Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások

Today at 2:41 pm



Today at 10:14 am


Today at 6:23 am

Yesterday at 5:59 pm

Yesterday at 4:33 pm





Ki van itt?
belépett tagjaink

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 5
Polgárok 7 5
Hadsereg 4 6
Ellenállók 2 4
Flotta 1 5
Perdaiak 8 5
Összesen 21 31
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Étkező
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Kancellária


Étkező Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Étkező Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Étkező Empty
Utolsó poszt Hétf. Júl. 29, 2019 12:55 pm
Következő oldal

Étkező
 





Tágas tér, mely étkezőként is szolgál, de fontosabb gyűléseket, megbeszéléseket is tartanak itt, mert sok ember befér ide. Mindenki a saját ételadagját fogyaszthatja itt el, étteremre vagy efféle fényűzésre itt nem telik, hiszen örülhetnek neki, hogy éhezniük nem kell. A megvilágítás csak mesterséges, ide nem tudták bevezetni a természetes fényt. A székek és asztalok is egyszerűek, ergonomikus formatervezés csak nyomokban fedezhető fel, de legalább praktikusak és könnyen javíthatóak, ha szükséges, bár meglepően masszív darabok.
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Étkező Empty
Utolsó poszt Pént. Okt. 18, 2019 10:57 pm
Következő oldal
Gyűrött és fáradt vagyok, de legalább józan és hát ez is valami. A málhazsákomat - benne pár kacattal - ledobom az egyik félreeső asztalra, aztán leteszem a hátsómat és uralkodóinak szánt tekintettel nézek körbe a tökéletesen kihalt Étkezőn. Késő este van, aki vacsorázni akart az már megtette, aki meg éjjeli zabálást akar csapni az még nem jött meg.
Elvigyorodom a gondolatra, hogy megint összehozhatunk valami érdekeset, és csak reménykedni merek benne hogy más is így gondolja. Egy pillanatra szomorúság suhan át az arcomon amikor eszembe jut hogy nem hoztam magamnak semmit inni, de aztán hamar eszmélek - néhány szál sima cigaretta viszont még talán akad valahol. Előkaparom a viharvert cigit aztán rágyújtok és lassan fújom a füstöt a plafon felé, elmélázva figyelve a kavargó formákat. Vannak akik szeretnek belelátni dolgokat, de... alapvetően ez csak füst, ami lassan de biztosan engem is ki fog nyírni. Csak nézek felfelé, és bízom benne hogy ezekben a fiatal suhancokban is van legalább annyi spiritusz, mint bennem... de ezt a gondolatot nem bírom ki röhögés nélkül.
- Na persze.
Dünnyögöm magam elé és szippantok egy nagyot a cigarettából.
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Étkező Empty
Utolsó poszt Szer. Okt. 30, 2019 3:25 pm
Következő oldal
Halk sercegéssel parázslik fel a cigi vége ahogy beleszívok, miközben elgondolkozva bámulok ki a fejemből. Továbbra is halott a helyiség, mintha csak megállt volna az idő. Én is kussolok, alig mozdulok, egyedül a cigaretta füstölög csendesen, egykedvűen szállingózva a plafon felé. Egyelőre még bírom türelemmel - a rendszeres és hosszú alvásról a lázadáskor sikerült leszokni -, de kezdi egy kicsit baszni a csőrömet a kispajtások hozzáállása. Jó, persze, biztos van benne némi sértett önérzet is, hiszen épp ENGEM vesznek semmibe, de igyekszem bemagyarázni magamnak hogy inkább a Közös Ügyet szarják le magasról. Aggasztó.
Tovább szívom az amúgy lohasztóan szar ízű koporsószöget, és nyugalmat erőltetek magamra, erőnek-erejével simítom ki a pofámat is, hogy ha belép valaki akkor ne akarjon azonnal visszafordulni. Tovább várok, tovább kell várnom, hiszen talán csak elaludtak, vagy valami, valaki feltartja őket, vagy még utolsó simításokat végeznek valami világmegváltó terven, vagy... nem is tudom. De nagyon remélem, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy számukra ennyi az ellenállás. Mert ez bizony azt jelentené, hogy nekem kell a kezembe fogni a gyeplőt, kinyírni pár arcot, pofán vágni másik néhányat, és én már túl öreg, túl fáradt és túl alkoholista vagyok ahhoz, hogy végigcsináljam ezt a marháskodást.
Persze ha muszáj... akkor muszáj.
Vissza az elejére Go down

Solmon Rayburn

Ellenálló

Reagok száma :
92


Étkező Empty
Utolsó poszt Csüt. Nov. 07, 2019 8:56 pm
Következő oldal
A harmadik - vagy a negyedik? - cigimet szívom amikor annyira sikerül elgondolkoznom, hogy a parázs a körmömre ég, én meg sziszegve hajítom el még saját magamat is meglepve azon, hogy nem állok neki istentelenül káromkodni. Nézem, ahogy a gyűrött-mocskos csikk megállapodik a padlón és azon tűnődöm, hogy hogyan jutottunk eddig.
- Fogalmam sincs. Rohadjak meg hogy fogalmam sincs.
Öreges mozdulatokkal és sebességgel kászálódok fel ültömből ahogy magam elé mormogok, és pár pillanatig igazgatom a cókmókot a málhazsákomban.
- Nagy idők, nagy pillanatok. - mosolygok csak úgy magam elé, aztán a vállamra kanyarítom a málhazsákot. Vén vagyok már az ilyen idealista hülyeségekhez, de a jelek szerint ezen múlik a dolog. Ha pedig meg kell... csinálni, akkor meg kell csinálni. - A fiatalság pedig megcsókolhatja a seggem. - Mondom a kínzóan üres étkezőnek, de hiába, már elhatároztam magam. Na, nem fogok leszokni sem a drogról, sem a piáról, de itt az ideje hogy valaki komolyan vegye ezt az egészet. - Jó móka lesz. Bele fogok dögleni. - Az őrült istenek tudják hogy miért, de üdvözült mosollyal veszem az irányt hazafelé.
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Étkező Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Étkező Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Étkező Empty
Utolsó poszt Csüt. Nov. 07, 2019 9:01 pm
Következő oldal
Szabad játéktér

Vissza az elejére Go down

Carlisle Clermont

Ellenálló

Étkező 2Xcsw

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381. szeptember 5. (35)

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
59

Avatar alanyom :
Jared Leto

Keresem :

☽ :
Étkező 38A3U


Étkező Empty
Utolsó poszt Pént. Jan. 17, 2020 10:14 am
Következő oldal





Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.



Mondanom sem kell teljesen izgalomba jöttem hogy találtam dolgokat az erdőben a kis kiruccanásom alkalmával, azonnal a műhelybe is vettem az irányt, a sötétben simán szlalomoztam... volna, ha nincs minden csavarom és anyám szétszóródva a földön én meg nem esem hanyatt. Rohadtul nem hagytam ekkora kupit itt (amúgy sincs sosem, kikérem magamnak, baromi nagy rendet tartok, aki nem látja át magára vessen!). Ergo valakinek kellett itt valami, bár hogy jött be rejtély. Sajgó derékkal feltápászkodom, összeseprem a vödörbe vissza a széthullott kis drágaságaim, majd összeszűkül a szemem. Hah... valaki a titánkart vitte el. Hát szólni is lehetne emberek hogy kéne, nem csak úgy benyúlni és kupit hagyni. Ahhh... kölkök! Vagy ilyesmi. Nem baj, gyorsan megszerelem a GPS-em, mert tropára ment, majdnem nem találtam vissza, de ahogy nyitom a ládám abban is csavarok de szerszámok sehol. Na ott már némi szitok kicsusszan, a pofátlanságnak is van határa! Félbe is hagyom a szerelést, mert hát így mégis hogy szereljek?! Az egy szent folyamat! Na jó nem, csak bepöccentem. Picit. Mire finoman körbekérdezek, hogy há' elhagytam a titánkarom kapom is a választ Alec integetett vele. Aham. Aham. Az a csirkefogó! Remélem annyira nem itta le magát hogy azt higgye azt is fel lehet csatolni neki... bár nem mondom vannak előnyei ha lehajolás nélkül meg tudja vakarni a lábujjközét de no.
Most már azt kérdezgetem a többiektől Alec haverom merre leledzik, mire közlik tömi a fejét. Remek! Irány az étkező (nevezzük annak azt a gyönyörű helyiséget). Ahogy belépek széles, szokásos mosolyommal indulok meg felé, noha háttal ül könnyű felismerni a csajok (egyik) kedvencét. A még emberi karját veregetem meg érezze is, úgy hajolok át a válla felett.
-Hali Alec! Mizu pajtás? Még mindig segítő kézre szorulsz? - Heccelem a szokásossal, mellőzve hogy úgy feltuningolnám mindenféle bicskával és borotvával azt a kart, közben ellopok a tálcájáról valami... gyümölcsöt? Nem is tudom mi az, de nem is érdekel, mióta kinn rekedtem a vadonban hetekre megtanultam mindent meg kell enni ami ehető, az íze ha jó csak luxus. Reméljük nem csíp ez a valami mert akkor megkönnyezem, annyi baj legyen, ha savanyú meg fancsali képet fogok vágni (ritka pillanatok egyike). Kétlem sejteni fog bármit is, mert hozom a formám, így remélem meglepem mikor szó szerint fülön csípem, húzom had fájjon, a kölkeimnél is mindig tökéletesen bevált, hát még ennél a rosszcsontnál! Örök gyerek, nem hiába csipázom a fiút.
-Nem akarsz mondani valamit Alec fiú? - Vigyorgok rá, mert mondani sem kell ha pipa is voltam elillant mint füst a ködben, avagy hasonló elmés hasonlat, nem vagyok én véreskezű, a bosszúm másnak tartogatom nem a sajátjaimnak. Kérdés kis angyalt vagy kisördögöt játszik majd most? Johnról még nem tudok, de ki tudja, neki is eljöhet még az ideje!


### words • muse • notes:


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Étkező Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Portyázó

Reagok száma :
312

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Étkező Alec_i11


Étkező Empty
Utolsó poszt Szomb. Jan. 18, 2020 7:44 pm
Következő oldal
 
Carlisle és Alec


Az ember azt hinné, hogy ha lelépett a Dominiumról vagy a Városból, de legalábbis a Kancellária figyelő szemei és pribékjei elől, akik fülön csíphetik az embert, akkor nyugodtan élheti itt a Rebelliumban az életét, de minimum nyugodtan ehet meg egy tál kaját. Mikor karomat megveregetik, már tudom, hogy nem hölgytársaságom lesz, még Sky is inkább belefojtott volna a főzelékembe, mindenki más hölgy csak kedvesebb lett volna. A nem létező kételyeket eloszlatja hamar Carlisle hangja is.
- Csá Carlisle! Ne már, az az utolsó volt! - Megpróbálok utánakapni a gyümölcsnek, amit a főzelék utánra tartogattam jutalomfalatnak és nehéz hozzájutni, erre ő a szemem láttára falja be.
- A lopás bűn. - Jelentem ki pofátlanságom teljes tudatában, de tekintetemben látni, hogy neheztelésem hamarabb elillan, minthogy Carl torkán akadna, akarom mondani, minthogy Carl lenyelné a gyümölcsömet.
- Továbbra sem engedlek a karom közelébe. - Ezt már halkabban teszem hozzá, mert nem szoktam világgá kürtölni, kevesen tudják csak, és bár a fickó nem volt beavatva, mégis valahogy kiszagolta, hogy a szép, szintetikus bőr alatt mi húzódik a bal karomban és kezemben. De szerencsére eddig nem kellett műszaki hibával számolnom, mert akkor úgy is az ő kezei alá kerülök, hogy ne legyek félkarú béna... és csak remélhetem, hogy túlélem a beavatkozást. Még előtte kellene visszajutni a Városba. Naná, hogy nem engedem, hogy felturbózni akarja a kezemet, még a végén elrontaná! Ha már nincs mit rontani rajta, akkor majd úgy is mindegy lesz. Már éppen készen lennék pimaszul megkérdezni, hogy halad a titánkar projektje, mikor a következő falat főzelék nem jut el a számig. Gyanús is volt nekem, hogy eddig nem ült le Carlisle, na de az, hogy a fülemet fogja meg és húzza! Nem kis jókedvet okozunk a közelben ülőknek.
- Áááúh! Olyan vagy, mint Henry nagyapám, ő húzta mindig a fülem... Amúgy tényleg úgy nézel ki, neki is szőr nőtt az orrából ki! - Vigyorgok fel rá lentről sandítva fel, miközben szabad kezemmel - másikban ugye ott a kanál - próbálom kiszabadítani a fülemet, mielőtt elfesre nyújtja. Természetesen tudom, mit akar tőlem hallani, bámulatos, milyen gyorsan rájött. Vagyis bámulatos, milyen pletykásak itt az emberek!
Vissza az elejére Go down

Carlisle Clermont

Ellenálló

Étkező 2Xcsw

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381. szeptember 5. (35)

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
59

Avatar alanyom :
Jared Leto

Keresem :

☽ :
Étkező 38A3U


Étkező Empty
Utolsó poszt Hétf. Jan. 20, 2020 1:38 pm
Következő oldal





Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.




-A lassúság átka, meg amúgy is jár nekem. - Hogy miért egyelőre fedje homály, de élvezettel rágcsálom el és nyelem le bármi is volt. Aztán röhögni kezdek, Jézus teremtőm, komolyan ezt van pofája hozzám vágni? Komolyan?
-Aham, szerintem is, de nem loptam el, egyszerűen elvettem és lassú voltál reagálni. Meg a lopásról nem szoktak tudni, ellenben Te végignézted az egészet, szóval én raboltam, szomorú, szomorú eset. - Vigyorgok rá, kész vagyok tőle. De komolyan, innen is sejthető nem tudja amit én tudok, azaz hogy tudom amit azt hitte csak Ő tud! Kiváló nyomozó lennék, remélem mindenki érzi. A fém karját is megpaskolom, szerintem egy nő nem nyúl olyan kedveskedő szándékkal felé mint én, mégis olyan ellenséges a kis "javításaim" ügyén. Ezer közül felismerem mi mű és mi nem, már eleve a mozgásból is. Lehet pályát tévesztettem és nem is titánokat hanem végtagokat kéne szerelnem, de Alec önző és nem hagy kibontakozni. Pedig egy csuklóból kinyíló kisbicska baromi hasznos lenne én mondom! Minden esetre csak mosolygok rá elnézően, mindig elfelejtem ez titok, pedig nem kéne szégyellnie, háborús veszteség, csak erősebb lett tőle, én így fogom fel. Azaz ez amolyan Clermont szemlélet lehet ezek szerint, de hát a katonacsaládi hagyaték. Jah, pont ennyi maradt belőle a fenébe is!
Na de ha már ennyire gyanútlan, akkor megragadom a még porcból álló fülét és húzni is kezdem, hogy nosza rajta, ecsetelje el a tíz parancsolat egyikét miért is bűn a lopás!
-Ez a Henry bölcs ember volt, kedveltem volna a nagyapád! Áh... - Röhögök, hogy szőrös lenne az orrom, mindenkié az, de nem fogom elkeseríteni ezt a csupasz bőrű lányok kedvencét. Maximum kitépek egy szálat és beleszórom a kajájába, jelezve igaza van, a többi csak szimpla kedveskedés lesz.
-Szóval, felelsz vagy megnézzük Henry nagyapád is ismerte ezt a trükköt? - Kezdem el csavarni a fülét míg húzom, ördögi vigyorom árulkodó, hogy én élvezem, Ő vélhetően kevésbé. Persze komolyan nem bántanám, szerintem tudja, ám ez nem jelenti ilyen kis semmi fájdalmat ne nyújtanék el neki a szent cél érdekében, minthogy vallja meg bűneit.
-És mondá az Úr, fecsegd el Carlislenak bűneid hogy lelked feloldozást nyerjen és megszabaduljon ama terheitől, ó ámen! - Fogalmam sincs hogy hangzana egy valós ima de ezt elég ájtatos hangon adtam elő, hátha megered a boszorkányos nyelve!


### words • muse • notes:


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Étkező Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Portyázó

Reagok száma :
312

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Étkező Alec_i11


Étkező Empty
Utolsó poszt Kedd Jan. 21, 2020 9:26 am
Következő oldal
 
Carlisle és Alec


- Jááár?! - Kérdezek vissza felháborodva, de már úgy is mindegy, már a szájában van.
- Oké, tudod mit, most már tartsd meg! - Mondok le a gyümölcsömről nagylelkűen, mert én ilyen önzetlen jó srác vagyok.
- Aha, rabolni is bűn... és mi lesz most? A legközelebbi portyára velem tartasz majd? Ez amolyan önkéntes felvételi beugró akar lenni, mert annak azért elég vérszegény, de szólhatok pár jó szót az érdekedben. - Vigyorgok rá továbbra is, és persze továbbra is adom az ártatlant, de értékelem, hogy szinte szeme sem rebbent, mikor pont én közöltem vele, hogy lopni bűn. Már-már megkockáztatnám a gondolatot, hogy lehet tényleg mást akar és nem járt még a műhelyében, mígnem megragadja a fülemet és húzni kezdi, amiért azért méltatlankodok egy sort. Ah-ha, tehát járt a műhelyében.
- Fülhúzáson múlik a bölcsesség? Tehát itt basztam el... - Utalok arra, hogy én senki fülét nem húztam, még a lányokét sem, mármint a lányaimét. Igaz, nem is voltak különösebben rosszcsontok, hogy erre kelljen vetemednem. Felhúzom orrom fintorral, mikor már csavarja is a fülemet.
- Kezd szimpatikus lenni az a beépített kés gondolata... - Jegyzem meg neki, noha mindketten tudjuk, hogy ha nem is titánkarom van - mármint felszerelve -, de az implantátummal a kezéért nyúlva hamar véget tudnék vetni ennek a fülcsavarásnak és akár össze is roppanthatnám Carlisle csontjait. De azért az kicsit túl komoly revans lenne ennyiért, amire nincs szükség, és nehéz is lenne hitelesen a bosszúsat előadni, mikor röhögök éppen az ájtatos hangján és egyre hátrébb hajolok a húzás irányába, tekintve, hogy a fülem másik vége hozzá van nőve a fejemhez és nem akarok implantátum-fület. Nem vagyok én gyűjtő!
- Bűneim? Oké, az a vöröske biztos nem lehetett a húgod... unokahúg esetleg? Tisztelettel bántam vele tisztelendő atyám! Még áldó imába is foglaltam az Úr nevét, amiért ilyen mennyei angyalt küldött hozzám az éjjel! Lelkem patyolat, a kancellárok ölnének ilyen tiszta lélekért, mint az enyém! Láthatod, angyalok jelennek meg előttem, ez égi jel, én mondom! Kiválasztott vagyok! Úgyhogy ha nem akarod az Urat magadra haragítani, ne szedd le ártatlan és áhítatos szolgálója fülét, ha kérhetem, mert nem fogom meghallani az Úr édes hangú angyalainak sóhajait... akarom mondani szavait, mikor szent küldetéssel bíznak meg! Ááámen! - Még szívemre is teszem a kezem letéve a kanalat, sikeresen megtalálva a tányért vele, nem ölembe ejtve. Aprókat bólogatnék is a szavaimhoz komolyan, ha nem fogná a fülemet ugye, ami megnehezíti az efféle mozdulatokat. Megeredt az a boszorkányos nyelv, be is vallottam bűnömet, mármint az egyiket, habár e vétkezésben én nem láttam semmi bűnt, amit meg kellene bánni, de hát aki nem pontosítja, milyen bűnöket akar hallani, annak sokáig kell itt állnia mellettem, mire végigérek a listán, pláne ha mindegyikhez kanyarintok ilyen terjedelmes védőbeszédet.
Vissza az elejére Go down

Carlisle Clermont

Ellenálló

Étkező 2Xcsw

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381. szeptember 5. (35)

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
59

Avatar alanyom :
Jared Leto

Keresem :

☽ :
Étkező 38A3U


Étkező Empty
Utolsó poszt Kedd Jan. 21, 2020 10:40 am
Következő oldal





Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.




-Jah! - Teszem a szám elé a kezem, hogy úgy-ahogy illedelmesen vethessem oda teli szájjal a szót. Vagy helyeslő nyögést, ki hogy hívja.
-Bi'os ne' ké'? - Hajolok oda ujjammal is invitálóan incselkedve egy csókjába kerül és megosztozhatunk. Bár én lennék a legjobban meglepődve ha megtenné de sss! Úgyhogy vélhetően jóízűen lenyelem a falatot, elégedetten.
-Jaj Te csak szeretnéd öregem, hogy Veled tartsak, hát micsoda kincs lennék a csapatodban! Egy a jég hátán is megélő műszaki zseni, aki a fegyverekhez is ért! Ah, nekem kéne Téged tanítani kölyök, de hát nagyon elfoglalt vagyok ám, biza. - Mondom lebiggyedt ajakkal, hogy közlöm a "szomorú tényeket". -De majd meglátom mit tehetek érted! - Dobom vissza a labdát, mert fene a pofáját! Igaz lehet egyszer tényleg megkérem vigyen el, már csak a miheztartás végett is és akkor talán (Talán!) beengedem legálisan a műhelyembe is. Amit feldúlt mint egy éhes, megvadult perdai futómű!
-Jah, de itt nagyon... - Vigyorgok rá, mert hát természetesen nem itt baszta el, de most ugyebár a mérges imidzshez nem illik a jótékony és kedves megmondom neki az igazat oldalam. Peches gyerek ez az Alec! Főleg mert nem hagyta hogy bicskát tegyek a csuklójába, pedig jaj de jól jönne az most neki! Közel is hajolok a füléhez és szinte lelkendezve súgom bele (el nem eresztem, annyira nem lelkendezem).
-Csak egy szavadba kerüüül~! - Dalolom neki, mert örömmel venném górcső alá a karját, ha nem lenne olyan szemérmes mint egy szűz leány! Parádézni úgy sem fog vele, hát titkolja a lököttje! Oké, végül is a meglepetés ereje az Ő esetében tényleg erős lenne, ahah! No de ha már így rugalmassá teszem a porcait akkor a lelkét is meg kívánom váltani, mi sem tanúskodik erről jobban mint a bűverejű igém! Persze sejtettem jönni fog a csajokkal, annyira a képére van írva!
-A vöröske? Ahm... ó... Jaj Alec... világosban is csinálhatnád néha... lehet hogy volt az a balesete, ami miatt hmm hát tudod... - mutatok a dereka tájékán egy nyisszantást -, meg hát a hangja is lányosabb de ehhh... nézhetnéd melyik barlangba merészkedsz be öregem, csak fiú unokatesóm van. - Mondom kínos együttérzéssel. -De ha már a kancellárok büntetik ezt lást az Isten megbocsájtó, elfogad Téged Másnak is! - Nevetek, elengedem a fülét, ne zsibbadjon le teljesen de cserébe jól beleborzolok a hajába, érezze a mennyei törődést ha már az angyaliról így áradozik.
-Szóval... miért is nem vártad meg míg magam is a műhelyemben leledzem Te kis tolvajszarka, hm? Olyan vagy mint a repülő makik, hát azok is, csak egy pillanatra néztem félre és már tolvajkodták a kajám és a motyóm! Ha nem tisztelném bölcs Henry nagyapád azt mondanám az egyik felmenőd közéjük tartozott! - Először még égnek lököm a kezeim hogy nincs mit tenni, itt mindenki zsivány, de aztán csak mellkasom előtt keresztbe fonom őket, hogy no! Ebből sikálja ki magát, tudom erre is lesz valami meséje, csak a többiek el ne csucsuljanak rajta, mert annyira dajka lesz!


