Dr. Alessandra Gravina Gray

In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.

Bájos, kedves és nagyon mosolygós nő. Talán emiatt is, talán naivsága miatt is vonzza a férfiakat. Csak az a baj ezzel, hogy legtöbbször a bajos pasikat ragasztja magára. Maga se tudja miért de imádja a zűrős férfiakat. Sajnos általában porul jár velük, mert túlságosan is próbál bízni bennük és a szerelemben. A legutóbbi kapcsolata miatt mostanában kissé húzódozik a férfiaktól és távolságot próbál tartani tőlük, egyedül Lucast engedi közelebb magához. Igazából fél is egy újabb kapcsolatba bele kezdeni, csak nem árulja el.
Anno sokkal érzékenyebb, labilisabb és hiszékenyebb volt. Ám az élet nagyon csúnyán elbánt vele. Így megtanulta, hogy jobb ha érzéseit magában tartja és soha senkinek nem mutatja ki, mert akkor csak játékszernek nézik majd és kihasználják. Egy falat húzott maga köré, amit nagyon keveseknek sikerül átlépni.
Állandó mosolygó és mindig vidám, optimista megjelenése miatt senkinek, még csak meg sem fordul a fejében, hogy az a mosoly milyen szenvedéseket és kínokat hordoz, leplez a lelke mélységében. De ez jobb is így. Inkább nézzék túl keménynek és érzéketlennek, mint gyengének.
Határozott, céltudatos és mindig precíz. Amit a fejébe vesz azt szereti véghez is vinni. Nem szeret hibázni és nagyon arra hajt, hogy mindig pontos és tiszta munkát végezzen. Ugyanezt várja el a neki dolgozóktól is. Nem szokta keverni a munkát és a magánéletet, bár néha nehezen megy kizárni bizonyos dolgokat.
Sikerült magabiztosságot, bátorságot tanulnia az élet leckéiből, valamint a kiképzésekből így most már erősebb természet még lelkileg is. Sőt harci kiképzésének köszönhetően fizikailag is képes megvédeni magát ha arra kerülne a sor.
Régen annyi önbizalma sem volt, mint egy kiscicának, de mostanra ezt képes volt felül írni és elhinni, tudni, hogy akármit képes megcsinálni ha van hozzá kellő akarata, ereje és kitartása. Régen Walter behatásának köszönhetően semmire kellőnek tartotta magát, aki Walter nélkül szinte meghalna. Legalább is ő ezt próbálta bele sulykolni.
Nagyon okos, intelligens és gyorsan képes felfogni az új dolgokat. Szereti fejleszteni magát és új dolgokat megtanulni a gyógyászatban. Munkájába a lehető legtöbb tudását beleadja, sőt sokszor még annál is többet megpróbál, mint ami tőle kitelik. Nagyon maximalista, nem szeret hibázni. Az ilyen dolgokat nagyon nehezen viseli és sokáig öröklődik később rajta.
Nem ígér meg hiába dolgokat, amiket mégis megígér azokat mindig megpróbálja teljesíteni. Ennek köszönhetően lett a legjobb a szakmájában, hisz olyan pácienseket, műtéteket is bevállal, akikről (amikről) már más orvosok régen lemondtak. Sokan társai és tanoncai közül emiatt túlságosan vakmerőnek, bolondnak tartják, aki hú reményeket kelt a betegekben. Pedig az esetek 90 %-ban, sikeresen kezeli a többiek által már elítélt pácienseket, valamint sikeresen végrehajtja az általa eltervelt műtéteket, az olyanokat, amiket orvos társai nem vállalnak be. Eleinte csak gyerekekkel foglalkozott, de mostanra fel fejlesztette magát és felnőtteket is sikeresen kezel.      
Utálja a hazugságokat és a hamis embereket. Ilyesmivel gyorsan kilehet hozni a sodrából. Egyedül az úgymond jó érdek miatti füllentéseket elvisel, hisz néha ő is szokott ilyeneket elkövetni.
Hadnagyként rendesen, kedvesen, tisztelettel bánik az embereivel és ugyanezt elvárja tőlük is. Nem szokott kivételezni és kimondottan rühelli a "nyalizós" típusú embereket. Ha valaki mégis eljátssza a bizalmát vagy a tiszteletét az nagyon kihúzza a gyufát nála. Nehéz kihozni a sodrából és elég későre telik be nála a pohár, de ha valaki előidézi ezt annak azt ajánlom jobb ha futásnak ered.  
De hagyjunk valamit azoknak is akik meg akarnak ismerni, szóval egyebet nem árulok el. Kopogj be hozzám és többet fogsz megtudni rólam...  

A konyhában teszek - veszek, pontosabban a mosogatással foglalkozom, amikor meghallom súlyos csizmájának zaját. Dömm, dömm, dömmm.... Minden egyes lépcsőfokon határozottan hangoztatja érkezését, hogy felfigyeljek rá. Összerezzenek és az ajtó felé pillantok ijedten. Részeg. Már megint tök részeg.
Az ajtó hatalmas robajjal ütközik neki a falnak és már hallom is üvöltő és kicsit sem kedves szavait.
- ALEXA! - félszegen teszek pár lépést az előszoba felé, ügyelve arra, hogy ne menjek túl közel hozzá. Bár nem hiszem, hogy ez bármit is számítana. Felnézek arcára. Jól sejtettem, ittas. Nagyon is. - Na végre! Itt az én gyönyörű kedvesem. - erőltet egy hatalmas mosolyt az arcára. Valami azt súgja, hogy baj lesz...
- Hol a vacsorám? - kérdez rám utasítóan.
- Mindjárt készen van. Még pár perc. - összerezzenek, tudom, hogy nem ez lesz a neki megfelelő válasz. Szívem olyan hangosan zakatol, hogy szerintem ezt még ő is hallja. És akkor..
- MI AZ? HOGY NINCS KÉSZ?! HOL VOLTÁL? MIT CSINÁLTÁL EZ IDÁIG?! MEGMONDTAM, HOGY NÉLKÜLEM NEM MEHETSZ SEHOVÁ! HALLJAM HOL TEKEREGTÉL? MEGINT ANNÁL A JASPERNÉL VOLTÁL HM?- a testem látványosan remeg meg, fülemhez kapom kezemet ösztönösen, mert különben érzem szétrobban a dobhártyám.
- Ne haragudj Walter. Mindjárt végzek vele ígérem. Tudod jól, hogy nem jártam sehol. Csupán takarítottam és eltelt az idő. -  magyarázkodom kétségbeesetten. De nagyon jól tudom, hogy teljesen fölösleges. Úgyis azt gondol, amit ő akar. Most érzem azt, hogy talán jobb lett volna ha bevállalom az éjszakát a kórházban. Bár pont azért nem tettem, mert Jasper is benn van ma. Mindenki tudja, hogy barátok vagyunk de Walter nem így gondolja, iszonyú féltékeny.
- Kedvesem. Nincs semmi baj. Rendben van. Gyere ide, hadd leljelek meg. - tárja ki karját, hogy közelebb menjek hozzá. Nekem viszont semmi kedvem oda menni, félek. - Na! Gyere már. Ne félj nem bántalak. - szól hozzá nyájasan. Nem tudom miért hiszek neki ismét. Teszek pár lépést feléje rémülten, aztán még egyet és még egyet. Mikor elég közel értem hozzá elkapja mindkét karom erősen.
- JASPERREL VOLTÁL MI! - rázz meg jó erősen. - MEGMONDTAM NEKED MIRE HAZAÉREK LEGYEN KÉSZ A VACSORA! - érzem, hogy a fogása a karomon egyre erősebb lesz. Könnyeim lassan megjelennek a szemem sarkában.
- Engedj el ez fáj! - mondom szipogva. - Nem voltam senkivel. - teszem hozzá.
- NE HAZUDJ!!! - ordít még hangosabban rám. Aztán erősebben megrázogat majd hatalmas lendülettel neki lök az üveg kávézó asztalnak, ami persze rögtön összetörik alattam. Érzem, hogy valami meleg folyik a hátamnál és a csuklómból is. Rá pillantok vér. Ahh. Erőt vennék magamon, hogy feltápászkodjak, mikor megérzem hasamban a súlyos csizma orrát, aztán a lábamon. Majd pedig egy öklöt az arcomon, mire minden elsötétül....
Mindenem fáj meg sajog. Azt se tudom, hogy melyik jobban. Ébren vagyok. De szemeimet alig tudom kinyitni. Felszisszenek. Érzékelem, hogy valaki van mellettem, ám azt még nem fogtam fel, hogy ki. Csupán reménykedni tudok, hogy nem ő.  
- Alexa! - hallok egy ismerős hangot, de még nem jutott el az agyamig, hogy ki lehet. - Ne félj. Most már biztonságban vagy. Én vagyok az Jasper. -neve hallatára, mintha egy egész teher esett volna le rólam, nem tudok parancsolni érzéseimnek és zokogni kezdek. Az elmúlt évek összes fájdalma, amit eddig a lelkem legmélyén rejtegettem egyszerre tőr ki belőlem.
- Jól van semmi baj. Nyugi. Már velem vagy. - hallom Jasper nyugtató szavait, aztán megérzem ölelő karját, amibe beletemetkezem. - Elviszlek egy olyan helyre ahol biztonságban leszel. Soha többet az életben nem fogod látni Waltert. - mondj, nem tudom mire céloz. - Ezt most vedd be. Ettől elmúlik a fájdalmad és kicsit pihenni is tudsz. - Engedelmeskedtem neki. Ha tudtam volna, hogy ezek után nem csak Waltert nem fogom látni hanem őt sem biztosan nem teszem. De talán van remény, hogy ő is itt van...
Mikor felébredtem, pontosabban mikor kiolvasztottak csupán néhány örökre megmaradó heg emlékeztetett múltamra, amiről soha senkinek nem beszéltem azóta.
Fogalmam sem volt, hol vagyok, mi van és mit keresek itt. Ahogy még most sincs. Azt mondják csak a legjobbakat és az erre a világra valókat fagyasztották le. De én nem tartom magam ilyen jónak. Szóval...
Egy új világ várt rám, amelyben minden más volt. Olyan volt mintha újjá születtem volna. A régi értékek, eszmék többsége eltűnt. Majdnem mindent meg kellett tanulnom az új világba, mint egy kisgyereknek. Itt senki sem ismert és a múltamat is csupán a Kancellária ismerte így eldöntöttem, hogy friss személyiséggel vágok neki ennek a világnak Dr Alexa Grayként (Földi életemben Alessa Gravina voltam).
Feltett szándékom volt, hogy bekerüljek a Flottába orvosként. Ezért mindent megtettem, még katonai kiképzést is kaptam, ahogyan mást is. Kemények küzdöttem elképzelésem és célom megvalósításáért. Ennek és más dolgoknak köszönhetően is egy éven belül felkerültem az Imperiumra, mível a földön is főorvosi posztban voltam így itt Hadnagy orvosként gyarapítom a Flotta legénységét. A jövő meg a jövő dolga, állok elébe...