődni kezdek a fal menti szekrénynél, hátha ott van, amit keresünk.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Pént. Jan. 03, 2020 10:53 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John

Remek a hangulat és az a pár korty búfelejtő is nagyban hozzájárul a jókedvünkhöz. Alec Cimborám talán kevésbé bírja az italt, de meg kell hagyni, hogy jó csapat vagyunk! A folyosón dülöngélve és egymásba kapaszkodva elértük, hogy azok az alakok, akik veszélyesen közel merészkedtek hozzánk - ezzel meghiúsították volna- remek tervünket, most odébb álltak.
-Nem kérdés, hogy menni fog…- amíg a kezem jár, addig a szám is szokott, de most nem is baj. Amúgy se tudnék csendben osonni, mert az alkoholszintem jóval meghaladja a spicces állapotot. Ha nem lennék „edzett” benne, akkor most jó nagy szarban lennénk a bejutásnál. De, mivel a zár nem olyan bonyolult, így pár perc alatt kinyitom, és nem is esett benne kár, hogy valaki észrevenné, hogy bemegyünk rajta.
-Jól esik, hogy biztatólag szurkolsz nekem, Pajtás!- a vállveregetése egyáltalán nem okozott fájdalmat, inkább kissé megingatott, mert az egyensúlyommal pici stabilitási gondjaim vannak, az elfogyasztott italoknak hála. –Az jó, ha régóta haverod….- vonom meg a vállam, bár az Üzletben nem igazán létezik barátság és jelenleg nagyon is úgy fest, hogy nyakig vagyunk a bizniszben. A további infókat nem értem pontosan, de nem baj.
-Mi van az éhe-leted-del? –kicsit nehezen megy néhány szó, de valahogy kihámozza majd, úgy hiszem. - Mit törődsz, hogy mások mit gondolnak? Hagyd őket! Sok hülye van és biztos, hogy csak szaporodnak…- ezt nem tudom, hogy hoztam össze, de talán érti a lényegét. A zár hamarosan enged, -s ahogy a nagy könyvbe meg van írva-, máris feltárul a szemünk előtt a Kánaán. Persze, egy erős túlzással, mert alig látni valamit. Világítás híján csak tapogatni tudunk, míg a szemünk nem szokik hozzá a homályhoz, de mire belépünk egymás után, már érzem is lelki szemeim előtt a balhé „gyümölcsét”, amit hamarosan kézzel is foghatunk. Alig várom!
-A szerszámosát? –nézek körbe, de valamiért nem teljesen tudok fókuszálni. –Basszameg! Nem csinált ide világítást?- neki is megyek valaminek, ami elég keménynek tűnik, majd hadonásznom kell, hogy ne essek pofára tőle. –Minek rakta az útba ezt a szart?- nézek lefelé, és ha szerencsém van, akkor nem egy hullába botlottam el, hanem a keresett szerszámos ládikában.
-Na, jó! Várjá'!- kotorászom a zsebemben, hátha találok valami célszerszámot, ami megfelelő lesz a látásunk könnyítésére. A falon, gondolom van valahol kapcsoló, de egyelőre azt se találom, amiben majdnem elestem. Kis idő kell, míg a kezem érzékeli a mini zseblámpámat a zakóm rejtekén, majd előveszem és bekapcsolom, hátha valamivel többet láthatunk. A fénye nem olyan erős, mivel infra, de ez van, és nincs más. Amint valami fény szűrődik a szemem elé, keresni kezdem a ládát, és Alec-et is, aki eddig  előttem haladt.
-Hogy néz ki? Nagy? Kicsi?- kérdezősködöm az illetékestől, aki már látta legalább, és nem nekem kell vak-egérként tapogatózni a felhalmozott holmi között.
-Megtaláltad?- kérdezem pár pillanat múlva, hátha a Cimborám szerencsésebb a kutatásban és gyorsan rálelhetünk, amiért jöttünk. Ha nem muszáj, akkor sok időt nem töltenék itt el, mert a bejutás egy dolog, de kijutni is kell, ha nem akarjuk, hogy „buktavári” legyen a mai esténk, mert még mennünk kell a másik helyre is… Kár lenne kihagyni!
Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Szomb. Jan. 04, 2020 1:45 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


- Jahh, leszarom őket! Azéhrt vagyok itt. - Utalok a Rebelliumra, hogy ellenálló lettem. Hát ha perdai lennék, biztosan az lenne az egyik különleges képességem, hogy részegen is kiválóan hazudok, mert igazából rohadtul nem ezért vagyok itt, és azóta csak bonyolódott a helyzetem, aminek nem kifejezetten örülök és nem kifejezetten esik egybe az én terveimmel, de mit van mit tenni? Az a része legalább igaz, hogy mások véleménye rólam soha nem hatott meg, különben nem csak tizedes maradtam volna a Hadseregben sem.
- Ha ez így lenne... a kancehllároknak lenne már egy rahedli kölyke. - Mondom ezt arra egy vállvonás kíséretében, hogy a sok hülye egyre csak szaporodik. Hála az égnek annyira azért ez nem igaz! De mélyebb filozófiai meg politikai eszmefuttatásba úgy sem tudunk bonyolódni, mert kinyílik Carlisle műhelyének ajtaja és beljebb is léphetünk. Én olyan lelkesen mentem be, hogy nekem fel sem tűnt a világítás hiánya, hogy annyi fény szűrődik csak be, ami még bejut a folyosóról a mögöttünk behajtódó ajtó résén át. Jártam már itt, némi helyismeretem van, így tudom, hol vannak az asztalok, de John nem ilyen szerencsés és a reakcióin hallhatóan jókat nevetek.
- Van kapcsoló a lámpához, de a műhely túlsó felén. - Ne is kérdezze, miért lett ez így. Rejtély. Lehet része Carlisle különös humorának, én simán el tudom ezt képzelni. Megyek tovább és akkor lassítok csak lépteimen, mikor én is belerúgok valamibe, ami hangos csörömpöléssel dől el, mint valami fém vödör és ami benne volt, hangra apró kis fém bizbaszok, na azok most ezer irányba gurulnak szét.
- Hoppá! Mindegy, úgy se lehetett fontosh, ha a földön volt. - Állapítom meg és lassabban lépek tovább, de mire felkapcsolja a lámpását John és felém tud vele világítani, addigra sikeresen rálépek ezekre az apró fém micsodákra, tippre csavarok lehetnek vagy anyák, és ezen megcsúszva esem neki egy szekrénynek abba kapaszkodva meg, s bár erőteljesen kileng velem, végül nem borul fel se az, se én.
- Jól vagyok! - Nem mintha bárki kérdezte volna.
- Hááát úgy ekkora! - Mutatom kezemmel, persze akkor, mikor John már elkapta rólam a fényt, szóval túl sokat nem segítettem neki a szerszámosláda méretét illetően. A szekrényt nézem át, ha már így rátaláltam és hirtelen világosodom meg. Kabátom belső zsebéből a régi pda-mat szedem elő. A kommunikáció már rég nem él a Várossal vagy a Dominiummal, de néhány dologra jó. Például ezzel videóztam le a Nagy Szentélyt, mikor sikerült belógni oda Eowen-nel és most ennek a fényét használom, hogy világítsak a szekrényen. Odáig most nem jutok el gondolatban, hogy ne csak a kijelző gyér fényét használjam, hanem a lámpát is bekapcsoljam rajta.
- Nem, még nem.... Várj, de! Itt van! Ó, bassza meg, kettő is van. Vigyük mindkettőt? - Fordulok John felé és intem közelebb.
- Vigyázz, itt gurulnak olyan kis pici szarok... - Mutogatok neki le a padlóra, remélve, látja is.
- Vagy pakoljuk át egyiket a másikba és akkor csak egyeht kell vinni. - Folytatom aztán az ötletelést - teljes nyugalomban, ráérősen -, mert hasonló a két szerszámosláda, egyikben talán kevesebb izé van, de nem tudom most megmondani, melyik lehet Carlisle kedvence.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Vas. Jan. 05, 2020 9:18 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John

Ha tippelnem kellett volna, akkor ennek a Carleslienek bonyolultabb védelmi rendszerére voksoltam volna. Nem mintha bántam a könnyű bejutást, de azért van bennem némi kis aggodalom. A melómat tuti, hogy jól végeztem, de akad egy kis gubanc a berendezéssel és a helyismeretem hiányával. Az első lépések után akkorát rúgok bele véletlen valami kemény és nehéz tárgyba, hogy csillagokat látok a fájdalomtól. Elsőre azt hittem, hogy egy több napos hulla teteme fekszik lent a földön és csak akkor látom mi az, amikor a zsebemből előhalászom a lámpám. Alec talán szerencsésebb ez ügyben is, bár fogalmam sincs, hogy pontosan hogy is nézhet ki az a láda. A hülyékkel meg úgy vagyok, hogy csak szaporodnak, ahogy éppen szóba is kerül témaként.
-Ez igaz. Így is többen vannak, mint kellene.– bólogatok lelkesen és igyekszem nem felborítani semmit, bár lehet, hogy ezzel kicsit elkéstünk. Egy rakás holmi van szerte szét pakolva és csak a tapogatás –és talán- a szerencse ment meg attól, hogy az egész kóceráj ne omoljon a nyakunkba, miután szép libasorba nekimegyünk mindennek. A villanykapcsolót sem nagyon értem, miért van a szoba másik felére helyezve, ha ezen az oldalon van a bejárat?! Képtelenségek azért még léteznek, és ezek szerint ez a Fickó se egy zseni. Ha már arra nem jutott a csöpp agyával, hogy nem csak nappal lehet ebbe a műhelye lenni, akkor világosság se ártana…
-Nem százas az Ipse!- nevetek fel a helyzet komikusságán. Mintha direkt labirintust akart volna elérni ezen a helyen, hogy nagyban kiiktassa a „kóbor-apácákat”, szóval a hozzánk hasonló kíváncsiskodókat. Persze a kíváncsiság is sokban szerepet játszott, hogy most itt vagyunk, de ez mellékes. Szóval…. Ahogy osonok, - vagy inkább bukdácsolok - nem kell sokat várni, hogy Alec is „belefusson” valami kellemes és főleg zajos akármibe. Minél csendesebben akarnánk haladni, minden ellenünk esküszik. Jó, persze, nem az esküzésen van a hangsúly, inkább a bénázásunkon, ami inkább rohadt nagy mázli, hogy eddig nem csődítette ide a fél „házat”. Ezer százalék, ha ezt valaki meghallaná, akkor már nem a ládát keresgetnénk.
-Hagyd a fenébe! Majd összeszedi, ha fontos!- legyintek rá, - nem mintha látná a mozdulatomat-, de mindegy. –Azt kellene megtalálnunk, amiért jöttünk.. Nem? – vonom meg a vállam -csak úgy-, de mire ismét a Cimborám felé világítanék, már egy nagyobb csörömpölés és csúszás hangjai jutnak el a fülemig.
-Bassszzdddmeg! A frászt hozod rám!- röhögök fel, most már másodszor, pedig egyáltalán nem akarnék hangoskodni. Mire körbe tudom határolni a helyzetét a haveromnak és a majdnem ráboruló szekrénynek, már sejtem, hogy ha az ajtón nem veszi észre, hogy bejöttünk, akkor a kupiról biztosan levágja, hogy itt járt valaki. Remek! Már csak azt a ládát kellene előkeresni, amiről szó volt.
-Akkor rendben… szedegesd magad össze, aztán a ládát megtalálva húzzunk innen a pics’be!
Ahha…… Mintha ezzel a mutogatással közelebb jutottam volna a meghatározáshoz?- nézek felé, de sejtem, hogy ő se lát belőlem semmit, ahogy én se belőle. Sötét van és az infrám fénye sem ad annyit, hogy egy méternél többet lássak. A hangokból ítélve, nem borult fel végül a szekrény- vagy bármi is az aminek nekiment-így haladok tovább. Ami meg a kis „szarokat” illeti, éppen rálépek én is, ahogy kimondja, hogy óvatosan jöjjek.
-Baszzkkii! Mik ezek? Üveggolyók?- nézek lefelé, és valami fémes apróságok gurulnak szét, ahogy csúszkálni kezdek én is. – Hogy rusnyadna el, aki ezeket ide rakta a földre!- szalad ki egy cifra a számból, bár eléggé visszafogottan káromkodok most. Nem hiszem, hogy abba tudnám hagyni, ha belelendülök, de most nem akarnám töményen jellemezni ezt a sok apró „gurigás” lószarokat.
-Kettő? Nem azt mondtad, hogy egyet imád? – ez persze költői kérdésnek is beillene, de ha már duplázva van a jóból, akkor miért ne használjuk ki az alkalmat?!
-Várjá’! Ha elvisszük mindkettőt, akkor át kellene rakni valami könnyebb zsákba, vagy akármibe, hogy ne vegye észre a hiányt. –kezdem magyarázni a most kiötlő tervemet, ami némi agymozgást is eszközölne, ha nem lenne bennem az a pár sör, de igyekszem összefüggésekkel elmagyarázni a turpisságomat, amit most eszeltem ki.
- Rakjuk ezeket mind át valami hátizsák-félébe, hogy a ládákba helyettük, átraknánk azokat a lemezeket vagy régi szerszámokat, amit annál a saroknál láttam…- mutatok a mellettem lévő mélyedés felé, ahol egy kupac akármit láttam az előbb. Fogalmam sincs, hogy mik lehetnek azok, de a célnak talán megfelelnek.
-A ládák hamarább feltűnnének, hogy ha elvinnénk, inkább azt dobbantsuk, amik bennük vannak!Érted? –nagy hadonászásokkal és lelkesedéssel magyarázom a Cimborámnak, mit is akarok, bár nem tudom, hogy ezt érti-e? Lehet, hogy ha elkezdem átrakodni valamibe a tartalmukat, és ugyan arra a helyre, kicseréljük egy kupac „szemétre”, akkor megérti. Igaz, hogy ha ketten kezdenénk neki, akkor gyorsabban is haladnánk, de kivárom, míg leesik neki a szándékom, és addig vigyorogva próbálok a talpamon megállni ezeket az apró szarságokat kikerülve.
-Szerinted? Lehet könnyebb is lenne egy zsákba elcipelnünk, mint ezt a két buzi nagy ládát lavírozva a folyosón… Nos?- türelmesen várok, bár még mindig szorít az időnk, és hamarosan jó lenne továbbállnunk a következő helyre. Biztosan ott is remek cuccokat találunk… Ha, jól sejtem.

Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Hétf. Jan. 06, 2020 9:22 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


- Tudod, a zseni meg az őrült és a hajszál! - Vigyorgok én is a sötétben arra, hogy nem százas Carlisle. Szerintem még éppen a zseni felé billen a mérce, ez persze nem zárja ki, hogy ne legyen néhány bogara. El nem ítélhetem miatta, kinek nincs?
- Ilyen ijedős vagy? - Kérdezem kárörvendően gonosz vigyorral, mialatt összeszedem magam és felállítgatok pár dolgot a szekrényen, ami elborult és feltételezem, hogy nem ebben a helyzetben volt. Előszedem a pda-t is, annak gyér képernyőfényével teszek-veszek és bukkanok rá a ládára vagyis ládákra. Ez most így akkor jó hír - duplán - vagy sem? Ide is hívom John-t még épp időben felhívva figyelmét a földön szétszóródott fém mitymütyökre, mielőtt ő is elvágódna és jó eséllyel kigáncsolna engem is. Szép is lenne, ha aztán meg a szekrény ránk borulna. Carlisle betegre röhögné magát reggel, ha így találna ránk.
- Hééé, nehogymár elrusnyadjak vagy mi a franc! - Nevetek rá, mert hát az én hibám, hogy ezek az izék a földön vannak. Oké, előtte is ott voltak, de valami fém dobozkában rendezetten.
- Hát, egyről tudtam. - Közben elkezdem nyitogatni a ládákat, hogy belekukkantsak mindegyikbe, hátha a beltartalomból kiderül, melyik lesz a győztes.
- Egy ládába mindkettőt, mert nem tudom, van-e neki zsákja. - Dünnyögöm, miközben kutatok az egyik ládában, majd lecsukom a tetejét és a másikhoz nyúlnék, de feltűnik a kevesebb fény.
- Jé, hová lett a pda-m? - Tapogatom át a nadrágomat a zsebemnél meg a kabátnál, de utóbbinál csak a flaskát lelem meg, és ha már így alakult, előkapva meghúzom és John felé nyújtom.
- A megpróbáltatásokra és hogy jobban fogjon az agyunk! - Somolygok, és beválik, mert fejemben hirtelen fény gyúl és felnyitva az előző ládát megtalálom benne a pda-mat. Most már meg tudom nézni a második ládát is.
- Ez lesz a jó! Ebben van a kevesebb, de erre emlékszem itt, hogy ez a kedvenc. - Emelek fel egy fogót meg még valamit, amiről még én se tudom meghatározni, mit lehet vele meghúzni vagy becsavarni.
- Zsákot láttál valahol? - Fordulok John-hoz, mert különben kénytelenek leszünk a zsebünkbe tömködni a cuccokat.
- Helyére betehetjük ezeket a bizbaszokat is, úgy is itt vannak láb alatt kéznél... - Mondom tűnődve levilágítva a földre, mennyire lehetetlen küldetés eltüntetni a nyomainkat és beleszórni a szétgurult micsodákat a ládába, hogy legalább érzetre zöröghessen a láda. Persze ahogy kinyitja Carlisle, rá fog jönni a turpisságra. Felállok aztán és a szekrényt világítom át, hátha van itt valami zsák, hátizsák, batyu vagy valami, amiben tudjuk vinni, de a pda gyenge fénye egészen máson csillan meg.
- John! - Kiáltok fel lelkesen, hangomban izgatottsággal.
- Én szerelmes lettem! - Ha cimborám felém fordul, akkor nem azt láthatja, hogy az ajtó felé nézek, ahol feltűnhetett álmaim és életem nője, hanem a polcról szedek épp le egy roppant méretű fémkart.
- Carlisle titán-projektje... Ez kurva menő! Visszük! - Csodálom meg az eddig elkészült remekművet áhítattal. Mindig is rajongtam a titánokért, egész ügyesen mozgattam őket, de volt annyi eszem, hogy ne menjek el titánpilótának. Hogyisne, hogy az első sorba küldjenek harcolni a kancellárok óhaja kedvéért? Nem őrültem meg! Ellenben ez tökéletes szobadekoráció lesz, míg érte nem jön Carlisle.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Hétf. Jan. 06, 2020 7:53 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John


-Az igaz! De nem mindegy milyen vastag az a hajszál!- magyarázom, mintha annyira nagyon fontos lenne az a bizonyos, de ha jobban belegondolok, akkor ez rám is igaz lenne. Ha másként nem, akkor legalább az alkoholszintemre, ami jócskán kiakasztaná a szondát is, ha most belefújnék. Zseni vagyok, az nem kétség, de per pillanat jobban leköt az a sok szétgurult szarság, amit Alec oly nagy gonddal felborított és majdnem letarolta az előtte álló szekrényt is. Mi ez, ha nem zseniség?! Remek, hogy ezt a kis rögtönzött akciónkat –ami mellesleg zseniális- még csendbe se tudjuk elvégezni! Csupa zsenikkel vagyunk ma körbevéve, és ha arra a fémkulacsra gondolok, ami a Cimborám zsebébe lapul… Az sem egy utolsó szempont a zsenialitás palettáján.  
-Ijedős a franc! Csak azt hittem, hogy valami gödörbe pottyantál, és abból a flaskából szivárog a jóféle cucc, a zsebed mélyén. – megint csak magyarázom a szavaimat, de ha most látnék rendesen ebben a sűrű sötétben, akkor megint megkóstolnám az italát. Jól esne erre az ijedségre, bár jobban amiatt kaptam fel a fejem, hogy rajtunk kívül másnak is feltűnt a jelenlétünk és társaságot kapunk.
-Nem neked kell rusnyulnod! Majd annak hagyjuk, aki felszedi ezeket a kis bogyókat!- mutogatnék körbe, de felesleges. Úgy sem látjuk a földön és eddig csak a szerencsefaktorunknak köszönhettem, hogy nem estem pofára tőlük.
-Majd emlékeztess, hogy legközelebb rendes lámpát hozzak. Oké?- nézegetek körbe, de semmi különöset nem találtam, amire azt mondanám „Heuréka!”. Aztán valami mégis a kezünk útjába akad, bár inkább -Alec-é-ba- és egy helyett kettő remek zsákmány jut ki nekünk.
-Majd máskor jobban lesd, mije van. - ez amolyan irányelv, ha már tudjuk, hogy erre a helyre érdemes „bekopogtatni” zárás után. Persze csak viccelek, bár annyira nem hülyeségből mondom, inkább tapasztalatból.
-Itt láttam valami zsák-félét. –mutogatok abba az irányba, ahonnan jöttünk. Igazából lassan már azt se tudom, hogy honnan-merre tartunk, de a láda tartalmát mégis csak könnyebb lenne meglovasítani, ha nem egy tonna vasat is cipelünk mellette. A zsák meg könnyebben is „simul” az ember hátára, még a feltűnési-faktora is kisebb, mivel nem annyira felismerhető a szerzemény.
-Add csak!- veszem el tőle a flaskát és jó nagyot húzok belőle. – Kössz! Máris jobban érzem magam! – adom is vissza, hogy ő se maradjon ki a jóból. –A megpróbáltatás ennek a Carlislenek lesz, ha felfedezi a látogatásunkat!- vigyorom teljes szélességében pompázik, de még jobban ívelne, ha egy rohadt zsákot találnék a kupac alatt-vagy fölött-akárhol.
-Még nem, de rajta vagyok.. Éppen itt láttam volna az asztal alatt valamit..- hajolok le, hogy bebújjak és megnézzem, hogy jó lesz-e nekünk valamire. – Tedd bele őket, úgyis sok van a földön… - A kutatásomat se mondanám csendesnek, és mire valamit kibogarásznék, Alec hangja majdnem átharsogja az egész műhelyt. Az asztal alatti ténykedésem, -hogy egy rongydarabot szabadítsak ki valamilyen fém alól-, már meghiúsult, s ahogy emelkedem, a fejem be is vágom az aljába.
-Apicsába! Mi az? Mi van? Szerelmes vagy? Amúgy, minden oké a „toronyban”?- kászálódok ki az asztal alól a fejemet dörzsölve, de azt hiszem, hogy Alecnak tényleg megártott a pia és félrebeszél.
-Mi a fenének neked egy műkéz? Az eredetidet elhasználtad másra?- mutogatok köröket rajzolva a halántékom körül, hogy ne csak szóban kérdezzek rá, hogy hülye, hanem mutatva is, ha éppen látná. –Beszarás! Esetleg egy új lábat, azt nem keresnél magadnak?- nézek körbe, hogy még mi a fenét kellene beletömködnünk a –zsák híján a zsebeinkbe- de azt hiszem, hogy ezt a kezet nem tudom lebeszélni, hogy ne hozza magával.
-Oké. De te cipeled!- adom be a derekam a lelkesedését látva. Amúgy se akartam itt üdülni egy órát, de lassan másfél is lesz belőle, ha így haladunk.
-Van még több szerelmed itt? Csak, hogy tudjak mire számítani, Cimbora!- vigyorgom el magam, és keresem tovább azt a zsákot, amit eddig is, csak megzavart benne. Közben az is eszembe jut, hogy ha telerakja a szétszóródott golyókkal, akkor egyel kevesebb esésünk lehet, ha már ilyen szépen belemerültünk a csemegézésbe.
-Amúgy, mikor szokott látogatást tenni a Haverod itt? Remélem, nem álmatlanságban szenved?!- teszem fel érdeklődő kérdésem, ha már egy ideje itt kutakodunk a kánaánba.


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Folyosórendszer Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Csapatvezető (portyázás)

Reagok száma :
317

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Folyosórendszer Alec_i11


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Csüt. Jan. 09, 2020 4:31 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 
John és Alec


- Tehát mégiscsak ijedős vagy! - Világítok rá vigyorogva, hogy ha nem is miattam kapott frászt, akkor a szivárgó és esetlegesen kárba menő pia miatt ijedezett. Nehéz ellenem vitában nyerni még ittasan is és akkor még nem ismeri a húgomat!
- Úgy más! - Bólintok rá kegyesen, hogy nem én fogok rusnyulni, habár e percben még nem sejtem, hogy sorsomat nem kerülhetem el, mert később pont én leszek az, aki elkezdi összeszedegetni ezeket az izéket és beletenni a kifosztott ládába.
- Oké! Legközelebb hozz rendes lámpát! - Nevetek halkan és örülök a sötétnek, mert lehet ezért már meglegyintene John.
- Mikor lesz a legközelebb amúgy? - Érdeklődöm, arra meg csak bólogatok, hogy legközelebb jobban figyelek. Nappal és józanul lehet jobban menne, mert hát portyákra sem véletlenül nem megyek ilyen állapotban. A velem tartó ellenállók értékelnék, ha zavart beszéddel mutogatnék egy-egy konvoj teherszállítói járműveire, hogy ja-ja, valamelyik a sok közül rejti azt, amiért jöttünk, hajrá! Zsákunk is talán lesz, ha meg tudja John újra találni, ehhez a szükséges célzóviet is szolgáltatom, hogy be tudja lőni a helyes irányt.
- Szinte sajnálom, hogy nem látom majd akkor Carlilise... Carili... Carl-t. Még nem láttam idegesnek. - Vajon tényleg az lesz? Vagy csak nevet rajta egyet? Oké, lehet ideges lesz, mert éppen most találtam meg a titánkart, amin dolgozik mostanság és hirtelen feltámadt érzelmeimet ezügyben nem titkolom el új cimborám elől. A hírre jól be is vágja a fejét, amin azért mosolygok együttérzően egy sort.
- A tied miatt aggódj inkább. Nálam mindenféle tornyomban mindig minden rendben van. - Vigyorgok és diadalmasan mutatom fel a titánkart, mint aki csak bizonyítani akarná, hogy túl sokat ivott, és a fejében mégsincs minden oké.
- Sose tudhatod, mikor jön jól egy műkéz! Ez amúgy titán! Vagyis az lesz. Meg inkább más karját használjam el, mint a sajátot, nem? Láb? Hú tényleg! A többi darabja nincs itt? Feltűnő lennék vele a folyosón, ha titánban mennék végig? - Darálok egy rakat kérdést John-nak, miközben átfutom gyorsan újra a szekrény tartalmát, hátha van még itt pár kallódó titán-darabka és tereljem a témát arról, amire nagyon is jól beletalált John kérdése: műkéz.
- Oké! - Ki sem adnám a kezemből most már ezt a titánkart, és a bal karomba kapva, vállamnak nekidöntve könnyedén bírom el. Talán John-nak sem feltűnő ennyi ital után, hogy tényleg szokatlanul könnyű a teher nekem.
- Van több is, de nekik már női neveik vannak... - Itt bizonytalanul pillantok a titánkarra, lehet Carlisle is női nevet adott neki?
- Meg női testük is. - Így már pontosabb, csak hogy mire számíthasson John, habár nem tartok attól, hogy bármelyik "szerelmem" is felbukkanjon most itt. Meg őket nem fogom úgy se cipelni. A zsákot én már hagyom is, amit tudok, a szerszámosládából a zsebeimbe tömködöm - kabát előnye, hogy több zsebe is van - és a mütyüröket a földről bedobálom a helyére.
- Ja, most Carter-nél van jelenése. Lehet utána még visszajön ide, lehet nem. Sky lesz a kérdéses, hol van most. John, hopp, kapd el! Vágd zsebre! - Dobok át neki pár szerszámot, persze nem erőből dobva, mert nem támadni akarom, hanem lentről lendítve átadni neki a maradék szerszámot a ládából. Még nekem is meglepő, hogy relatíve jól lőttem be a távolságot köztünk. Meg az irányt is. Az se mellékes!
- Sky szobájáig lesz csak macera, ott majd belekötözzük egy pulcsijába vagy valamibe. A'szem megvagyunk... Megvagyunk? - Nézek kérdőn John-ra, hogy kimaradt-e vajon valami, vagy elkezdhetünk kiosonni. Vagyis úgy tenni, mint aki oson.
Vissza az elejére Go down

John Baker

Ellenálló

Folyosórendszer The-punisher-season-2-jon-bernthal-in-forest-with-gun-1547811447

Karakterlapom :

Születési idő :
Föld. 2336.11.27.

Tartózkodási hely :
Perda Hold, Rebellium

Beosztásom :
Csapatvezető

Reagok száma :
82

Avatar alanyom :
JON BERNTHAL

☽ :
Folyosórendszer The-Punisher-Jon-Bernthal-Frank-Castle-Return


Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt Pént. Jan. 10, 2020 6:52 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Alec & John

-Ijedős a Náncsi-néne térgye’ kalácsa!- vigyorgok, ahogy Alec önelégült arcát látom, és inkább ráhagyom. A bennünk lévő ital mennyisége amúgy se könnyíti meg az okfejtések levezetését, és jobb is, ha nem merülök bele bonyolult magyarázatokba. A szétgurult szarságokat is legalább eltünteti abba a ládába, miután „kikölcsönöztük” a tartalmát. A szerszámokat meg egy zsákba rejteném, de úgy látszik, hogy ennek a Fazonnak nem erőssége a rendrakás és a szortírozás. Nem mintha nálam makulátlan rend lenne, de ennél jóval áttekinthetőbb a helyzet.
-Oké, de ezt ne most mondd, hanem legközelebbi alkalomkor. – Azt még nem tudom, hogy mikor lesz az, de elég jó balhénak tartom, hogy ne ismételhetnénk meg egy másik alkalommal.
-Amikor józanabbak leszünk? Igaz, akkor felkészültebbek is leszünk.. vagy, nem?- erre megint nem tudok egyértelmű választ adni, mert ritka az a pillanat, amikor nincs bennem pár sör. Csak az íze kedvéért…
-Azt én is! Ez a Carlilei… Carleile ….-próbálom kiejteni a nevét, de nekem se megy. – Hogy lehet ilyen neve egy pasasnak? KI se lehet mondani rendesen. Miért nem Bob? Azt könnyű megjegyezni is! Nem így gondolod? –magyarázok lelkesen.- Fogalmam sincs, hogy miért a Bob jutott eszembe róla. Talán az ital mondatja velem? Besssszzzzaarrrooookkk!  Még a végén keresztszülőnek nevezne, és buknám a prémiumomat! –Ezt se tudom honnan vettem, de a zsák lassan kiszabadul az asztal alól és bár nem nagyon hasonlít egy méretesre, de legalább belerakhatunk valamit, zsebünk helyett.
-Nem kell aggódnod miattam, Cimbora! Nálam tök minden rendben van, idefent. - mutatok a fejemre, de aztán mintha elszabadulna a lelkesedése, amit egy percig bámulok is tátott szájjal.
-Te nem vagy százas!- nevetek fel, ahogy hallgatom a szavait. Az odáig oké, hogy női nevekkel becézi a kezét – vagy nem is akarom tudni mit ért alatta- de valamiért bűzlik nekem az, hogy ez a titánkar csak _így_ ott hever a szekrény polcán és egy árva riasztó sincs rákapcsolva. Vagy tényleg nagyon magabiztos az Ürge, vagy totál barom, hogy ezt a ritkaságszámba menő holmit így őrizetlenül hagyta.
-A láb se hiányozzon már, ha karod lesz. –rázom meg a fejem, mert már biztos, hogy Alec se teljesen komplett agyilag. –Azt megnéznék rajtad! Lenne közönséged! Riszálnál, mi?– mutogatok is a jelenetet imitálva. Igaz, hogy nincs annyira sok fény, hogy mindezt jól lássa, de a lényeget talán.
-Itt jön a titán-karos nőci! Hééé, emberek! Lássátok a csodát!- hadonászok és rázom a seggemet, mintha nőként lépkedne Alec, és ezen kitör rajtam a röhögés. Még szerencse, hogy nem hoztam a nagyobb lámpámat, mert még fényjátékot is mutogatnék a falon, hogy ezt a kezemmel eljátszam.
-Ahha…. Carter. – húzom félre a szám. Tenyérbe mászó pofája van, az már biztos, és szerencsére nem akadtunk még össze egymással. Közben felém repül valami szerszám, és elkapom, mielőtt a padlóra esne. Így is sötét van, nem hiányzik, hogy kotorásszak még a homályban.
-Pulcsijába? Akkora darab, hogy egy egész műkéz belefér? Ezt nevezem!- elismerően bólintok, bár halvány gőzöm sincs, hogy ki ez a Sky nevezetű egyén. Igaz, ezt a „Bob”-ot se tudom ki, de mindegy… Remek cuccai vannak itt, és ez a fontos.
-Megvagyunk? Jahhhh! Persze! Tiplizhetünk!- bólogatok rá, majd odavilágítok a Cimborám felé. – Jó kondiban vagy, Öregem! És a láb? Azt is hozzuk?- nem teljesen értem, hogy mitől szerelmes, de jobb, ha nem is kérdezek rá, mit csinálhat a paplan alatt éjszaka….
- Na, húzzunk a fenébe! Máskorra is kell hagyni valamit!- vigyorral a képemen indulok az ajtó felé, és remélem, hogy a Cimborám is velem tart. Azt persze, nem ajánlom fel, hogy segítek neki cipekedni a titánt, mert már előbb is közöltem, hogy nem cipelem azt a dögöt. Most inkább koncentrálok a kijutásra és az ajtó visszaállítására, hogy úgy tűnjön, hogy itt se jártunk. Ebben is van rutinom…
- Aztán merre lesz a séta ahhoz a Sky-hoz? – teszem fel érdeklődő kérdésemet, mert a zsebembe csúsztatott szerszámokkal azért nem olyan könnyű manőverezni, hogy ne essenek ki út közben. Kezdek józanodni, mert már egy ideje nem húztam meg azt a remek flaskát, amit Alec rejteget még mindig.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Folyosórendszer Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Vissza az elejére Go down
 
Folyosórendszer
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold :: Rebellium, az ellenállók városa-
Ugrás: