Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások

Today at 9:42 am

Yesterday at 9:59 pm


Yesterday at 9:21 pm


Yesterday at 8:40 pm

Yesterday at 7:40 pm

Yesterday at 11:31 am





Ki van itt?
belépett tagjaink



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 5
Polgárok 7 5
Hadsereg 4 6
Ellenállók 2 4
Flotta 1 5
Perdaiak 8 5
Összesen 21 31
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Városkapuk
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Eowen

Perdai

Városkapuk - Page 2 Tumblr_pnst79UuEN1rxn2n8o2_250

Karakterlapom :

Reagok száma :
135

☽ :


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Pént. Nov. 08, 2019 8:03 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Szabadítsátok ki Willit Rodát!
So, don't get me wrong and definitely don't you dare put this shit on me!

Szóval az ellenállóknak hiszik őket. Még logika is lehet benne, hiszen mi garantálja, hogy nem üzletelünk velük? Na jó, ezt nem kellene, de vannak más városok, más falvak is, akikkel tudnak kommunikálni az ellenállók. Nincsenek ránk szükségeik. Csak egy főhajtással fogadom a zászlós szavait, de tovább nem is tudom gondolni, mert már kapunk egy új vendéget. Vagyis mi vagyunk a vendégek, akkor…
Egy új házigazdát!
A kezem persze nem fogadja el, de semmi gond nincs ebből, a mosolyomon nem olvad le ettől az arcomtól, csak még szélesebbre húzódik. Ahány ember, annyi köszöntési forma, ám a megnevezés.
- Ahogy már Dorian Kancellárnak is említettem, elhagyható a megnevezés a nevem után. Szólítson csak Eowennek - szólok könnyedén, mintha az említett kancellárral mindennap citromos vizes partikat tartanánk. Na jó, lássátok be, hogy a városi víz, totálisan más ízű! És nem feltétlen jó értelemben. Viszont rettentően hideg, hidegebb, mint a források vizei és…
Jó, koncentrálj! Koncentrálj, mert most dolgod van és nem egyedül vagy, még ha egyedül is beszélsz. Az mégis jobban foglalkoztat, hogy valami hírmorzsát hallhassak a másik csapatról. Elkapták őket? Nem? Meddig kellene terelnem, habár ez már elúszott csónak.
Most csak én vagyok, magamra számíthatok és egy dolgom van: Rodát kivinni innen.
Ó, és a szemei! Mosolyognak! De álnok! Velem ellentétben, mert hát nekem nem csak a szemem mosolyog, ugyebár. Ami azt illeti, most tényleg jó kedvem van. Ő a második kancellárom! Lassan elkezdhetem őket gyűjtögetni!
- Jelen pillanatban igen - bólintok kimérten és a Danára pillantok, biztató mosollyal az arcomon, majd vissza a Kancellár Úr irányába. - Habár az aggodalom képes belülről megbetegíteni a perdaiakat - húzom el a számat, kelletlenül, de aztán már vissza is váltok az önfeledt mosolyra.
A levél eltűnésére csak ciccegek egy sort, fejemet is megrázom.
- Sajnálom, ha emiatt zűrt okoztunk, Uram - látom be, hogy miért nem értik, hogy mit is keresünk itt ezáltal. Jó, levél sem volt, de ezt nekik nem kell tudni, elég ha úgy teszünk, mintha lett volna, és mint akik rájönnek, hogy miért is fogadták minket ekképpen.
A kérdésre "reflexszerűen" Psy kutyájára tekintek.
- Talán nem tudja, de Roda körül a levegő, olyan, mint egy virágzó mező a nyári alkonyat idején. Édesen fűszeres, magával ragadó és megbolondító. - azt hiszem egyszer találkoztam a gyógyítóval, de akkor ez maradt meg bennem a legjobban. - Emiatt az illatát nem nehéz követnie, főleg a legjobb kutyának a világon - tekintek vissza újra csak az ebre, vagyis nem eb, de az emberek így értik meg a legjobban őket. Majd újra csak vissza a kancellárra. - Ő követte az illatokat, ám a várost meglátva visszanyargaltak Elorakba - mosolygok önfeledten továbbra is. Ó, csak adja az ég, hogy bejöjjön és elhiggye. Nem akarom a képességem használni rajta, hogy kénytelen legyen felelnie a kérdésemre. Nem akarom még most lebuktatni magam előttük, ahhoz túlságosan is kedvelem ezt a várost.
- Ezért feltételezzük, hogy itt lehet. Tudja, ő mindig szól a Danának, még akkor is, ha csak Elorak szélére megy ki - vonom össze a szemöldököm, mint aki amúgy ezt nem érti. - És mindig szól, hogy mikor tér vissza. Megsérült esetleg? - puhatolózom, hogy miért is itt van és nem Elorakba. Hogy miért nem tért vissza és hogy megtalálták-e. - Esetleg a városi katonák kint sérültek volna meg? - hiszen még azt is kinézhetném a gyógyítóból, hogy önként állt segítségnek.

♤ ♤ ♤
◦ᵒ·○●·°


A hozzászólást Eowen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 17, 2020 3:18 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Mesélő


Városkapuk - Page 2 2Xd4G
Deus ex machina

Reagok száma :
77

☽ :
Városkapuk - Page 2 2Xd4F


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Nov. 13, 2019 9:55 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
A mentőakció


- Rendben, örvendek Eowen. Jenkins kancellár vagyok. - Mutatkozik be ő is, amit persze tudott eddig is a perdai, de a miheztartás végett így udvariasan lehetett megemlíteni a nevét, mielőtt nekiállna a nő jó perdai szokás szerint Callum kancellárnak nevezni. Feltűnik neki a szájhúzás, de egyelőre nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget, még ha továbbra sem hiszi, hogy annyira lelki betegek lennének a perdaiak egy kis aggódástól. Mi lenne velük, ha üres kézzel kellene hazamenniük, majd pár nap múlva elküldenék az emberek nekik Roda fülét vagy ujját? Mielőtt háborúzni kezdenénk, belehalnának az aggodalomba. Milyen könnyű is lenne!
- Ugyan, ennél nagyobb gond sose legyen. - Elég pofátlan mondat enyhe, udvarias kis mosoly mögé bújtatva, figyelembe véve, hogy minden jelenlévő tudja, hogy a gond itt egy perdai elrablása és fogva tartása, nem holmi levélke elkeveredése, ami valószínűleg sosem létezett. Követi a kancellár Eowen pillantását a csíkos kutyára, majd a szavaira visszanéz rá és még enyhén meg is emelkednek a szemöldökei.
- Elismerésem. Nem csak jól beszéli a nyelvünket, de még költői is. - Az embereknél még a szerelmes férfiak se fogalmaznak meg ilyen hasonlatokat az imádott nőről, nemhogy egy gyógyítóról, aki csak egy barát. Már ha barátok egyáltalán. Azt meg nem teszi hozzá bölcsen a kancellár, hogy ő inkább gyanakvás, félelem, ellenszenv és kíváncsiság, félve nyíló bizalom, kétség szagát érezte. De aztán lehet ilyenek a virágzó mezők is nyári alkonyat idején, mert még sosem sétált a kancellár ilyen helyen, hogy tudhassa.
- És mit mondott, most hova készült? - Kérdezi még, inkább csak időhúzásként, na meg kíváncsiságból, mer-e arra utalni a perdai diplomata, hogy lehet egyenesen Elorakból rabolták el a gyógyítót az emberek. Ugyanakkor a nő is kérdez, így kénytelen válaszolni, még ha ez a kelletlenség nem is látszódik rajta.
- Nem tudok róla, hogy megsérült volna egy katonánk is. - Ez persze hazugság, Roda tőre elég jól megtalálta az illesztés rését a páncélon, na meg ahogy elnézte a kancellár, CQL van a tőrben, az is segített átütni a páncélt, de ez most mellékes.
- De ezek szerint igencsak jószívű a gyógyítójuk, hogy ismeretlen embereken is hajlandó lett volna segíteni. - A kancellár arcán kis mosoly jelenik meg, de megfejthetetlen, hogy miféle mosoly ez, mire gondolhat.
- Tudna esetleg egy személyleírást adni a gyógyítóról, Rodáról? Valóban járt itt nemrégiben egy perdai... - Levegőben hagyja a folytatást, hogy mi lett azzal a perdaival és miért volt itt. Lássuk, mennyire lesznek lelki betegek a perdaiak, mennyire látszódik a diplomatájukon az aggodalom?
- Kancellár úr! - Szólal meg a zászlós, mire a kancellár felé pillant.
- Két alakot láttak futni a tó felé. Nem tudom, meddig biztonságos idekint.

//Határidő: november 17. - vasárnap - 24:00//
Vissza az elejére Go down

Eowen

Perdai

Városkapuk - Page 2 Tumblr_pnst79UuEN1rxn2n8o2_250

Karakterlapom :

Reagok száma :
135

☽ :


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Nov. 14, 2019 8:55 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Szabadítsátok ki Willit Rodát!
So, don't get me wrong and definitely don't you dare put this shit on me!

- Tudom - mosolygok rá kedélyesen. Majd fejemet előbb hol jobbra, majd balra billentve tekintek a zászlósra a válla felett. - Az előbbi közjátékból, no és mert megtanították! - mutatok rá erre. És még csak nem is hazudok! Amikor elkezdtem "dolgozni" itt, akkor kaptam egy gyors kiképzést - ahogy ők említették. Amúgy meg csak fejtágítást. Ki kicsoda, kinek miként illendő köszönni, kinek mi a rangja. Na, ez az egy dolog, ami még mindig nem tiszta nekem. Az égiek annyira túlbonyolítanak mindent.
Ám azt sikerült megjegyeznem, hogy mindenek felett a kancellárok állnak!
A könnyed megjegyzéséhez párosuló mosolyától csak még szélesebbre húzom az ajkaimat. Szinte már szórakoztat is a helyzet. Ami azt illeti, szórakoztatna is, ha nem ebben a körülménybe lennénk itt. Vagy legalábbis ne lennének körülöttem olyanok, akik nincsenek hozzászokva ehhez a világhoz, kultúrához, viselkedéshez.
- Köszönöm. A legtöbb szavakat a költőik verseiből tanultam. Úgy tartották, hogy így a legegyszerűbb számomra is - mosolygok rá. Szokatlanok a tanítási módszereik, de sose okozott nekem gondot, sőt mi több. Szerintem sok tekintetben ez is fejlettebb, mint a miénk.
Hogy mit mondott? Mit mondott? Oh, Eowen, emlékezz vissza az eligazításra. De amíg gondolkodok, addig is elmerengve, félrehajtott fejjel szemlélem a Kancellárt, mintha róla gondolkoznék el. Na persze!
Jaj mit mondott Aideen?
- A tisztásra - felelem végül megfontoltan. Az sok helyen lehet. Városban, városon kívül, de ahogy az embereket ismerem, akkor ők Elorakon kívülre teszik majd. Vagyis remélem, de még a Kancellár is meglephet.
- Ennek örülünk. Számtalan támadásról lehet hallani az utóbbi időben - lezuhanó valamik, összecsapó katonák az erdőinkbe. Az égiek egymás közötti háborúja. Mi meg persze segítünk nekik. A Város hivatalos álláspontja szerint az ellenállók ártani akarnak nekünk.
Igaz az ellenállók pedig az ellenkezőjét állítják. Döntsön így a perdai!
- Vannak még perdaiak, akik nem zárkóznak el teljesen az égiektől - vonom meg könnyedén a vállamat. - És úgy tekintik, hogy az élet az értékes… - majd itt megállok, hogy elgondolkozzak a következő szón, ami nem jön a nyelvemre. Csak kidüllesztett szemekkel tekintek rá. - Még akkor is, ha nem… fajfásak vagyunk - így mondják, nem igaz? Remélem, hogy így mondják, mintha ez lenne és így.
A mosolyára mégsem reagálok, inkább csak elraktározom magamba és később átgondolom, hogy mi, miként történt ma és miért.
Szemem az apró elszólaláson egy pillanatra összeszűkülnek, ám a mosolyt nem tudja eltüntetni az arcomról.
- Persze. Legalább velem egymagas, karcsú termet. A legtöbbször hosszú, bokáig omló ruhát hord, mely tökéletesen kiemeli az alakját, vékony derekát, csinos cípőhét. Mogyoróbarna, hullámos haja lapockájáig ér. Zöldesszürke szemeit vékony, barna vékony szemöldöke foglalja keretbe. Orcája vékony, álla fitos, ajkaira mindig kedves és szelíd mosoly húzódik - legalább is, ahogy én emlékszem Rodára. Régen nem találkoztam vele, az is lehet, hogy ezek megváltoztak már. De nem hinném, hogy lénye fenekestül megváltozott volna.
És talán még folytatnám, amikor a zászlós szólal közbe. Érdeklődve tekintek rá, fejem enyhén félrehajtom.
- Újabb sárkánymajmok? - érdeklődőn kedvesen. Öt ujjammal a hajamba túrok, hogy a szemembe lógó tincseket hátrahúzzam. A mozdulat végén pedig pár tincset a fülem mögé is illesztek. Kiszabadultak. De… csak ketten. Hárman mentek arra. Oh, hogy a rohadt életben már. Mégis igyekszem türelmesen állni, nem támaszkodni az egyik lábamról a másikra.

♤ ♤ ♤
◦ᵒ·○●·°


A hozzászólást Eowen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 17, 2020 3:19 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Mesélő


Városkapuk - Page 2 2Xd4G
Deus ex machina

Reagok száma :
77

☽ :
Városkapuk - Page 2 2Xd4F


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Nov. 18, 2019 11:15 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
A mentőakció


Költők szavaiból tanult. Nos, ha ez igaz, akkor látszik. Vajon vannak a perdaiaknak is költeményeik? Ennek nem most fog utánanézni, de hamarosan ennek is eljön az ideje, de előbb ezen az estén legyenek túl botrány nélkül.
- Áh, a tisztástól csakugyan messzire került, ha ide jött. - Bólint aprót és szeme villanása se árulja el, hogy hiába a megfontolt válasz, itt valami turpisságot lehet sejteni. Talán a gyógyító mégsem közli minden egyes léptét a Danával, vagy az felejtette el megmondani a diplomatának, mert Rodát a mocsár melletti folyóparton szedték össze.
- Fajtársak. - Segíti ki a kancellár a perdai nőt a keresett szóval, bár nem a kioktatás a célja, mert tényleg becsüli, hogy ennyit megtanult a nyelvükön a nő.
- Magam is örülök, hogy vannak még ilyen perdaiak, akiknek az élet értékesebb és felül tudnak emelkedni a múltbéli sérelmeken. - Gyanítja, Roda is tudni fogja, hogy miket mond itt, ez afféle üzenet is, habár ígéretet kapott a perdaitól. De na, kancellárok körében mozog, egy ígéret akkor megbízható, ha már teljesítették. Figyeli addig is a picit összeszűkülő szemeket, de válaszként a kancellárnak picit feljebb moccannak a szemöldökei, mikor meghallja a leírást Rodáról. Tényleg költőktől tanul ez a diplomata, függetlenül attól, hogy a leírt személy kedves és szelíd mosolyából semmit sem láthatott a kancellár.
- Áh, egy hasonló perdait mi is keresünk, habár nem verjük nagy dobra. Időnként némi készlethiányt észleltünk az orvosi részlegnél és az őr elmondása szerint egy Önnel közel egymagas, karcsú, fiatal, sötét hajú perdai a tettes. Talán az ellenállóknak segít be... de biztos nem egyezik a személye az Ön által leírt kedves mosolyú gyógyítóval. - Ez mondjuk nem meglepő, figyelembe véve, hogy ha bárki utánanézne, akkor valóban felfedezhetne készlethiányt, de további nyomot nem találna, mert erről a kancellár maga tehet, nem egy perdai.
- Sárkánymajmok? - Fordul a kancellár pillantása érdeklődve és némi értetlenséggel a perdai nő felé a zászlósról. Ezek létező lények lennének?
- Attól tartok, hogy annál bosszantóbb esettel állunk szemben... - Talán nem is feltűnő, ahogy húzza picit az időt, és az odébb álló zászlós meg többi perdai nem is hallja, de Eowen biztosan hallhat két aprócska, halk csippenést, ami valahonnan a kancellár mögül jön. Jenkins kancellár tudja, mi ez, a karórája és a bele épített kommunikációs egység jelzett, ami a jel volt, de talán nem is foglalkoznak ezzel, mert a zászlós is kap egy üzenetet, de az nyíltan hallható, ahogy korábban is.
- Három alak megszökött a B70-es toronynál. A tó felé menekült két személyt keressük még.
- Igazat kell adnom a Turner zászlósnak, nem biztonságos idekint. - Közben egyik kezével közelebb inti a megnevezett katonát, hogy jobban a hallótérbe kerüljön, de nem hozzá beszél, hanem Eowenhez és úgy folytatja, mintha eddig végig erről beszéltek volna és nem egy eltűnt gyógyítóról. A zászlós úgy se nagyon hallhatta.
- Kérem, adja át legmélyebb hálánkat a Danának, amiért személyesen idefáradt a hírrel! A törékeny béke megőrzése különösen fontos és valóban komoly gondokat okozott volna, ha tévesen úgy ítéljük meg, hogy perdaiak támadtak ránk. - Most a kancellár az, akinek szeme egy picit összeszűkül ravasz, udvarias mosolya fölött. Remélhetőleg érti majd a diplomata is, hogy patthelyzet van. A kancellár nem fogja beismerni, hogy volt náluk perdai fogoly, ráadásul a gyógyító, pedig mindketten tudják, hogy így van. A diplomáciai küldöttség meg nyilván nem fogja beismerni, hogy a beszélgetés ideje alatt betörtek a Város túloldalán, főleg, hogy nem tudják, mennyi életet vettek el társaik azért, hogy Rodát kiszabadítsák. Maradhat hát a hazugság, amivel a békét fenn tudják tartani és mindenki megkapja/megkapta, amit akar?
- Az idejében meghozott információk szerencsére segítettek felkészülni a támadás kivédésére, habár mint hallhatták, vannak még problémáink. Felháborító, hogy egyes ellenállók mire nem vetemednek, de szerencsére Dana Rhe előrelátó volt és nem hagyta, hogy e alávaló csapdába sétáljunk. - Talán a Dana nem is érti, nem tudja a kancellár, hogy mennyire tud emberi nyelven, de beszéd közben enyhén fejet hajt felé köszönetképpen. Hát, köszönet a hallgatásért, leginkább.
- Ha megengedik, intézkednem kell a Város túloldalán, hogy a rend ott is helyre álljon. Ha kívánják, természetesen a szálláshelyre kíséri Önöket Turner zászlós, de talán jobb lenne a Dana biztonsága miatt, ha hazatérhetne Elorakba. Természetesen a Kancellária nem lesz hálátlan, személyesen fogom felkeresni a Danát a napokban, amennyiben tud egy kis időt szakítani rám. Turner zászlós, ha Dana Rhe hazatérne és igényli, biztosítson a küldöttség mellé katonai kíséretet, hogy sértetlenül érjék el Elorak városát! - Az utolsó mondatot már parancsba adva a zászlósnak intézi a kancellár, majd a rá jellemzőnek tűnő ravasz félmosolyával fordul vissza a diplomata felé.
- Eowen... Öröm volt megismerni Önt! További kellemes estét kívánok! - Apró biccentés felé, kezet ugyanúgy nem nyújt most sem, apró főhajtás a Dana felé elköszönésképpen, majd sarkon fordulva távozik a helyszínről, fekete felöltője lobog hosszúra nyúló léptei után. A zászlós lép közelebb a csapathoz.
- Igazán elnézésüket kérem, ha sértőnek találták gyanakvásomat. A katonáknál gyakoriak a rossz szokások, tudják... - Kezd el szabadkozni a zászlós és vár a válaszra, hogy elszállásolja-e a perdaiakat reggelig vagy inkább kíséretet adjon vagy egyikre se lesz szükség. Ha a perdaiak a távozás mellett döntenek, a kapuban visszakapják a fegyvereiket. Maradás esetén csak reggel, távozáskor. Ha mennek, odakint nem lesz egyszerű azt a füstjelet megtalálni, ha csakugyan ezzel akartak üzenni, mert az éj sötétjében nehéz kiszúrni, persze kiszagolni lehet. Csak a zászlós meg ne tudja, mert újabb morgolódásáradatot zúdít a legközelebb álló közlegényre, hogy miért nem lehet egy nyugodt estéje, már csak egy erdőtűz hiányzik!

... A történtekről annyit tudnak a Városiak, hogy alávaló ellenállók próbáltak betörni a raktárakhoz, és csaknem sikerrel is jártak, de a túlerő végül elriasztotta őket, és hárman a tornyon át az erdő felé, ketten pedig a tó felé elmenekültek. Nagy segítséget jelentett Elorak Danája, aki személyesen jött ide figyelmeztetni az embereket, hogy az ellenállók magukat perdainak próbálják kiadni elterelésként.
A megsérült katonák sebeit ellátták, egyikőjük sérülése sem súlyos, és mivel látványos perdai képességgel nem találkoztak és a nyakrész is takarva volt - na meg fene leste -, elhiszik, hogy perdainak öltözött roppant ügyes ellenállókkal találkoztak. A Kancellária persze nem repes a boldogságtól, hogy betörtek a Városba és nem sikerült senkit se elkapni és azok az ellenállók még a kamerafelvételekkel is csináltak valamit, mert nincs semmi értékelhető nyom erről az időszakról. Hogy a soron következő ülésen meg nem hivatalos magánbeszélgetésekben mi hangzik el, azt nem tudni, de az őrség tagjai szerencsésen megússzák némi plusz kiképzéssel és teljes felszerelésben való gyakorlatozással, és levezetésként kezdhetik megerősíteni a védelmet a raktárak mögötti kritikusnak bizonyult részeken.

//Köszönöm a játékot, küldetés teljesítve Jippi
Egymásra találós végjáték tetszőleges számú körben kijátszható.///
Vissza az elejére Go down

Eowen

Perdai

Városkapuk - Page 2 Tumblr_pnst79UuEN1rxn2n8o2_250

Karakterlapom :

Reagok száma :
135

☽ :


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Nov. 19, 2019 8:29 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Szabadítsátok ki Willit Rodát!
So, don't get me wrong and definitely don't you dare put this shit on me!

- Pontosan, emiatt megértheti a hirtelen jött ijedelmünket - döntöm oldalra egy pillanatra a fejemet. Persze jobb lett volna, ha beavatnak mindenbe, vagy ha én is odafigyelek. Nem úgy volt, hogy én fogok beszélni, legfeljebb tolmácsolni. Ha rajtam múlt volna, máshogy jártam volna ki ezt az egészet, de panaszra sem lehet szavam, hiszen egy Kancellárral sodort össze a sors.
- Fajtársak - ismétlem a férfi után, kicsit esetlenül ejtem ki a szót, mintha nem igazán akarna az ajkaimra jönni. Mondjuk ez így is van. - Köszönöm - mosolygok rá hálásan. Még sok mindent kell tanulnom, ezért sem veszem rossz néven, ha segítenek, ha kijavítanak. Ebből is csak tanulok.
- Vagyunk még olyanok, akik szeretnék a békét fenn tartani - mosolygok sejtelmesen. Én tudom, hogy Roda itt van - most, hogy honnan az részletkérdés. De tán ő sem akarja, hogy ebből nagyobb problémája legyen a Városnak, a népüknek, ebben biztos vagyok. Egyéb esetben nem jött volna ide személyesen.
Ó, nem volt itt semmi levél. Ezt mindketten tudjuk, vagyis én. Ő majd tudni fogja. Nem kellett volna idejönnie, bármikor vissza is utasíthatott volna minket, mégis itt van. Személyesen.
- Hogy Roda lopjon? - ajkaimon jóleső nevetés szalad ki. Őszinte és hangos. - Elnézést, nem akarok tiszeletlen lenni, de ez - jobb kezem felemelem mutatóujjammal pedig jobbra-balra ingatok. - Kizárt. Mindenesetre szomorúan hallom, hogy vannak önök között enyves kezűek is - húzom el a szám, s hogy ez minek szól? Hogy jobban kellene vigyáznunk? Vagy másra utalnék ezzel? Egyelőre maradjon az én titkom.
Szóval van itt valaki, aki lopkod az orvosi részlegről. Azt hittem, hogy azért ennél jóval védettebb ez a hely. Ezek szerint megvannak a gyengepontjai is.
Persze, hogy nem sárkánymajmok, de ahogy ő is úgy, én is az időt kívánom húzni. Szóval sikerült nekik. De miért csak kettőt mondanak?
A ciccenésre összehúzom a szemem, de a másodperc oly töredéke ez, hogy figyelemre sem méltó.
Majd jön a zászlós. Komolyan én a keblemre ölelném, hogy ennyire eljár a szája! Most mégis erőt veszek magamon.
- Esetleg újra ez a csenő lenne? - kérdezem tőlük barátságosan, fejem enyhén félrehajtva, mintha elfelejtettem volna, hogy miért is jöttem ide valójába. A különös izgatottság továbbra is átjár, már-már élvezem ezt a helyzetet.
- Mi köszönjük, hogy ilyen gyorsan a segítségünkre siettek - hajtom meg a fejemet, noha szóban nem kaptam arról semmit sem, hogy Roda nem lenne itt. - Ezek szerint akkor nincs itt a gyógyítónk. Ez esetben tovább keressük - hiszen még ha tudom is, hogy megszökött, ők nem tudják, hogy én tudom, hogy itt volt és már nincs itt. Nem járhat el a szám és még csak el sem szólhatom magam!
Nincs egyszerű dolgom, lássuk be.
- Semmi olyat nem tennénk, ami árthatna a Város és Elorak közti viszonynak, ebben biztosíthatom, ahogy a zászlósnak is említettem. Évek óta élvezem a város vendégszeretetét, sokszor voltam az égiek segítségére. Nem áll módomban ezen változtatni - szavaim félig őszinték csak. Ha megszökött… De mi köze lenne ehhez egy Kancellárnak? Ez nem áll még össze teljesne.
- Persze, nekünk is ideje tovább indulni - fordulok a három társam felé és gyorsan, perdai nyelven elhadarom, hogy nincs itt Roda és hogy tovább kell keresnünk őt. Dehogy mondok mást! Ki tudja, hogy ki mit érhet. - Köszönjük a lehetőséget, de nem szeretnénk, ha miattunk égiek sérülnének meg. Éjszaka is pontosan tudunk tájékozódni - mosolygok előbb a Kancellárra, majd a zászlósra.
- Remélem találkozunk még, Uram - mosolygok rá, majd a zászlós felé fordulok. Ajkamról nem távozik a széles vigyor.
- Nekem meg higgye el, hogy nincsenek ártó szándékaim - hiszen még fegyverem sincsen! Akkor mégis miként tudnék én bárkinek is ártani? Az én fegyverem a nyelvem, és most egy csatát megnyertem. Félig.
Még fejem meghajtom előttük, könnyedén fordulok meg és csak intek a csapatnak, hogy indulhatunk is.
Viszont nem megyek a tó irányába. Egyenesen Elorak felé vezetnek a lépteim. Követhetnek és nem akarom őket Roda vagy a többiek irányába vezetni. Aideenék jó harcosok. Ha őket is követik, le tudják rázni őket, az sem lenne jó dolog, ha az őket követő katonák látnának meg minket. Túl sok a buktató most.
Azt mondtam, hogy tovább keresünk, de mely ostoba perdai menne a lázadókhoz az éjszaka közepén?
Hazamegyünk. Ha tetszik a többieknek, ha nem…
Hazamegyünk és mielőtt visszajövök még ki kell derítenem, hogy mi a franc történt itt.

Én is köszönöm a kalandot! Plíz ♤ ♤ ♤  Remélem sok ilyen lesz még! Heart
◦ᵒ·○●·°


A hozzászólást Eowen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 17, 2020 3:20 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Városkapuk - Page 2 Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Nov. 21, 2019 1:58 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Szabad játéktér

Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Júl. 15, 2020 7:33 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


Vegyes érzelmekkel várakozok a kapun belül az árnyékban egyik testőröm jelenlétében, de egyikünk sem szól a másikhoz. A kávémat kortyolom, még indulás előtt belefér egy, utána a nap javát úgy is anélkül kell kibírnom, hogy e szenvedélynek hódolhatnék, este meg úgy is teázni fogok, ahogy az már régi-új szokásunkká vált Saskiával. Biztosan lesz mit mesélnem neki, s a bennem lévő tudós kíváncsi érdeklődéssel és várakozással tekint a találkozóra, ugyanakkor az sem véletlen, hogy halogattam a személyes találkozót, ameddig csak lehet. Tovább már nem lehetett. Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy bogaháton kell megtennem az utat Elorakba, még ha kétségeim is vannak, hogy fog ez menni. Szerencsére visszafelé már egy jármű megszokott kényelmét élvezhetem majd. Viszont már azért megérte, hogy lássam reggel Saskia széles mosolyát öltözetemet látva, mert míg egy siklóba vagy járműbe be lehet szállni szokásos elegáns nadrágomban, addig egy ekkora hüllőszerű lényre való felülés praktikusabb darabot kíván. Nagy sóhajjal adtam meg magamat, de természetesen a beszerzett darab ugyanúgy fekete, jó anyagból van, illik hozzá azért az ing még, s minthogy a felöltő rajtam van, kevéssé észrevehető a változás.
- Közelednek, uram.
- Köszönöm, Katja. - Felelek testőrömnek, aki motorral fog követni-kísérni minket, jobban tudja ellátni feladatát, ha ismerős járművel mozog. Megiszom a kávém utolsó kis kortyát, a poharat leteszem a kapu melletti őrszobában, ahonnan a kávét is vételeztem. Itt az ideje munkához látni...
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szomb. Júl. 18, 2020 6:52 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító





*Érthető okokból nem szívesen megyek az égiek városába, már az is bánt, hogy egy egész várost sikerült felépíteniük az orrunk előtt. Az égiek olyanok mint a gyerekek, kis különbséggel. Úgy gondolják könnyebb utólag bocsánatot kérni mint előbb engedélyt, de a bocsánatkérésük kimerül egy nem túl őszinte sajnálkozó pillantásban. Az, hogy boldogan ülök a bogám hátán és éppen a városuk felé igyekszem két kísérővel és egy gazdátlan bogával magam mögött, nincs köze Callum Jenkinshez fűződő kapcsolatomnak sem. Egyszerűen csak szeretek minden alkalmat megragadni, hogy a szél szárnyán átszeljem a perdai vadont. Szeretem ezt a fajta szabadságot, szeretem ahogy a szél hajamba kap, az arcomat simogatja, szeretem az illatát és szeretem azt az erőt ami a bogából érezhető minden egyes mozdulatakor. Kétlem, hogy Callum Jenkins is így fog érezni, de annak ellenére, hogy én lennék az első aki az égiek távozása mellett döntene ha lenne szavam, remélem, hogy kellemes emlékekkel zárja majd a mai napot. A Városhoz való közeledésünk már messziről látható, köszönhetően annak, hogy pár napja nem esett eső, így a földnek volt ideje felszáradnia s az út porát a bogák talpai magasra verik vágtájuk közepette. A megérkezés nem kevésbé látványos, a kapuban álló őrök még mindig hátrahőkölnek a hirtelen lefékezéstől és ez megmosolyogtat. Könnyedén szállok le a nyeregből, s mivel félig-meddig hivatalosnak könyveltem el a látogatásomat, noha ez pusztán arra terjed ki, hogy köszöntsem és felsegítsem az égi kancellárt a bogahátra, barna bőr ruházatom fölé a fehér köpenyemet vettem fel, mely jelzi hova tartozom. Az őrök felé röviden biccentek, de a kancellárt meglátva köszöntésem tiszteletteljesebb. Ahhoz képest, hogy az első találkozásunkkor még arra sem tartottam érdemesnek, hogy kiejtse Shiennel nevét, most könnyedén fejet hajtok. *
-Köszöntelek Callum Jenkins kancellár! Hogy érzed magad? *A kérdésem őszinte érdeklődés, ha ő bármilyen kárörömöt vél benne felfedezni, az az ő baja. *





Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Júl. 19, 2020 11:06 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


- Kaput nyitni! - Adom ki a parancsot az utolsó korty után, noha sejtésem szerint nem fognak a perdaiak beljebb kerülni, de másnem nekem és Katja-nak ki kell kerülnünk a falon túlra, Katja-nak motorral ráadásul. Ez utóbbit csak tolja jelenleg, s mire odaérnek a perdaiak a kapuhoz, már kint várakozunk. Az ösztön benne van az emberben, hogy nem akarja magát eltiportatni egy ekkora hüllőszerű lénnyel, naná, hogy az őrök inkább óvatosan hátrálnak vagy két lépést is, mikor hirtelen fékeznek le az állatok. Én mögöttük álltam, így erre nem volt szükség, szemem sem rebbent, csak magamban jegyeztem meg, hogy ha ennyire "finoman" fognak a fékek ezeken az élő járműveken, érdekes lesz minden egyes megállás. Persze ehhez el is kell indulni, ahhoz meg fel kell szállni egyre. Az őrök és Katja is egy-egy főhajtással köszöntik a perdai gyógyítót, akit lehet előbb felismernének, mint a Dann-t magát, hála a feleségem gyógyítása után közzétett képeknek, melyen a perdai gyógyító látogatása látható különféle dominiumi helyszíneken.
- Üdvözlöm Roda, Elorak Első Gyógyítója! - Köszöntöm perdaiul, meglehetősen jó kiejtéssel, még ha perdai tudásom jelenleg csak pár szófordulatra terjed ki, de azokat legalább minimális akcentussal mondom. Könnyed, de tiszteletteljes főhajtását magam is viszonzom, s bár tudom a szófordulatot az isteneik nevével való köszöntésnek, továbbra sem élek vele, kérésének - vagyis akkor inkább felszólításának - megfelelően.
- Bizonytalanul. - Felelem a kérdésre őszintén, ami már a Rodának ismerős fordítószerkezet vált át perdai nyelvre, s ugyan alig lemaradva fordít a szerkezet, de ettől még enyhén derűs tekintetem is jó válasz szavam előtt, melyen magamon nevetek előre. A kérdését nem éreztem kárörvendőnek, sokkal általánosabb értelemre gondoltam, talán látta a múltkori találkozónknál, mikor Saskiával együtt kerestem fel, hogy valami nem stimmelt, távolságtartóbb voltam és bár nagyon meg akartam valamit kérdezni tőle, mégsem tettem. Ahhoz képest... talán egy kicsit vagyok jobban, az eltelt időre fogható és mert lelkemnek Saskia a legjobb gyógyír. De hogy ne kelljen válaszolnom arra, általánosságban hogy vagyok, pláne ennyi ember előtt, inkább szűkebbre értelemezem a kérdést és az előttünk álló boga-útra értelmezem.
- Ön jól van? - Kérdezek vissza, már csak az udvariasság is megköveteli, bár nem tudom, hogy ez csak emberi szokás-e, vagy a perdaiak nem sértődnek meg, ha nem érdeklődnek vissza?
- Elmondaná, mire érdemes figyelnem? - Pillantok a lovas nélküli bogára, röpkén azt is megnézve, ezeken van nyereg, vagy pikkelyén kell megülni őket, majd visszanézek Rodára? Kérdeztem Katja-t is korábban, ő már ült bogán nem egyszer, de tanácsait, amivel annak idején Raven Moor-t is elkápráztatta, miszerint a boga elől harap, hátul rúg, tehát középen szállunk fel rá, csak egy lesújtó pillantással jutalmaztam, de az élénk jellemű testőrnő szemeiben lévő mosolyon alig tompított ez, csak arcáról tüntette el.
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Júl. 22, 2020 12:36 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító




* Mikor Callum Jenkins üzent, hogy szívesen találkozna velem – és a sorok között kihallani véltem a bogán való utazás ígéretének beváltását is – úgy hittem, hogy ismét át kell majd haladnunk a városukon, de szerencsére a kancellár már a kapun kívül várt ránk. Nem gondoltam a sejtésemre, miszerint a lehető legkevesebb figyelő tekintet előtt óhajt átasni a tűzkeresztségen, inkább magamba fojtottam a gondolatot. Nem célom kellemetlen helyzetbe hozni, legalábbis rosszabba nem mint ahogy én éreztem magam az égi hajón, és kinevetni sem akarom. Csak szeretném ha minél többet ismerne meg belőlünk, rólunk anélkül, hogy a vérünket venné. A harcosaim is megaadják a kijáró tiszteletet amint a rövid és kölcönös köszöntésekrre kerül a sor, ám ők nyeregben maradnak, ahogy a gazdátlan boga is a helyén marad kettejük között. Egyetlen pillantásom esik a már ismert nőre aki úgy tűnik motorral kísér majd minket. Most már legalább azt is tudom hogyan nevezik azt a két kerekű szerkezetet. Finoman, elgondolkodón mosolyodom el, de a következő pillanatban már Callum Jenkins iránti figyelmem átveszi az emlékezés helyét. A kérdésemre adott válasz őszinte, rejt magában némi iróniát és kellőképpen tömör ahhoz, hogy ne próbáljam meg feszegetni. Kezemben a boga kantárszárával lépek közelebb és a viszontérdeklődére aprót biccentek, noha valószínűleg a mosolyomat árnyaljk az érzelmeim. *
-Köszönöm kérdésed...bizonytalanul. * Nincs rá jobb szó, így inkább kölcsön veszem a kancellárét. Sok mindent érzek a húgom és a véleménye iránt, az Elorakban szétszóródott pletykák pedig csak rontanak a helyzeten. Természetesen Dana Rhe megértette mit miért tettem, felfogja a jelentőségét, őt nem vakítja el a gyűlölet az égiek iránt.  Továbbra sem kedvelem őket én sem, csekély kivétellel, ám a tetteim következménye nem feltétlenül kell legyen a maradásuk melletti kiállásom. Ha Callum Jenkins rákérdez, készséggel elmondom neki, elvégre nem titok, addig megpróbálom a bogák titkaiba beavatni. Pillantását nem követve is tudom, hogy a gazdátlan állatra gondol, ám ezt a tévedését el kell oszlatnom. Finoman elmosolyodom. *
-Ó nem, azon a bogán én utazom. Neked a sajátomat ajánlom fel, jól ismerem már kölyök kora óta és megbízom benne. * Az emlegetett érzi is, hgy róla van szó és aprókat topog tappancsos lábaival, nyakát nyújtogatja előre, de a szárnál visszahúzom annyira, hogy épp ne érje el a kancellárt. *
-Ne nézz a szemeibe, inkább fordulj el tőle, ezt a felé való bizalmadnak érzi és közeledni fog hozzád. Ha megérint, megbök vagy finoman arrébb lök, akkor biztos elfogad majd. * Azt nem mondom, hogy valójában nem is kell semmit sem csinálnia azon kívül, hogy felül a nyeregbe, mert végig én fogom vezetni a bogámat, ő pedig akkor is a hátára engedné Callum Jenkinst, ha nem lenne számára jó a szaga. De ismerkedjen csak a kancellár, s amint elfordul – ha elfordul – lazábbra engedem a szárat, hogy a bogám odaléphessen hozzá. Közben a nyakát paskolgatom, hogy jelezzem, most barátkozni kellene.  *




Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Hétf. Júl. 27, 2020 9:23 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


Egy pillanatig elgondolkodva nézem Rodát az azonos válasza miatt, de nem kérdezek rá én sem. Valahol sejtem a választ. Sosem szívlelte az embereket, de azt biztosan nem, hogy itt vagyunk. Mindennek tetejébe még el is raboltam őt, akarata ellenére vért vettem tőle, mégis segített aztán nekem, legyőzve saját érzéseit irányunkba, irányomba, legyőzve félelmét a repüléssel szemben tisztán "ellenséges" területre merészkedve. Majd ezután is találkozunk, nem is először, gyanítom a népéből ezt nem sokan nézik jó szemmel s meglehet maga Roda sem örül az elkerülhetetlenné vált találkozóknak. Ha ismerné a terveimet, azt hiszem, hamar állásfoglalást tudna tenni egyik oldal mellett, nem maradna bizonytalan.
- Miért hozott magának egy veszélyesebb bogát? - Kicsit értetlenül nézhetek rá, mert nehéz megtalálni a logikát. Nekem az volna logikus, hogy ha ő jobb lovas is, marad a sajátján, amelyikkel összeszokott, a vendégnek meg biztos ami biztos alapon a létező legjámborabbat hozatom. De ezek szerint a perdaiak másként gondolkodnak. Meg a bogák is, mert meglepve pillantok önkéntelenül is először Roda bogájának szeméhez, majd vissza a perdai gyógyítóra felé fordulva, némileg el a gyíkszerű lénytől.
- Honnan tudja a boga, hogy barátkozni akarok, nem csak Önnel beszélgetni, ha nem fordítok felé semmilyen figyelmet? - Ha már bogagolnom kell, próbálom meg is érteni, hátha úgy jobban fog menni, legalább elméletben. S addig sem arra gondolok, hogy mennyire van ínyemre, hogy egy ilyen lény lökdösni kezdjen szimpátiája kifejezéseként.
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Júl. 28, 2020 8:59 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító






*Hálásan tekintek Callum Jenkinsre amiért nem kérdez vissza, de szomorúan veszem tudomásul, hogy talán nincs is szükség rá, mert pontosan tudja, vagy legalábbis sejteni véli az okát bizonytalanságomnak. Ám nem is az égiekkel és a vele kialakult kapcsolatommal, a köztünk történtekkel van gondom, a bizonytalanságom a húgom miatt érzem. Kevésbé érdekel az elorakiak véleménye, tudom, hogy a népem szempontjából is helyesen cselekedtem, Aideen rólam hamarjában alkotott véleménye sokkal inkább szíven ütött. Feledni hagyom ezen érzelmeimet és az égi kancellár élvezheti teljes figyelmem. A saját bogámat ajánlom neki, a könnyebb és kellemesebb utazás szempontjából, ám ő félreért valamit. Elnéző mosollyal nézek fel rá, miután a fordító darabos hangja elhalt.*
-egy szóval sem mondtam, hogy az a boga veszélyes, csupán kevésbé ismerjük egymást. A sajátomban megbízom, tudom mire számítsak tőle, és tudom, hogy ha nem is kedvel meg, nem fog ledobni. Gyakorlottabb vagyok a bogán való utazásban, nekem a másik sem okoz gondot. *Noha akkor amikor az égi hajón való utazásom miatt ezt kértem…tettem szinte kötelezővé a számára, még volt bennem némi káröröm, de mostanra elmúlt ez a gyerekes érzés, és szeretném ha jó emlékei lennének az első, bogán való utazásáról. A figyelmeztetésem még időben éri, bár akkor sem lett volna baja, ha a bogám szemeibe néz, ezért még egy boga sem csípett meg senkit, legfeljebb megsértődnek. Az viszont érdekes, hogy a mindig határozott és magabiztos égi kancellár, most valóban nagyon bizonytalan. Ismeretlen terep ez neki, ahol nem ő irányíthat, ráadásul az én kezemben van a biztonsága, legyen bármennyi testőre. Tisztelem azért, hogy nem játssza meg magát és nem akarja azt mutatni, hogy mindent tud, sokat kérdez és valóban érdeklődik, nem csupán „csak tudni akar” valamit, hanem megismerni a népem ezen odalát. Ismét el kell oszlassam az újabb félreértést.*
-Nem te barátkozol a bogával Callum Jenkins, hanem hagyod, hogy ő barátkozzon veled. Ha elfordulsz, bizalmat szavazol neki, ő ezt vagy értékeli vagy nem. A bogák, ha kölyök koruk óta nevelik őket, hasonlítani fognak a gazdájukhoz. Átveszik a személyiségük egy részét. Bata könnyen barátkozik. *S remek humora van, de nem szeretnék szerénytelen lenni. Ezt az oldalamat amúgy sem ismeri még az égi kancellár. S végszóra, vagy talán mert megérezte, hogy róla van szó, a bogám közelebb lép a kancellárhoz és megbökdösi a vállát, majd csőrével belecsíp a gondosan elkészített hajába. Némi torokköszörülős hangot is kiad, olyan mint a halk nevetés. Az enyém nem olyan halk, de elégedett. Az engem kísérő két harcosé elfojtott, de azért hallható, ám csak addig, míg feléjük nem fordulok egy lesújtó pillantással.*
-Most már felé fordulhatsz. Megsimogathatod a fejét a csőre felett. *Bata pedig lehajtja a fejét és egészen a kancellár arcához tolakszik. Onnan nézve félelmetes lehet, de teljesen ártalmatlan.*  





Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Júl. 30, 2020 10:17 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


- Értem. - Felelek ennyit arra, miért a bogacsere, s tényleg értem is, logikus is, ahogy Roda elmagyarázza, ugyanakkor fura is, mert ilyen szempontok értelmezhetetlenek a mi járműveink esetében. Ott nincs szó kedvelésről, önálló akaratról, szeszélyről. Valami vagy működik vagy nem. Vagy megtanultuk vezetni, vagy nem. Hogy aztán mennyire megy, az nem a gép szeszélyén múlik, még ha tudom is, hogy sokan szeretik - elsősorban női - lélekkel felruházni a járművüket. Animizmusból eredhet.
Felvonom a szemöldököm arra, hogy a boga fog velem barátkozni, s egy pillanatra még hálás is vagyok, hogy Roda odaadja a saját kezes bogáját, nem pedig egy csorda boga között kell ácsorognom mindhiába, mert annyira tartanak ők is szimpatikusnak és vágynak a barátságomra, mint az emberek. Mehetnék gyalog Elorakba. Azt viszont értem így már, hogy az elfordulás a bizalom jele. Nos igen, mi sem fordítunk bárkinek csak úgy hátat. Nem véletlenül vannak a kancellároknak testőrei.
- Tehát Ön is könnyen barátkozik? - Kérdezem, éppen abban a pillanatban, mikor a nagyra nőtt gyíkszerű lény mozdul a vállam felé és megbökdös. Már-már azon lennék, hogy ez nem is vészes, és meglepően gyors barátkozás volt, mikor hirtelen csíp a fejemhez. Kissé fájdalmas, bár leginkább magamnak köszönhetem, mert ösztönös a mozdulat, ahogy elhúzom a fejemet és ezzel a saját hajamat is meghúzom, aminek másik vége a boga csőrébe került egy pillanatra. Némi fintort és szúrós tekintetet magáénak tudhat ezért Bata, mialatt egy kézmozdulattal túrva bele hajamba igazítom azt vissza könnyedén. Nos, áll ahogy áll. Katja magában biztos mosolyog, ha nem is mutatja ki, de a fegyveréért is nyúlt egy pillanatra, ám mikor látta, hogy a boga nem akarja se kikaparni a szemem, sem egyben megenni, elengedte a fegyvert. Hogy a mögöttem álló kapuőrök mosolyogni mertek-e, azt nem tudom, de nem is fordulok arra, hogy kiderítsem.
- A nevetést Öntől tanulhatta. A csípést is? - Húzódik végül félmosolyba az én szám is, és bár próbálok először elhúzódni a minden személyes térről alkotott szabály megsértését szorgalmazó lénytől, Roda javaslatának mégiscsak engedek, belátván, előbb szabadulhatok és a boga is remélhetőleg eltávolodik. Ha már a hátán leszek, messzebb lesz a feje. Felemelem kezemet, bízván abban, hogy nem fogja egyik ujjamat se lecsípni, mert kiváló implantátumok ide vagy oda, van, amiből szeretek a sajátomhoz ragaszkodni. Óvatosan nyúlok a bogához, s az instrukcióknak megfelelő helyen megsimogatom... Egy kicsit. Három-négy simogatással remélem beéri a lény, én meg addig némi kíváncsisággal tapintom tollas-pikkelyes fejrészét s a végén alig valamennyit fut lejjebb az ujjbegyem a csőrre, annak egészen más anyagára. Oda-odapillantok a szemébe is, de nehéz is lenne ezt elkerülni, amilyen közel van hozzám Bata. Úgy kell elhúznom a fejem egy fél lépést hátra téve, hogy Rodára lássak rá, bízva benne, hogy puszit nem kell dobni még barátkozás címén a gyíkszerű állatnak. Kérdőn nézek a perdai nőre, hogy így jó-e, elég-e, indulhatunk-e, még ha egyre vegyesebbek is az érzéseim a boga hátára üléssel kapcsolatban. Ha ide jutunk, akkor sandítok csak hátra az őrökre vállam felett.
- Ha ledobna, leesnék, szabad nevetni... De megjegyzem, ki volt az. - Teszem hozzá a végén ravasz-gúnyos mosollyal, amit már csak a perdaiak látnak, meg azt is, ahogy az őrök kezdődő szelíd mosolya hogy vált át falfehér arccá. Szavaimat a fordító lefordítja nekik is, de mosolyomból látni, hogy a megjegyzés a végén már saját szórakozásomra született pontosan sejtvén a reakciót rá.
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 02, 2020 8:31 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító






*Furcsa lenne hallanom arról, hogyan vélekedik Callum Jenkins a bogákról és a rajtuk lévő utazás körülményeiről. Az persze világos a számomra,a hogy míg ide nem jöttek, nem találkoztak állatokkal és fent a nagy égi hajójukon, a Dwa`soruun sincsenek. Ezért hát nagy kihívás az amire most készül, de nekem valószínűleg nagyobb lenne az ő járműveiket irányítani. Azon meg végképp nevetnék, mit gondol a boga kiválasztásán. Szegény állatok minden bizonnyal nagyon megzavarodnának, ha beállna közéjük és nem csinálna semmit. Mindezen egyedül ő merenghet el, én csupán figyelem az arcára kiülő érzelmeit, melyeket most valahogy nem rejt el. Hosszan magyarázok, mely nem csak a bogák énjét fedi fel, hanem a mi, perdaiak világát is. Nálunk sokkal nagyobb az egymás iránti bizalom és elfogadás, mint az égiek között, ez talán felfoghatatlan a számára, én viszont kezdem érteni. Nem a hatalmi harcukat, hanem azt, miért ilyenek. Sokáig voltak bezárva az égi hajóba, bármi is történt közöttük, nem tudtak messzire menni egymástól…most meg kiszabadulhatnának, de még ezen is össze tudnak veszni. *
-Népem gyermekeivel igen. *Bólintok a kérdésére, de az égieket kihagyom, nem alkotok véleményt egyelőre, bár ő is érezheti, hogy kezdeti ellenségességem ellenére, és a többi perdaival szemben, elég hamar közelebb engedtem magamhoz. A lápi quorsáról már nem is beszélve, akinek első szóra segítettem, de róla nem ejtek szót a kancellárnak, ahogy a hallottakon kívül többet tőlem sem tudott meg a Vadember Callum Jenkinsről. Pedig mindkettőnek mesélhetnék és minden bizonnyal meg is lepődnének azon ami, aki összeköti kettejüket. Ám erre akkor sem kerülhetne sor, ha el akarnám mondani, mert Bata szimpatikusnak találja a kancellárt és elég intenzíven kimutatja az érzelmeit, mely engem is igazol. Nem véletlen, hogy a kancellárban és vademberben találtam közös vonásokat és az sem, hogy a bogám így viszonyul hozzájuk. Callum Jenkins arcán azonban más fogadtatást látok, ami megnevettet és a derű ott marad az arcomon akkor is, amikor a kancellár visszakérdez. *
-Hasonlít a nevetésünk? Én nem szoktam csípni, az boga szokás. *Mosolyogva nézem kettejük ismerkedését, míg a bogám egészen a kancellár keze alá nyomja a fejét törleszkedve hozzá, forgatva, hogy minél nagyobb területen érje a simogatás. Nehéz is lenne így a szemeibe nézni, ahogy az én tekintetemet is keresnie kell. Néma kérdésére bólintok, hogy ennyi elég volt és már lépek is a bogámhoz, hogy a kantárnál fogva húzzam el a fejét, s paskolom meg a nyakát. Apró kis közjátéknak lehetünk tanúi, mely a kancellár különös és gyilkos humoráról tesz tanúbizonyságot. Csak villanásnyira nézünk egymásra a harcosaimmal, és máris mindannyiunk szája széles mosolyba nyúlik. *
-Remekül tudod lelkesíteni a kísérőidet. *Jegyzem meg nem minden derűs él nélkül, majd úgy állok, hogy a boga oldalához férhessen és mutatom, hova tegye a lábát és mibe kapaszkodjon, hogy fel tudjon szállni.*
-Csak egy nagyobb lendület kell, s ha felemelkedsz a másik lábadat csak át kell vetni a boga hátán. A lábaidat végig tartsd abban a bőr hurokban, úgy tudod közéjük szorítani a bogát. Nem kell majd irányítanod, azt majd megteszem én, csak maradj fent. Az a titka, hogy a tested átveszi a boga mozgásának ritmusát. Ha egyek vagytok, akkor nem dob le. *Nagyon kell valakinek ficánkolnia a boga hátán, hogy az le akarja dobni, de ezt egyelőre nem osztom meg a kancellárral, nem tudom hogyan viselkedik a nyeregben. A többit elmondom menet közben, ha végre elindulunk. Remélhetőleg könnyedén fel tud szállni és nem kell nekem feltolni.*
 





Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Aug. 04, 2020 9:36 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


Finoman elmosolyodom a válaszán, a nem túlzottan burkolt utaláson, hogy emberekkel nem barátkozik könnyen, talán nem is szeretne, csak azzal a folyómenti sétájával rosszkor volt rossz helyen, most meg már nem tud szabadulni egykönnyen. Tényleges fogsága véget ért, mégis egy láthatatlan kötelék ide fűzi... S nem is szorgalmazom, hogy elengedjem a magam részéről ezt a köteléket. Ez is az egyik oka, hogy betartva ígéretem bogaháton megyek Elorakba, ami nem merül ki abban, hogy felülök rá, mint egy általunk használt járműre, hanem komplex ismerkedési folyamaton kell átesni. Meglep, hogy a boga hamar megkedvel, azt hittem percekbe telik majd vagy sose, de a boga megkedvelését kifejező reakció is meglepő s nem feltétlenül rakom most el a kellemes emlékek közé ami a hajcsípést illeti.
- Nem így értettem. - Korrigálom szavaimat, mielőtt megsértem Rodát azzal, hogy állatias a nevetése.
- A boga nevet, ez hasonlít. Más állat is tud nevetni a Perdán? A földiek nem tudtak. Látni lehetett állítólag, ha örültek vagy ha szomorúak voltak, de ilyen kifejezetten nevetésre hasonlító reakció nem volt. - Magyarázom most én, míg Bata feje megsimogatásra kerül, amit felettébb élvez. A földi kutyák jutnak eszembe, régi filmeken lehetett látni, hogy ezt ők is szerették. Szerencsére van, ami univerzális, például annak jelentése, ahogy Rodára pillantok, mert a perdai gyógyító érti s "megment" a lelkesen bújó gyíklénytől. Tudom, mi jön ezután, fel kell ülnöm a boga hátára, így hát a mögöttem álló őrségben lévők felé intézek néhány szót, kellően hatásosat, remélvén csak a perdaiaknak van kedvük rajta mosolyogni.
- Mondták már, köszönöm. - Biccentek derűs tekintettel rám jellemző félmosollyal. Azt most nem emelem ki, hogy ők maradnak, egyedül Katja tart velünk majd. Figyelmem már azé, hogy miként kell felülni, párat bólogatok. Ez egészen hasonlít ahhoz, amit láttam Saskia szeretett régi kosztümös filmjeiben, ott meglehetősen könnyűnek tűnt, bár ott is volt, aki leesett a megfelelő dramaturgiai pillanatokban. A látszólagos könnyedséggel nem tévesztem meg magamat, nincsenek is nagy elvárásaim magammal szemben a mi járműveinkből kiindulva. Terson ismeri a katonai akadémiai aktámat, bizonyosan még az ő arcára is odacsalt némi elégedett mosolyt az ehhez a területhez kapcsolódó vizsgaeredményeim.
- És... hol kapaszkodom? - Kérdezem, mert a kantárszár ezek szerint Rodánál lesz, bár azt a filmeket nézve se értettem, hogy segít a kapaszkodásban egy olyan laza kötéldarab. Irányítani lehet ide-oda húzással, de amúgy... Na majd lehet rájövök, ha fent leszek, s ott fogom meg a bogát vagy nyergét, ahol Roda mutatta, lábamat a hurokba teszem, a felöltő pár gombját kioldom elől, hogy szabadabb legyen a mozgás, s a hurokra helyezve súlyom lököm el magam a másik lábammal a földtől lendületet véve. Meglepően simán megy a felülés, talán a filmekben igaz volt a könnyedség látszata. S amit nem gondoltam volna: milyen kényelmes! És fura, roppant fura, ahogy érzem magam alatt a nagy testű lény lélegzetvételeit, izomkötegek meg-megmozdulását, ami az egészet bizonytalanná teszi, mégis úgy nézek ki, mint aki biztosan ül a bogán.
- Indulhatunk? - Nézek kérdőn Rodára, magamban reménykedve büszkeségem miatt, hogy ha le is potyogok innen mozgás közben, az odébb lesz, ahonnan már nem látni a Várost.
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Aug. 06, 2020 7:24 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító






*Részemről csipkelődő kérdés volt a boga nevetése és az enyém összehasonlításáról való érdeklődés, de sejtettem, hogy Callum Jenkins majd félreérti. Szélesen elmosolyodom és bocsánatkérő pillantást engedek meg magamnak felé.*
-Tudom, hogy nem úgy értetted….Sok állatnak sok hangja van, némelyik hasonlít a miénkhez. Úgy hiszem csak a boga nevet. *Nem részletezem most az állataink hangjait, talán lesz benne része, talán nem. Most inkább hagyom, hogy ismerkedjen, barátkozzon s mikor látom rajta a segélykérő pillantást, elhúzom tőle Bata fejét. Már csak fel kell ülnie rá, hogy elindulhassunk, ez azonban nem olyan egyszerű, mert kellő okítás szükséges az őreinek is, mely mindannyiunkat megnevettet, kivéve azokat, akiknek Callum Jenkins szavai szólnak. Tréfásan hangzó büszkeséget vélek kihallani a hangjából mikor a lelkesítését dicsérem nem kevés derűvel karöltve. Úgy tűnik még a megpróbáltatások közepette sem veszíti el a humorát, de majd meglátjuk mit szól azután, hogy megérkeztünk Elorakba. Igyekszem mindent körültekintően megmutatni, a kérdésére a nyereg elülső részére mutatok, mely úgy lett kialakítva, hogy könnyedén meg lehessen benne kapaszkodni. *
-Ott tudsz kapaszkodni, a nyereg belesimul a tenyeredbe…az a felhajló része. Igen. *Bólintok mikor megtalálta, s míg felül a nyeregbe, tartom a bogát, hogy még a legapróbb mozdulattal se zavarja meg a kancellárt. Mikor aztán fent van, elismerő pillantással jutalmazom, mely elrejti meglepettségemet és szélesen elmosolyodom.*
-Remek! Szép felszállás volt. *A harcosaim a kezükben lévő fegyvert emelik a magasba, ki a kardját, ki pedig az íját s egy kiáltással ismerik el az égi kancellár ügyességét. *
-Indulhatunk! *Az a harcos aki az eddig gazdátlan bogát tartotta a száránál, közelebb léptet hozzánk és szárat cserélünk, addig ő tartja Batát míg én a másikra felszállok a gyakorlottak könnyed mozdulatával. Az első, hogy megpaskolom a boga nyakát, ismer már ugyan de kell neki egy kis szeretgetés, majd visszaveszem az erre az alkalomra hosszabbra hagyott kantárszárat és fordulásra ösztönzöm mindkét állatot. Bata lassan lépkedve indul el, fordul irányba, Callum Jenkins pedig érezheti ahogy minden egyes vaskos izomköteg egymással szinkronban mozdul, feszül meg s ernyed el. Kicsit billeghet, de könnyű megtalálni az egyensúlyt ha testével követi a boga mozgását. *
-Nem fogunk túl gyorsan menni, de ha úgy gondolod, hogy bírod, csak szólj. *Biztatóan mosolygok rá, noha az arcán nem igazán látszik semmi, azért gondolom izgul, ideges hiszen ez az első alkalom, hogy bogán ül. Amint irányba állunk, a boga érezhetően picit megsüllyed alatta, ahogy tapadókorongos lábait széjjelebb tartva indul meg. *
 





Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Aug. 11, 2020 12:20 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


Nyugtázom Roda szavait a bogák nevetéséről, csak egy pillanatra tűnődve rajta, míg egy zoológust biztosan lázba hozna a kérdés, hogy a bogák a háziasítás előtt is adtak ki ilyen hangokat vagy ezt évszázadok alatt sajátították el a perdaiaktól?
Legjobb taktikának az tűnik, ha mint jó diák követem Roda utasításait, miként érdemes felülni a bogára, hol kapaszkodjak. Egyébként Katja-nak tényleg igaza volt, középen szállunk fel rá, de azért még most sem értékelném ifjú testőröm humorát, annyira.
- Köszönöm. - Biccentek Roda felé, de a többi perdai felé csak kicsit emelem fel kezem lefelé fordított tenyérrel, majd engedem le kezem. Meglehet szegények nem értik, feléjük másképp jelzik, hogy nem szükséges az éljenzés, bár lehet enélkül is abbahagynák, szerencsére rövidre fogták volna amúgy is. Az mondjuk elgondolkodtató, hogy ezek szerint ők is arra számítottak, hogy vagy nem jutok fel vagy ugyanazzal a lendülettel esem le a túloldalt. Legrosszabb esetben mint valami zsák lógok keresztben a nyeregben. Ezeket az eshetőségeket sikeresen elkerültem, s míg Roda is felkészül az indulásra, Katja is beindítja a halk hangú motort, addig ismerkedem furcsa magaslati helyemmel s azzal, hogy lélegzik a járművem alattam. Az ismerkedés jó szó, mert nem tudom, megszokni lehet-e ezt. Pláne mikor elindulunk s a légzés a legkevesebb, ami mozgást jelent. A boga négy lábra ereszkedik s lejjebb süllyed vagy mit csinál, ösztönösen dőlök hátrébb ekkor, sejtvén, ha előre tenném, akkor abból hasalás lenne. Ám mielőtt megszokni lehetne ezt, már indul is a jobbra-balra billegés, ahogy mozgásba lendül a gyíkszerű lény. Eleinte erősebben kell kapaszkodnom, hogy ne billenjek ki a nyeregből, hiába van a hurokban a lábam. Aztán ráérzek jó néhány méter után - ekkora lény esetén lehet ez nem is olyan sok lépés -, s ahogy elkapom a ritmust, onnantól már egész jó annyira, hogy ne csak Bata-t nézzem, hanem fel is tudjak pillantani. Eleinte szó szerint csak pár pillanat ez, ami leginkább annak szól, hogy az előre pillantsak, vár-e ránk valami zökkenő vagy mélyedés, amit Bata észre sem vesz, ahogy oda lép, de nem úgy rutintalan lovasa. Az út felénél járhatunk, mire már többet tudom nézni a környezetem, mint a boga mozgását s ha Roda nem mellettem, hanem előttem halad, akkor megpróbálom elkapni pillantását, hogy jelezzek neki.
- Meg tudná mutatni, hogy kell irányítani? Vagy az egy következő alkalomra való lecke? - Kérdezem, mert én nyilván nem tudom reálisan felmérni, egy boga irányítása mennyire bonyolult, s egyáltalán belefér-e az időnkbe? Én magam nem is figyeltem mióta vagyunk úton, s egyelőre még nem egykezes kapaszkodok, hogy a több funkciót is ellátó karóra-kütyün megnézzem hány óra van. Udvariatlannak vehető gesztus is lenne, már ha a perdaiak egyáltalán tudják mi az az óra.
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Pént. Aug. 14, 2020 2:42 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító









*Ha ismerném a kancellár gondolatait, akkor sem tudnék válaszolni a benne felmerülő kérdésre a boga nevetésével kapcsolatban. Soha nem merengtem el ezen, hogy miért nevet, vagy hallatszik olyannak az a csipkelődő hang amit kiad, csak tudom, hogy akkor jó kedve van. S, hogy ez már a kezdetektől így van, vagy az idők folyamán alakult-e ki, míg magunkhoz szoktattuk őket, sem tudnám megmondani. Mindenesetre a kezdeti ismerkedés a bogával jól alakul és elsőre elég ügyesen ül a nyeregbe. Köszönetére csak biccentek, az integetését senki nem érti, azt hiszem mind betudjuk azt is a köszönet kifejezésének, a harcosok kiáltása amúgy is hamar elhal magától is. Csak én tudom, hogy az éljenzés nem csak dicséret, hanem egy kis mókázás is a részükről, ám mindenképp becsülik a próbálkozásáért. Az elején nagyon odafigyelek Callum Jenkinsre és a bogára, nem hagyom, hogy az állat kiugorjon, maradunk a lassú tempó mellett, mely tekintve az állat méreteit és lábainak hosszát, még így is elég gyorsnak érezhető. Látom, mennyire görcsösen próbál a nyeregben maradni, ismeretlen még neki ez a fajta mozgás. *
-A lábaddal szorítsd, itt fent…a térdedet nyomd az oldalába. Támaszd meg magad. *Adom az utasításokat menet közben, elvégre ezt előre nem tudtam volna elmondani, s mutatok a combomra, majd a térdemre, hogyan tartsa a lábait. Kicsit remegni fognak mikor megérkezünk és leszáll, de addig is segít nyeregben maradni. Egy ideig csendben maradunk és haladunk, s nem is várom, hogy a kancellár megszólaljon, kérdezzen, vagy bármiről beszélgetést kezdeményezzen.  A számára szokatlan utazás, a bogával való harmóniára törekvés figyelmet kíván, de meglepően jól megy neki. Felé fordulok és rámosolygok amikor megszólít, bólintok a kérdésére, de azon gondolkodom, hogyan mutassam meg neki menet közben. Végül megálljt intek, megállítom a magam bogáját, Batának pedig egyszerűen csak szólok, hogy álljon meg. *
-Bata…megáll. *A harcosok is megállnak, kérdőn pillantanak rám, ők voltak annyira távol tőlünk, hogy esélyesen nem hallották a kancellár fordítójának hangját, így nem tudják, hogy mi történt. *
-Tartunk egy kis pihenőt. *Megnyugtatom őket, hogy nincs semmi gond, bár nyeregben maradnak de eltávolodnak kissé tőlünk, én pedig egészen közel oldalaztatom a bogát a kancellárhoz. *
-Elmondom. Neked nem egyszerű. Ha nem ismered a bogát, csak szavakkal irányíthatod, míg nem tudtok együtt mozogni. A legtöbb bogát megtanítjuk a vezényszavakra már kiskoruktól. Batát én neveltem még Cadarban, elég egy mozdulat is, hogy értsen. A bőrszár arra jó, hogy mutasd az irányt, de nem szabad erősen megrántani, csak kicsit. Magad felé sose húzd, akkor ugrani fog, mert azzal felfelé rántod a fejét. Lefelé kell húzni, így…*S mutatom először lefelé, majd először az egyik, majd a másik irányba, akkor csak egyik és másik kezemmel finoman húzva a száron. *
-Irányíthatod a testeddel is, de ahhoz még sokat kell gyakorolnod. Megpróbálod? *Értékelem az igyekezetét, és azt is, hogy ha nem sikerül, bevállalja a kudarcát. Kérdés, hogy szeretne-e most gyakorolni, vagy meghagyja későbbre. Nem tudom mennyi ideje van, meddig szándékozik maradni Elorakban.*






Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Városkapuk - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
798

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr15


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szomb. Aug. 22, 2020 4:51 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Roda és Jenkins


A lábbal szorításra bólintok, s próbálok az instrukciók szerint eljárni. Még jó, hogy visszafelé kocsival leszek, egy oda-vissza út biztosan olyan izomlázat okozna, hogy a másnap reggeli mozgáskultúrán Saskia jókat kuncogna szokásos teája s keksze felett. Az út addig is Elorak felé eseménytelen, őszinte örömömre s kezdek a bogán való mozgásba is belejönni annyira, hogy szívesen tanulnék meg valami újat. Míg Roda megállítja menetünket s jelez a perdai harcosoknak, addig én Katja-nak, aki a rövid, oktatással vegyített pihenőnk alatt a motorral nagy kört tesz meg az egész csapat körül, figyelve, várható-e rajtaütés.
- Másra is hallgatna vagy csak az Ön szavára, hangjára? - Kérdezem Rodát, mert jó, hogy mutatta korábban a térdszorítós nyeregben maradós trükköt, hiszen szavára a boga meglepő engedelmességgel és hirtelen áll meg alattam. Figyelek az instrukciókra, melyeknél először nem is tudom, mit szán nekem Roda. Gyorsan tanuljam meg perdaiul a jobbra-balra szavakat - felmerül bennem a kérdés, a boga honnan tudja, hogy csak kicsit balra, ne kilencven fokos szögben kanyarodjon be? - vagy testemmel irányítsak, amihez nyilvánvalóan nincs meg a kellő tapasztalatom. A kantár húzása viszont jó áthidaló megoldásnak tűnik.
- Megpróbálom a kantár húzásával. Tehát... Balra, jobbra és lefelé az előre... - Ismétlem vissza a látottakat, megvárom a fordítóm pár másodperces csúszását, hogy Roda nyugtázza, nem fordítva van az egész. Aztán szorítok térdemmel - pihenésképpen míg álltunk, addig nem tettem - s lefelé húzom a kantárnak minősülő bőrszíjat, hogy akkor elinduljak előre. Eleinte alig valamit húzva lefelé, nehogy az erős lefelé vágtát jelentsen, aztán ne győzzenek összeszedni engem tíz bokron túl. Ez viszont túl gyenge húzásnak minősül, mert semmi nem történik, így próbálom erősebben, vagyis határozottabban, de a boga csak megrázza fejét szinte kiszedve a bőrszíjat a kezemből. Visszaveszem kezembe s ha már picit előre hajoltam, megsimogatom a lény nyaka oldalát, ahol elérem innen, remélvén ez most is nyugtató.
- Azt hiszem, ezt máskor kell gyakorolnom. - Somolyodom el Rodára nézve, inkább nem erőltetve a dolgot.
- Köszönöm, hogy elmondta. Folytassuk utunkat! - Indítványozom, természetesen Roda vezetésével, amire Bata vélhetően el is fog rögtön indulni. Nem lehetek telhetetlen, még ha tényleg kezdett is érdekelni ezeknek a lényeknek az irányítása. Talán jobb is így, nem saját szórakozásomra megyek Elorakba.
Vissza az elejére Go down

Roda

Perdai

Városkapuk - Page 2 AbtgHo2

Karakterlapom :

Tartózkodási hely :
Perda - Elorak

Beosztásom :
Elorak Első Gyógyítója

Reagok száma :
162

Avatar alanyom :
Bridget Regan

☽ :
Városkapuk - Page 2 IpUrJ4h


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Aug. 26, 2020 10:43 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Találkozások


A Kancellár és a Gyógyító






*Callum Jenkins kancellárnak láthatóan jól megy a bogán való utazás, olyan nagy tehernek sem érzi, hogy már tovább lépne a tanulás terén. Nálam jóval fiatalabbakat szoktam tanítani és nem feltétlenül a bogákkal való megismerkedésre, így ez a helyzet most nekem is új több tekintetben is. Pihenőt rendelek el, mert menet közben nehézkes lenne a tanítás, arról nem is beszélve, hogy Batát is összezavarnánk s a végén még duzzogva nekiindulna a világnak. A pihenő azonban csak ránk vonatkozik, a harcosaim, csak úgy mint Callum Jenkins motoros kísérője, minket védenek azzal, hogy köröket rónak le körülöttünk. *
-Ha mellette vagyok, másra is hallgat de mivel őt én neveltem, csak nekem fogad szót. Az a boga melyen én ültem…mindenkié. Csapatban él és nevelkedett, Elorakba érkezők használják, hogy tovább mehessenek, míg a sajátjuk megpihen nálunk. *A döntésem, hogy Callum Jenkins alá a saját bogámat adom, ennek ellenére megalapozott. Azok a bogák, melyek nem állandó gazda nevelt, szeszélyesebbek, nincs állandóság az életükben, határozott kéz kell hozzájuk. Persze erre később Bata rá is cáfol. Egyelőre csak egy bólintással veszem tudomásul, hogy a kancellár mit próbálna meg, így perdai vezényszavakat nem kell neki tanítanom. Arra is mosolyogva bólintok, ahogy elismétli a mozdulatokat és megsimogatom Bata nyakát, majd elhúzódom kicsit. Ám Bata mintha megmakacsolta volna magát, először meg sem mozdul,  majd úgy megrázza a fejét, hogy a szíjat szinte kirántja az égi kancellár kezéből. *
-Heej! Bata! *Szólok rá és még a szemöldökeimet is haragosan összevonom, mikor felém fordítja a fejét. Csőrét csattogtatja és megint „nevet”. Bocsánatkérőn pillantok Callum Jenkinsre, noha láthatóan ő nem vette a lelkére a sikertelenséget, nekem annál kellemetlenebb. *
-Csak megtréfált. Remek humora van. *Jegyzem meg némi iróniával, még mindig szúrós tekintettel nézve négy tappancsos társamra, aki a kancellár végszavára megrázza magát és elindul. *
-Ha van időd, lassabban haladunk és útközben gyakorolhatod. Most már hallgatni fog rád. Máskor is szívesen tanítalak, ha van hozzá kedved. *Rámosolygok, azzal el is indulok én is, intve az egyik körből visszatérő harcosnak, aki társával együtt felzárkózik mögénk. Az út Elorakba eseménytelenül telik a későbbiekben, megérkezve pedig bogaháton vonulhatunk be a város kapuján. *






Égi Város - városkapu◊ Aktuális viselet
◊ credit by ◊


//Folytatás Itt//


8uiUco1.gifmFDhRHf.gif
RODA
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Városkapuk - Page 2 Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
311

☽ :
Városkapuk - Page 2 Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 30, 2020 11:35 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Szabad játéktér

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Városkapuk - Page 2 Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Vissza az elejére Go down
 
Városkapuk
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Perda hold :: Város, az emberek új otthona-
Ugrás: