Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások




Yesterday at 1:06 pm

Yesterday at 12:47 pm

Yesterday at 12:13 pm

Csüt. Márc. 04, 2021 8:22 pm

Csüt. Márc. 04, 2021 5:01 pm

Csüt. Márc. 04, 2021 4:06 pm




Ki van itt?
belépett tagjaink

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 3
Polgárok 5 2
Hadsereg 4 6
Ellenállók 1 2
Flotta 0 3
Perdaiak 5 3
Összesen 15 19
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Gyakorlóterek
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Rotemshel

Perdai

Gyakorlóterek - Page 2 0ca5bbde891a99aa82a5520a51de72b3b1097ad2

Karakterlapom :

Születési idő :
2334, Cadar. (82)

Tartózkodási hely :
Elorak

Beosztásom :
Kovács

Reagok száma :
64

Avatar alanyom :
Charlie Hunnam

☽ :
Gyakorlóterek - Page 2 Tumblr_oq3w3hZ8Qv1rh2vpvo4_540


Gyakorlóterek - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Feb. 18, 2021 7:38 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Kései desszert
Roda & Rotemshel
Zene: Runar  • Credit:

A témák hangulatai ingadoznak, mint a fákon tekergő indák. Hol felfelé ívelnek, hol lefelé. Most épp fölfelé, hiszen dicséri a munkám, ami igazán büszkévé tesz, és valahol talán meg is lepődöm, hogy ilyesmiket beszélnek rólam. Ennek hangot is adok, hiszen mások szemében próbálok ügyetlennek, és esetlennek tűnni. A nő - természetesen - nem is érti, miért. Honnan is érthetné, hiszen nem ismeri a múltamat. A hitetlenkedésén magam is elmosolyodom halványan.
- Mert így legalább megválogathatom a barátaim. És kevésbé kíváncsiak. - ha az egyetlen kérdés, ami megfogalmazódik a perdaiakban, az az hogy "hogy lehet ez még mindig életben?" akkor a másik kérdés, hogy "miért van ez még mindig egyedül" nem fog eszükbe jutni. Az, hogy miért tárulkozom fel még ennyire a nőnek, mikor a legkevésbé sem szokásom... nem tudom. Talán mert tudom, hogy őszinte, és bele helyezhetem a bizalmam. Mert tudom, hogy nem akar rosszat senkinek, de főleg a népének sem. Egyfajta nyugalom és kellemes, meleg érzés száll meg mellette, amelytől felenged a jég. Az is jellemének szilárdságát és jóságát mutatja, hogy a dana és a dann helyett cselekszik, és politizál. Talán mélyen magányos is vagyok. Eleinte nagyon nehéz volt egyedül felkelni, végig menni a napon, hogy aztán a csendben, a sötétben, egyedül hunyjam le a szemem. Mikor már gyerekzsivajra kellett volna ébrednem, vagy mást átölelve elaludnom. Aztán az idő enyhített ezen a mellkast nehezítő érzésen. Főleg, miután kitaláltam magamnak ezt a béna jellemet, amely megakadályozta, hogy a perdaiak kérdezősködjenek az életem után. Talán az is segített, hogy mást sem teszek, csak a műhelyemben kopácsolok, vagy a vadont járom az anyagok után. A gondolataim hangjához, a vas sercegéséhez, és a kalapács kongásához szoktam hozzá. Még is, mélyen azért üresnek érzem magam, és jól tudom, hogy ez az élet is üres, úgy ahogy van. Hiszen mi fog utánam maradni? Néhány tőr, meg lándzsa. Aztán ha a következő generáció is csatlakozik a természethez, és istenekhez, már senki sem fogja tudni, ki kovácsolta azokat a fegyvereket, vagy eszközöket. Az örökségem talán fenn marad, de az emlékem soha. Még egy gyermekben sem. Talán önzőség "kihasználni" egy jó lelkű leányt, hogy éhező lelkemnek pár csepp jókedvet adjon? Talán késő visszafordítanom mindazt a pusztítást, amelyet az elmúlt 60 évben folytattam magamban? Visszatudnék-e illeszkedni a népem tagjai közé, vagy számkivetettnek érezném magam, mint ahogy Cadarból is elüldözött a "családom"?
Talán már nincs elég időm rá. De ha nincs, legalább élvezzem valaki társaságát. Ha nem is mindenkiét, legalább valakiét, akiről tudom, hogy nem fog elárulni.
- Kicsit tartok attól, hogy két szék közé fogunk ülni majd. Mi lesz, ha végül ők fognak össze ellenünk? Ha megegyeznek egymásközt? - tudom, hogy a hegyiek épp az égiek elől menekülnek, de ha az égiek valóban ravasz és agresszív nép, mi van, ha a tudtunk nélkül egyeznek meg a hegyiekkel, cserébe azért, hogy békén hagyják őket? Később megszeghetik ezen szavukat, és két legyet üthetnek egy csapásra.
A kérdések végeláthatatlanok, és válaszok sincsenek rá. Visszakanyarodva a közösségre, és annak látogatására - pontosabban Roda látogatására -, elmerengek.
- Mivel más választásom nincs, ha nem akarlak mások közt elcsípni. - mondom egy kisebb félmosollyal rá tekintve, csak hogy egyértelműsítsem, engem nem minden perdai érdekel. Engem most Ő érdekel. Évek óta ismerjük egymást, de sose szenteltem különösebb figyelmet Rodának, a saját negatív tapasztalataim miatt. Most azonban látva érdeklődését, figyelmességét... nem is tudom. Senki nem volt rám eddig ilyen figyelemmel. Ő is, miért? Úgy aggódik, mintha régi barátok lennénk, pedig felületes az ismeretségünk. Talán Shiennel és Shaz'or irányítja a háttérben ezeket a szálakat?
Aztán meglepetten nézek rá kifelé vezető lépteink közben, amikor azt mondja, megelőzésképpen főzne nekem egy teát.
- Meginvitálsz..? - .. a házadba? A kérdésem bizonytalan, mert nem tudom, hogy jól értettem-e amit mondott, vagy sem. Mindenesetre meglepődöm, mert hát... nem gondoltam volna, hogy azon kívül, hogy haza kísérem, akar még velem egy levegőt szívni. Hiszen a legtöbben kerülnek, mert okot adok rá.

De HA jól értelmezem, és tényleg meginvitál egy teára, akkor egy jóleső, kellemes mosoly terül az arcomra.
- Gondoskodó vagy. Köszönöm. - biccentek mélyen, elfogadva a meghívást.







Success without honor is an unseasoned dish; it will satisfy your hunger, but won't taste good.

◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Gyakorlóterek - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
191

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Gyakorlóterek - Page 2 IpUrJ4h


Gyakorlóterek - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Feb. 21, 2021 6:12 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Kései találkozó


Rotemshel & Roda






*Rotemshel igen különös okot ad meg arra, miért is próbál mások szemében jelentéktelennek tűnni, noha a munkáiban a tökéletességre törekszik. A mostani beszélgetésünk is ellentmond mindannak, amit magáról tart, szerintem kellemes társaság, remek humora van, és egyáltalán nem zord távolságtartó, hogy mások ne keressék a társaságát. Igazán nem kellene megfosztania magát tőlünk a hétköznapokon. A magyarázat elfogadható de mindenképp derűre fakaszt és halkan fel is nevetek beleegyező bólintásom közben.*
-Így már érthető. Nem gondoltam, hogy ilyen furfangos vagy. Szóval nem szereted ha kíváncsiskodnak…ezt az elmémbe vésem. *Úgy tűnik, legalábbis eddig, hogy rám ez nem vonatkozik, cseppet sem volt elutasító és nem hiszem, hogy azért nem rántotta magára a jelentéktelenség köpenyét, mert épp rajtakaptam azon, mennyire tökéletes. Akárhogy is van, örülök annak, hogy így alakult, örülök, hogy erre vezetett az utam, hogy megláttam a fényt a gyakorlótérben és annak is, hogy engedtem a kíváncsiságomnak. Igaz, hogy vásott kölykökre számítottam, akiket rendre kell utasítani, de kellemes volt a meglepetés. Általában mindenkivel közvetlen vagyok, a képességem mindenkit közel hoz hozzám, de nem bánom. Szeretem a népem gyermekeit, igyekszem mindenkiben meglátni a jót és félretenni a rosszat…noha eddig a rosszról igazán nem volt fogalmam. Azonban mindenki követ el hibákat, belőlük tanulunk, válunk jobbá és igyekszünk nem elkövetni újra és újra. Sok mindent megtudhatnék Rotemshelről, elég lenne csak megérintenem…elég lett volna néhányszor előhívni a múltba áltó képességemet amikor nálam járt, vagy most…lett volna rá alkalmam, de sosem éltem vissza vele. Pedig úgy érzem, hogy a távolságtartása mögött sokkal több és komolyabb dolog áll, mint amit tréfásan próbált előadni nekem. A tekintetében mintha egy pillanatra fájdalom csillant volna meg, jól tudom milyen az, nem egy ilyen tekintetet láttam már…de ahogy jött, úgy el is tűnt hamar, és el is felejtem ahogy visszakanyarodunk az égiekhez. *
-Ez is megeshet, de nem vagyunk olyan helyzetben, hogy ne kockáztassunk. Azonban úgy érzem, a két fél soha nem fog egyetérteni egymással. Az égen maradtak túl büszkék ahhoz, hogy segítséget kérjenek a hegyi néptől, ők pedig nem hajtanak fejet. Mindketten makacsok, ezt kellene kihasználnunk amíg lehet. *Nincsenek kés terveim, de az amit Callum Jenkinstől és a másik fél képviselőjétől megtudtam az égiekről, sok feltételezésemet tette biztosabbá. Másrészt pedig, a kancellár asszonyának meggyógyításával és titkának megőrzésével olyan helyzetbe kerültem, amit nem szabad veszni hagyni. Ezért gondoltam, hogy a saját kezembe veszem a dolgok elintézését, vagy legalábbis elkezdem, semmint a Danára vagy Dann Tierranra hagyjam. Azonban egymagam kevés leszek ehhez, szükségem lesz másokra is a népemből, de Elorakban sokan húznak az égiekhez, pont a tudásuk miatt és azon szerkezetek miatt, melyektől könnyebbséget remélnek, de nem tudják milyen pusztítással jár a használatuk. S talán Rotemshelre is szükségem lehet, a szavaiból kiderült miképp vélekedik az égiek iránt és kész lenne tanulmányozni a fegyvereiket, hogy hatástalanná tudja azokat tenni. De most nem a szükség visz rá arra, hogy még több időt csaljak el magamnak tőle, nem a szükség mondatja velem a szavakat, és nem azért fogadom örömmel, hogy hazakísérne. Könnyed szórakozásként hozom fel az ő látogatásait, de az első nevetés után úgy érzem komoly választ kapok. Noha a félmosoly ott játszik az arcán, alaposan gondolkodóba ejt. Ám azt nem tagadhatom, hogy jólesik és kellemes ezt hallani szívemnek, lelkemnek…kíváncsian nézek fel rá, mintha tekintetéből akarnám kiolvasni, mennyire gondolta komolyan. Nem kérdezem és így ő sem tud válaszol, de nem is kellenek a szavak. Egy alig észrevehető bólintással jelzem, hogy megértettem és mosolyogva fordulok el, hogy végül elindulhassunk ki a haladóra. S mikor meginvitálom egy teára, már rég feledésbe is merült mindaz, amit az égiekről beszéltünk, s terveztem. Meglepett kérdésére majdnem meg is torpanok lépteim közben, s most ő néz úgy rám, ahogy én rá korábban, mint aki nem hiszi amit hallott.*
-Igen, szívesen látlak az otthonomban. *Egy széles és kedveskedő mosollyal erősítem meg, s tovább is lépek nagy lendülettel.*
-Én köszönöm, hogy áldozol rám még egy kis időt. De jobb ha sietünk, hideg van és a végén még tényleg szükség lesz a gyógyító kezeimre. *Nevetek rá, s jobban magamhoz ölelem a süteményes tálat, hogy nehogy elejtsem a nagy sietségben, jól fog jönni még a teához.*



//Folytatás ITT



GyakorlóterekAktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down
 
Gyakorlóterek
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold :: Elorak, a perdaiak városa-
Ugrás: