Tywinna

In all chaos, there is a cosmos, in all disorder a secret order.

„ Ez vagyok én, rossz és jó egyben:”

- Segítőkész: Sosem hagyok hátra védtelent,vagy bajba jutott társamat
- Ismerem Perda zegét-zugát: Kösd be a szemem, s vigyél bárhova, én a föld ízéből megállapítom a helyet.
- Szereti a természetet: Sokat tudok a növényekről és állatokról.
- Nem öl oktalanul: Nem vagyok elvakult, de ha ártasz a népemnek, akkor menekülj
- Jó vadász és szakács: Tudom, hogy a vadon élő állatokat hogyan kell elkészíteni a legfinomabban
- Ember gyűlölet: Ne számíts segítségre, sem másra. Undor fog el egy ember láttán.
- Bosszúálló: Ami rosszat tettél velem, azt sosem feledem, sem az arcod sem pedig tetteid. Akkor csapok vissza, mikor nem gondolnád.
- Nem vagyok ribanc: Sosem kényszerítsz házasságra akaratomon kívül.
- Tartok a fejlett technológiától: Nem szeretem az ismeretlen eszközöket.
- Nem vagyok üzletasszony: Rossz cserekereskedelmeket tudok lebonyolítani, vajmi keveset konyítok az árakhoz.

Szaladok, úgy teszek, mint aki menekülne a végzete elől. Megadom az üldözőimnek, hogy eluralkodjon rajtuk az elégedettség mámora, s jókedvűen kövessenek a csapdámba. Jól ismerem a sűrű növényzetet, s a terepet. Tökéletes arra, hogy elrejtsen két-három hullát. Egészen pontosan hárman követnek, három ember férfi. Gyorsan kapkodom a levegőt, lábam pedig fárad.  Nem sokkal vannak lemaradva tőlem. Hallom, ahogy az itt élő madarak vészjóslóan szólnak. Megállok egy nagyobb kőszikla mögött, hogy megpihenjek egy kicsit. Fegyverem leveszem magamról, mert úgy érzem, hogy itt az ideje visszavágni, s megmutatni, hogy bizony korai az öröm. Két nyílvesszőt készítek elő, hogy azzal küldjem a halálba ezeket az elfogó zsiványokat. Abban reménykedek, hogy egy ember halála megtorpantja őket és visszavonulót fognak fújni.
- Gyere te Szépség! Nem fogunk bántani! - annyit értek ebből, hogy valamit gügyög az egyik vadász, mint egy baba. Közel van, s elég jól hallani, hogy közeledik felém. Felhúzom a íjam, s célra tartom. Hamarosan megjelenik. Szakálla van, s van egy sebhelye az arcának bal felén. Elengedem a nyílvesszőt tartó anyagot, s a nyílvessző pontosan és gyorsan fúrja át magát a férfi száján. Nincs ideje szólni, vagy kiáltani, s ennek mindenképpen örülök. Nem sokkal utána megjelenik a két barátja a hullának, akik hitetlenkedve néznek az irányomba. Moderrn fegyverükkel rám lőnek, amivel megriasztanak pár madarat. Nem találnak el, így a következő következő búvóhelyemre megyek. Kiabálnak felém. Talán szitkozódnak, vagy más szentségtelen szavakat küldenek felém. Nem hagynak túl nagy nyomot bennem.
~ Gyertek bátran a csapdámba ~ mosolyodom el. Arra készülök, hogy váratlanul meglepjem őket, hogy mikor már karnyújtásnyira van az áhított testem, akkor letöröljem a diadalittas mámort az arcukról. Beér a másik kettő, s arcukról leolvasható, hogy mennyire bosszúra szomjasak.
- Nah végre, megvan a dögöske! Nézd milyen formás! - szól a Szőke hajú, miközben én azon agyalok, hogy mennyire lenne jó, ha most váratlanul elszöknék. Túlságosan közel vannak a fegyverek, így azokkal biztosan eltalálnának.
- Tedd le a meggymagpöckölő fegyvered! - megvárom míg közelebb érnek. Mikor öt méteren belül vannak, akkor aktiválom az illúzió képességet. Mit sugározok nekik? Hogy nyílvessző záport kapnak elölről, s a földre lapulva tudják megúszni. Kihasználom, hogy  a valóságban is a földre feküdnek, s nem hezitálok tovább. A Szőkét lövöm meg először, odaszegezve a testét a földhöz.  Egy éktelen kiáltást hallat, ahogy átjárja őt a fájdalom. A másik káromkodik valamit, s a fegyverével kezd el lövöldözni teljesen összefüggéstelenül. Gyorsan fedezéket keresek, s egy újabb nyílvesszőt helyezek a gyilkos eszközömre. Látom a Szőke kilehelte a lelkét, viszont a krumpli orrú a bosszútól fűtötten keres engem. Kihasználom, hogy elfordul azon irány felől amerre én is vagyok. Gyorsan felhúzom az íjam, majd útjára engedem nyílvesszőt, hogy halált okozzon. Nem táplálok semmilyen érzelmet a két ember halála miatt, mert ők a betolakodók a mi világunkba. Odasétálok a két hulla mellé, s leköpöm őket, annak jeléül, hogy semmi tisztelet nincs irányukba.
Kettővel kevesebb, de tudom, hogy fognak még jönni többen. Átvizsgálom a két hulla cuccait, s elveszem azt, amire már nem lehet szükségük a túlvilágon. Valamelyik kereskedőnél elcserélem őket arra, ami nekem fontos. A testük pedig idővel bomlásnak fog indulni. Távozok és nem nézek vissza. Ezek hárman az elsők, akik felkerülnek a rovátka listámra. Célom, hogy minél több embert segítsek a túlvilágra jutni, szóval ez a kezdet...