Welcome to Dominium frpg site


 
Lépj be
egy más világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Kommunikációs hálózat



Friss írások
utolsó hozzászólások


Yesterday at 10:44 pm

Yesterday at 10:29 pm


Yesterday at 9:45 pm

Yesterday at 9:18 am


Pént. Nov. 27, 2020 8:42 pm

Pént. Nov. 27, 2020 9:42 am




Ki van itt?
belépett tagjaink

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég




Perda térképe
Fedezd fel!
Statisztika
Nyilvántartás
Csoportok
Kancellárok - 5
Polgárok 7 5
Hadsereg 4 6
Ellenállók 2 4
Flotta 1 5
Perdaiak 8 5
Összesen 21 31
A hónap
legaktívabb tagjai
Discord
Regisztrálj az oldalra
Facebook
Csatlakozz!

Go down 
 

 
Fegyverfejlesztési részleg
In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.


Simon Greymare

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Chimera különleges egység parancsnoka (titkos), Perdai Fegyverfejlesztési részleg vezetője

Reagok száma :
343

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Nov. 03, 2019 4:45 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow, Jenkins &Greymare
Noira segítségével a megszokottnál gyorsabban haladok. Általában mindenkinek megvan a saját feladata, ritkán ér rá bárki a ezem alá dolgozni.
Ami Noira feladatát, és az azzal kapcsolatos beszélgetést illeti, továbbra is csak hallgatom, nem teszek megjegyzést, nem szúrok közbe semmit.
A kancellár következő hozzám intézett kérdésére bólintok.
- A fontosabb, komolyabb értéket képviselő darabok sorszámozottak, a szakértők pedig ezen kívül is elég nagy biztonsággal meg tudják állapítani, ha nem a saját kezük munkáját látják viszont. Ez persze elsősorban az itt gyártott darabokra igaz, de a beütött azonosítókat sem tudta eddig senki meggyőzően hamisítani. Ez a magas biztonsági szintű rendszer eddig megfelelően üzemelt.
Semmi nem garantálja, hogy később sem lesznek visszaélések, de ha most próbálnánk még szigorítani, akkor sokkal lassabban haladnánk mindennel, és a jelentősen visszavetné a fejlesztés haladását is a rengeteg plusz munka.
Nekem szól a következő kérdés is. Nem lep meg, és eszemben sincsen kitérni előle, ahogy korábban a kancellár irodájában sem próbáltam kibújni egyetlen válaszadás alól sem, akkor sem, ha kellemetlen volt. A válaszra most mégsem kapok lehetőséget.
Meg kell állapítsam, hogy a kancellár érdeklődő és intelligens. Okosan kérdez, és Noira be is sétál a csapdába. Erre nem számítottam, ezt be kell látnom. Viszont nincs más választásom. Kihúzom magam, Noira felé villan a tekintetem. A kirohanása mintha még szórakoztatná is a kancellárt. Ez már nem lep meg annyira, mint az, hogy a nő nem tud uralkodni magán.
- Landrow zászlós! – a hangom élesen, figyelmeztetően csattan. – Szedje össze magát! Semmilyen körülmények között nem beszélhet így a Kancellárral! Hivatalosan is szóbeli megrovásban részesítem a viselkedésért…
Nem szívesen fegyelmezek így, de ha nincs más választásom, akkor megteszem. Noirának meg kell tanulnia megőrizni a hidegvérét. Különösen hogy nem is őt kérdőjelezte meg Jenkins, sokkal inkább az én emberismeretemet.
Nagyon remélem hogy Noirának ehhez nem lesz hozzáfűznivalója, legfeljebb egy bocsánatkérés a kancellár felé.
Az engedélyt megkapom a fegyver kipróbálására, de miután a lőlap felé fordultam vele, még nem emelem fel. Hallgatom Jenkins válaszát.
Igen, Noira ebbe nagyon csúnyán belesétált. Ha most nem tud észnél lenni, akkor sokkal mélyebben is beleáshatja magát ebbe, és az nagyon nem lenne szerencsés számára. Valószínűleg az én megítélésemnek sem tenne jót, már ami az embereismeretemet illeti, de elsősorban nem magam miatt aggódom.
Én nem fűzök semmit Jenkins mondandójához, de ha úgy alakul, hogy a közeljövőben kettesben maradunk, Noira számíthat rá, hogy elmagyarázom neki, miben és hogyan hibázott.
Mikor a kancellár visszafordul felém, megválaszolom a korábbi kérdését.
- Ami a korábbi kérdését illeti, Uram! Connor Smith esetében tévedtem. Elég sokáig tanítottam, és semmiféle jelét nem láttam annak, hogy szimpatizálna a lázadókkal, sem azt, hogy ő maga is közéjük fog állni…
Nem próbálom elhallgatni a hibákat amiket elkövettem, egyébként sem lenne értelme.
Ha Jenkins nem akaszt meg, célra emelem a fegyvert, és meghúzom a ravaszt. A hangtompítónk köszönhetően nem fülsüketítő ahogy eldörren a pisztoly, de a hangján is hallani, hogy újra megfelelően működik. Két-három másodperces időközökkel lövöm ki a tárat. Nem érzékelek semmi problémát, minden olajozottan működik.
Miután a tár kiürült, újra kinyitom a dobtárat és megtöltöm a fegyvert, majd visszakattintom a tárat, és markolattal előre a kancellárnak nyújtom.
- Ha megkérhetem, Uram… Kérem Ön is próbálja ki!
Egy lépéssel kihátrálok a lőlap elől, hogy helyet adjak Jenkinsnek. Arra már meg sem kérem, hogyha bármi meglátása lenne a fegyverrel kapcsolatban, akkor ossza meg velem. Gyanítom kérés nélkül is megteszi.




We live by chance...
We love by choice...
We kill by profession.
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Noira Landrow

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-Mendes-meditates

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium.,2395.09.27.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Zászlós (Fegyverfejlesztő és Navigátor)

Reagok száma :
106

Avatar alanyom :
Eva Mendes

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-mendes-szinhazi-szerepre-vagyik-05110708


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Nov. 17, 2019 8:08 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Jenkins & Greymare & Landrow
Figyelmesen és csendben segítek Simon keze alá dolgozni a Kancellár fegyverén. Tudom, hogy elég csekélyke az én hozzátételem a művelethez, de szívesen segédkezem, amiben csak tudok a hadnagyúrnak. Talán még a Kancellár is örül, hogy nem kell lecserélnie az imádott darabját és hamarosan megint visszakerül a birtokába, miután a próba és az utolsó simítások is elkészülnek. De, aztán valami váratlan történik, amit nem tudok mire vélni. Soha nem vettem el semmit sehonnan és ez a „meggyanúsítás” elég rosszul esett. Lehet, hogy direkt volt Jenkinstől, hogy ezt így adja elő, de óhatatlanul kicsúszik a számon a válaszom rá. Amit persze Simon egyből engem csendre, és bocsánatkérésre utasít. Kicsit meglep a hirtelen rivallása, de biztos oka van. Tudom, hogy néha hamarabb jár a szám, mint ahogy kellene, de azért nagyon bántott, hogy olyasmit feltételezne a Kancellárúr rólam, ami nem igaz. Ami meg a reakcióm levezetését illeti, abszolút nem vagyok egy véleményen ezzel sem vele. De befogom a szám és csak egy bocsánat hagyja el ajkam a következőkben.
-Bocsánat! Kancellárúr! – kis sóhajjal mondom, bár alig észrevehető, ahogy kiejtem a számon. – Sajnálom.- Nézek Simonra egy másodpercre, de aztán vissza rá. De abban biztos vagyok, hogy nem fogom többet felhozni a témát és nem is fogok addig megszólalni, míg a hadnagyúr nem engedélyezi. Nem akarom bajba sodorni Simont és mivel ő ismeri a Kancellárt, így hagyom, hogy beszélgessenek. Jobb nekem a háttérbe egy lépést vonulnom, és csak figyelni. Sajnálom, hogy ha félreértették a reakciómat a „vádra”, de soha nem teszek olyat, amivel bárkinek is ártsak vagy a szabályzat ellen szegüljek. Így inkább egy halovány mosollyal kitérek a közvetlen közelükből, mikor a fegyvert próbálgatják. Nem értem azért, hogy miét ne lehessen saját véleményem? Ez olyan nagy bűn, hogy kiállok az igazság mellett? Lehet, hogy tényleg jobb lett volna, ha csendben maradok, és nem mondok semmit, de akkor még jobban bántana, hogy olyat feltételezne rólam, amit soha nem követte el, és nem is fogok.







 
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Pént. Nov. 22, 2019 2:17 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow, Greymare és Jenkins


- Ezt megnyugtató hallani. - Bólintok Greymare hadnagy válaszára, és biztosan Terson-nak vagy Morgenstern-nek lennének még kérdései, de amennyire én értek a fegyverekhez, pláne a fegyvergyártáshoz, nos, nekem kielégítő válasznak tűnt. Okoz persze némi bonyodalmat ez a nehéz hamisítás, de majd kitalálok rá valamit, persze ahhoz a tervemet még alaposan át kell gondolnom, hogy egyéb részleteiben mennyire kivitelezhető. További puhatolózásom, ami az emberi rizikófaktort hivatott felmérni, az előzetes elképzeléseimnek megfelelően alakult. Nem mert feltétlenül ilyen reakcióra számítottam volna Landrow zászlóstól, de valamilyen reakcióra számítottam és lám, meg is kaptam. Az már csak külön nyeremény, hogy tovább figyelhettem meg kettejük viszonyát, mikor a hadnagy figyelmezteti a zászlóst. Legalább nem bukott el emberismeretből a hadnagy, mert a zászlós tudja, mikor kell meghátrálni, ha jót akar magának, na meg a közvetlen felettesének. Nem is árt, ha megvan a magához való esze, mert ilyen magasságú körökben, ahova került, már számítani kell a kancellárok megjelenésére, arra, hogy hívatják, és ezzel együtt jár az is, hogy nagyon észnél kell lennie, mert ennél rosszabb csapdákba is bele lehet sétálni. Bocsánatkérését mindenesetre csak egy apró biccentéssel nyugtázom, nincs szükség itt semmiféle plusz erőfitogtatásra vagy móresre tanításra. Egyébként sem ez volt a lényeg, hanem hogy többet tudjuk meg róluk, és épp eleget sikerült. Így aztán Greymare hadnagy felé fordulok, noha elgondolkodok azon egy pillanatig, hogy azért fordul felém a válasszal a hadnagy, hogy gyorsan elvonja a figyelmet a zászlósról, mielőtt még eszembe jutna valami büntetés neki? Szavain halványan elmosolyodom, inkább csak tekintetemben, semmint szám húzódott volna mosolyra.
- Vannak, akik kivételesen jók abban, hogy mást mutassanak. De jobb is, hogy így alakult, mert sokkal veszélyesebb lett volna, ha kémként marad itt és így kamatoztatja a tudását. - Vagy ha lett volna ideje kieszelni egy valóban működő szabotázst, ami sok áldozattal járt volna. Nem tartóztatom tovább a hadnagyot, figyelem és kivárom a pisztoly próbáját, ami már hangja alapján is megfelelően működik, de a szakértői jóváhagyást meghagyom a férfinak. Azon persze semmi meglepő nincs, mennyire pontos lövéseket ad le a hadnagy. Mikor felém kínálja, szó nélkül lépek közelebb és forgatom meg kicsit a kezemben - fura lesz megszokni egy új fegyvert, hozzászoktam már ennek a fogásához -, majd kibiztosítom és célra tartva magam is leadok pár lövést. Ez a fegyver az előző kísérletinél szemmel láthatóan sokkal inkább kézre áll nekem és a próbalövések után bólogatok párat, ami már megelőlegezi az elismerésemet.
- Kiváló és gyors munka, köszönöm Önöknek! - Nem eresztem ugyan bő lére, de komolyan gondolom, mert valóban elégedett vagyok.
- Ha nincs más teendő vele, akkor nem is tartom fel Önöket, bizonyára még sok teendő akad, hogy átadja a részleget Landrow zászlósnak. - Fordulok a hadnagy felé, mialatt biztosítom a fegyvert és ha nincs más, akkor el is teszem.
- Amennyiben nem találkoznánk addig, úgy sok sikert a feladatához és a parancsok teljesítéséhez, Greymare hadnagy. - Búcsúzom tőle, s bár hivatalosan csak egy parancs van, ő tudja, hogy én megbíztam egy különparanccsal, ami némileg ellentmond a hivatalos kancellárinak. Ha találkoznak ellenállókkal, nem lesz könnyű helyzetben a hadnagy. Landrow zászlós felé fordulok eztán.
- Önnek, Landrow zászlós, meg sok sikert a részleg vezetéséhez! A tervekkel pedig, amikor úgy ítéli meg, hogy elkészült, jelentkezzen az irodámban! - Biccentek feléjük eztán és ha nem marasztalnak valami kérdéssel, akkor távozom a részlegből elgondolkodván a látottakon és hallottakon. Újabb mozaikkockákat kell helyére tenni a Tervben.

//Köszönöm a játékot mindkettőtöknek  Hármas ölelés //
Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Chimera különleges egység parancsnoka (titkos), Perdai Fegyverfejlesztési részleg vezetője

Reagok száma :
343

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Jan. 05, 2020 12:21 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow,  Jenkins &Greymare
Úgy fest, a kancellár elégedett a válaszommal a biztonsági intézkedések tekintetében. Bennem nem merül fel, hogy esetleg azért kérdez, mert ő maga akarná megkerülni a protokollokat, de ha a gyanú élne, akkor is válaszolnék neki.
Nem igazán bízom a kancellárokban, volt, aki megtanítsa, hogy a hatalmi játszmák kereszttüzébe bárki bekerülhet, és ha ott találja magát, nagyon észnél kell lennie. Mindezek ellenére, abban még mindig hiszek, hogy a játszmák, hazugságok, ferdítések között nem vesztek el azok a célok, amikért mindannyian dolgozunk. Akarom hinni, hogy a vezetőink nem engedik, hogy a személyes előnyök, az önző célok háttérbe szorítsák az emberiség érdekeit.
Eddig sajnos akármelyik kancellár szemébe néztem, halvány bizonytalanság ébredt fel bennem ezzel kapcsolatban.
Noira kirohanása szerencsétlen fejlemény, de legalább a rendreutasítást jól viseli, noha bocsánatkérést nem adtam parancsba.
Tisztában vagyok vele, hogy fáj, ha az embert olyasmivel gyanusítják, ami sérti az igazságérzetét, vagy éppen az önérzetét, de a katonák nem engedhetnek meg maguknak ilyen reakciókat. Arról nem is beszélve, hogy a feltételezés nem is Noirának volt célozva, hanem egyértelműen nekem.
Teljesen mindegy, mit mond Jenkins, Noirának vita nélkül tudomásul kell vennie. Vannak helyzetek, ahol óvatosan, és engedélyt kérve ki lehet fejteni ellenvéleményt, de annak is meg kell találni a helyes módját.
Miután Noira visszakozik, pár pillanatig a kancellár arckifejezését figyelem. Kivárom a biccentést, csak utána szólalok meg, de valójában eszemben sincsen falazni a nőnek. Tisztában vagyok vele, hogyha Jenkins meg akarja büntetni, akkor engem fog csendre utasítani, így a probálkozás is felesleges lenne. Noira is jobban jár, ha ezt a kört most futja le a kancellárral, és nem egy aljasabb, nagyobb tétű csapdával, amikor én sem vagyok itt.
Jenkins válaszára bólintok.
- Igen, Uram. Lehet, hogy így szerencsésebb volt az eset kimenetele…
Nem vagyok meggyőződve róla, de ez mostmár aligha számít. Talán ha korábban – még a Perdára érkezésünk előtt – lebukik Connor, akkor már halott lenne, és nem lenne több gondunk vele. Ez azonban sajnos késő bánat.
A kancellár fegyvere átmegy az első teszten, a működését tökéletesnek ítélem, így visszaadom a tulajdonosának, és figyelem Jenkinst. Ezt a fegyvert úgy fogja, mint egy igazi katona. Látom a mozdulatain, hogy ismeri minden ívét, mintha a karja meghosszabbítása lenne.
A lövései is halálosan pontosak. Mindenkinek akadnak rejtett készségei, ilyenkor ez sokkal élesebb bizonyossággá válik, mint a mindennapok tompa, megszokott feltételezése.
Az elismerésre kihúzom magam, tulajdonképpen vigyázzba állok.
- Köszönjük, Uram! Bármikor állunk rendelkezésére!
És ez így is van. Kancellárként megilletik ezek az előjogok.
A következő mondatból egyértelmű, hogy indulni készül, és nem is akarom feltartani. Felajánlanék neki néhány doboz tartalék töltényt, de erősen kétlem, hogy nem tudja beszerezni, ha szüksége van rá, és valószínűleg nem is vállalná, hogy kézben – közszemlére téve – vigye magával, így nemet intek a fejemmel.
- Nincsen, Uram!
Ami a hozzám intézett jókívánságot illeti – ha van lehetőségem - a szemébe nézek néhány futó szívdobbanásra.
- Köszönöm, Uram! Parancs szerint fogok eljárni!
Hogy mennyire lesz egyszerű dolgom, az nem számít. Nem használhatom, és nem is tervezem kifogásnak használni a parancsok ellentmondásosságát.
Miután Noirától is elköszönt, még szótlanul figyelem egy darabig a kancellár távolodó hátát, és mikor bőven hallótávolságon kívül ért, még a nőhöz fordulok.
- Nem szabad engedned, hogy az igazságérzeted megpiszkálásával belehergeljenek ilyen kirohanásokba. Könnyen bajba kerülhetsz miattuk. A kancellárokkal szemben minden szavadat alaposan meg kell válogatnod…
Egy sóhaj után a tenyeremet a korábban letett feljegyzéskupacra fektetem.
- Minden itt van, ami még nálam volt, és esetleg hasznát vehetitek a részlegen.
Ha bármi kérdésed lenne bármivel kapcsolatban, ami szerepel bennük, vagy bármi más miatt, keress meg nyugodtan.
- Légy óvatos… Nem mindenki szándékai segítőek, vagy tiszták.
Ha nem kérdez, vagy nem tartóztat, akkor én is elindulok. Eredetileg csak a feljegyzéseket akartam odaadni, és már így is bőven egy órával tovább időztem, mint eredetileg terveztem.

//Én is köszönöm nektek a játékot Heart //
Vissza az elejére Go down

Noira Landrow

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-Mendes-meditates

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium.,2395.09.27.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Zászlós (Fegyverfejlesztő és Navigátor)

Reagok száma :
106

Avatar alanyom :
Eva Mendes

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-mendes-szinhazi-szerepre-vagyik-05110708


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Jan. 05, 2020 2:18 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Jenkins & Greymare & Landrow

Lehet, hogy nem kellett volna megszólalnom, de akkor is bánt, hogy olyasmit feltételeznek rólam, amit nem tettem és nem is tennék soha. Ha „lenyeltem” volna ezt a gyanúsítást, akkor most nem nézne rám Simon ilyen szemekkel. Igaz, hogy nem volt szándékos a kifakadásom, de már mindegy. Megtörtént. A Kancellár amúgy is belém kötött volna, ha most nem tette volna meg, bármi egyéb módon. Valamiért mindig belecsöppenek a bajba és hiába a legjobb szándékom vezérel. Legszívesebben homlokon csapkodnám magam, amiért ennyire hülye voltam, de talán nem haragszik rám a hadnagyúr, annyira. Jenkins Kancellár amúgy is biztosan megjegyzett magának, amiért ilyen hangon válaszoltam neki, bár a hirtelen felindulásom ösztönös volt, és nem előre tervezett. Őt talán ez nem is annyira érdekli, és nem is kellene sokat foglalkoznom vele. Ha büntetni akar, akkor úgyis megteszi, és ha nem most, akkor máskor. Csendben állok kicsit hátrébb tőlük, hogy ne zavarjam a beszélgetésüket. Éppen elég bajt okoztam már, és nem akarom tetézni többel. A gondolataimba merülök inkább, amit megkaptam feladatomul. Különösebb kérdésem nincs még ezzel kapcsolatban, majd ha meglesznek az elsődleges vázlatok, a kért női fegyverre. Hamarosan megint felém fordul a Kancellár és figyelmesen hallgatom a szavait. Addig nem szólalok meg, míg be nem fejezi, amit akar mondani, de az arcomon már nem láthatnak semmiféle érzelmet. Tanultam az előző percekből és inkább távolságot tartok, mint a hangomat hallatom, ha nem muszáj.
-Köszönöm, uram. – a dicséretére is csak ennyit mondok, bár a munkát Simon végezte, de ha nem köszönném meg a szavait, akkor lehet ez is bajba sodorna most engem. Nem sok mindent csináltam, így, inkább csak udvariasságból ejtem ki a szavaim, mint magamra venném a dicséretét. Azt nem ragozom tovább, hogy a hadnagyúr dolgozott vele és őt illeti a dicséret, mert lehet ez is bajba sodorna engem, ha megmondanám. Így inkább türelmesen várakozom, és mikor nekem mond valamit a Kancellár, akkor szólalok meg ismét.
-Köszönöm, Kancellár úr! Amint megleszek a tervekkel, jelentkezem Önnél, uram. – ejtem ki rezzenéstelen arccal, majd, hogy lágyítsam a helyzetet, egy halvány mosollyal nézek rá, mikor indulni készül, de még velem szemben áll. Igaz, alig várom, hogy elmenjen, és csak aztán engedem ki azt a nagy sóhajt, amit eddig visszatartottam. Jobbára inkább magamnak szólt, mint Simon szavainak.
-Megértettem, hadnagyúr. – nézek rá szomorúan, és tényleg sajnálom, hogy miattam bajba is keveredhetett volna, ha nem állom meg befogni a számat, amiket már kimondtam. Lehet, hogy a hadnagyúr is neheztel rám, de nem akarnám, hogy miattam aggódjon a küldetése alatt. Igyekszem minden szavamat jól megválogatni, ha még egyszer a Kancellárok bármelyikével találkozom. Az lesz a legjobb, ha csak a kérdéseikre válaszolok, igenel, vagy nemmel. Talán az nem lesz baj.
-Köszönöm, Simon.  – nézek az asztalon lévő kupacra, amit még hozott nekem. Sajnálom, hogy mennie kell, és hamarosan távozik is mellőlem. –Értem… - nézek rá ismét és most már inkább azért vagyok szomorú, hogy egy jó ideig nem láthatom. Kedvelem nagyon a hadnagyúrat, mert eddig ő volt velem a legrendesebb, -s ahogy mondta-, nem tudhatom másról, hogy mik a szándékaik, de róla igen, hogy nemes és tiszta-szívű. –Jó utat! Vigyázz magadra. – teszem még hozzá, mielőtt még elindulna, bár nincs jogom ilyet kérni tőle, de mégis örülnék, ha nem esne baja, bárhová is indul a parancsa értelmében. Még egy ideig nézem a távolodó alakját és nagyon halkan mondom magam elé, hogy már nem is hallhatja. – Hiányozni fogsz, Simon. Remélem, nem lesz semmi baj, és hamarosan újra láthatlak.
//Köszönöm én is a játékot nektek! Heart //





 
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
312

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Jan. 05, 2020 2:38 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Szabad játéktér
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Jan. 30, 2020 3:32 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow és Jenkins


Az átküldött tervek elsőre is egész jóknak tűntek, legalábbis valahol magamban nem erre számítottam, így ígéretes kezdéssel folytatódott a múltkori találkozónk. Ezt követte jó néhány egyeztetés, finomítás, pontosítás szinte majdnem minden esetben üzenetben kommunikálva, csak a legelső és a véglegesnek tűnő tervnél beszéltünk személyesen, de akkor is csak röviden, csak a tárgyra vonatkozóan, mert rengeteg dolgom volt az utóbbi időben. Most is gondolataimban a perdai nő jár, az, amit ígért, a lehetőség, a felcsillantott remény, de igyekszem ezt most félretenni. Elég hosszúak az éjszakák, hogy akkor törjem rajta a fejemet, és görnyedjek a tőle szerzett vérminta fölött, hátha abból ellenszert tudnék csinálni, gyorsat és hatékonyat. De most nem ezzel törődöm, hanem egy kicsit előre mutatóbb tervvel, bárhogy lesz is, ennek a fegyvernek jó hasznát fogom venni valamikor, még ha eredeti terveimen módosítani is kell. Az én terveimen igen, de a fegyver tervein már nem, hiszen tesztelésre jöttem.
Határozott léptekkel közelítem meg a részleget és belépvén oda tekintetem Landrow zászlóst keresi. Öltözetem a már megszokott, elegáns, tiszta viselet és persze a felöltő sem maradhatott el, ahogy sohasem marad el. Ha meglelem a zászlóst, rögtön felé indulok el.
- Landrow zászlós. - Köszöntöm röviden és egyszerűen, a rám jellemző rideg komorsággal.
- Térjünk is a tárgyra, nincs sok időm. - Mondom ezt úgy, mintha a nő kérne tőlem szívességet és nem azért jöttem volna, hogy az általam rendelt fegyvert megtekintsem immáron kézzel fogható valóságban, nemcsak rajzokon, kivetíthető 3D-s, valósággal megegyező méretű hologramképeken szemlélve.
Vissza az elejére Go down

Noira Landrow

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-Mendes-meditates

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium.,2395.09.27.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Zászlós (Fegyverfejlesztő és Navigátor)

Reagok száma :
106

Avatar alanyom :
Eva Mendes

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-mendes-szinhazi-szerepre-vagyik-05110708


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Jan. 30, 2020 10:08 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Mr Jenkins & Landrow
Ma jött el a nap, mikor a végső simítások és a tervek finomítása után bemutatásra kerül a kész fegyver a Kancellárnak. Sok átdolgozott óra és álmatlan éj után végre megszületett a rendelt pisztoly, amire megbízást kaptam. Jenkins Kancellár hamarosan megérkezik, hogy szemrevételezze és kipróbálja a tesztre váró darabot. Mondjuk, nem vagyok elragadtatva tőle, hogy ismét itt „fontoskodik”, mert az előzőekben –amikor itt járt- voltak némi zördüléseink egymással. Inkább csak neki, de már nem is érdekel. Simonnak se akarok kellemetlenséget, és magamnak se, így inkább ezentúl egy szót se szólok, ha provokálni akar. Ami meg a megbízást illeti, mindent megtettem, hogy elégedett legyen és még talán azon is túl, mert egy különleges funkciót is beleterveztem, ami még eddig inkább kísérleti stádiumban van, de ha aktiválják, akkor lehetséges, hogy a biztonsága sokkal magasabb fokozaton lesz, mint az eddigi fegyvereké. Nem akartam túlbonyolítani a dolgot, de mivel a használójának a kilétét nem tudom, így csak saccolásra és nagyjából-i behatárolásra tudtam hagyatkozni. Ma reggel már korán itt voltam a Részlegen és még átfutottam gyorsan a fegyver terveit és a kivitelezést, majd előkészítettem a tesztkabint. Talán meg lesz elégedve a Kancellár a kész „termékkel” de ez csak akkor derül ki, ha most ki is próbálva megtapasztalja a gyakorlatban, amit eddig csak elmélet és rajzok alapján sejthetett. Tisztában vagyok azzal is, hogy lehet, valamiért nem tetszhet neki a végeredmény a küllemével vagy a hatásosságával, de azért bízom abban, hogy az apróbb korrigálások elnyerik a tetszését a későbbi tulajdonosának, vagy éppen a Megbízónak. Az új formatervezésem és a gyors átalakítást lehetővé tevő test, sokban eltér az eddigiektől, de bízom abban, hogy most készen látható –és kipróbálható- pisztoly mindennek megfelel, amit csak kívánt benne a Kancellár. Igaz, hogy most először láthatja teljes valójában és meg is foghatja, ha szeretné. Azt hiszem, hogy sikerült eltalálnom az „ízlését”, bár erre csak tippelni tudok, mert még nem látta. Gondolom, hogy hamarosan meg is érkezik, bár ha jól hallom, akkor a felöltője suhogása hamarabb elárulja érkezését, mint a beszéde. Amint az ajtó nyitódik, már nincs kétségem, hogy ő érkezik. A kemény koppanások, amik a lábbelijét kísérik, és a felöltője suhogása, hamarább elárulja, hogy megérkezett. Hamarosan a hátam mögül hallatszó hangjára fordulok meg és én is köszöntöm, ahogy illik, persze egy szép mosollyal egybekötve.
-Üdvözlöm a Részlegen, Jenkins Kancellár!- fordulok felé, de meg se lep, hogy egyből a tárgyra tér és semmi köntörfalazás. Egy mosoly sincs megint az arcán, pedig azt hittem, hogy a pisztoly elkészülte és kipróbálása talán csal némi normális reakciót az ábrázatára. Hogy miket képzelek?
- Renden, uram. Íme, a kért fegyver. –nyújtom felé, és megvárom, míg elveszi a kezemből. Nem hinném, hogy elkapkodja, és nem is sürgetem benne. Előbb talán a látvány, aztán a kipróbálása következik. Érdeklődve figyelem az arcát, bár sok érzelmet nem várok tőle. Most is olyan „fapofa”, mint legutóbb…. Hihetetlen….







Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Feb. 06, 2020 8:58 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow és Jenkins


Mosoly nem jelenik meg arcomon vagy tekintetemben, hiába Landrow zászlós meglepően meleg és szívélyes fogadása, hogy már-már elhiteti az emberrel, hogy tényleg örül neki. Nem akarom sokáig húzni az időt, hiszen számtalan dolgom van még és érzésem szerint csak több lesz a következő hetekben, így a tárgyra is térek rögtön. Szerencsére nem kell hosszú perceket várnom, hogy most vegye elő a készített pisztolyt a zászlós valami fiókból vagy szekrényből vagy ki tudja honnan, hanem valóban készült a jöttömre és a pisztolyt hamar elém is rakja. Átveszem azt és egyelőre csak kezemben forgatom, súlyát latolgatom, figyelem a kidolgozását, az első benyomást.
- Milyen könnyű, szinte nem is érezni, amit meg igen, annak jó a súlyeloszlása. - Most sem mosolygok, de ettől még az első elismerő szavakat megkapja. Tetszik a dizájn is, melyet ugyan terveken, 3D-s modellen láthattam már korábban is, de azért élőben mégiscsak más a varázsa. A színválasztás is jó, magamnak biztosan nem ezt választottam volna, de úgysem nekem lesz. Legfeljebb ha kell módosítani, azt tudtommal hamar meg tudják oldani, ha mondjuk a fekete részek kékben kellenének. Nőknél sosem tudni és előre eltalálni az ízlésüket... az alapos ismeretség ellenére is nehéz lehet. Tetszik a kis mérete is, ráfogok a markolatra is, ami az én kezemnek nem túl ergonomikus, de egy finomabb női kézhez jónak tűnik.
- Megtenné, hogy újra ismerteti a fegyvert röviden összefoglalva az előnyeit, hátrányait? - Pillantok fel a nőre, majd vissza a fegyverre, de ha kell neki az összefoglalóhoz, akkor visszaadom. Kérdésként tettem fel a parancsot, de biztos ő is érzi, hogy ez nem egy visszautasítható kérés volt. Nem látszik, hogy különösebben el lennék ragadtatva, igaz, ez lehet jó jel is, hiszen a fegyvert átvettem és nem is dobtam vissza fél percen belül lefitymáló megjegyzés vagy tekintet kíséretében.
Vissza az elejére Go down

Noira Landrow

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-Mendes-meditates

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium.,2395.09.27.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Zászlós (Fegyverfejlesztő és Navigátor)

Reagok száma :
106

Avatar alanyom :
Eva Mendes

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-mendes-szinhazi-szerepre-vagyik-05110708


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szomb. Feb. 08, 2020 7:56 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Mr Jenkins & Landrow
Már számítottam a Kancellár megjelenésére és nagyjából meg is saccoltam, hogy most is rezzenéstelen arccal, és mosoly nélkül fog érkezni. Másrész azért kicsit csalódott is vagyok, mert legalább egy apró kis érzelmet kicsikarhatott volna magából, ha elégedett a munkámmal. Vártam volna egy picinyke elismerő mosolyt a fegyver láttán, de nem. Hogy tud így élni? Igaz, pasiból van… azt hiszik, hogy a mosoly vagy a könny, az gyengeségnek hat, de mekkorát tévednek! Na, mindegy is.. Soha nem fogom megérteni ezt a Jenkinst. Felesleges is várnom tőle bármilyen emberi reakciót, ami normális esetben akaratlan mozdulat, de úgy látszik nála semmi sem normális… Így inkább az ismertetésre koncentrálva adok neki további információt, amire talán kíváncsi a kezében forgatott darabbal kapcsolatban.
-Igen. Jól érzékeli uram, hogy a fegyver könnyített súllyal rendelkezik és a kérése szerint egy női kézre simulva alakítottam ki a markolatát. A letisztult dizájnt jobbnak tartottam, mint a klasszikus típusok kinézetét követőnek. Tudom, hogy a holografikus képek nem teljesen tükrözik a végeredményt, de mint láthatja... - itt elkérem a pisztolyt, ha odaadja, és mutatom is rajta a magyarázatom mellé- ....a test formája picit eltér a hagyományostól, de funkciójában ugyanaz. Beépítettem egy biztonsági zárat, amit bármikor aktiválhat a használója és megakadályozza a véletlenszerű elsütését, ha táskában vagy netán a ruházatában hordaná. Általában ez nem is lenne különleges, de nézze!- mutatom az oldalán lévő gombot - Egy mozdulattal, el lehet rejteni a ravaszt és nem tűnik fegyvernek, inkább valami hétköznapi tárgynak, amik a nőknél jobban megtalálhatók, mint bárki másnál. Ha ismét megnyomja a gombot, akkor visszaáll az eredeti állapotára. Programozható ujjlenyomatra is, ha szükségét érzi. – aztán rátérek az általános ismertetőre, amire kíváncsi. – A fegyver alapjában nem nagy ütőerőt képvisel, inkább a hatékonyságra törekedtem. Nagyjából 0- 200 méterről leadva a lövés pontosan célba talál. Ennél távolabbról már jócskán centikben mérhető a célponttól való eltérése. Víz és porálló. Előnye továbbá, hogy könnyű a kezelése és a fém alkotóelemei gyorsan cserélhetőek, ha szükséges lenne. Maga a pisztoly, lézersugaras, de használható hagyományos módon is. A tár 6 db golyó befogadására képes. Egy mozdulattal lehet átváltani. – mutatom a tár betöltését és vissza is pattintom, hogy lássa a Kancellár a működését. – Hátránya, hogy a túlzott igénybevételtől melegedhet, így huzamosabb ideig nem tanácsos használni, ha az optimális hőfokot túllépné. Ezt egy fényjelzés mutatja, amit itt láthat. – mutatok rá, majd folytatom. – A lehűlési idő nagyjából 10 percet vesz igénybe a beépített hűtőkamra bekapcsolása után, ami szintén automatikus. – nyújtom felé a pisztolyt, ha ismét a kezébe venné. – Kipróbálja, uram? – mosolygok rá, és ha bólint vagy mondja is, akkor a karórámon aktiválom a fegyvert és innentől fogva már élesben is használhatja. A teszt alatt a kijelölt célpont és körénk, egy biztonsági „burok” aktiválódik, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen a próba. Ezzel megakadályozva a lehetséges sérüléseket és károkat a Részlegen és a testi épségünkben. Egy mozdulattal koppintok rá az órám konzoljára és az erőtér körbevesz minket, így már akadálymentesen lőhet a Kancellár az előtte megjelent céltáblára.
-Készen áll a próbára! A távolság változtatható, ha kívánja. – mutatok a megjelenő célra, és megvárom, míg kipróbálja a pisztolyt és csak aztán teszem fel a kérdésemet.
-Van kérdése, uram? – nézek rá, de most se hinném, hogy látok valami érzelmet rajta. Mindig próbálkozom, de úgy látszik, hogy semmi értelme ezt várni tőle…. Megdöbbentő a pasas…. Hogy lehet ennyire merev? Pff… nem úgy!…Hanem másként. Basszus Noira! Még szerencse, hogy nem mondtam ki, amit gondoltam, elég kétértelmű lenne. Biztos, hogy erre a mondatomra kikerekedett volna a szeme… Vagy, ki tudja?!




 
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Feb. 11, 2020 9:09 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow és Jenkins


Figyelek a szavaira, amíg a fegyverről kezd el mesélni, a letisztult dizájnra is bólintok párat egyetértően, hiszen magam is úgy vélem, hogy női szemmel ez talán megfelelőbb, mint egy klasszikusabb küllemű fegyver. Kérésének megfelelően visszanyújtom a fegyvert neki és hallgatom őt tovább. A biztonsági zárra emlékeztem, bár nem hiszem, hogy a leendő tulajdonosa ilyen szétszórt lenne, hogy kibiztosított fegyvert tegyen el, de a plusz biztonsági lehetőség nem hátrány. Kivenni vagy kiiktatni még mindig könnyebb, mint utólag beleszuszakolni a szerkezetbe. A ravasz elrejtésére némileg feljebb moccan a szemöldököm. El nem tudom képzelni, hogy miféle női hétköznapi tárgynak felelne meg, leginkább egy kapaszkodónak látszik így, de férfiként nem is mélyültem el a női dolgokban, és ezzel legtöbb férfitársam is így lehet. Az ötlet mindenesetre tetszik, ahogy az is, hogy ujjlenyomatra programozható és itt közbe is kérdezek.
- Hány személyre lehet programozni? Valamint a programozáshoz Önre lesz szükség vagy miként lehet beállítani vagy éppen kitörölni belőle ujjlenyomatot? - Attól nem tartok, hogy emiatt a zászlóst elrabolnák vagy bánhatnák, annyira nem fontos tudás ez, de attól jobban, hogy ha valaki más megkaparintja vagy kikapja a fegyvert a kézből, akkor ki tudja iktatni ezt az ujjlenyomatos dolgot. Mert egyébként jó ötlet, hogy ha el is tudnák venni az embertől, akkor nem tudnák használni ellene. Válaszát követően jelzem, hogy folytathatja az összefoglalót. A hatótávval több, mint elégedett vagyok. Önvédelmi célra szántuk úgy is, az inkább pár tíz méteren belül esedékes, így ha kétszáz méterig nincs nagy eltérés, az már támadásra is jó. Messzebbi meg egyébként sem szükséges.
- A vízállóság pontosan hogy érthető? Egy könnyű perdai esőt kibír, vagy néhány percet a vízbe merülve is? - A mocsaras és korábban a tengerbe zuhanós tehersiklós merényletem óta már ez is szempont, bár az én pisztolyomnak végül nem a víz tett be, hanem más.
- Mit jelent a huzamosabb használat? Mennyi lövés után tapasztalt ilyen túlmelegedést? - Kérdezem még. A golyókra nem kérdezek rá, úgy látom azok általános, könnyen beszerezhető típusok, nem egyediek, ami nem is gond, sőt. Gyanítom úgy is inkább lézersugárral lesz használva, már csak azért is, mert könnyebb vele célozni és nem is rúg vissza, ami egy gyakorlatlan kézben szempont lehet.
- Igen, köszönöm. - Veszem át a fegyvert és bár továbbra sem mosolygok, nem is vészjósló a pillantásom. Nem vagyok egy felhőtlenül lelkendező típus, sosem voltam, az utóbbi napokban meg pláne nem éreztem úgy, hogy okom lenne rá, de a magam komor módján az mondható el, hogy tetszik a fegyver és a nő felkészültsége is. Jelentősen összeszedettebb így, hogy a munkájáról kell beszélnie. Forgatom addig kézben a pisztolyt, míg Landrow zászlós aktiválja a teszteléshez szükséges szerkezetet és burkot, kipróbálom a ravasz elrejtését és újra láthatóvá tételét, átváltok hagyományos lövésre, majd vissza lézersugarasra.
- A karóra szükséges a használatához? Állítsa kérem a távolságot először három méterre, majd tíz, húsz, ötven, száz, kétszáz és kétszázötven méterre! - Odaállok a teszteléshez és először a lézersugaras módot fogom kipróbálni, miután a zászlós beállította az első kért távolságot. Egyelőre nincs kérdésem azokon kívül, amiket már feltettem, de meglátjuk, hogy a próba után lesz-e?
Vissza az elejére Go down

Noira Landrow

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-Mendes-meditates

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium.,2395.09.27.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Zászlós (Fegyverfejlesztő és Navigátor)

Reagok száma :
106

Avatar alanyom :
Eva Mendes

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-mendes-szinhazi-szerepre-vagyik-05110708


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Kedd Feb. 11, 2020 4:06 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Mr Jenkins & Landrow

Már eleve holt ötlet volt azt várni Jenkinstől, hogy egy halovány érzelem is látszódik majd rajta, amikor a kezébe tartja az elkészült pisztolyt. Pedig, annyira érdekelne, hogy miért vág ennyire savanyú-pofát, ha amúgy meg, nem mérges?!. Lehet, hogy többet képzelek bele, hogy embernek tartom, de most már mindegy. Az is valami, ha nem üvöltötte le a fejem első pillanattól. Jobb, ha nem is várok tőle semmiféle normális reakciót, és ismertetem a fegyvert. Gondolom, hogy a szokatlan külső nem a megszokott látványt nyújtja, de nem is tudom… Mintha valami érdeklődés-féle csillanna a szemében, amikor a rejtett biztonsági „plusz”-hoz érek a bemutatásnál. Az álcázó rendszerű kis funkció alapjában nem is lenne különleges, de mivel ez az első ilyen irányú kutatásom, így még tökéletesíthetem is a későbbiekben. Az ujjlenyomat funkció is picit átalakításra került, bár ezzel már folytak tanulmányok más fegyvertípusoknál. Gondoltam is, hogy rá fog kérdezni.
-Maximum személy:4 fő, akiknek a lenyomatát tárolni tudja a fegyver. A Központi adatbázis menti, majd titkosítja, ha megtörtént az aktiválása. Személy szerint én terveztem a rendszert, de külön File-t nyitottam a Maga számára, ahol 3 személynek a szkennelését biztosíthatja. A 4. az enyém, - mint tervező- olyan esetre, ha javításra vagy karbantartásra hozná. Persze, mindez szigorúan bizalmas és védett rendszerben fut, így senki nem tud hozzáférni, bármilyen módon próbálná. A megadott 3 db törléseket hasonlóképp a saját File-ban teheti meg. Én, nem kellek hozzá. – mosolyodom el, ahogy magyarázom. Tudom, hogy miért tette fel ezeket a kérdéseket, és meg is értem. - Számomra is fontos a diszkréció, ezért csak meghibásodás esetén kell eljuttatnia hozzám, hogy ellenőrizzem az alkatrészeket és átnézzem az esetleges további sérüléseket. – remélem kielégítően adtam rá választ a kérdésére, és közben figyelem az arcát, hátha valami csillanna a szemében… de, nem….
- A vízállósága, természetesen szó szerint értendő. A külső burok – mivel nem tartalmaz fém elemet-, így kibírja az esőt és úgy alakítottam ki, hogy extrém helyzetekben is helyt álljon. Így 15 Bar nyomást is kibír, azaz nagyjából 150 méterig merülve. Persze ez a folyadék fajsúlyától is függő, mint pl. a sós tengervízbe vagy egy édesvízi Tó-ba merül, vagy éppen mocsaras közegbe. – na, igen. Emlékszem, hogy a Kancellár előző fegyverének is voltak némi nehézségei a szennyeződött pisztolya miatt. Most nem az ő részére készült el a rendelt fegyver, de valami azt súgta, hogy nem ártana, ha ezt is figyelembe venném a tervek során. Nem tudhatom, hogy kié lesz a pisztoly, de Jenkins-et ismerve semmit sem bízhatok a véletlenre. Azt se tudom, miért gondolom így, - mert amúgy szerencsére alig ismerem-, de a javításra hozott fegyvere alapján el tudom képzelni, hogy vannak olyan pillanatai, amikor nem várt dolgokba csöppen. Lehet, hogy emiatt ennyire morcos? Hmmm… nem tudom…
- A huzamosabb használat úgy értendő, hogy folyamatos iránytartást és sugárhasználatot jelent. Ha esetleg több, mint 5 percig a ravaszon tartja a használója az ujját és „sorozatban „ lő, az okozhat melegedést, de az automata hűtőrendszer folyamatosan érzékeli a lövések felszabaduló energiáját. Talán úgy tudnám szemléltetni, mintha egy forrasztópákát kikapcsolás nélkül használunk, és csak hevül a szál benne. De, ha nincs kitéve olyan hőhatásoknak, ami például egy kemence, akkor a külső és belső burok elbírja a ránehezedő nyomást. Mivel alapvetően két funkciós a fegyver, így a golyók kilövésénél is felszabadul energia és hő. A sugaras használattól kevésbé van igénybe véve, de ez is függ a használat hosszától. Nagyjából 5-12 órás folyamatos használat után hevülhet túl a belső „mag”, de ez elenyésző százalékban mérve. Csak ismertettem a lehetséges hátrányát, ha felmerülne a használat során. – Remélem ezzel is megfeleltem a kérdéseire, amire kíváncsi volt, bár úgy sejtem, hogy lesznek még megválaszolandó érdeklődése. Aztán visszaadom a kezébe és beállítom a védőburkot körénk és a tesztmező köré. Az órámon irányítok mindent, ami nagyban meg is könnyíti a munkám. Ezt, látja is a Kancellár úr, és rá is kérdez. A kért távolságokat beállítom a céltáblához és aztán nézek ismét rá.
-Nem szükséges a karórám hozzá, uram. – mosolyodom el. - Aktiváltam a fegyverét, és ettől a perctől kezdve átadásra került Önnek. Az említett File-t is elküldtem Magának, amivel aktiválhatja a későbbi használója ujjlenyomatát.- koppintok a kijelzőmre, majd megjelenik a céltábla előtte. - Itt is a kért kezdő táv, 3 m távolság, uram. – mutatok a cél felé, majd várom, hogy kipróbálja. Nem ismerem a férfi lövési technikáját, de úgy vélem, hogy nem idegen a számára a célra tartás. De, ha segítség kell, akkor szívesen állok rendelkezésére. Meg aztán, mit tagadjam, hogy azért picit büszke is vagyok a munkámra, ha már Tőle egy elismerő szót se kapok. Talán, ha élesben kipróbálja, akkor esetleg gyakorlatban jobban megtapasztalja, amit szóban mondtam róla. Pasiból van… inkább a gyakorlat, mint az elmélet náluk… cukik… Kíváncsi vagyok, hogy mit fog mondani rá...





 
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Feb. 13, 2020 3:12 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow és Jenkins


A szigorúan bizalmas és védett rendszernél rápillantok sokat mondóan. Kancellár vagyok, mondjon valamit, amihez nekem nincs hozzáférésem. És akkor számolja ki gyorsan, hány van még az én rangomban. Ráadásul nehéz elképzelni, hogy Rafael hagyna olyan fejlesztést, amihez ő ne tudná hozzáférni, hanem csak egy embere. Bár az ujjlenyomatos azonosítás jó ötlet, ám így, hogy nem a fegyver saját rendszerében tárolja, hanem valami központi helyen - ami ki tudja, mennyire érhető el a Perda egyes részein - kockázatot jelenthet. Arra bólintok, hogy csak meghibásodás esetén kell vele őt felkeresni, ez ha nem is sokat, de néhány hajszálnyit egyszerűsít a dolgon. A százötven méteres mélységig való vízállóságnál és a nyomásnál viszont meglepetten nézek fel a zászlósra.
- Miért tervezett 150 méterig és 15 bar abszolút nyomásra? - Kicsi esély rá, hogy mélytengeri búvárkodásra adná az ajándékozandó a fejét, de még ha meg is lepne ilyen kívánsággal, akkor se tartom valószínűnek, hogy ez a fegyver ott jó lenne önvédelemre.
Bólintok a folyamatos használatra mondottakra is, de lehetetlenség leolvasni bármit is az arcvonásaimról vagy a tekintetemből, hogy mit gondolok a hallottakról, kedvemre való volt-e a válasz vagy sem? Egyelőre még a karórára kérdezek rá, mielőtt tesztelés alá vetném a fegyvert, és már célra tartok, mikor úgy döntök, átváltok mégis inkább a golyós verzióra, azzal adom le az első lövést. Nem rúg nagyot a fegyver, legalábbis az én mértékem szerint és oda ment a lövedék, ahova céloztam, így bólintok egyet.
- Eddig jó. Állítsa most tíz méterre! - Ha meglesz a kért távolság, akkor újra lövök, mely szintén igen pontos találatot eredményez. Ügyes munka, de most nézzük meg úgy, mintha nem az én kezemben lenne a fegyver, hiszen én tudok lőni. Jelzem Landrow zászlósnak, hogy ne lépjen tovább húsz méteres távra, hanem maradjunk itt a tíz méternél. Átváltok a másik kezemre és még abban is direkt remegve tartom, hiszen ha önvédelmi fegyverről van szó, akkor meglehet a használója fél, és az ilyen helyzetet kevesen bírják ki remegés nélkül még úgy is, hogy nincs náluk semmi, nemhogy fegyvert fognak egy élő személyre maguk előtt, aki fenyegetést jelent rájuk és jó eséllyel rutinosabb is a lövésben. Így nyilvánvalóan a célt sem tudja úgy tartani a fegyver, ahogy kellene, de nem tapasztalok kritikus kimozdulást. Még egy hasonló lövést leadok így, majd csak aztán lépünk tovább húsz, majd nagy ugrással kétszáz méterre. Előbbinél még az ügyetlenebb kezemmel lőttem, utóbbinál már inkább a kíváncsiság vezérelt, és visszavettem a fegyverhasználó kezembe. Itt már némi kitérés tapasztalható a céltáblánknál, de összességében jól határozta meg a távolságot a nő.
- Köszönöm, elég lesz! - Míg lőttem, volt időm gondolkodni, és a lézer-részt úgy tűnik, nem akarom kipróbálni most. Biztosítom a fegyvert, és úgy forgatom kicsit a kezembe még vizsgálgatva, mielőtt visszafordulnék a tervezőjéhez.
- Ez egy remek fegyver, Landrow zászlós. - Kezdek bele ugyanolyan kifürkészhetetlen tekintettel és komor arcvonásokkal, mint eddig is.
- Remek fegyver... Önnek. Önnek, aki napi szinten foglalkozik egy fegyverrel; Önnek, aki rutinosan váltogat a különféle funkciók között; Önnek, aki kétszáz méterről is kiszúrhatja a fenyegetést, hogy fellépjen ellene. Akinek a fegyver készülne, mint mondtam, nem rendelkezik ilyen tudással és talán a használathoz való magabiztossággal sem. Ha használnia kellene, akkor bajban van és remeghet egész testében, örül, ha ujjai rátalálnak a ravaszra, és arra talán ideje és lelki ereje sem lenne, hogy az elrejtett ravaszt előhívó gombot megtalálja, vagy a remélhető ritka használat miatt emlékezzen rá, hol is keresse azt. A dizájnja tetszetős, örülök, hogy gondolt arra is, hogy víz- és porálló legyen, de úgy érzem a mértékek terén kicsit túllőtt a célon, legyen szó akár a hatótáv pontosságáról, vízmélységről vagy nyomásról. Morgenstern kancellár is szeretett volna itt lenni ezen a próbán, de ügyes-bajos dolgai ezt nem tették lehetővé. Bizonyára ő is értékelné az Ön kreatív ötleteit és gondolom az ő engedélyével kísérletezik lézerfegyverrel. Ugyanakkor a feladata nem ez volt, nem kell ezen az egy fegyveren megmutatnia minden tudását. Ha most átadnám a fegyvert az ajándékozottnak és elkezdem sorolni, mi mire jó rajta, mit hogyan csináljon, tartok tőle a feléig se jutnék, már elvesztettem a figyelmét és a lelkesedését. - Nyújtom vissza a pisztolyt felé, mialatt beszélek hozzá. Hangom nyugodt, a szokott kimértségű, és egyedül akkor csillan meg valami halovány derű a szememben, mikor az utolsó szavakat mondom. Talán a zászlósnak fel sem tűnik, és nem is fontos, csak nekem jutott eszembe, milyen reakciót kapnék egy hasonló kiselőadás után. Ha végighallgatna az illető, azt hiszem akkor biztos lehetnék benne, hogy tényleg nagyon szeret engem.
- A felsoroltakat figyelembe véve, tervezze át a fegyvert! Tudom, hogy jó szakemberként szerette volna a tudását megcsillogtatni, de néha olyan feladatot kapunk, amit... talán méltatlanul egyszerűnek ítélünk meg. De ennek a feladatnak épp ez a nehézsége, hogy úgy kell jó fegyvert terveznie, hogy a tudása javát el kell közben felejtenie. Ért engem? - Adom meg neki ezzel a lehetőséget, hogy kérdezzen, ha valami nem világos, vagy úgy általában reagálhasson az elhangzottakra. Vajon mennyire egyértelmű számára, hogy úgy kell átgondolnia a pisztolyt, hogy bele kell élnie magát egy olyan szerepbe, ami tőle idegen: valaki, aki nem ért a fegyverekhez, akinek ez nem mindennapos rutin.
Vissza az elejére Go down

Noira Landrow

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-Mendes-meditates

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium.,2395.09.27.

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Zászlós (Fegyverfejlesztő és Navigátor)

Reagok száma :
106

Avatar alanyom :
Eva Mendes

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Eva-mendes-szinhazi-szerepre-vagyik-05110708


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Feb. 13, 2020 7:59 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Mr Jenkins & Landrow
Türelmesen kivárom, míg a Kancellár a kezében nézegeti és méregeti a pisztolyt. A kért távolságot is beállítom a próbához, és csendben állok mellette. Az eddig feltett kérdései után biztos voltam, hogy folytatása is lesz, nem csak a fegyver alapfunkcióira kíváncsi. Viszont a következő mondata meglep. Ha, most válaszolnék szívem szerint, hogy miért gondoltam bele ezt a funkciót, akkor megint tiszteletlennek tartana? Pedig egyszerű a válaszom, de lassan azt hiszem, hogy a percekkel ezelőtti érdeklődése is csak imitált és egyáltalán nem tetszik neki az alkotott „termék”. Aztán dicséri is, de a másik mondatával már üti is az eddigi szavait rá. Nem nagyon értem, hogy most mi a baja, ha eddig nem tartotta elvetendőnek és most meg burkoltan, de visszadobja újratervezésre a fegyvert. Aztán belekezd egy jó hosszú monológba, amit megint nem teljesen értek. Amikor megkaptam tőle a megbízatást, akkor annyi volt a kikötés, hogy női fegyver legyen, könnyen használható és a többit rám bízta. Nem volt szó arról, hogy a leendő tulajdonosa kilétét megtudva hozzá igazítottam volna és támpontot se kaptam semmit, hogy kié és milyen szintű felhasználói tudással rendelkezik. Mindent saccra és nagyjából behatárolva tudtam megcsinálni, és a többször bemutatott tervek és 3D-s látvány után se kaptam leállító parancsot, hogy ez így nem megfelelő… Most mégis, nem tetszését nyilvánítja ki a Kancellár úr, és a szakmai „csillogtatásomra” utal a túlkapásra, amit ezzel a pisztollyal elkövettem. A kérdésére nem tudom, hogy válaszoljak-e, mert nem hinném, hogy jól viselné a magyarázatomat. Pedig nagyon is megmagyarázható a Bár nyomás figyelembevétele a tervezésnél, mert nem csak a vízbe merüléskor mérhető a nyomás, hanem máshol is. Azt, csak példának hoztam fel és nem ragoztam tovább a további eshetőségeket rá. Igaz, hogy ez az én területem, ami nemcsak a teszteken múlik, hanem a tervezés első vonásától az elkészült fegyverig. Csendben és fegyelemmel hallgatom végig a beszédét és mivel megfogadtam, hogy mindent ráhagyok, -ami az előző esetben volt nézetletérés köztünk-, így csak aztán válaszolok, ha befejezte.
-Igenis, uram. Morgenstein Kancellár mindenben tájékozott, mert a Központi Adatbázisban van minden adat elmentve. Igen, értem Önt, Kancellár úr!- állok rezzenéstelen arccal előtte.
-Kérek pár napot, hogy bemutassam Önnek az áttervezett pisztolyt. –veszem el tőle, ha nekem nyújtja. –Leegyszerűsített és hagyományos kivitelezést készítek, ahogy kérte. – nézek rá mosollyal, de nem is marasztalom, ha menni akar. Bizonyára temérdek elintéznivalója akad, és nem is szeretném rabolni tovább az értékes idejét. –Amint kész van, azonnal jelzem, Kancellár úr!- azt hiszem, hogy 2 nap bőven elég, hogy egy hagyományos és egyszerű pisztolyt megalkossak, és bemutassam ismét neki. Nem kívánom hosszú ideig várakoztatni, és túl is akarok lenni rajta.





 
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Feb. 13, 2020 8:27 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Landrow és Jenkins


Figyelem a zászlóst, amíg beszélek hozzá és látom, hogy többször is lenne véleménye, megvédené magát vagy inkább a tervezett fegyverét, de végül nem szól közbe - ezt mondjuk nagyon helyesen teszi - ám a végén sem mond semmit, ami értékelhető lenne. Még a vízmélységre és nyomásra vonatkozó kérdésre sem felel utólag, ha már akkor nem tette meg. Nem teszem szóvá, csak megjegyzem. Sokat kell még tanulnia emberileg, és a beosztása miatt nagy léptékben kell haladnia ezen tanulmányaiban. részben meg lehet jobb is, hogy nem mondott a többire sem semmit, mert korábban nem csak annyit mondtam neki, hogy női kézbe lesz és egyszerű használatot várok, hanem hogy önvédelmi fegyvert kértem olyan személynek, aki csak az alapkiképzést végezte el és rá kell vennem, hogy magánál hordja a pisztolyt, így egyértelműen nem rutinos fegyverhasználó.
- Rendben, várom az új terveit! További szép napot, Landrow zászlós! - Köszönök el tőle, kegyesen nem téve hozzá, hogy remélem ezúttal jobban figyelt az elhangzott kritériumokra és nem csak sértett önérzetének szavait hallotta magában visszhangozva. Vagy újratervezi harmadjára is. Én ráérek. Az eddigi tervezés közben ezért sem szóltam bele, hogy kicsit túl sok a pisztoly a szükségeshez képest, mert vártam, hogy a hibára maga jöjjön rá, vagy tanul belőle most. Kockázat nélkül hibázhatott, mert hasonló figyelmetlenséget Morgenstern kancellár aligha honorál... A teszteléshez való védőburok inaktiválása után magára hagyom a zászlóst, hadd dolgozzon az új terveken vagy kimérgelődje magát, ahogy jól esik neki. Én a laborok felé tartok, hogy a vizsgált génnel tovább haladhassak.

//Köszönöm a játékot Smile//
Vissza az elejére Go down

Kancellária


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy

Beosztásom :
Admin

Reagok száma :
312

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr_pkzm1lZTDP1qj6sk2o1_500


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Feb. 13, 2020 9:03 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Szabad játéktér
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Júl. 12, 2020 9:32 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Greymare és Jenkins


Praktikusan egyszerűbb lett volna előre értesíteni a hadnagyot az érkezésemről, de kell nekem is afféle hóbort, így ki nem hagynám a lehetőséget a váratlan meglepetésre és az az szülte reakciókra. Természetesen aki kockáztat, az bukhat is, így benne van a pakliban, hogy a hadnagy nem fog tudni semmi értékelhetőt nekem mutatni fegyverügyben, minthogy nem készülhetett fel előre egy bemutatóra - vagy már itt sincs, mire ideérek -. Aztán persze lehet meglep, hogy afféle ember, aki az éjszaka közepén is felkeltve tökéletes válasszal felel meg minden kérdésre, ám ennek hiányában sem gondolom, hogy csalódott lennék. A nekem felajánlott fegyver megtervezése csak egy ok, amiért ma erre tettem kitérőt, mielőtt a laborok felé mennék tovább. A másik ok, hogy ha nem is látok ma egy fél vonalat sem tervként, nemhogy egy valamennyire kész tesztdarabot, akkor is érdekes megfigyelni magát a hadnagyot, mint embert. Tanulságos és elgondolkodtató volt mind a két alkalom, mikor az irodámban járt, bár az utóbbi csak egy gyors jelentés volt, de végtére is megoldotta a feladatot, amivel megbíztam, így szavam nem lehet. Az első alkalom oka meg még nem érett be... és valahol remélem, hogy nem is kell soha élesben tesztelni, ott is megtartja-e a különparancsomat vagy sem. Ám az, hogy rábólintott, az tette érdekes emberré, hiszen ellentmond a fő paranccsal, de ez részben majd úgy is az én gondom lesz, mikor oda jutna egyszer a történés a jövőben. Addig is ártatlan beszélgetésekből is sok minden kideríthető a másikról, amennyiben esetemben lehet beszélni ártatlan beszélgetésről.
Indulás előtt hamar lekértem az adatot a rendszerben, így láttam, hogy a hadnagy ma reggel itt lesz a fegyverfejlesztési részlegen, ami nem meglepő, konzultánsként még mindig részt vesz a feladatokban, bizonyára ez szólította ide ma reggel is. Vagy más, végülis nem számít. Hátam mögött egyik kezemmel fogom a másik csuklómat, úgy lépek be a részlegbe és a legközelebb állók köszöntésére egy biccentéssel felelek, de hideg kék szemeim az ismerős alakot keresik. Öltözetem a szokásos, annyiban tér csupán el az évek alatt megszokottól, hogy az elmúlt pár hónapban az a kevés zöld is száműzve lett belőle, ami fellelhető volt, feketébe fordult az egész. Ha nem látom meg rögtön a hadnagyot, akkor a legközelebb állóhoz fordulok és tőle kérek útba igazítást, merre találom őt jelenleg.
Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Chimera különleges egység parancsnoka (titkos), Perdai Fegyverfejlesztési részleg vezetője

Reagok száma :
343

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szomb. Júl. 25, 2020 2:57 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Jenkins & Greymare

Force and mind are opposites; morality ends where a gun begins.


A fegyverfejlesztési részlegen jelenleg mindenki keze alatt ég a munka. Újabb komoly változások következnek. A megbeszélésen, a búcsúzáson már egy bő órával ezelőtt túlestünk azokkal, akiket a legjobbakként tartok számon a munkatársaim közül.
Greg csak az orra alatt morog, míg a fájlokat pörgeti a gépén, Nate hangosan csörömpöl a dobozokba pakolás közben minden alkatrésszel, és a hangulatához választott zene szilaj, dübörgő ritmusára dobbant néha a lábával. Anna tőle szokatlanul csendesen és mosolytalanul segít nekem kiválogatni azokat a projekteket, amik nem az engem helyettesítő Landrow zászlóshoz tartoztak, illetve amik még nem kerültek ezek közül véglegesítésre.
Szó nélkül húzza szorosra a műanyag címkék gyorszáras rögzítőit a prototípusokon, mielőtt a puha és rugalmas béléssel ellátott, agyonbiztosított szállítóbozokba pakolná őket.
Néha a vállával finoman a felkaromnak ütközik, ilyenkor összeakad a pillantásunk. Tudom, hogy szándékosan teszi, nem is próbálok kitérni előle. Enyhén vörösek a szemei, de nem sír most sem, csak reménykedik, hogy mégsem gondoltam komolyan a búcsúzást. Tudom, hogy én is annyira fogok hiányozni nekik, mint ők nekem.
Mint a részlegen mindig, most is gyakorlóban vagyok – ezúttal mély, tompa sötétzöldben-, és a bakancsomban, pusztán praktikus okokból, miszerint könnyű és kényelmes benne mozogni, és itt a Dominiumon elnyűhetetlen viselet.
Ezúttal kipihent vagyok, az elmúlt időszak űzött, meggyötört kimerültsége nagyjából lekopott már a vonásaimról.
Frissen borotválva, érkeztem, noha reggel megfésülködtem, ez már régen nem látszik, mert azóta legalább ötszőr túrtam öt ujjal a valaha rendezett tincsek közé.
Hatékonyan és gyorsan haladok az áthelyezéssel kapcsolatos előkészületekkel.
Valamennyire túltettük magunkat mindannyian az Aquillonon történteken, noha mindannyian másképpen birkózunk meg a veszteségekkel, felébredt kételyekkel, kérdésekkel.
Legalább már hallok, elmúlt a tompa fájdalom és a folyamatos sípolással keveredő zúgás is. Az egyébként roppant praktikus szemüveget egy életre megutáltam az elmúlt időszakban.
Fegyvert nem viselek most sem, ahogy a részlegen sosem szoktam.
A harmadik kávém Noira asztalának sarkán gőzölög, noha Anna már korábban megjegyezte, hogy meglátása szerint nem lenne rá szükségem.
A kancellár érkezésére a bejárat közelében dolgozók – Nate indulatokkal teli muzikális hangulata miatt menekültek tőle távol – vigyázzba vágják magukat amint felismerik. Előírásszerűen  üdvözlik, és szalutálnak is, de amint elhalad mellettük, és egyértelművé válik, hogy nem tart igényt a segítségükre, és nem foglalkozik velük, visszatérnek a feladataikhoz.
Akit végül mégis megszólít, fegyelmezetten és udvariasan igazítja útba, de ha külön nem kap rá utasítást, nem kíséri el a kancellárt.
Én a többiekkel a részleg bejárattal átellenes sarkában – a többszörösen biztosított tárolószekrények mellett dolgozom. Ahogy a kancellár közeledik, úgy lesz egyre kivehetőbb, és hangosabb a dübörgő zene, amire Nate olykor a szőke üstökét is rázza pár taktus erejéig.
Először Greg veszi észre a közeledő elöljárót, sima, gyors mozdulattal kel fel, és egy gombnyomással elnémítja a zenét. Nate felkapja a fejét, és már nyitja a száját, hogy tiltakozzon, de ebben a pillanatban ő maga is felfedezi Jenkinst, így inkább vigyázzba vágja magát, éppen csak egy levegővétellel lemaradva Greg mögött.
Nem is különbözhetnének jobban egymástól. A szemtelenül fiatal, szőke, általában csupa mosoly és komolytalanság Nathaniel és a negyvenes évei végén járó, katonásan komor és szűkszavú, sötét hajú és szemű Gregory; ettől függetlenül mindketten előírásszerűen üdvözlik Jenkinst, és ehhez a következő szívdobbanásnyi idő elteltével én és Anna is csatlakozunk.
- Üdvözlöm Uram a Fegyverfejlesztési részlegen! Miben lehetek a szolgálatára?
A leghalványabb pimaszság, vagy sürgetés sem hallható ki a hangomból. A részleg volt vezetőjeként – hacsak ő maga másképp nem parancsolja – magától értetődően én vagyok, aki rendelkezésére áll.
A többiek mereven előre néznek, én azonban feszes vigyázzban is a kancellárt figyelem. Victor Tersonnal ezt sosem tenném meg, azonban a most előttem álló Callum Jenkins elöljáróm ugyan, de nem katonai felettesem.
Nem tisztelem emiatt kevéssé, de a formaságok nem teljesen azonosak.

◦ᵒ·○●·°





We live by chance...
We love by choice...
We kill by profession.
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Júl. 29, 2020 10:13 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Greymare és Jenkins


A részleg többnyire a szokásos képét mutatja - már amennyiszer én láttam, hogy szokásosról beszélhessünk -, de az mindenképpen eltérés a korábbiaktól, hogy a bejáratig hallatszódik a zene üteme, mely idáig hallhatóan is ébresztőbb ritmusú, mint három kávé. Minthogy a bejárat közelében nem látom Greymare hadnagyot, rövid útbaigazítást kérek, mielőtt beljebb mennék, hiszen feleslegesen nem járkálok bent, ha sikerült mégiscsak elkerülnöm őt és már nincs itt. Az hamar kiderül így, hogy úttal nem tartoztam az ördögnek, ha sok más tekintetben már eladtam a lelkem neki, így megindulok az útmutatásnak megfelelően a zene gócpontjához. Odaúton röviden végigmérem a szőke üstökű Nathaniel-t, aki láthatóan a zeneválasztás felelőse lehet s az egyik testőrömet juttatja eszembe. Egy pillanatig eljátszok a gondolattal, vajon Terson tud-e róla, engedi-e, beleszól-e ilyesmibe? Én a saját részlegeimben nem engedem, igazából még fülhallgatóval sem, dacára annak, hogy saját magamról tudom, hogy egy-egy zene olykor mennyire ébresztő vagy inspiráló tud lenni, és nem azért nem hagyom, mert félek, hogy az ilyen ütemektől és hangerőtől megremegnek és csilingelve törnének az üveg petricsészék és kémcsövek.
Igazán még oda se értem, a többi jelenlévőtől idősebb Gregory már észre is vesz, s szinte ezzel egy időben kapcsolja ki a zenét. Ha nem látnám a kezdődő tiltakozás jelét az ifjú, szőke kollégájától, még azzal is megvádolhatnám magamban Gregory-t, hogy ez az ő zenei ízlése, azért volt olyan közel a kapcsolóhoz. Vagy arra várt, mikor lőheti le végre a zenét, mielőtt a kiújuló fejfájása több kávét is kíván. Apró, komoly biccentéssel köszöntöm őket, de tekintetem már rebben is tovább, csak egy pillanatra időzve el Anna-n, de több figyelmet nem szentelek neki, Greymare vonásain állapodok meg végül és előtte állok meg. Határozottan jobban fest, mint legutóbbi találkozónk óta, habár ez vélhetően mindkettőnkre elmondható anélkül is, hogy nekem nem kellett az Aquillon-ra mennem.
- Üdvözlöm, hadnagy! Önnel kívánok szót váltani... Folytassák csak a munkájukat! Nyugodtan kapcsolja vissza. - Utolsó két mondatomat már Gregory-nak és Nathanielnek intézem elsősorban és a zenére utalok, szokásos rideg hangom alapján az övüké a döntés, hogy elhiszik-e, tényleg nyugodtan megtehetik-e. Ha a hangerő olyan nagy volt itt, hogy egymás szavát nem hallhatnánk, akkor hozzáteszem, hogy egy fokkal halkabban. Épp elég annyira, hogy a hadnagy szavát halljam, a többieknek nem kell minket hallania. A zene stílusa nem zavar, nagyon nem is áll távol tőlem, legalábbis részben, mert amit még szeretek hallgatni, az viszont fényévekre van ettől. Ha lesz zene, ha nem, tekintetem visszatér Greymare szemeihez. Nem bánom, hogy a szemeimbe néz, Victor-ral ellentétben én jobban is szeretem ezt, sokkal árulkodóbb tud lenni, hacsak azt az egyszerű példát vesszük, hogy mikor kapják el a tekintetüket az enyémtől mások. Igaz, nem tartom fantáziamentes embernek magam, de azért erősen meg kellene erőltetnem magam, hogy olyan jusson eszembe, ami miatt a hadnagy elkapdosná a tekintetét.
- Jó néhány hónappal ezelőtt szóba került egy fegyver tervezése a részemre, mely félbemaradt a részlegétől elszólító megbízatásai miatt. - Figyelek a szóhasználatomra, mert ha lett zene, ha nem, a falnak is füle van, sokan vannak közel hozzánk - és a sok egy főt is jelenthet az én értelmezésemben -, s érthetően vannak olyan titkos projektek, amiről másnak nem kell tudnia, elvégre, azért titkos.
- Mivel úgy tudom, hogy hosszabb időre kell nélkülöznie a részlegnek Önt, így gondoltam megérdeklődöm, hogy a projektet átadja-e valaki másnak vagy mik a tervei? - Nem sürgetés a részemről, igazából a hadnagy is tudja, hogy eddig is megvoltam a jelenlegi fegyveremmel annak minden, korából adódóan előbukkanható hibája ellenére és az is gyanús, hogy ezt a kérdést egy egyszerű kommunikátor-üzenetben is meg tudtam volna kérdezni.
Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Chimera különleges egység parancsnoka (titkos), Perdai Fegyverfejlesztési részleg vezetője

Reagok száma :
343

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 09, 2020 10:36 am
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Jenkins & Greymare

Force and mind are opposites; morality ends where a gun begins.


Nate lenyeli a tiltakozást, ahogy felismeri az érkezőben az egyik kancellárt, és szó nélkül feszes vigyázzba merevedve várja a következményeket.
Sosem tiltottam meg neki a zenehallgatást. Ő és Anna bármit is hallgatnak közösen munka közben, ha összedugják a fejüket, döbbenetesen előremutató és modern megoldásokkal tudnak előállni a legtöbb probléma kapcsán, így úgy vélem, megérdemlik ezt az engedményt.
Panasz, ellenkezés sem érkezett még mástól sem.
Mivel egyértelműen az én tudtommal és engedélyemmel dübörgött most is a zene, készen állok arra is, hogy vállaljam a felelősséget ezügyben is.
Úgy fest azonban, hogy Callum Jenkins ma jókedvében van, vagy éppen valami világi aljasságra készül, ugyanis szó nélkül hagyja a dolgot.
A többiek esetében is biztos vagyok benne, hogy a szemük sarkából pontosan látják a kancellár ípró biccentését, de egiykük sem mozdul.
Mivel én őt nézem, számomra minden apró rezzenés jól látható:
- Természetesen, Uram! Állok rendelkezésére!
Az engedélyre a többiek ellazítják az izmaikat, és ahogy kilépek közülük mozdulnak is, hogy bisszatérjenek a munkához.
Nate kissé bizonytalanul biccenti jobb, majd bal oldalra a fejét az irányítópanel felé pislogva. Szemmel láthatóan nem tudja eldönteni mit vár tőle a kancellár, így Greg egy szűk mozdulattal kivitelezett, egy mozdulatos fejcsóválással és egy szigorú pillantással elitltja a zene visszakapcsolásától. Ebből már a fiatal szőke fejlesztő is ért, megkönnyebbülten fúj egyet, és visszatér a munkához, ezúttal sokkal kevésbé csörömpölve.
Én néhány méterrel távolabb kísérem a kancellárt, Noira asztala, és a lassan hűlő kávém mellett állok meg. Ezt a távolságot a többiektől elégségesnek ítélem, főleg hogy róluk pontosan tudom, hogy nem is próbálnak hallgatózni. A bejáratnál dolgozókban már nem lehetek ennyire biztos.
Figyelem a vonásait, a tekintetét, megpróbálom kitalálni, miért van itt. Most is figyelmes, éber és végtelenül hideg a pillantása. Sugárzik belőle a számító intelligencia, és noha félelmet nem ébreszt, a tarkómon érzem felborzolódni az apró pihéket. Minden megérzésem óvatosságra int vele kapcsolatban.
Az első mondatra megrándul a szám sarka, egy pillanatig meg akartam szólalni, de hamar észrevettem magam, és hogy Jenkins még nem fejezte be a mondanivalóját, így csendben maradok, míg felteszi a kérdést is, és a hangsúly, valamint a közénk nyújtózó várakozó csend egyértelművé teszi, hogy választ vár.
Nem kell sokáig várnia.
- Engedje meg, Uram… Nem maradt félbe, csak lelassult. – nem is próbálok azzal takarózni, mennyi egyéb tennivalóm akadt az elmúlt időszakban, hiszen ha akarja, pontosan tudja ő maga is – Az áthelyezésem a jelenlegi helyzet szerint végleges, Uram, így a belátható jövőben nem fogok szolgálatot teljesíteni a Dominium fegyverfejlesztési részlegén, de a perdai részlegre magammal viszem az összes függőben lévő munkámat, és továbbra is dolgozom rajtuk.
Ami pedig az ő fegyverét érintő kérdést illeti, enyhe értetlenséggel, egészen aprót vonom csak fel a bal szemöldököm. A tekintetmet egy szívdobbanásra sem fordítom el az övétől.
- Az engedélye nélkül nem beszéltem senkinek erről a feladatról, és nem is fogok, Uram!
Ebből egyértelmű lehet, hogy nem adtam át senkinek a feladatot, és nem is állt szándékomban.
- Van egy Önnek szánt prototípusom, amit meg tud tekinteni. Ez a fegyver egy teljesen új vonal egyedi tervezésű darabja, sorozatgyártásba később sem kerül, de egyértelműen összeköthető a még fejlesztés alatt álló új vonallal, mind látványra, mind anyagfelhasználásra. Jelenleg ennek a darabnak a működési elve hagyományos, a tárkapacitása 10 töltény, de a későbbiekben – amikor az új rendszer stabilan, megbízhatóan működőképes lesz – egy ennél is hatékonyabb, komolyabb példányt tudok építeni Önnek, méretben és súlyban is azonos, esetleg kevéssel még jobb paraméterekkel.
Ezúttal félig elfordulok a kancellártól, amikor éppen nem beszél hozzám.
- Greg, a kettő-négy-nyolc-huszonhatost kellene kinyitnunk!
Ezúttal hangosabb vagyok, hogy Greg hallja, hozzá beszélek. Nem telik bele öt másodperc sem talán, és sötét hajú férfi mellénk lép, a jobbjában a saját kulcskártyájával.
- Uram, megkérem, hogy fáradjon velem…
A fejlesztés alatt álló prototípusok tárolására szolgáló atombiztos szekrények a részleg hátsó falához rögzítve kaptak helyet. A használatban lévők kijelzőjén pirosan világítanak az azonosítószámok. Az általam megjelölt szekrény a sor végén kapott helyet, Greggel rutinos összeszokottsággal állunk meg a két oldalán. Nincs szükség számolásra, jelzésre, miután előhúztam a saját kucskártyámat, egyszerre csúsztatjuk a helyükre őket, a jobb tenyerünket pedig a leolvasó felületre fektetjük. A kijelző zöldre vált, a tároló ajtaja nehéz, szisszenő dobbanással nyílik.
Greg szalutál és sarkon fordul, én pedig kiveszem az egyetlen mattfekete fémdobozt, amit ebben a szekrényben tárolok, hogy áttegyem a mögöttünk lévő asztalra.

◦ᵒ·○●·°





We live by chance...
We love by choice...
We kill by profession.
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Szer. Aug. 12, 2020 10:15 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Greymare és Jenkins


A zenét szó nélkül hagytam, sőt szavaimmal és jelzésemmel engedélyt adtam a folytatására is, az már nem az én dolgom, ha nem élnek a felkínált lehetőséggel, tán csapdát szimatolva benne. S bár saját részlegeimen nem engedem a zene hallgatást, pláne az ilyen hangosat, nem olyan súlyos fegyelmi kihágás ez szememben, hogy feltétlen szükségét érezzem Terson helyett azonnal intézkedni. Talán ő maga is tud róla, már ha kimozdul néha erre a nyolcadik gyűrűszintről.
Míg a részleg ezen fele is visszatér a munkájához ezúttal csendesebben, én követem a hadnagyot az asztalhoz, mely egykoron az övé volt, most talán csak megszokásból lett a kávé odatéve szokottnak vélt helyére. Itt kezdek csak bele, - többnyire - miért is kerestem fel Greymare hadnagyot, s bár látom, hogy szólna, nem teszi. Meg is lepődtem volna, ha igen, ahhoz túl fegyelmezett katona, hogy ennyi kibillentse őt, ugyanakkor kicsit sajnálom is, hogy nem kezdett bele, az első önkéntelen reakciók a legbeszédesebbek. A kérdés elhangzik és várakozón nézek rá, most mondhatja, amit előbb akart, ha azóta nem gondolta át inkább, mit is mondana helyette. Bármi lett is volna korábban az első mondata, a végül kimondottra aprót biccentek, inkább csak tekintetem nyugtázza a hallottakat, s bár nem mondom, de nem tetszési jelek hiányából lehet arra következtetni, hogy nem is élvezett olyan prioritást a feladat, ami miatt a lassulást fel kellene rónom az előttem állónak.
- A városi fegyverfejlesztési részlegen is mint konzultáns vesz részt vagy...? - Nyitva hagyom a kérdést. Ha Terson le nem titkosította valamiért, meg tudnám nézni ezt az adatot utólag is, talán meg is teszem, csak kíváncsiságból, hogy ugyanaz hangzik-e el, mint amit egy esetleges titkosítás mögött sejtek. De érdekes ez a városi áthelyezés...
- Nagyszerű! - Szemrebbenés nélkül nyugtázom az én fegyveremre adott válaszát, már azt a részét, hogy nem szólt róla és nem adta át, még ha ez irányú érdeklődésemet tán némileg sértőnek is találta. Kivételesen nem volt szándékos odaszúrás, de ezt úgy sem hinné el nekem senki, engem meg nem is zavar. Érdekesebbnek találom a folytatást, így arra figyelmezek már. Meg a saját reakcióimra, hogy elfojtsak egy sóhajt az újabb kísérleti fejlesztési darab hallatán, de bölcsebb is volt így tennem, mert a további szavakból kiderül, hogy csak külsőre, anyagában, részletekben az, működési elvét tekintve a megszokottra számíthatok a rövid összefoglaló alapján.
- Szívesen megtekinteném. - Egyelőre ennyit mondok, a felmerült kérdéseimmel kivárok, hiszen talán néhányra választ ad maga a prototípus is, mikor a kezemben lesz - ha nem messziről szemrevételezhetem -, talán maga a hadnagy mondja majd el időközben. Hátam mögött továbbra is összekulcsolt kezekkel várom ki Greg villámgyors megjelenését és megyek velük a részleg hátsó szekciójába. Tekintetem érdeklődve fut végig a szekrényeken, röviden felmérve mennyi világít, és figyelem az összehangolt mozdulatot, amivel kinyitják a megnevezett azonosítószámút. Gregory felé röviden biccentek, mikor távozik és míg a fekete doboz az asztalra kerül és felfedi a hadnagy a tartalmát, addig megszólalok egy kérdésen tűnődve el.
- Ha jól értettem, ezen szekrények nyitásához mindig két ember kell. Sargent őrmester így feltétel nélkül megbízik Önben, hogy a felelősséget vállalta e rekesz tartalmáért is, melyről Ön nem beszélt neki sem? - Vagy beszélt, de esélyesebb a másik fél ilyen nagyfokú bizalma, ami már-már merész is lehetne. Elég egyetlen rossz emberismeret...
- Az említett fejlesztési vonal az, amelyet részben ismertethetett velem Landrow zászlós is? - Kérdezek a fegyverről is, míg elő nem kerül, na meg kérdőn pillantok a végén a férfira, mert nem tudom, hogy a számos teendője mellett volt-e lehetősége tájékozódni erről, illetőleg ez közös fejlesztési irány-e, így minden most ahhoz kapcsolódik vagy sem?
Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Chimera különleges egység parancsnoka (titkos), Perdai Fegyverfejlesztési részleg vezetője

Reagok száma :
343

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Aug. 16, 2020 10:04 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Jenkins & Greymare

Force and mind are opposites; morality ends where a gun begins.


A részlegre ereszkedett csendben jól lehet hallani az itt dolgozók motoszkálást, az eszközök keltetette zajokat, ahogy a felületekhez, vagy egymáshoz koccannak, halk kopogást, ahogy Greg gépel a sima asztelfelületre vetített billentyűzeten.
Bár ezt a kancellár nem tudhatja, a mondanivalóm nem változott semennyit, míg megvártam, hogy befejezze a mondatot. Az apró nyugtázó biccentést tudomásul veszem.
Alapból nem számítottam rá, hogy a lassúságomat akarja számon kérni. Már az eredeti beszélgetésből is azt szúrtem le, hogy nem igazán akarja lecserélni a jelenlegi fegyverét, sokkal inkább azért bólintott rá az ajánlatomra, mert kíváncsi volt, mire vagyok képes, vagy éppen mit szánnék a kezébe.
A nyitva hagyott kérdésre szűk mozdulattal, tagadólag megrázom a fejem.
- Nem, Uram! Én fogom vezetni a részleget.
Valamint amikor időm engedi, a Perdán is fogok órákat tartani a kadétoknak, de még kidolgozás alatt áll a napirendünk.
Nincs okom hazudni, ha később utánanéz sem fog mást találni.
A következő válaszára már nem rándul meg a szemöldököm, noha a szóválasztást kissé szokatlannak találom.
Ami a korábbi kérdését illeti, sértőnek egyáltalán nem találtam, mindössze értelmetlennek. Számomra teljesen egyértelmű volt az első pillanattól, hogy a kancellár személyes önvédelmi fegyverének létezése titkos információként kezelendő.
Amennyiben próbára akart tenni, nos ahhoz is joga van, ahogy ahhoz is, hogy eldöntse, kedvére való-e amit hall.
Ahogy sejtettem, legalább egy kissé biztosan sikerül felkeltenem Jenkins érdeklődését.
A válaszára bólintok.
- Egy kis türelmét kérem, Uram!
Valóban nem kell sokáig várnia, mert Greg érkezik, hogy hárman sétáljunk hátra a tárolószekrényekhez.
Jelenleg legfeljebb féltucat kijelző világít, ennek részben az az oka, hogy az általam vezetett fejlesztések szinte mindegyikét felkészítettük már az átszállításra, így azok a tárolók, amikben ezeket tartottuk most kihasználatlanul várakoznak.
Miután az ajtó kinyílt, Gregory visszatér a mukájához, én pedig a fémasztalra teszem a mattfekete tárolódobozt.
A kancellár kérdésére felpillantok rá, a doboz így még zárva marad. Egy lélegzetvételyi ideig tanulmányozom az arcát, a szeme villanását, a vonásait, mielőtt válaszolnék. Nagyon sokat kérdez a részleg biztonségi protokolljairól. Nem csak most, korábban is ezt tette.
- Igen, Uram! Minden esetben csak ketten tudják kinyitni a tárolókat. A személyes kulcskártyák mellett a biometrikus azonosításnak is egyeznie kell. Ami pedig a tárolók tartalmát illeti, minden esetben a részleg vezetője felel érte, ismeri minden tároló tartalmát. – bár ezúttal ez kicsit sántít, ugyanis Landrow zászlósnak nincsen és nem is volt hozzáférése ehhez az egy tárolóhoz - És bár nem beszéltem Sargent őrmesternek konkrétan erről a megbizatásról, biztos vagyok benne, hogy tisztában van vele, hogy egy kézifegyvert tartalmaz a szekrény, és nem mást. Ennyi bőven elég neki.
Gregory sosem kérdezett rá semmire kétszer. Tduomásul veszi, ha valamihez nincsen jogosultsága, és megbízik bennem. Bennem igen, míg másokkal sokkal óvatosabb.
Felpattintom a doboz zárját, e mielőtt lenithatnám az oldalát, újabb kérdés érkezik. Újra a felpillantok Callum Jenkins arcára, a szeméből, az arckifejezéséből próbálom kiolvasni minek is szánta pontosan ezt a kérdést.
Egy rövid ideig tanulményozom, végül megrázom a fejem.
- Nem, Uram! Landrow zászlós és az én álláspontom az utóbbi időszakban nem kimondottan egyezik meg az irányvonallal kapcsolatban, amerre véleményünk szerint haladnia kellene a fejlesztésnek.
Semlegesen fogalmazok, amennyire tőlem telik, ezzel egyidőben véleményem szerint kellőképpen sikerül körülírnom, hogy a kettőnk munkája távolabb nem is állhatna egymástól.
Végül lenyitom a doboz oldalait, és a kancellár vethet egy első pillantást a neki tervezett fegyverre. A csövénél támaszkodik a dobozba, a markolata alján üresen ásít a tár helye, mögötte három teli tár sorakozik a talpára állítva a tárolóban.
Maga a fegyver tompa piszkosszürke és egy árnyalatnyi zöld zöld színt kapott, matt fényezésével nem annyira hívja fel magára a figyelmet, azonban ezt ellensúlyozza a modern, letisztult, íves vonalvezetése, az egyszerűsége mellett is magában hordozza a pusztítás ígéretét. A hadsereg és a flotta szabványos kézifegyvereinél kisebb, a kanellár jelenlegi fegyverénél pedig érezhetően könnyebb, erről ő maga is meggyőződhet, ha kézbe fogja, ami ellen egyáltalán nincsen kifogásom.
Ha akarja, átadom neki én, vagy ő maga is érte nyúlhat, és kiveheti a dobozból. Addig amíg erre külön kérdés nem irányul, nem tárazom be, sokkal biztonságosabb így körbeforgatni, megvizsgálni.
- Úgy gondolom ez a megoldás a legcélszerűbb a jelenlegi fegyvere lecserélésére. A használata és a karbantartása a legegyszerűbb golyós fegyverekével azonos, de sokkal üzembiztosabb, öt százelékkal könnyebb és nem ázik be sem tiszta vízben, sem mocsárban. Ettől függetlenül, ha egy mód van rá, kerülje el, hogy a csöve megteljen mocsokkal…
Valószínűleg az nem javítana a pontosságon és az üzembiztosságon sem, de ezt bármelyik fegyverről elmondhatom.
- A fényezésén igény szerint tudok változtatni, ha viszont egy feltűnőbb, elegánsabb, látványosabb darabot szeretne, akkor újra kell terveznem az egészet. Látványtervet valószínűleg gyorsan tudok készíteni, de a megvalósítás hosszabb időt vesz igénybe.

◦ᵒ·○●·°





We live by chance...
We love by choice...
We kill by profession.
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Aug. 27, 2020 10:55 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Greymare és Jenkins


- Értem. - Felelek az egyszerű, határozott és egyértelmű válaszra. Ebben az egy szóban csak nyugtázás van, miszerint vettem az információt, ha van is ezzel kapcsolatban gondolatom, véleményem, az se rajtam nem látszódik, se a hangsúlyban nem érződik ki. A türelmem kérésére csak biccentek aprót. Nem esik nehezemre, azokhoz a játszmákhoz, amiket én űzök, türelem kell, az igazi játszmához pedig eddig egy évtized is kevés volt, hogy beérjen. Nekem van időm, így várok, még ha azt gondolná is az ember, hogy nem egy újabb siklóbalesetben sérülök, netán halok meg, hanem a fegyverfejlesztési részlegen ér el a végzetem. Fegyver van itt bőven, a testőröm nincs itt, elég egy ember, akinek valami kattan a fejében, hogy én azt mondhassam rosszkor voltam rossz helyen. Mégsem nyugtalanít, hisz ez bárhol előfordulhat, az esély itt rá nagyjából annyi, mint máshol, így csendben figyelem a fali tárolók nyitásának protokollját, ami bennem rögtön kérdéseket vetett fel. Az asztalra kerülő tárolódobozra vetek egy pillantást, de mondhatni ez szabványdarab, az igazán érdekes dolgot a belseje rejti, amire valóban kíváncsi lettem. Igaz, még nem annyira, hogy ne tudjak közbeszúrni egy kérdést, ami az előbb az eszembe jutott. Ha most ebben a pillanatban találkoztunk volna először, a hadnagy felpillantása is elegendő lenne ahhoz, hogy tudjam, értelmes emberrel van dolgom, mert nem ész nélkül darálja le nekem az információkat, amelyeket kérdeztem, hanem láttam szemeiben azt, hogy elgondolkodott. A válasszal persze nem várakoztat meg és nem tudhatom, mire irányultak gondolatai, de az én tekintetemből az tűnhet ki, hogy a részleg biztonsági protokolljához mérhető az előttem álló ember iránti érdeklődésem is. A sántító részlet feltűnik, de nem teszem szóvá, csak szemem csillanása jelezte, hogy figyelek.
- S most már azt is tudja, kinek a részére készül a kézifegyver. Nyugodtan aludhat az őrmester... Mindenesetre gondolom kancellári felülírása lehet a szekrények nyitásának, arra az esetre ha kettejük közül valaki sajnálatos módon elhalálozna. - Nyilván nem - szerénynek nem nevezhető - személyemre gondoltam kancellári felülírás alatt, inkább Victor-ra vagy Rafaelre. A hangnem továbbra is társalgó, mintha a napi reggeli rutinjáról csevegnénk, semmi fenyegető hangvétel nincs benne egyikőjükre nézve sem. Más kérdés, mit hall bele az ember az én hírnevemet figyelembe véve. Újabb kérdésem csak hátráltatja, hogy kiderüljön a tárolódobozban milyen fegyver rejlik, ezúttal hosszabban gondolkodik el a hadnagy és a kapott diplomatikus válasz miatt már értem is, hogy miért.
- Tehát a városi és a dominiumi fejlesztés különböző irányt vesz, legalábbis egyelőre. Érdekes. Így még kíváncsibb vagyok, mivel lep meg! - Mosolyodom el könnyedén diplomatikusan válaszolva nem árulván el, hogy a másik fejlesztési irányról mi a véleményem. Talán mindegy is, ez a két másik kancellár ügye, nyilván okkal hagyják a két irányt versenyezni egymással, s meglátják mi érdekes sül ki ebből. Nem hibáztatom őket, egy kis egészséges versenyszellem jót tesz, na meg stratégiai szempontból sem rossz. Ha egyik ki is tudódik, a másik még mindig titkos. Vagy egyiket elkaszálják idővel a jó ötleteket átemelve. Ezt majd az idő eldönti, inkább kíváncsian pillantok le a tárolóra, ami végül kinyílhat anélkül, hogy újabb kérdés akasztaná meg a folyamatot. A szemem elé táruló fegyver látványa elsőre csak egy igen rövidke hümmentést vált ki belőlem, ha visszakapcsolta volna a fiatal fiú a zenét, esélytelen lett volna a közelben álló Greymare hadnagynak meghallania. Ez a fegyver már ránézésre is valóban más.
- Szabad? - Formalitás csupán, hogy engedélyét kérem, de nem szükséges mindig telibe beletapicskolnom mások játszóterébe, csak mert rangom okán megtehetném. Valamiféle tisztelet jelének is értelmezhető ez, s vagy ő adja oda vagy én nyúlok érte, de kézbe veszem a fegyvert. Tudom, hogy a tár ad hozzá némi súlyt majd még, de saját fegyveremből és a most használatos hasonló marokfegyverekből kiindulva tudom, hogy könnyebb darab, kicsit kisebb is, de nem bánom. Megmaradt a praktikus mértéken belül a kicsinyítés, nem ment az ergonómia rovására, hogy rossz fogást eredményezzen. Míg hallgatom a hadnagy szavait hozzá, kezemben forgatom a fegyvert, láthatóan figyelmesen szemrevételezem, nem csak rövid rápillantással, hogy jól van, fegyverforma, jó lesz. Végigfuttatom ujjam a fegyver csövén, forgatom minden irányból megnézve. Nem pillantok fel, csak apró mosoly jelenik meg a szám sarkában, mikor a mocsár kerül szóba.
- Azt megígérhetem hadnagy, hogy igyekszem elkerülni. - A múltkori eset sem önszántamból történt kirándulás volt, s bár a fegyvert megtisztítottam, bizonyára a sikló becsapódásakor érhette olyan ütés, amitől már elpattant az a kis alkatrész benne. Lehet hetekkel-hónapokkal később is megadta volna magát, vagy húzza még egy-két évig, használati gyakoriságtól függően, de minden helyzetből a legjobbat szeretem kihozni. Ez vezetett el ide is, hogy ezzel a plusz munkával bíztam meg a hadnagyot. Akkor pillantok csak fel rá, mikor a feltűnőbb és látványosabb szavakat említi, szemöldökeim is enyhén megemelkednek.
- Mi érv szólna egy feltűnő és látványos fegyver mellett? - Félig-meddig költői a kérdés. Én nem látom értelmét, legalábbis én eddig se voltam az a típus, aki feltűnő helyen hordta a pisztolyt mintegy elriasztásként. Hogyisne, hogy előre tudják, mire számítsanak? Ha arra kellene, hogy otthon vagy az irodában a falra kitegyem dísznek, akkor lenne értelme a felesleges cicomának, de mind a két helyiség stílusa jól mutatja, hogy akkor se valószínű, hogy ennek lennék híve, ha oda szánnám a fegyvert.
- Így első benyomásra azt mondom, hogy semmiképp se tervezzen újat, hadnagy. - S nem az idő miatt, de a felmerült tervem miatt megjegyzem ezt az információt, mert ezzel számolnom kell.
- Igazán kellemes darab küllemre és fogásra is, az elegancia mértékével sincs semmi bajom, épp ellenkezőleg. Mennyire megoldható, hogy a szín egészen sötétszürkébe forduljon? Jellemző viseletemet tekintve ez a darab így is feltűnő. - Nézek fel újra a férfira, mert hát látásból ismerhet már régről, sötét árny voltam mindig is, ezen Saskia tudott némileg lágyítani, de csakis otthon a négy fal között engedve neki. A fényezésre nem reagálok külön, nekem megfelel így tompítottan teljesen, nem érzem szükségét, hogy csillogjon-villogjon, ezt remekül eltalálta a hadnagy.
- Alkalmas akár próbára is ez a prototípus vagy ezzel kapcsolatban egy másik alkalommal keressem meg, immáron a Városban?
Vissza az elejére Go down

Simon Greymare

Hadsereg

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 320

Karakterlapom :

Születési idő :
2389. 07. 16. (27)

Tartózkodási hely :
Dominium, olykor Perda

Beosztásom :
Chimera különleges egység parancsnoka (titkos), Perdai Fegyverfejlesztési részleg vezetője

Reagok száma :
343

Avatar alanyom :
William Levy

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Giphy


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Vas. Okt. 04, 2020 7:54 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Jenkins & Greymare

Force and mind are opposites; morality ends where a gun begins.


Enyhén meglep, hogy a kancellár lezárja az áthelyezésem témáját. Arra számítottam, hogy sokkal több kérdése lesz. Hogyha nincsen, az nagyon sok dolgot jelenthet, de véletlenül sem arra a verzióra szavazok, hogy eddig tartott az érdeklődése. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy már korábban tudott a dologról, vagy van más forrása, esetleg később más megközelítésből fog kérdezni.
Részben logikusnak, részben azonban nagyon is könnyelműnek és átgondolatlannak találom, hogy Callum Jenkins ennyit mutatkozik a testőrsége nélkül. Itt nem érheti semmi bántódás, amennyire ezt az én jelenlétem szavatolhatja, de az elmúlt időszak eseményeit figyelembe véve, a bizalom olyan luxus, amiért nagy árat fizethet.
Ettől függetlenül sosem tennék megjegyzést sem erre, sem másra, ami az én szakterületemen kívül esik. Még számomra releváns témákban is óvatos vagyok, amikor egyet nem értést fejezek ki.
Tisztában vagyok vele, hogy az a rövid pillantás, az a kevés várakozás a válasz előtt elárulja a kancellárnak, hogy kérdéseket vet fel bennem az érdeklődése, de vagy nem veszi rossz néven, vagy csak a reakciókra kíváncsi, mert a szemében megcsillanó érdeklődésen kívül más érzelmet nem fedezek fel.
A következő megállapítására biccentek.
- Vannak előnyei és hátrányai is, hogy csak kimondottan okos és gyors észjárású emberek dolgozhatnak itt – a szakma legjobbjai, ami azt illeti – Biztos vagyok benne, hogy mostmár valóban tudja, kinek készül a fegyver.
Azonban erről elsősorban maga a kancellár tehet – noha ez a vád nem érződik ki a leghalványabban sem a szavaimból, vagy a hangsúlyomból; ami pedig Greget illeti, ő ettől egy fikarcnyit sem fog nyugodtabban, vagy épp nyugtalanabbul aludni. Úgy vélem cseppet sem érdekli a dolog.
- Ahogy abban is, hogy ezután sem beszél róla senkinek.
Ami a felülírásra vonatkozó kérdést illeti, ezúttal néhány szívdobbanásnyi idővel hosszabban gondolkozom a válasz előtt. Minden mondattal egyre gyanúsabb nekem Jenkins. Szóvá természetesen nem teszem, csak megjegyzem magamnak, hogy nézzek utána a rendszer biztosításának alaposabban.
- Természetesen van mód a felülírásra, de ez mindig egyértelmű nyomot hagy a rendszerben, és csak a legmagasabb jogosultságokkal kivitelezhető. Ezen kívül egy ilyen módosításról mindig készül jelentés is a Kancellária részére.
Fenyegetést nem fedezek fel a szavaiban, és nem is vagyok hajlamos az ilyesmit magamra venni. Ha meg akar szabadulni tőlem, bármikor megteheti, efelől nincsenek kétségeim. Könnyű dolga is lenne velem, ami azt illeti. Ahogy korábban sem tettem, ezután sem tennék semmit, hogy megakadályozzam, ha le akarna lőni.
Tisztában vagyok vele, hol állok hozzá képest a ranglétrán. Más kérdés, hogy nem tartom valószínűnek, hogy saját kezűleg végezne ki, ha útban lennék neki.
A következő válasza cseppet sem lep meg. Egy pillanatig sem gondoltam, hogy ellenére lenne némi versengés. Esetében ez nem jár semmiféle negatívummal, sokkal inkább csak nyerhet dologgal. Több lehetőséget rejt magában két különböző irány.
- Igen, Uram, egyelőre két teljesen különböző irányról van szó…
Aztán később elválik, hogy melyik iránnyal foglalkozunk majd hosszútávon. Ez csak annyiban múlik rajtam, hogyha kellőképpen meggyőző munkát tudok felmutatni, akkor lesz lehetőségem folytatni, amit elkezdtem. Legalábbis remélem.
Ahogy a tároló kinyílik, én elsősorban a kancellár arckifejezését figyelem. A hümmentésre egyelőre nem reagálok, adok neki időt, hogy alaposabban szemügyre vegye a fegyvert.
A kérdésére biccentek is a szóbeli válasz mellé, ösztönös mozdulattal.
- Természetesen, Uram! A tár üres, a csőben sincsen golyó.
Vagyis a fegyver jelenleg teljesen biztonságos. Feltéve, hogy hisz nekem a kancellár.
Hagyom, hogy ő maga nyúljon érte, ebben az esetben ezt célravezetőbbnek találom.
Míg ő a pisztolyt vizsgálja figyelmesen, addig én őt figyelem. A szája sarkába húzódó mosolyt is észreveszem, és elkönyvelem, hogy nem találta szemtelenségnek a megjegyzésemet. Nem is annak szántam, ami azt illeti
- Őszintén remélem, hogy nem kerül többet ilyen helyzetbe, Uram!
Tenni aligha tudok bármit is ebben a kérdésben, hiszen nem vagyok a testőre, és meglehetősen ritkán találkozom vele egyébként is.
Ahogy felnéz rám, lehetetlen nem észrevenni a megemelkedő szemöldökét. A szám sarkába nagyon halvány, apró mosolyárnyék rajzolódik, mielőtt megcsóválnám a fejem.
- A világon semmi, Uram!
Ez személyes preferencia kérdése csupán. Noha nincs jogom megkérdőjelezni mások ízlését, a kezem alól kikerülő munkákat figyelembe véve elég egyértelmű, melyik irányvonal áll közelebb a szívemhez.
A következő mondatra bólintok.
- Igenis, Uram! – bár az még nem dölt el, hogy elégedett, vagy csak nem akar tovább foglalkozni a kérdéssel. Ez csak a folytatából derül ki. A kérdésre tétovázás nélkül tudok válaszolni. – Amennyiben csak a fényezésen kell változtatni, meglehetősen egyszerű a feladat. Ha magát a fémet kell színezni, nos… az egy hosszadalmasabb eljárás, de meg tudjuk csinálni.
Csak baromi sokáig tart, de ez a kancellár döntése.
A következő kérdésre is gondolkodás nélkül válaszolok.
- Természetesen kipróbálhatja, Uram! Maga a prototípus teljesen biztonságos és üzemképes, ha nem kellene változtatni rajta semmit, akkor akár el is vihetné, Uram…
Természetesen így, hogy a színén változtatni kell, még itt marad, de ettől függetlenül készen áll rá, hogy Jenkins kipróbálja. A megjegyzés sem volt szemrehányás, puszta tényközlés csupán
A három tár egyesével zizenegy golyót fogad be, mind teljesen feltöltve várakozik a dobozban, Jenkins bármelyiket választhatja. A fegyver betárazásának menete is ismerős lehet neki, aligha lesz szüksége segítségre. A tesztekre használt lőtér mögöttem helyezkedik el, a lőállásokat elválasztó plexifal csak néhány méterre mögöttem húzódik.
Amennyiben a kancellár valóban ki akarja próbálni a fegyvert, néhány egyszerű parancs és kód begépelésével utasítom a rendszert, hogy friss lőlapot főzzön az egyes állásra, a kancellár pedig kap egy zajszűrő fejhallgatót, ha belépett az állásba. Én mindenképp felveszem a fülvédőt, mert még mindig érzékeny dobhártyám.

◦ᵒ·○●·°





We live by chance...
We love by choice...
We kill by profession.
◦ᵒ·○●·°
Vissza az elejére Go down

Callum Jenkins

Kancellár

Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Ezgif_11

Karakterlapom :

Születési idő :
Dominium, 2381.02.12. (35 éves)

Tartózkodási hely :
Dominium

Beosztásom :
Alvó-részleg vezetője, vezető hibernációs- és genetikus-orvos, az ember-perdai tudományos kutatások vezetője, a Halálcsók feltalálója

Reagok száma :
799

Avatar alanyom :
Tom Hiddleston

☽ :
Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Tumblr15


Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt Csüt. Okt. 15, 2020 12:53 pm
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Greymare és Jenkins


- Szerencsére több az előny. - Csak ennyivel felelek a szavaira. A hátrányok nyilvánvalóak, de emiatt bolond lenne bárki ilyen részlegen tompa eszűeket foglalkoztatni, a munka rovására menne az is. Azzal is tisztában vagyok, hogy személyes jelenlétemmel nem csak az őrmester számára tette nyilvánvalóvá, kinek készült itt fegyver. Ha a többiek nem is néznek erre feltűnően, pláne nem merik megkockáztatni, hogy bámulás miatt megálljanak a munkában - legalább annyira a hadnagy szigora miatt, mint miattam -, de ettől még szemük sarkából ide-idepillantanak ránk engedve a természetes emberi kíváncsiságnak. Már megszoktam. És ha én hívatom a hadnagyot, nem személyesen jövök, az se sokkal kevésbé feltűnő megoldás. Következésképpen az őrmester diszkréciója legfeljebb a fegyverrel kapcsolatos részleteket érinti, így az erre vonatkozó részre aprót bólintok. Mást kérdezek inkább és a kicsi csend újra közénk áll. Szórakoztatna, ha tudnék gondolatot olvasni és így tudnám, hogy miattam átnézi még távozása előtt a rendszer biztosítását a férfi - nagyon szívesen Victor -. Vélhetően megteszi ezt majd odalent a Városban is, kiváltképp ha Saskia is majd rábólint a költözésünk tervére, igaz, ennek felvetése is még odébb van, nem hogy híre mehessen.
- Megnyugtató a biztonság. Bármit rejt is a többi rekesz, legkevésbé sem juthatnak illetéktelenek kezébe. - Könnyed mosollyal teszem hozzá, mintha csak megnyugtatni akarnám a férfit, hogy miért érdeklődtem, noha egyáltalán nem az én területem ezek biztonságáról meggyőződni, s hiányosságok esetén intézkedni. Ha kritikus rést találnék a védelmen, nyilván szólnék Victor-nak vagy Rafael-nek róla, hiszen nem cél az ellenállás felfegyverzése, főleg nem a titkosabb részlegről, hogy aztán egyre gyakrabban polgárok lássák kárát az egésznek. Azt is tudom, hogy nincsen feltörhetetlen rendszer. Ha a hadnagy igazat mondott - és nem feltételezem, hogy direkt tévútra akarna vezetni -, akkor a rekeszek nyom nélküli feltöréséhez elég közel kell ülni a tűzhöz, ahogy az Aquillon-t célzó küldetés esetén is a biztonsági eljárások felülírásához is belső ember kellett.
A pisztoly kerül immár tényleg terítékre, nem csak témában a fegyverfejlesztés két irányát tekintve, hanem szó szerinti értelemben is, a dobozból előkerül a nekem tervezett fegyver. Az első reakció egy halk hümmentés, de enélkül is magamon éreznem a hadnagy figyelmét. Érthető, hogy bármennyire is diplomatikus és tartózkodó, azért érdekli, hogy mit szólok az általa tervezett fegyverhez. Még ha nem is vagyok közvetlen felettese, mégiscsak kancellár, s az rendszerint nem baj az ember számára, ha egy kancellár elégedett. Udvariassági köröket letudva nyúlok a fegyverért, hogy a kezemben forgassam és alaposan megfigyeljem. A mocsárt érintő részre eleinte nem is néztem fel, de a rá adott mostani kívánságára már felpillantok s most én leszek az, aki egy hosszabb másodpercig fürkészi a másikat, mielőtt felelne.
- Köszönöm, hadnagy. - Fordítom aztán vissza a tekintetemet a pisztolyra. Ha ezt a hadnagy komolyan gondolta, akkor ő már a harmadik személy, aki így érez. Voltaképpen piszok szerencsés kancellár vagyok, hogy ilyen terjedelmes listát tudhatok a magaménak. Egyáltalán, hogy van ilyen képzeletbeli listám.
Ízlésvilágunk a fegyverek terén ezek szerint közel áll egymáshoz a hadnaggyal, az én szám sarkában is megjelenik a mosolyárnyékának mása, az hamar el is dőlt ezzel, hogy újratervezés, pláne feltűnőbb, díszesebb darabra nincs szükség, de ezt azért szóban is megerősítettem neki.
- Értem. - Egyelőre ennyit reagálok csak arra, hogy az általam említett változások kivitelezhetőek, gyakorlatilag csak az idő a kérdéses benne, hogy meddig tart. Meg hát a plusz macera, amit nem mond ki a hadnagy, de ettől még tudható. Amire időt kell szánni, az macerás. Átgondolom még ezt kicsit későbbre halasztva a döntést az ügyben.
- Remek! - A következő válaszra megörülök, még ha túl látványosan ezt nem is teszem, csak szemeim élénkebb csillanása az, ami még a szavam mellé társul és kifejezi ezt. Egyszerűbb és kényelmesebb így, hogy már most kipróbálhatom. Megvárom, míg a hadnagy beüzemeli a megfelelő részeket a tesztelésre szolgáló lőtéren, utána követem csak a fegyvert addig visszatéve a dobozba és az egészet hozom, amennyiben látok ott erre alkalmas helyet, ahova le lehet tenni. Ellenkező esetben ott hagyom, ahol eddig volt és ott tárazok be, rutinos mozdulatokkal, annál is inkább, mert e téren valóban nincs újdonság a fegyver használatában, inkább csak könnyebb lett. Jelenleg úgy vélem, nem is baj. Ritkán van rá szükség - elméletileg -, így jobban kézre esik az ismerőssége. Így vagy úgy, a fegyver kibiztosításra csak akkor kerül, mikor már mindketten felvettük a fülvédőt. Nyilván ha élesben kell majd használni, ilyen kényelmi megoldás nem fog rendelkezésemre állni, de ismerem a zajszűrőket és fegyvereket annyira, hogy a beszűrődő hangok alapján tudok viszonyítani. Na meg ha élesben kell használni, pont nem az lesz a fontos, mennyire cseng vagy nem cseng utána a fülem. Megvárom, hogy a hadnagy is feltegye a fülvédőjét. Tudok a sérüléséről, mely nem csak őt érintett a csapatból, s felesleges otrombaság is lenne, hogy ne figyeljek erre, mikor szinte köztudomású, hogy a környezetemben lévő részletek mennyire nem kerülik el a figyelmemet. Apró kipillantás a hadnagyra, hiába látom a jelzést a lőállásnál, mely szabad utat jelez, azért megvárom a fegyver tervezőjétől is a visszajelzést, hogy hadd szóljon a pisztoly. Nem kapkodok, ismerkedek még a fegyverrel, figyelem azt is, milyen kibiztosítani, annak helye mennyire esik kézre és egy dolog simán kézben fogni a fegyvert s más, mikor úgy kell fogni, hogy célra kell vele tartani és lőni. A tervezés ergonómiája most is kiválóan helytáll. Az első lövés még így lassabb, megfontoltabb, jobban figyelve a célzásra, mielőtt meghúznám a ravaszt és az eredménytől függően a következő is hasonló, szükség esetén idomulva a pisztolyhoz, ha annak másabb kicsit ahogy finoman visszarúg. Ha a hadnagy valamit jelezne, arra bizonyosan felfigyelnék, de ennek hiányában a fegyveré a figyelmem, finoman összébb vont szemöldökeim is e koncentráció önkéntelen megnyilvánulásai. Biztosítom, leengedem a kezem, majd kibiztosítom és emelem újra közben, immáron jelentősen gyorsabban, mint először, s újra lövök a célzáson is gyorsítva, majd ezt még eljátszom jó párszor, lehetőség szerint gyorsítva mindig a mozdulataimon, elvégre amikor szükségem lesz rá, akkor rendszerint nem fogok ráérni gondosan kicentizni mindent. A tesztelést befejezvén húzom le fejemről a fülvédőt és fordulok a hadnagy felé, a fegyvert biztosítva, még akkor is, ha nem maradt benne töltény. Megszokás.
- Ez egy minden tekintetben kiváló fegyver, Greymare hadnagy, elismerésem. - Nézek a férfira, mikor már ő is levette a fülvédőjét, szavaimat komolyan mondva és gondolva. Nagyon tetszik a fegyver. Mikor megbíztam ezzel a feladattal, még nem is gondoltam, hogy végül ennyire kedvemre való lesz egy új darab, hiszen igazából elvoltam a régivel is. Ám így most már látom az előnyeit, melyek egyértelműen az új felé billentik el a mérleget. Ahogy mondta korábban a hadnagy, valóban erősebb fegyver hatótávra, tűzerőre és a lövedék sebességére nézve is. Nem fontos szempont, de attól még az is mellette szól, hogy tényleg elegánsabb darab is.
- Ha nincs semmi, amin úgy érzi, hogy még finomítana, akkor magammal is viszem. Úgy döntöttem, hogy a színe nem ér meg annyi plusz ráfordítást, inkább csak meg kell szoknom a változást. - Az ember a szokásai rabja tud lenni, ahogy öregszik, annál jobban és kezdem ezt magamon is érezni néha már. Bosszantó, mert mindig is hittem a változások előnyeiben és szükségszerűségében.
- Az Ön által tervezett vonal mennyiben lesz másabb ennél a fegyvernél? Azt mondta, hogy ennek a működési elve hagyományos, ebből arra következtetek, hogy az új irány a CQL felé mozdul el. Felajánlotta, hogy ha zöld utat kap majd az Ön által tervezett irány, akkor egy annak megfelelő fegyverrel tudná még ezt is leváltani, kevéssel még jobb paraméterekkel is, mint ez, hogy Önt idézzem. Sikerült valamiféle áttörést elérni a CQL-technológiában? Hiszen mikor megkértem erre a tervezésre, még úgy vélte, az előnyeit nem használnám ki, ugyanakkor a karbantartás sokkal körülményesebb lenne, minthogy megérné a váltás. - Kérdezem meg némi körítéssel, de teljesen nyugodtan, hogy miből áll majd az új irány lényege. Attól nem tartok, hogy a kérdés zavarba hozza a hadnagyot, legfeljebb átgondolja ismét mit válaszolhat, és biztos vagyok benne, hogy csak annyit köt az orromra, amennyit szabályosnak vél majd. De kíváncsi vagyok, mekkora szünetet tart majd ezúttal.
- S megbízhatom-e egy másik feladattal? Egész pontosan a Landrow zászlósra bízottat adnám át Önnek. - Teszem hozzá, hogy ne áruljak zsákba-sárkánymacskát. A történtek fényében az sem talány már, hogy kinek szánom azt a fegyvert.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



Fegyverfejlesztési részleg - Page 2 Empty
Utolsó poszt
Következő oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Vissza az elejére Go down
 
Fegyverfejlesztési részleg
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Dominium :: Caligo öv :: Dominium űrállomás :: 7-6. gyűrű - Tudományos részleg-
Ugrás: