Nathaniel Cromwell

In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.

Számító | rideg | határozott | magabiztos | manipulatív | vezető egyéniség | agresszív | akaratos | célorientált | szadista | szabálykövető

Nathanielben megvalósul minden, amit a Kancellária akar. Bár a Földön született, egy másik világban, mégis tökéletesen alkalmazkodott a mostani élethez és törvényekhez. Követi a Kancellária szabályait, sőt, Ő maga is betartatja, ha pedig rajta kap valakit, hogy másként tesz, lelkiismeret furdalás nélkül repíti ki az űrbe. Ő a tökéletes, erős vezető, aki nem lázad a jelenlegi rendszer ellen és a kiképzésein mutatott remek teljesítményének hála az Imperium élére állították. Fontosnak tartja, hogy a hajó minden részéhez legalább valamennyire értsen, így folyamatosan képzi magát, hogyha bárki kiesik az emberei közül, Ő meg tudja oldani a problémát - vagy legalábbis tudjon segíteni a gond elhárításában. Remek pilóta, ért a mérnöki dolgokhoz és a kommunikációs rendszerhez, sőt, még némi orvosi tapasztalata is van. Odafigyel az embereire, meg akarja ismerni őket, hogy senki se titkolhasson semmit előle, így időnként remek színész, ha a szükség úgy hozza, így képes bárki bizalmába beférkőzni. Nem igazán köt barátságokat, a feladatára koncentrál, számára az az elsődleges és a szerelmek is elkerülik. Mint valami gép, sokszor érzéketlennek tűnhet, talán az is. Ki tudja, hogy képes-e valódi, emberi érzésekre? Megközelíthetetlen, erős falat épít maga köré, úgy hiszi, hogy így maradhat igazán erős és nincs szüksége szeretetre. Az érzelmek egyébként is csak gyengítik az embert...

A Föld

2337-ben született egy katonai család egyetlen gyermekeként. Már az anyaméhben elrendeltetett a sorsa, választása nem volt, így kiskorától kezdve katonai kiképzést kapott a szeretet helyett. Az apja és az anyja csakis az utódnemzés miatt voltak együtt, utána pedig a gyermek, majd pedig a megszokás tartotta őket egymás mellett.
Nathaniel gyermekkora nehéz volt, nem játszhatott és szórakozhatott a többi gyermekkel, számára megvolt az út, melyről nem léphetett le. Kemény, hosszú évek voltak, fájdalmas évek, melyek szépen lassan felemésztették a lelkét és alakították olyanná, amilyennek ma ismerik a Dominiumon. Mivel soha se kapott szeretetet, mindig csak az elvárás volt felé, így Ő maga is úgy érzi, hogy képtelen a valódi érzelmekre, nem érti meg őket, nem tapasztalta soha. Szerelmes se volt, mindig csak a szükség vonzotta a nőkhöz. Könnyű szerrel megkaphatott bárkit, jóképű, izmos és intelligens férfi volt már fiatal korában is és egyben tökéletes bábjátékos. A sakktáblán mindenkinek megvolt a maga szerepe, Ő pedig úgy mozgatta őket, ahogy nem szégyelte. És valljuk be, nem igazán szégyell semmit se ez a fiatalember.
Az évek gyors egymás utánban repültek és bár a Földön született és élt 25 éves koráig, nem sok mindent ismerhetett meg belőle. Mindig csak a szülei által kialakított ösvényt követte, így tanult és fejlődött, gyorsabban lett belőle tiszt és vezető, mint azt bárki más gondolta volna, amikor pedig kiderült, hogy el kell hagyniuk a bolygót, nem volt kérdéses, hogy részt vehet-e az alvó programban.


A Dominium

A szülők már idősek voltak, így számukra nem maradt hely, Nath pedig ébredése után végre elkezdhette saját, önálló életét. Kitűzte a maga céljait, melyek egy része bizonyára egyezett volna szülei akaratával, de a Kancellária előtt is fejet hajtott. Teljes mértékben egyetértett az eszméikkel, így a kiolvasztását követő hatodik hónapon feleséget is választott magának, de néhány év után beadta a válást, ugyanis Sarah nem volt képes gyermeket szülni neki. A kiképzése az űrben folytatódott, a befolyása pedig nőtt. A Kancelláriával is egyre erősítette a kapcsolatait, de soha se akart kancellár lenni. Nem kedveli a politikát, helyette viszont sokkal érdekesebbnek tartotta a hajózást. Pilóta is volt és mindent kitanult, amire az űrben szüksége lehet, vágyát pedig nem titkolta az Imperiummal kapcsolatban. Mégse elégedett volna meg bármilyen tiszti ranggal, így kivárt, tovább képzelte magát és mintha előre látta volna a jövőt, elérkezett az Ő ideje.


Az Imperium

A Perdáról felkerülő vírusok sok áldozatot követeltek az emberiség tagjai közül, így az Imperium kapitányi széke is megüresedett, Nathaniel pedig mint valami trónt, elfoglalhatta magának, hála a Kancellária segítségének. A képzettsége megvolt hozzá, hogy irányítsa a hajót és a legénységet, így karrierje csúcsára érve dőlhetett hátra. Utóda még mindig nincs, de most nem elégedik meg bármilyen asszonnyal, ki fogja választani a neki megfelelőt, a tökéleteset, akitől olyan fia lehet majd, ki átveheti egyszer a helyét. Ahogy neki is meg volt írva az út a szülei által, úgy Ő is hasonlóan fog cselekedni, ha eljön az ideje. De élvezi a hatalmat, semmi pénzért se adná ki a kezéből.