Könnyen bejutok. Sajnos könnyű kihasználni egy fáradt nő képzelőerejét, ha szeretteiről van szó. Oda bent a gyerekével kezd foglalkozni, és láthatóan elsőre nem tűnik fel neki, miként fordul a helyzet. A bezárt ajtót se veszi észre, ahogy megnyomom az ehhez kellő gombot. Amikor végre rám figyel, észre veszi a fegyvert is, és hadoválni kezd. Sajnos ennél már tapasztaltabb vagyok. Kibiztosítom a fegyvert - noha töltve nincs, erről tudniuk nem kell. - Ne akarj versenyezni egy golyóval, Alice. Nem akarod, hogy félárva legyen, igaz? Segíts anyukádnak, és dobd a PDA-t a földre, és rúgd ide. - szólok a fiúnak, aki félve leskelődik az anyja mögül. Eközben határozott lépéssel igyekszem úgy kerülni, ebben az aprócska szobában, hogy elvágjam az utat a fürdő elől. Noha ehhez közelebb kell mennem hozzájuk, egyébként is kelleni fog, mert a PDA-t nem akarom közelebb tudni az anyánál, mint nálam.
Egyszerű polgár vagyok, fegyverrel utoljára sok évvel ezelőtt a kiképzésemen találkoztam, akkor hallottam utoljára egy ilyen pisztoly kibiztosításának jellegzetes hangját, melytől akkor is kirázott a hideg és most sincs ez másként. A pda nem nyert, a fiam túlzottan kapaszkodik bele és így nem tudtam feloldani sem, hogy a vészhívást elküldhessem. Agyam lázasan kattog, s csak sovány vigasz az, amit a nő mond: félárva. Ha engem lelő és akkor lesz a fiam félárva, tehát a férjem még életben van! - Fogadj szót a néninek, Matthias... - Mondom csendesen, s a fiam, már kissé szipogva, de dobja a pda-t. Hát, kissé mellé Madinának, nem szándékosan, csak ügyetlen akkor is, ha éppen nincsen halálra rémülve, célzási képességein a jelenlegi helyzetünk nem sokat segít. Ezt a pillanatot használom ki, hogy ha Madina elmozdult a pda irányába, megakad felénk közeledő lépte, akkor már rántom is magammal a gyereket, ha fáj a karja ettől, ha nem, még mindig jobban jár, mintha ez az eszement nő ideér, ebben biztos vagyok. Takarva őt igyekszem őt bependeríteni a fürdőbe, annak ajtónyitó paneljére sikerül is rányomnom, de hogy bejut-e a fiam és lesz-e annyi lélekjelenléte, hogy siker esetén a neki kiáltott "zárd be az ajtót!" szavaimra rögtön reagáljon, az kiderül, én próbálnám a fegyveres támadónkat feltartani majd. Sajnos a kicsike kabin mérete ellenünk dolgozik...
Madina teljesítette a feladatát. Alice terve nem jött össze, hogy a fürdőbe zárkózhassanak be vagy hogy legalább a kisfiát bemenekíthesse oda. Az sem sikerült, hogy a fürdőszobai okostükör felismerhesse a vonásait, ami ellen a paróka kevés lett volna, így Madinának nem csak szerencséje volt, hanem gyors munkája is. Innen a nő hamar megtört, már akkor zokogni kezdett, mikor a gyerek az egyetlen mozgatható székhez lett kötözve, de jobban is rá tudott zendíteni, mikor már fegyvert is fogtak az időközben pánikba esett, levegőért kapkodó fiúcska halántékához. Az ellenállás legkisebb jelét sem támasztotta Alice, mikor vissza kellett ismételnie, hogy mi a Justice League üzenete: minden árulóval így bánnak el. Szerencsétlen anya felsikoltott, mikor Madina meghúzta ezek után a ravaszt, s nem is törődött a távozó nővel, egyenesen a fiához futott, hogy átölelje. A fegyver nem volt megtöltve, mindketten túlélték. Egy hazatérő szomszéd talált rájuk így a nyitva hagyott ajtó miatt meglátván és leginkább meghallva őket, miként zokognak. A feljelentés még aznap megtörtént, de a kikérdezés nem volt zökkenőmentes, a megjelenő katonáknak Alice már alig mert ajtót nyitni és a történtek rögzítése, elmesélése közben is még remegett. Nem tudta, hogy ha beszél, akkor nem tér-e vissza az ismeretlen támadó, ráadásul nem kerül-e bajba, ha azt hiszik, a JL-t támogatja. Szó se róla, eddig szimpatikusak voltak a forradalmi eszmék, de most már nem akar lázadni. A kisfiúból pedig síráson kívül csak egy szót lehetett kiszedni: JL. A McGrover kancellár pont erre várt - és számított -, s kigondolt tervének megfelelően csak pár szót kellett megváltoztatnia a pontosság kedvéért az előre megírt Kancelláriai Hírmondó beszédébe, melyet még aznap este minden kijelző le is játszott, ahogy ezt lenni szokott, ha egy kancellár szólni kíván a néphez. Alice teljesen összezavarodott, mert a propagandában nagyon kevés dolog hangzott el úgy, ahogy ő azt elmesélte és akkor még a JL üzenetéről nem is beszéltünk, melyet azonnal törölt, amint megkapta és elolvasta, de a sorok az emlékeibe égtek kitörölhetetlenül... Nyomozást is indítottak természetesen, ismeretlen tettes ellen, Alice személyleírása alapján. A kapott "Melissa" névről hamar kiderült, hogy hamis név, egy személy sem felelt meg a támadónak, aki ilyen nevet visel. A kameraképek is furcsaságot mutattak: sajnos pont technikai gondok léphettek fel az adott időben, mikor a támadó ebbe a lakószárnyba lépett, azt sem látni, hogy mikor távozott, sem arra nem derült fény hol és ki indult erre. A Justice League is megtette persze a maga nyomozását, minthogy a támadást nem ők követték el, de a kameraképekkel ők sem tudtak csodát tenni, de a támadást nem vállalták magukra. Bárki is támadt nevükben a családra, az inkognitóját megőrizte...