### words • muse • notes:


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Étkező Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Portyázó

Reagok száma :
312

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Étkező Alec_i11


Étkező Empty
Utolsó poszt Kedd Jan. 21, 2020 2:58 pm
Következő oldal
 
Carlisle és Alec


- Áh nem, már félig fonnyadt volt úgy is. - Ami persze nem igaz - legfeljebb magamat vigasztalhatom ezzel -, és ha vonzó nő lenne, még eszembe is jutna csókkal visszaszerezni, ami az enyém. De minthogy Carlisle nem nő, hát... a főzelékemet jó étvággyal akarom megenni.
- Tényleg? Nem úgy tűnik. - Pimaszul vigyorgom rá, és értse, ahogy akarja: nem tűnik zseninek vagy nem tűnik elfoglaltnak, ha itt lebzsel. Egyébként tényleg nem volna rossz a csapatomba, más kérdés, hogy mi komoly dologra jutna az az akció, ha mi ketten benne leszünk. Bevesszük még tettestársamat is, és végképp kudarcra ítélt a küldetés, pedig még el se indultunk. De addigra lehet tényleg kelleni fog a turbózás a karomba, ha nem volna életveszélyes a beavatkozás, ám dalolását nem lehet komoly képpel kibírni.
- Még kéretem magam egy kicsit... nem vagyok én ooolyan srác. - Nevetés rázza a vállamat, de csak finoman, mert a fülem még a kezében van. Baszki, de erős szorítása van! Mondjuk egyes szerszámokhoz kell az erős kéz, szorítás, de miért a fülemen kamatoztatja vagy gyakorol?
- Jaaa nem az a vöröske, annak megadtam amúgy, hol laksz, valamiért kérdezte. Ez a vöröske tutira nő volt, de örülök, hogy nem rokonod. És nem mellesleg az unokahúg nem unokatesó... legalábbis rendes, nem belterjes családban. De ha tied ilyen volt, ez sok mindent megmagyaráz veled kapcsolatban, de oda se neki, Isten téged is elfogad!- Védem meg igazamat, miközben megörülök, hogy elengedte a fülemet, azonnal neki is látok módszeres átdörzsölésének. Tutira nagyobb lett egy centivel felfele, de ezt nem teszem szóvá, mert képes lenne a másikon elintézni a szimmetriára való törekvésemet. Szabad kezemmel hátrasimítom a hajamat, amit ügyesen a képembe dolgozott, és közben lábammal oldalra rúgok a földön. Nem őt gáncsolom ki, hanem a széket lököm kijjebb, hogy üljön már le, mert ha tovább kell felfele néznem, akkor a nyakam porcaival is gondok lesznek lassan, pedig én vagyok az ifjabb.
- Ó, valami eltűnt a műhelyedből? Várj, csak nem egy titánkar? Fém színű, és piros kábelek lógtak ki a végéből és úúúgy ekkora, már ha a két darabot összeillesztjük? - Írom le a titánkar pontos küllemét és kezemmel mutatom a hosszát. Természetesen nincs félbetörve, de szeretnék látni némi ijedtséget Carlisle arcán, mielőtt a kegyelemdöfést beviszem ártatlan mosollyal és tekintettel.
- Sajnos sosem láttam.
Vissza az elejére Go down

Carlisle Clermont

Ellenálló

Étkező 2Xcsw

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381. szeptember 5. (35)

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
59

Avatar alanyom :
Jared Leto

Keresem :

☽ :
Étkező 38A3U


Étkező Empty
Utolsó poszt Kedd Jan. 21, 2020 5:08 pm
Következő oldal





Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.




-Ettő' olya' zama'os. - Széles mosolyom elárulja, hogy amúgy finom a lopott áru, határozottan érdemes lenne máskor is benyúlni a kajáját. Legalább is ha legközelebb is engem talál meg szarkasága, akkor kölcsön titánkar visszajár vagy valami ilyesmi.
-Csak mert megéheztem? Enni köll'! - Még véletlen sem értem másra mint arra elfogalt vagyok, egyértelmű. Bár azért a karját tényleg megcsodálnám, minden huzalját és csavarját, de hát még közli is kéreti magát! Ugye, a szűz lányok és előbbi elgondolásaim. Persze vigyorgok, igaz, alapbeállításként funkcionáló mimika ez esetemben, amiért néha megkapom az idegesítő és az ijesztő között lebeg egy idő után. Nem is értem...
-Ahaaaa, én viszont pont olyan vagyok, tudom hogy nem tudsz nekem ellenállni, úgy is az enyém leszel picinyem! - Mosolygok rá szélesen, mázosan, ha valaki csak ezt hallaná azt hiszem csappanna a népszerűségem a lányoknál, pedig biza' "csak" a karját akarom.
-Az unokaöcsém persze kérdezte, hát családtag, ejj de lütyő vagy, nem figyelsz? - Röhögök, mert hát családtaggal még én se, avagy nem ismerek szexi távoli rokonokat. De majd megkérdem Alec barátom van-e húga, nővére, unokahúga ésatöbbi.
-Mié' örülsz? Az én vérvonalam gyönyörű és tüzes, hát indulj ki belőlem! Ejj mit vesztettél! - Döntögetem szabad kezemmel a mellem, hogy ó, C'est un homme merveilleux kérem alássan, ahogy nagyapám mondogatta hajdanán.
-Értek is én a rokonsághoz, de tény, engem mindenhogy elfogad, különben nem tart életben, hah? Mondjuk Téged is szeret akkor! - Nevetek, míg elengedem a fülét de cserébe igazítok a séróján. Álljon már valahogy! A szélfútta utánzat a divat nem tudja? Legalább is ha Alecnek hívják az ember fiát. Aztán mivel ilyen elegáncsosan hellyel kínál ledobom magam. Ha szerencséje van nem zabálok bele a kajájába, bár tény és való ennem kéne nekem is de ha már leültem nem fogok felállni. A lustaság egészséges dolog, vigyázok az egészségemre.
Elnézően hallgatom a pontosnak ugyan mondható mégis kellően megfelelő leírást, majd csóválom a fejem.
-Szóval ha visszakísérlek a szobádba akkor nem lesz ott, mondjuk az ágyadban mert azt ölelgetve aludtál... jézus, remélem csak ölelgetted és semmi más, le fogod takarítani a biztonság kedvéért! - Aztán esik le... -Mi az hogy két darabot? Alec fiam, ha eltörted én a farcsontod fogom mikor istenesen seggberúglak, ne csinálj nekem plussz munkát! - Kerekedik ki a szemem, no, tessék, nesze neked te gyümölcssóher, kapsz tőlem egy elképedt fejet, mert jó napod van, nekem kevésbé ha tényleg kreccsent egyet a munkám. Ráadásul Skynak is lenne hozzá pár szava, amibe belefűzné a kontár szavakat és nem esne jól, hiába tolnám elé ezt a vakarcsot, hát elpöccinti és leszek ahol a part szakad ajh! Még közelebb is hajolok komoly ábrázattal, hogy minden kis rezdülését követni tudjam, épp csak jegesebbnek hat kék szemem, avagy csak szuggerálom imádkozzon ha el is tört valami isteni gondviselés forrassza egybe míg oda nem érünk érte mert nem csak a főzelékét eszem meg hanem Őt is!


### words • muse • notes:


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Étkező Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Portyázó

Reagok száma :
312

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Étkező Alec_i11


Étkező Empty
Utolsó poszt Kedd Jan. 21, 2020 10:04 pm
Következő oldal
 
Carlisle és Alec


- Na de kéééérem! A kisujjamat nyújtom és az egész karom kell! - Méltatlankodok vigyorogva, magamban beleborzongva ebbe a picinyem megnevezésbe.
- Jól rejtegetitek! Főleg a gyönyörűt. - Csóválom a fejem és megkímélem egy ízetlen poéntól, hogy a tüzessel egyetértek, drága jó édesanyját is olyannak találtam. Bár lehet meg kéne említenem neki, kihoznánk azt a szürreális dolgot belőle, hogy ő az én fiam, hiába öregebb és mint apja, én tekergethetem meg a fülét. Ja, és jogos razziákat tarthatok a szobájában, azaz a műhelyében!
- Ezen nem veszünk össze. - Mosolygom, hogy melyikünket szereti jobban az az Isten. A hülyéket szereti, az biztos, úgyhogy mindkettőnket szeret. Meg még jó sokakat. Biztos ezért mondták annak idején is, hogy Isten mindenkit szeret. Fura gusztusa van, de hát mi van mit tenni, én nem kritizálom, amíg formás szép angyalokat küld hozzám. Arra rázom a fejemet nemlegesen, míg belapátolom a maradék kajám egy részét - ami Carlisle-nak hála elkezdett erőteljesen kihűlni -, hogy a szobámban nincsen, hiába is keresné. De, ott van. Csak nem az ágyban. Szemet is forgatok, mikor meghallom az ötletét. Pont, mint John.
- Komolyan, szerzek nektek csajokat, ha ennyire magányosak vagytok, hogy rögtön erre gondoltok. Nem kell magatokból kiindulni! - Csóválom meg a fejemet és újabb falatot eszek a főzelékből, mikor meghallom a kérdését és megáll a számban a falat megrágása is, ahogy először elkerekedett szemmel nézek magam elé, majd ezekkel a kerek szemekkel, kétségbeesett tekintettel fordulok lassan Carlisle felé, alaposan, de hitelesen rájátszva arra, hogy most jöttem rá én is, mekkora bajban vagyok. Ha már a frászt sikeresen ráhoztam, miért ne tegyek rá egy lapáttal? Nagyot nyelve - direkt - tüntetem el a falatot a számból és kínos mosolyt villantok rá, ahogy ő közelebb hajolva tőle szokatlan komolysággal fürkész. Csak el ne röhögjem magam túl korán.
- Ó, bassza meg! - Mondom halkan, még mindig megnyúlt ábrázattal.
- Tuti nem egyben volt? Nem csak rám akarod most kenni ezt is? Nem emlékeztem, hogy egy darabban volt-e vagy se, amikor elhoztam, reggel meg... De nyugi, semmi gond, össze-szigszalagoztam! - Játszom tovább a szerepet és ennek megfelelően bizakodóan nézek rá, hogy ugye milyen remek megoldást találtam? Húgomnál ez gyakran bevált, mostohaanyámnál meg mindig, mikor olyasmit vettem kölcsön, amit szerintük nem kellett volna és teszek még egy lapáttal az egészre, hogy biztosabb legyen Carlisle aggodalma, miszerint tényleg két darabban, gyaníthatóan vagy stabilan egy pózba rögzítve vagy kétségbeejtően lötyögve fogja megtalálni szeretett titánkarját.
- Biztos látni akarod? - Kínos mosolyféle újra.
Vissza az elejére Go down

Carlisle Clermont

Ellenálló

Étkező 2Xcsw

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381. szeptember 5. (35)

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
59

Avatar alanyom :
Jared Leto

Keresem :

☽ :
Étkező 38A3U


Étkező Empty
Utolsó poszt Szer. Jan. 22, 2020 9:50 am
Következő oldal





Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.




-Bocs, a többi részed nem izgat, bár... tehetünk róla izgasson, szép fűrészeim vannak! - Emelgetem a szemöldököm neki, hogy nah, nah, mit szól? Az egyik lábát mondjuk? De lehet a füle is noh, legközelebb akkor hiába próbálom azzal megnyerni magamnak.
-Előled? Viccelsz? Muszáj! - Röhögök, de megjegyzem ám, kap még ezért a közkedvelt pofájára... valamit. Mondjuk ha elalszik megnézzük milyen lenne kifestve nőre. Ú, az adná, nah, meg is van a terv. Lehet szerzek olyan altató füvet és megheccelem!
Aztán szent meggyőződésem lesz a szobájában van a karom, már a titán és azt nyálasan ölelgetve szunyókált. Persze tagadja, hiába rázza a fejét amit éppen töm. A kérdései is hazugságok, ismerem a fajtáját, hát elég tükörbe néznem!
-Én és még ki? Csak hogy tudjam kit hívjak el csajozni, téged elvből nem foglak. - Hah, na ki kötött bele a folyosón, megdicsérjük! Ellenben ezt a jó madarat ha tényleg eltörte. Bár baszott nehéz ezt eltörni, mégis hogyan vitelezte ki?! Bár az Ő karjával... végül is... akár. Ahogy lenyeli a falatot és rám néz... bassza meg. Le is hunyom a szemem... Ilyen nincs.
-Ahh Alec, egyben VOLT. És ember, szerinted a szikszalag mit tart egyben a szádon kívül ha ráragasztom?! Ahh... - Dőlök hátra a székben és fogom mindkét kezemmel a fejem. De haragudni nem haragszom, ez csak egy eszköz, senki sem sérült meg, így kár is lenne mérgelődnöm. Bár ennek a plusz munkának láthatóan nem örülök, ha elszakadtak benne a kábelek akkor guberálnom kell azt is. Amíg nem lesz hozzá alkatrészem megjavítani sem tudom, azért sok szemétből csináltam már csodát de nem egy titánkaron.
-Aha, de előbb edd meg. Minimum szerzel nekem egy jó csajt. Avagy van húgod vagy fiatal női rokonod? Ezek után öcsém a minimum bemutatsz és beközlöd imádnivaló vagyok és ügyes és... kva elfoglalt. - Dőlök előre szenvedve míg fogom a fejem, hogy ahhhhhh sosem érek a végére, soha. Főleg ha ilyen link alakok kotnyeleskednek a munkáim körül. -De a szerszámaim innentől kezdve pláne ne tagadd le és add vissza vagy felavatok egy új kedvencet azzal hogy a lábadba szúrom. - Fekszem el szenvedve félig az asztalon ujjammal belenyúlva a kajájába kicsinyes bosszúból és megkóstolom. Ahh mi ez... mindegy, kaja, jó lesz, kicsit vigasztal. Csak kicsit. Mondtam én hogy kiérdemeltem a gyümölcsét! Most öt perc letargia következik ha nem szól, többet sajnos nem tudok produkálni, így lettem bekötve, de most nagyon élem azt az öt percet!


### words • muse • notes:


Vissza az elejére Go down

Alec Delgado

Ellenálló

Étkező Profil_12

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2389. október 29. (27 éves)

Tartózkodási hely :
Rebellium (Perda hold)

Beosztásom :
Portyázó

Reagok száma :
312

Avatar alanyom :
Ben Barnes

☽ :
Étkező Alec_i11


Étkező Empty
Utolsó poszt Szer. Jan. 22, 2020 5:23 pm
Következő oldal
 
Carlisle és Alec


- Mocskos perverz! Ha annyira kell, használd a saját karodat! - Nevetek, mert még én is érzem, hogy ha ezt más hallja, biztosan nem az implantátumokra fog elsőnek asszociálni. Egyébként akkor ő is egy mocskos perverz.
- Félsz, hogy neked egy se marad, mert lenyúlom mindet, mi? - Most rajtam a sor, hogy gonosz mosollyal emelgessem a szemöldökömet.
- A végén egymásra fanyalodhattok Jones-szal... Jones... Várj csak, nem is Jones. - Tűnődöm el szemöldököm összevonva, koncentrálva.
- Nem kellett volna annyit inni... bezzeg a női nevekkel sose vagyok bajban, mert mindig valami külső jegy alapján kedveskedek nekik, azt meg ugye mindig látom. Jonesss... Lehet mégis Jones volt. Ja, megvan! John! John ööö... csak John. - Vigyorodom el a végén, mert amúgy jó vagyok nevekben, a nőknek se az általam elmondottak szerint tartok keresztelőt, hanem megjegyzem tisztességesen a nevüket, rendesen neveltek engem, na. John viszont... nos, egyrészt nem nő, másrészt rá kellett jönnöm, hogy a vezetéknevét rohadtul nem kérdeztem meg. Nem tűnt akkor fontosnak, és hát ciki, mert nem olyan ritka név ez, mint mondjuk a Carlisle... Aztán csak rátérünk arra a titánkarra, ahol nem lehet kihagyni a poént, hogy sikeresen kettétörtem a titánkart. Még jó, hogy nem kérdezi meg, hogyan sikerült, mert hirtelenjében én se tudnám, milyen erővel kellene és miként nekifeszülni, hogy az megreccsenjen ilyen végzetesen. Ahogy lehunyja a szemeit, mindennél beszédesebbek és nyelvemre kell harapnom, hogy a fájdalom emlékeztessen, ne kezdjek el vigyorogni elrontva ezzel a mókát.
- Egyben? Uh... Bassza meg. - Csak a hitelesség kedvéért megismétlem az előzőt.
- Egész jól megtartotta. Eltartott egy darabig, míg rájöttem, merre is kell hajlania, mert először sikerült természetellenes pózban rögzíteni, tudod, mintha a könyököd nem jó felé hajlana, de aztán meglett! Pedig a kábeleket is összeszigszalagoztam így... Gondoltam, segít. - Adom elő a technikai analfabétát, mert tény és való, hogy az életben nem raknék össze egy titán-kisujjat se, nemhogy egy kart, pláne egy egész titánt, de azért azt én is tudom, hogy a megszakadt kábelek ilyenformán való rögzítése, nos, nem megfelelő javításnak minősül. Tisztesség kedvéért most nem kanalazok a főzelékből tovább, hiszen elvileg épp szörnyű nagy gondot okoztam Carlisle-nak.
- Nincs! - Úgy vágom rá a női rokonság kérdésére a választ, hogy szinte biztosra vehető, apámon és néhai Henry nagyapámon kívül csak női rokonaim lehetnek, minimum három húggal és öt lány unokatesóval.
- És te nem fogsz megszólalni? Különben fél perc után levágják, hogy csomó szépet bekamuztam rólad. Látod, nincs is időd rá! - Nevetgélek, végén direkt kissé kínosan, mint aki még mindig szánja-bánja és zavarban van, hogy tönkre vágta a titánkart, és még csak nem is emlékszik rá.
- Hát ööö... a fele nálam van. Azt visszaadom. Meg a szigszalagomat is neked adom! - Ismerem be, mikor a szerszámokra terelődik a szó és próbálom itt is menteni a menthetőt megint a jól bevált szalaghoz nyúlva. Az mindent megold ma!
- Jól van, menjünk! - Sóhajtok lemondóan, mikor a kajámba nyúl. A gyümölcs hagyján, de a főzeléket már nem akarom megenni, miután ki tudja hol járt az ujja korábban.
- Gyere haver... Biztosan látni akarod? Tudod, lehet inkább jobb lenne előlről kezdened a munkát, nem? - Karolom át a vállát, ha felállt már ő is, amennyiben abbahagyta a szenvedést. Mondjuk nem bánom, ha nem, csak fordítsa el kicsit a fejét, hogy végre megengedhessek magamnak egy nagy vigyort!
Vissza az elejére Go down

Carlisle Clermont

Ellenálló

Étkező 2Xcsw

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381. szeptember 5. (35)

Tartózkodási hely :
Perda

Reagok száma :
59

Avatar alanyom :
Jared Leto

Keresem :

☽ :
Étkező 38A3U


Étkező Empty
Utolsó poszt Szer. Jan. 22, 2020 8:53 pm
Következő oldal





Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.




-Nem-nem, akkor nem tudnám szépen csinosítgatni és megszerelni, meg egyedül nem az igazi, de Téged szerelgetnélek, ígérem nem fog fájni! -  Vigyorgok kíméletlen. Miért érzem úgy olyan mintha azt akarnám hajoljon le a szappanért? Pedig nem is, max azért hogy szedje össze a csavarjaim amiket szétszórt és amit a seggén érezni fog az is a cipőm talpa hogy megrúgom ezt a csirkefogót.
-Pffffff há' attól pont nem, de hogy folyton mentenem kell majd a helyzetet a hülyeségeid miatt ne rebbenjenek szét már annál inkább! - Amúgy persze azért is mert lenyúlja a csajokat, de ezt nem fogom neki beismerni. No meg lehet kettőnknek annyira nagy sikere lenne, hogy már túl is teljesítenénk és futhatnánk a kiéhezett női sereg elől. Sosem lehet aztat tudni.
-James? John? Más J betűset nem ismerek, ami persze nem jelenti nincs, csak azt, hogy én sem vagyok jó nevekben... -  Röhögök, az Alec egyszerű, a John is, a Sky... Max. Én a rövid nevek híve vagyok úgy sejtem. -Akkor John. Uhh az a tag, mindig attól félek egyszer behúz. Csak úgy. Hm. -  Nem, vele határozottan nem megyek csajozni, akkor Alec-kel hamarabb. Persze lehet alaptalan a félelmem a tag iránt és nem verne le, elvégre Skyt is túléltem, mit nekem egy csajozós este Johnnal?!
De ez jóval későbbre fog maradni, mert ez az idióta eltörte a titánkart. Nem kérdezem hogyan, egyetlen módja lehet és igazából csak Ő bírja megcsinálni, lévén milyen vasizma van ugye. Hah.
-Igen... egyben... hah... - Sóhajtom lemondóan. Ez egy felhős, szomorú nap, még a madarak is kussolnak odakinn, érzem a lelki szemeimmel. Aztán kap egy lesújtó pillantást, azzal hallgatom. - Mi is voltál Te a rabiga alatt? Siklópilóta? - Nem, ezt most komolyan kérdezem, mert úgy dereng, pedig azok baszottul láttak már kábeleket, tehát honnan szülte ezt az egész "jó lesz úgy" garázsmegoldást? Szigszalag... Fogom a fejem. Mint valami nyomorult joly-joker szó, mint a kajánál a só. Bármilyen szar is lett a só majd segít. Anyám a mennyekben.
-Jó, akkor a legokosabbat kérem. Ha csinos de olyan IQ harcos mint Te bajban leszek udvarlásnál. - Szűkül össze a szemem, de csak nyöszörögve dőlök előre ültömben. Szigszalag! Ezzel fogok álmodni. Rémeket!
-De lesz, maximum ott ül majd velem míg szerelem az általad eltört titánkart... a jó ég áldja a karodat ember, mérd már fel az erőd, egyszer kicsinálsz valakit... hah... amúgy meg csak ne piszmogj, ismernek Téged, nem fognak meglepődni hogy a kérdéseid is hazugságok, nem hogy amiket rólam mondtál, ergo felüdülés leszek mert az igazság mindig felemelőbb hah! - Legyintem meg a vállát míg kiegyenesedem, hogy ide nekem az egész női rokonságát! Aztán megint károgó halálmadár hangom lesz, hát nem igaz már.
-Hol a pitliben van a másik fele Te Carlisle szomorító! - Mert Carlisle most nagyon-nagyon-nagyon szomorú ám. A szigszalagot gálánsan meg sem hallottam. Addig jó neki, mert le fogom nyomni a torkán és nem hogy megakad rajta, odaragad!!! Szóval a fele szerszám van nála. Hah. De legalább gyorsan elintézem ne akarjon tovább enni, ha már nagyvonalúan felajánlottam fejezze be békességgel. Szóval felállok, hanyag mód karolom át a derekát hogy a nyakamba zúdul "vigasztalóan".
-Hülye vagy Delgado?! Ebből a szemétből amit guberálni szoktam?! Ha vársz tíz évet lehet összeapplikálok egyet... Akkor tudnék egy sajátot tervezni ha pár egészet szétszedhetnék vagy lenne anyagom hozzá. De itt a botok és levelek világában picinykét híján vagyok tudod? - Mutatom is a hüvelyk és mutató ujjammal míg bandukolok mellette hogy mennyire picikét, levegő is alig szorul közéjük. Ez a srác, én mondom, arra fogom kárhoztatni hogy nekem is portyázzon külön, érezze a törődést, mennyire nehéz dolgom van a mindenségit már. Szigszalag....


### words • muse • notes:




//Folytatás itt //
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Étkező Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Étkező Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Étkező Empty
Utolsó poszt Csüt. Jan. 23, 2020 1:09 pm
Következő oldal
Szabad játéktér

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Étkező Empty
Utolsó poszt
Következő oldal
Vissza az elejére Go down
 
Étkező
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold :: Rebellium, az ellenállók városa-
Ugrás: