Utolsó poszt ☽Hétf. Júl. 29, 2019 1:18 pm Következő oldal☽
Üvegház
A Perdán élők jobbára önellátók, de ez nem volt mindig így. Kezdetben sok bajuk volt azzal, hogy a földről hozott növényeket meghonosítsák a holdon. Botanikusok, agrármérnökök, biotechnológusok dolgoztak azon, hogy az ismert növények, melyek tápanyagul szolgálhatnak, a Perdán is termeszthetőek legyenek. Nagyrészt sikerült megvalósítani, de a speciális üvegházra még szükség van. Számítógép vezérelt állandó hőmérséklet és páratartalom mellett nevelik a növényeket. Van itt magültető, palántázó és érlelő is, hiszen a Perdán csak két évszak van ami a földi növényeknek nem minden esetben kedvez.
Utolsó poszt ☽Pént. Aug. 23, 2019 2:21 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Az utóbbi napokban remekül haladtam a munkámmal, sikerült túllendülnöm a problémákon, melyek miatt kis időre elakadtam. Ez természetesen azt eredményezte, hogy minden másban is továbbléphettem, így a munkára fordított idő meghaladta még a perdai hosszú nap idejét is. Éjszakába nyúlóan dolgoztam és nem azért, mert hajtott volna a határidő, hanem mert örömömet leltem benne. Ám a testem és az elmém lassan de biztosan elfáradt, hiába a perdai frissítő teák bögreszámra való megivásának, pihennem kellett. Úgy terveztem, hogy városelhagyási engedély híján a gyümölcsöskertbe megyek festeni és azzal az egész napot eltölthetem, ellazulhatok, kipihenem az elmúlt napok fáradalmait, és újult erővel folytathatom a munkámat. A festés megnyugtat és kimossa az agyamból a nehéz problémákat. Ahogy terveztem, reggeli után összeszedtem a festéshez szükséges holmikat és kimentem a gyümölcsöskertbe, teljesen belemerültem a legújabb képem festésébe és talán már az ebédidő is elmúlt, mikor a kommunikátoromon érkezett egy üzenet az édesanyámtól. Emlékeztetett rá, hogy találkozóm van Castillo kancellárral és el fogok késni, ha nem szedem össze magam. Azt hiszem, még soha nem kapkodtam annyira mint akkor, és sokan utánam is néztek a folyosókon, mikor elszáguldottam mellettük köszönés nélkül, pedig az nem jellemző rám. Megmosakodtam és átöltöztem, alig pár percem maradt, hogy elérjek az üvegházba, ahova a kancellár rendelt. Fogalmam sem volt mit akarhat tőlem, hiszen nem én vagyok a projektek vezetője, de nem vonhattam kérdőre. Ha menni kell, akkor ott leszek időre és a rendelkezésére állok. A megbeszélt időben, arcomon egy-két apró festékpöttyel, picit ziláltan az igyekvéstől toppantam be az üvegház ajtaján, vettem fel a fehér köpenyemet a piros ruhám fölé és már menet közben fogtam össze a hajam egy copfba, hogy legalább az ne úgy álljon mintha az Orkánszigetről jöttem volna. Tekintetemmel Dorian Castillo-t kerestem, noha még nem találkoztam vele személyesen, egy kancellár nem olyan személy akit legalább egyszer ne látott volna bárki a Dominiumon vagy a városlakók közül bárki. A bejárat közelében álltam meg, hogy az ajtóban fogadhassam, ha viszont már ott van, az üdvözlő mosolyom nem annyira őszinte mintha előtte értem volna oda. Én szólítom meg őt elsőként, noha biztosra veszem, hogy pontosan tudja kihez jött.* -Kancellár úr! Üdvözlöm a Városban. Jasmine Montgomery vagyok. *Nem nyújtom a kezem, elvégre rangban magasan felettem áll, megvárom, hogy ő tegye meg…ha megteszi. Addig is ujjaimat magam előtt kulcsolva tartom a kezeimet, legalább van mibe kapaszkodnom és a szorításban levezetni a feszültségemet, ami egy kancellár társaságában még természetesnek is tűnik. *
Utolsó poszt ☽Pént. Aug. 23, 2019 3:01 pm Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Pontosan, egy perccel se előbb se később szelem át az üvegház küszöbét. Kikapcsolódásra vágytam, ha már ide lettem száműzve diplomata munkák miatt a Perdára, így mivel is üthetném el jobban a szabadidőm, mint a perdai növények botanikája, flórája! Sok kísérleti tervem alapja, csak még nem találtam igazán megfelelő tesztalanyt a kísérleteimhez. Nem gondolnám itt fogom megtalálni, ez inkább csak látószög szélesítés. Ahogy lopva végigmérem a nőt, akit ajánlottak munkamorálja és lelkesedése miatt, nos... épp csak egy pillanatra kerekedik ki a szemem némileg már rendezem is a vonásaim. Mi lehetett fontosabb, mint várni a velem való találkozást? Itt a Perdán lazul a fegyelem, tűrhetetlen. Ellenben pihenni jöttem, lenyelem a feltörő kelletlen szavakat. -Üdvözletem Mrs. Montgomery, részemről a megtiszteltetés. - Hajtok leheletnyit fejet felé, kezeim hátul összekulcsolva tartva. Nem szokásom nőkkel kezet fogni, lehet rám mondani divatjamúlt vagyok, de saját háklim, hogy távolságot tartok a nőkkel szemben. Lehet értesült erről, lehet nem, igazából cseppet sem érdekel. -A felettesei állítása szerint Ön roppant kötelességtudó és szabadidejében is sokszor a perdai flórába temetkezik. Jómagam is élénken érdeklődő volnék, ámbátor a szabadidő melyet ilyen jellegű lelkesedésemre fordíthatok... nos igen csekély. - Fejezem be inkább így a mondatot, mert ezek tények, a rengeteg adminisztratív munka miatt töredék idő jut a kutatásaimra, a tanulmányokra, sokszor az új szakirodalmak nyomon követésére is, ami nonszensz! Fel kell zárkóznom!-Azért kérettem Önt, hogy nyújtson egy pár órás útbaigazítást a jelenlegi új felfedezésekről. Úgy gondolom Ön, mint lelkes szakember ebben segítségemre lesz. - Ha nem, nos, akkor szomorú véget ér a napja, nem mintha különösebben a vezetők orrára kötöttem volna kire is van szükségem. Találták volna ki, más dolguk sincs, igaz-e? Ha meg azt hitte fél óra alatt letudhat szintén nincs szerencséje. Nyújtom a karom mutatva menjen csak előre, mutassa az utat, merre szeretné kezdeni, reményeim szerint körbejárjuk a helyet és tud úgy mesélni, hogy az le is kössön. Nincs borzalmasabb egy unalmas előadónál!
Utolsó poszt ☽Pént. Aug. 23, 2019 6:41 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Szerencsém van, hogy az anyukám figyelmeztetett, különben elkéstem volna, és megbocsáthatatlan bűn egy kancellárt megvárakoztatni. Mosolyogva üdvözlöm, és úgy hiszem becsülettel helyt állok majd, bármit is kérjen. Ám az a szemvillanás, amivel végigmér nem kecsegtet túl sok jóval. Zavaromban a hajamat igazítom meg, hiába fogtam össze, sietségem valószínűleg rontott az amúgy sem csodás kinézetemen. A kimért köszönés sem segít, bár udvarias, mégis olyan hűvös mint a labor hűtőkamrája. Jenkins kancellár kedves és mosolygós viselkedése és kellemes személyisége után, ez a távolságtartás zavarba hoz. Zavarom egyre mélyül, ahogy arcom pírja is, érezhetően feszengek a társaságában, de valószínűleg Castillo kancellár ezt élvezi. Ujjaim tovább szorulnak egymáson, de nem pillantok el mellette, őt figyelem és hallgatom szavait. Kíváncsi vagyok melyik felettesem beszélt rólam annyira pozitívan, hogy felkeltettem a kancellár érdeklődését. A Városban vannak nálam jóval tapasztaltabb és nagyobb tudású botanikusok, kezdve az édesanyámmal, aki sokkal inkább megfelelne a kancellár igényeinek. * -Valóban nagyon érdekel a perdai növényvilág, de miben lehetek _én_ a segítségére kancellár úr? *Csak enyhén nyomom meg a rám vonatkozó szót, csakhogy tudja, nem tartom magam érdemesnek arra, hogy bármiben is a segítségére lehessek. A válasza cseppet sem vidít fel, de igyekszem mosolyogni, és udvarias maradni. Pár órás útbaigazítás. Mégis miről beszéljek neki órákon keresztül? * -Természetesen. Megtisztel kancellár úr a kérésével. *Már mutatja is, hogy induljunk és én nem tehetek mást, minthogy elindulok az üvegház belső tere felé, ahol apró kis palánták várják a kiültetést. * -Van valami amire konkrétan kíváncsi? *Kérdezem, míg el nem érjük az ajtót, ami hermetikusan elválasztja a külső helyiségtől az állandó hőmérsékletű és páratartalmú részt. *
Utolsó poszt ☽Vas. Aug. 25, 2019 12:08 pm Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
A legtöbb nő rettentően fárasztó. Viccen kívül. Sok nőre mondják, hogy csinos, lelkes, eszes is talán, esetleg karakán és talpraesett, igen, ezeket a nőket magam is kedvelem, de a többivel igazán nem lehet mit kezdeni szerintem. Ez a nő csinos, azt nem tagadom, ha nem is a kimondott zsánerem, ám igazából akárki lehetne, mivel én egy olyan botanikust kértem, aki nagyon érdeklődő és nem kezdő. Ez lenne Ő, így fel is vázolom miért is ácsorgunk itt kettecskén az üvegházban. Csak az ajkam préselem össze tudomásul véve megtisztelve érzi magát. Gondolom nem, vagy csak részben, mert ha valóban így lenne nem ilyen csapzottan várt volna rám. Ennek ellenére már nem engedem hogy kibújjon a feladat alól, Őt kaptam, vele kell beérjem. Ha pocsék kísérőnek bizonyul, akkor maximum félbehagyom az egészet és kitalálok számára valami kellemes büntetést. Könnyen találnék ötleteket, azt hiszem. -Konkrétum nincs, átfogó képet szeretnék kapni azon perdai növényekről, amiket csak nem régen kezdtek el tanulmányozni, az új felfedezésekre. Az elmúlt két évben eléggé összesűrűsödtek a kancellári teendőim így elmaradtam a botanikával, ami nem állapot. - Mondom, míg átlépünk egyik helyiségből a másikra és szemem lomhán pásztázza a környezetet, a növényeket. -Mesélhet az Ön kedvenceiről is, mely növények ragadták meg legjobban a figyelmét? - Arról csak tud beszélni, ami kedves a számára. No meg én napokat tudnék a növényekről beszélgetni, pár órát igazán nem tartok soknak, magunk között mondva. Persze... kiderül Mrs. Montgomery hogyan is vélekedik erről.
Utolsó poszt ☽Hétf. Aug. 26, 2019 8:52 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Amikor megkaptam az üzenetet arról, hogy Castillo kancellár idejön a Városba és velem óhajt beszélni, nem tudtam elképzelni sem, hogy mire készüljek fel. Persze feltételeztem, hogy a botanikáról, azon belül a perdai növényvilágról fog érdeklődni, mi másról kérdezhetne? Ám mindenről jelentést írunk mi itt mindannyian, és nem tudtam mi maradhatott ki – biztosan állíthatom, hogy semmi – ami miatt személyesen keres fel. Az a kijelentés miszerint a szabadidőmben is a perdai flórába temetkezem…másba nem tudok, mivel csak a Perdán van természetes növényvilág, furcsának hatott, mintha csak kifogás lenne. Másrészt a szabadidőmben a perdai flóra csak annyira érint meg, hogy lefestem a tájat, annak minden sokszínűségével együtt. Csodálni szeretem, gyönyörködni benne, élvezni a friss levegőt a labor mesterséges levegője után, a szellőt az arcomon…S míg gondolataimban ide érek, megtudom, hogy szinte mindenről előadást kell tartanom amiről jelentést írtam. Az elmúlt két évben. A rövid kis szünet közben kártyámat a leolvasóhoz illesztve engedem be magunkat az üvegház azon részébe, melyben körbefutó polcokon, különböző növények palántái láthatók. Az ajtó halk szisszenéssel nyílik előttünk, majd ugyanilyen hanggal záródik be. A levegő párás, érződik a föld és a növények zöld illata. Szokásomhoz híven, első utam egy kijelző táblához vezet, mely a benti mikroklíma értékeit mutatja, egyetlen pillantással ellenőrzöm, hogy minden rendben van-e. Némi konkrétummal egészül ki a kancellár kérése, ami könnyebbséget jelent.* -Nos, az elmúlt két évben nagy előrelépést tettünk, csak úgy a perdai, mint a földi növények telepítésénél, bár utóbbi természetesen nehezebb volt. A perdai föld szervesanyag összetétele meglehetősen különbözik a földiétől, de van néhány ami képes volt alkalmazkodni. Pont e különbözőség miatt, a perdai gabona emésztési problémákat okozott a fogyasztók 90 százalékánál, amit mostanra sikerült kiküszöbölni. *Tartok néhány lélegzetvételnyi szünetet, hogy lássam érdekli-e az amit eddig mondtam, bár tudom, hogy lenyűgözni ennyivel még nem fogom, másrészt ha van kérdése, nem akarom beléfojtani a szót. * -Kedvencem igazán nincs, az általam tanult földi növényekhez képest mindegyik perdai maga a csoda. Leginkább az egymással szimbiózisban élők nyűgöznek le, a csoportos társulások, ahogyan kiegészítve egymás tulajdonságait alakítják a természetes ökológiát. Mindez megfigyelhető volt a város kiépítésekor elpusztított növényzet hiánya miatt kialakult változásokban. Sok olyan növény tűnt el vagy pusztult ki a város körül, melyek az irtás közelében voltak csupán. Feltételezésünk szerint a perdai növények nagy része, óvatos becslések szerint 70 százaléka valamilyen szimbiózisban él más növényekkel, ami meglepő volt, hogy egyesek képesek voltak földi növényekkel társulni és e társulások alkalmával a terméshozam 10 százalékkal megnövekedett. *Míg könnyedén belelendülve beszélek, lassan körbemegyünk a polcok között, ahol kizárólag földi növények palántái láthatók. Ismét szünetet tartok a felvetődött kérdések miatt, de a fejemben már körvonalazódik a további ismertetés. Csak elkezdeni volt nehéz. *
Utolsó poszt ☽Hétf. Aug. 26, 2019 10:31 pm Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Szép lassan, de felfogja mit is várok tőle, miért ráncigáltam ide, így bele is kezd a kis előadásába. Persze látom rutinként ellenőrzi a kijelzőket, van egy jó pontja, szeretem ha az emberekbe az ilyen alapvető dolgok beleégnek és semmi, még egy kancellár sem zökkenti ki őket ebből. A gabonára bólintok, igen, igen, azt jelentették, bele is kérdezek az ügyet érintő részletekbe, de mivel szakmabeli semmi újdonság nincs benne, egyszerűen a vázolt képletekkel, reakciókkal amiket megoszt - gondolom tudja, vagy van nála valami adathordozó amiről leshet - és akkor átbeszélem vele. Aztán kérdezem arról is van-e valami kedvence, igazából a saját kutatásai is érdekesek lehetnek, attól függően miben mélyedt el, természetesen. -Igen, ez a szinergia engem is lenyűgözött, bár aggodalomra is ad okot a terjeszkedés szempontjából. Azt meg tudja mondani volt-e olyan parazita faj, ami gondot okozhat? - Nem találtam kiemelkedő írást erről, de jobb biztosra menni, hogy jelenleg sincs ilyen veszélyforrás, ami támadná a terményt esetleg. -Hogy állnak a gyógynövények felkutatásával? Tudom sok mérgező van a környéken, legalább is ránk nézve, és hogy ott is folynak kutatások lehet-e módosítani a hatást. Elvégre a Földön sem volt mindegy hogyan használtuk fel a növényeket. - Nem tudom ebben mennyire járatos, de engem ez a téma is eléggé érdekel, lehet tud ajánlani valami ígéretes növényt, amivel magam is foglalkozhatok. Közben lustán követem, néha meg-meg érintve egy-egy levelet, ellenőrizve annak ruganyosságát, hogy valóban jól érzik magukat. Elégedett vagyok a hellyel, de ezt nem teszem szóvá.
Utolsó poszt ☽Kedd Aug. 27, 2019 8:47 am Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Örülök, hogy pontosan ráéreztem hol kell félbeszakítanom a kiselőadást, a kérdés nem ér váratlanul, noha nehezen kezdtem bele, nincs olyan téma amire ne tudnék válaszul szolgálni. Anyától sokat tanultam, korom okán fogva csupán a tapasztalat hiányzik, de sosem szégyelltem segítséget kérni. Elmondom hát, hogy a perdai gabonával mi volt a probléma, hogyan oldottuk meg, részletesen beszámolok mindenről, mindezt technikai segítség nélkül, ám felajánlom a kancellárnak, hogy ha pontos, számbeli adatokat, grafikonokat szeretne tanulmányozni, akkor szívesen elküldöm neki az erről írt értekezésemet, hogy a rengeteg jelentés között ne kelljen keresgélnie. Noha a beszélgetés látszólag oldottabb mint az első percekben volt, még mindig úgy érzem, mintha vizsgáztatna, talán a szemei keltik bennem ezt az érzést, melyekkel elég ha egyetlen pillanatra néz rám, s máris a vesémig lát. Ennek ellenére kezd felengedni bennem a feszültség, hiszen olyasmiről beszélek amit imádok és száz oldalról is megtudom közelíteni ugyanazt a témát. * -Igen, volt. Elsőként természetesen a perdai haszonnövényeket kezdtük el tanulmányozni, melyek hosszútávon megoldhatnák az ellátási gondokat, de a telepítéskor szinte azonnal megjelentek a paraziták amikor perdai földet használtunk, nagy valószínűséggel évekig elélnek a földben, egyfajta hibernált állapotban, míg az általuk kedvelt növény magjai bele nem kerülnek a földbe. Azután óriási gyorsasággal fejlődnek. A saját földünk szerves anyag összetétele meglehetősen lassította a fejlődést, de teljesen nem pusztította ki. Egy kis perdai segítséggel jöttünk rá arra, hogy a legtöbb parazitának természetes ellensége van, jóval távolabb az élőhelyétől. A telepítésükkel megoldottuk a problémát. *Noha nem minden projektben vettem részt elejétől a végéig, hiszen mindenkinek meg van a saját kutatási területe, mindig segítjük egymást ha valaki elakad. A siker nem az én sikerem egyedül, a munka nagyrész sem engem illet, de egymás eredményei és kudarcai nélkül, a másik sem jut előbbre. Úgy mondom mindezt, hogy a végére egy kis büszkeség és öröm formálta mosoly is odakunkorodik az arcomra. A gyógynövények emlegetés már sokkal nagyobb konkrétum, mint amit a felkérés elején kaptam, és egy röpke pillanatra elnézek az üvegen túl, hosszú sorokban álló polcok végénél álló újabb ajtó felé. * -Sok gyógyhatású perdai növény van a birtokunkban, a legtöbb általános hatással bír, tüneteket enyhít vagy mulaszt el végleg és ránk is jó hatással van, de ezek vizsgálatáról egy biokémikust kérdezzen, ha a növény emberrel kerül kapcsolatba, az én tudományom véget ér. *Az ezzel járó kísérletek már nem az én asztalom, ismerem a növény természetes élőhelyét, hogy milyen időjárási viszonyokat kedvel, mi az ami miatt elpusztulhat, tudom milyen más növények társaságában burjánzik el, és azt is, milyen hatása van. Az azonban, hogy ez orvosilag hogyan hat az emberekre és milyen területen lehetne jobban használni, már nem az én feladatom. * -Van olyan növény ami egyszerre mérgező és termeli az ellenszert, érdekes ahogyan ezek a mirigyek eloszlanak a növényzet részein és bár egy növényről és egy erezetrendszerről beszélünk, a két hatásfokú anyag nem keveredik egymással. Találtunk olyan fát is, amit az orvostudomány remekül tud felhasználni, úgy tudom a vizsgálatok még folyamatban vannak, de ha mindent rendben találnak, kiválthatja a műtéteknél használt szintetikus altatókat. Ha óhajtja, meg tudom mutatni az általunk ismert gyógy- és mérgező növények legtöbbjét. *Valójában nem tudok kiigazodni Castillo kancelláron, a viselkedése, ahogy látszólag unottan sétál és nézelődik, szöges ellentétben áll a kérdéseivel. Szeretem a munkámat, imádom a növényvilágot és örülök, hogy a Dominiumon születettként van lehetőségem a valódi, élettel teli világot látnom, éreznem, vizsgálnom. Szívesen beszélek bárkinek, bármiről, de jobban szeretem ha kérdeznek, semmint egy hosszú és száraz kiselőadást tartsak. Ez azonban nem látszik rajtam, a kancellárra mosolygok, és kérdőn pillantok fel rá, hogyan tovább.*
Utolsó poszt ☽Kedd Aug. 27, 2019 9:35 am Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Jól van, talán mégsem rendelek el valami hosszú, szöszölős és idegőrlő feladatot az egész üvegháznak. A kisasszony képben van, bólogatva hallgatom a feleletét és jelzem elfogadom az összesítő grafikonokat is. Igaz, nehezen fér a fejembe, ha a munkában ilyen alapos, akkor miért jelent meg csapzottan. Én nem felejtek és noha enyhítette a büntetését, de kétlem elmaradna. Nem olyan típus vagyok. -Azért ez csak felszíni megoldás. A telepítések felborítják a kialakult egyensúlyt és könnyen idéznek elő láncolatként más, nem várt problémát. Az összes telepített élőlényről részletes leírást kérek legkésőbb egy hét múlva. Maga fogja elküldeni. - Ami azt jelenti övé a felelősség, félreértés ne essen. Kiadhatja másnak a feladatot, de mivel Ő küldte nekem tovább, ha nem jó, Mrs. Montgomeryt terheli majd a hiba, ezzel úgy hiszem tisztában van. Túl sok időm elvette az orvostudomány, főleg a betegségek, jobban a botanikusok körmére kell néznem. Emiatt nem tudom a röpke mosolya kitart-e vagy inkább tovaröppen. -Értem. - Jobb szeretem a multidiszciplináris kutatókat, rájöttem. Nem baj, legalább a botanikához ért. -Küldje el a listát ami rendelkezésére áll és kérem írjon számomra 3 biokémikust is. - Na igen, senki sem mondta, hogy nem szeretek plusz feladatokat adni. De hogyan fejlődjön az ember, ha nem úgy, hogy kapcsolatokat ápol, rendszerez, nem? Igazából szívességet teszek neki. -Kérem! - Biccentek válaszul, hogy mutogassa meg az említett növényeket. A többségét már lehet láttam legalább felvételen, de nekem is ismételni kell, folyamatosan, én is csak ember vagyok. Követem és végighallgatom az összes általa mutatott növényt, az adatokat és fejleményeket róluk. Látszólag bármit hallgathatnék, érzelmet nem vált ki belőlem, de ez csupán azért van így mert erősen koncentrálok minden szavára. Hiába nem látszik, valóban minden érdekel, így nincs olyan amihez ne akadna pár kérdésem vagy megjegyzésem, esetleg érdeklődök egy régebbi vizsgálat eredményéről végül hogyan zárult. Reményeim szerint mindenre kapok legalább valamilyen választ, a nem tudom ugyanis nálam elfogadhatatlan, hiába szakosodnak az emberek, mások munkáival is tisztában kell lenni meglátásom szerint. Néha elgondolkodom, hogy aki nem így tesz, hogy létezik a világban. -Mondja csak, mielőtt idefáradt, mivel foglalatoskodott? - Gondolom éles váltás lesz neki, de nem zavar. Mondhatni ennyi szünet kijár, ha már lassan egy órája faggatom.
Utolsó poszt ☽Szer. Aug. 28, 2019 9:57 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Magamban már jegyzetelek, hogy mely adatokat kell összekészítenem a kancellár kérésére. Nem fogom elfelejteni, ez számomra nem csak munka hanem hobbi is és nem csak magamnak szeretnék bizonyítani. Ha én sikereket érek el, az az emberiség jövőjét is jelentheti, persze nem tartom magam ennyire fontosnak. A siker nem egyedül az enyém, itt minden csapatmunka eredménye. Másrészt mindig tanulok valamit és szerencsés vagyok, hogy az anyukám is botanikus, sok mindent megbeszélek vele és kikérem a tanácsát. A paraziták kérdésében sem tettem másként, vezető kutatóként ő tartja a kapcsolatot azokkal a perdaiakkal, akik hajlandóak segíteni nekünk, de a telepítés menetét már én dolgoztam ki. Tudom, hogy mindent számításba vettem.* -Természetesen kancellár úr, elküldöm a leírást és a telepítés folyamatának kidolgozását is. *Csak össze kell készítenem, minden részletesen dokumentálva lett és azóta is folyamatos a megfigyelés. A mosoly marad, de nem az önelégültség velejárója, hanem a készségé. Az utasításokkal teletűzdelt beszélgetés folyamán, csak egyszer akadok el gondolatban, mégpedig amikor Castillo kancellár biokémikusok neveit kéri. Egy röpke pillanatra olyasmit érzek amit nem szoktam, távol áll tőlem a káröröm és a kicsinyes bosszú, de most valamiért elsőként Charles neve jut eszembe. Persze így is, úgy is felkerült volna a neve a listára, hiszen férjnek pocsék, de remek szakember, ezt nem vitathatom. * -Ahogy óhajtja kancellár úr, mire visszatér a Dominiumra, megkapja a listát. *A mosolyom marad, csak addig halványul el, míg az utasításaira figyelek, a feszengés nagyja már elmúlt, amíg a munkámról beszélek, az tölti ki a gondolataimat. Ezért is ajánlom fel, hogy megmutatom azt amiről kiselőadást tartottam, beleegyezése után előre mutatok és elindulok egy hosszabb folyosóra vezető ajtó felé. * -Erre kérem. Néhány perc séta, ezeket a növényeket elkülönítve tartjuk és a belépési protokoll is szigorúbb. *Minden bizonnyal tisztában van vele, de szükségesnek tartom, hogy szóljak róla, már csak azért is, hogy kitöltsem az időt. Erre azonban nincs szükség, kapok még kérdést, melyekre a legjobb tudásom szerint válaszolok is és már abban is biztos vagyok, hogy a kancellár látszólagos rezignált viselkedése mögött nagyfokú figyelem áll, s mindaz amit mutat csupán…álarc. Egészen belelendülök a válaszolgatásba, váratlanul is ér amikor a találkozónk előtti elfoglaltságomról kérdez. Az első pillanatban azt hiszem félrehallottam, de ez csak hiú ábránd. Kezdeti zavarom most újra fellángol, érzem ahogy a pír elönti az arcomat, nem mintha tilosban jártam volna, de oka van annak, hogy rákérdezett és még csak találgatni sem tudok, mi lehet az. Két-három lélegzetvételnyi idő is eltelik mire szóra nyitom ajkaimat immár mosolytalanul, és bár eszembe jutott pár magyarázat teljesen feleslegesen, képtelen vagyok mást mondani mint az igazság.* -A gyümölcsöskertben voltam. Festettem. Úgy értem, képet festettem a fákról. Az elmúlt napokban keveset pihentem, és muszáj volt egy kicsit kikapcsolnom. A festés pihentet, nem csak az elmét, hanem a lelket is. Van még amire kíváncsi kancellár úr? *Elmondom hát, hogy hol voltam de aztán gyorsan rákérdezek a további kívánságaira, hátha elterelhetem magamról a figyelmet. Nem tudom miért érzem magam bűnösnek, még azt sem mondhatom, hogy beidegződés ha az ember lánya kancellárral találkozik és kéri számon. Más tapasztalataim vannak.*
Utolsó poszt ☽Csüt. Aug. 29, 2019 10:19 am Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Mentségére legyen mondva meg sem rezzen hogy úgy kopasztom a szabadidejét mint más a madarakat szokta. Egy toll, két toll, lassan repülni sem tud, de még mosolyog. Igazán jól ki lett nevelve, engedelmes leány. Reményeim szerint az én lányaim se szerepelnének egy ilyen helyzetbe kevésbé talpraesetten, hiába fiatalabbak. A biokémikusokra is csak bólintok, helyes, helyes, hmm, még a végén megbízhatónak fogom mondani ezt az asszonyt. A belépési protokollokat ismerem, egy részét én magam rendeltem el de ez lényegtelen. Követem és figyelem lankadatlan minden szavát, magyarázatát. Egészen kedvemre lesz hogy ennyire lelkes, lelkiismeretes. Tagadhatatlan immár, miért Őt ajánlották a figyelmembe, ezt a fajta magatartást értékelem. A zilált beesést a találkozóra már kevésbé, emiatt sem férhet a fejembe, hogy mi lehetett olyan egetverően fontos, hogy majdhogynem háttérbe szorítson engem. Persze lehet nem az igazságot fogom hallani, de akkor meg megtudom, mennyire okosan vágja ki magát. Hah... hát nem hazudik ebben is biztos vagyok, csak egy botor vallaná be, hogy olyan elfoglaltság miatt késett el majdnem, ami nem a munkához kapcsolódik és semmi olyan, amit ne lehetne bármikor félbehagyni. Arcom változatlan marad, de azért úgy gondolom, hogy erről jó lenne leszoktatni a hölgyet. -Csak érdeklődtem. Mondja csak, ezek szerint értékeli a szépet, jól sejtem? Azt hiszem tökéletes munkát találtam magának. Végtére is az itteni lét nem elég színes magának. Úgy döntöttem, hogy felderítő expedíciót indítok pár botanikussal és űrlénytanossal, hogy a már felfedezett de hasznosságáról ismeretet nem szerző növényekről többlet információt nyerhessünk természetesen élőhelyükön, valamint még számunkra ismeretlen fajokat jegyezzünk fel, amik segíthetik a betegségek elleni kutatásaink is példának okáért. Hat-nyolc hónapos küldetés, nem hosszú. Célja lesz érinteni a hegyvidéket, majd azon átkelve megközelíteni a magas fákkal rendelkező erdőket, ahol például az éjvadászt is kutathatnák. Persze mivel a perdai néppel kötött megállapodás szerint minimalizáljuk a feltűnést és a természetben való kártevést, emiatt mellőzik a légi közlekedést és a többi járművet is. A gyalogos megközelítés miatt lesz hosszabb az út, de legalább folyamatosan mélyedhetnek el a flórában és faunában. Kapnak pár katonát is kísérőnek természetesen. A terveket már megírtam, két hét múlva indul a csapat, gratulálok Mrs. Montgomery, helyt kapott benne. Kérem adja át a feladatait ideiglenesen a kollégáknak, ha esetlegesen szüksége lenne valamire nekem személyesen jelezze. Amennyiben kéri, a kedves férjét is be tudom még szervezni, nem kívánom szétszakítani a kötelékük, de én elsősorban magára gondoltam a személyes felmérést követve. - Apró mosoly, mert szerintem ez a kis pár hónapos túra majd fegyelemre tanítja a szabadidő tekintetében is. No meg valóban segítem, hogy felfedezhessen, alkothasson akár! Senki ne mondja nem támogatom ezzel egyszerre a tudományt és a művészetet. -Ott is alkothatna pár festményt majd, nem csak tanulmányrajzokat, szerintem a polgárok örömmel vennék az ilyen jellegű alkotásokat. - Teszem még hozzá, már-már kedvesen. Nem tudom kiérzi-e a tanító célzatot, vagy miképp éli meg hogy kiszakítom a megszokottból, de hát nekem nemet mondani nem ajánlatos. Próbálkozni lehet, csak nem mindig érdemes... ugye.
Utolsó poszt ☽Pént. Aug. 30, 2019 2:41 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Addig míg a munkámról beszélek, lelkes vagyok mint mindig és csak úgy peregnek a szavak ajkaimról, ám hiába minden igyekezet, nem tudom magamról elterelni a figyelmét, noha fogalmam sincs, hogy az arcomon lévő festékpöttyök árultak el. Csupán véletlen és bosszantó érdeklődésnek gondolom a korábbi elfoglaltságomról való érdeklődést. Ennek ellenére is belepirulok és a mosoly is lefagy az arcomról. Egyszer már átéltem ugyanezt az érzést, csak akkor jó vége lett, kétlem, hogy most is hasonlóképpen történne. Nem lesz itt semmiféle mosolygás és élcelődés, s noha minden kérdésére maradéktalanul megfeleltem, végigvezettem az üvegház minden részén, és az arca sem árul el semmit abból, ami vár rám, még mielőtt megszólalna érzem, hogy neheztel rám. Az első és egyetlen kérdésre bólintok, megszólalni nincs lehetőségem. Ami pedig ezután következik, teljesen megsemmisít. A hosszú bevezetőből még nem következik az, hogy mindez rám vonatkozik, de Castillo kancellár nem igyekszik ezt mihamarabb közölni. Noha mindig is erre vágytam, egy ilyen több hónapos küldetésre, távol a Várostól kutatni a Perda növényvilágát, most egyáltalán nem örülök neki. Érzem a szívem minden dobbanását a torkomban, finoman gyöngyözni a homlokom, a testemet hűvösség járja át és mégis melegem van. S ha az nem lenne elég, hogy ilyen hosszú ideig nem lesz lehetőségem találkozni Jenkins kancellárral, Dorian Castillo beviszi a végső csapást azzal, hogy még Charles-t is szívesen beszervezné. A gombóc a torkomban egyre növekszik, mélyet kell lélegeznem és nagyot nyelnem ahhoz, hogy meg tudjak szólalni. * -Nem hiszem, hogy Charles most el tudna szabadulni, de köszönöm a lehetőséget. *Kikerekedett szemekkel nézem az övéit, hihetetlen, de azokba kapaszkodom, hogy vissza tudjam nyelni a könnyeimet. S még meg is köszönöm.* -Ez valóban…remek lehetőség és megtisztelő a bizalma kancellár úr. *Képtelen vagyok mosolyogni és csak remélni tudom, hogy nem teszi szóvá, amiért nem örülök jobban egy ilyen lehetőségnek. Számomra azonban az a nyolc hónap egy örökkévalósággal fog felérni.* -Valóban így gondolja? Én nem tapasztaltam ilyen irányú igényt. Óhajt még valamit? *Talán úgy hangozhat a kérdésem, mint aki szeretné minél hamarabb, minél távolabb tudni…noha nem szándékoztam éreztetni vele, hogy most valóban jobban szeretnék egyedül maradni.*
Utolsó poszt ☽Pént. Aug. 30, 2019 8:06 pm Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Szinte látom ahogy szemébe beleköltözik a tagadás tükre, ahogy testén kellemetlen lúdbőr cikáz végig és arcára fagy a mosolya. Ó, hát nem örül? Jaj de kár... szomorú. Fogalmam sincs, hogy köze van Callumhoz, de amúgy is lényegtelen lenne, mert valóban megfelel a feladatra amire kiszabom, semmi okom magamnak ellentmondani. Főleg hogy kisejtek némi ellenérzést a férjével, ez sincs rendben. -Azért utánakérdezek. Tudtommal még nincs gyermek a családban, hátha egy kis környezetváltozás jót tenne a házasságuknak. - Igen, beszervezem a férjt is, eldöntöttem. Ez a plusz két fő még nem sok, teljességgel rendben lesz. -Az Ön érdeme asszonyom. Megmutatta rátermettségét és lelkes előadása a kedvemre tett. Szívből remélem felfedez egy olyan növényt, melyet elnevezhet. Tudom sok tudós remél ilyesmit. - Nekem sosem volt szívügyem, a név az csak név, de hát negédességem nem feltűnő, inkább érdeklődve figyelem minden vergődő reakcióját. -Ó, kevesekkel beszélgetne netalántán? Amennyiben teheti alkosson, de kérem ügyeljen mindig arra, hogy a munka legyen az első. Kedvelem a művészeteket, de jelenleg még rengeteg kötelesség áll előttünk. - Hmm, csak elküldene? Hah, akkor megyek amikor én akarok, mi sem természetesebb, szóval karjaim hátam mögül leeresztem és összefonom a mellkasom előtt. -Részletes jelentéseket szeretnék majd Öntől is kérni. Továbbá mindenképpen kérem olvassa el figyelmesen azon kevés információkat, melyeket a perdaiak osztottak meg velünk a vadonról, továbbá a többi eligazítást is. Ezeket még ma továbbítom az Ön számára. Kérem írja össze még ma, hogy pontosan milyen jelenlegi munkafolyamatai vannak, hogy kinek mit adna át. Nem kizárt felülbírálok valamit, de általában megbízom mások megítélésében. - Természetesen nem, de ez mellékes. -A konkrét eligazítás egy hét múlva lesz. Kérem hívja el Mr. Montgomeryt is, valamint továbbítson neki mindent amit Önnek küldök. Meg fog birkózni ennyi feladattal? - Nincs választása, de illemből rákérdezek, meg azért is hogy tudatosítsam, van dolga. Na meg kisejtetem a férje ügyében is döntöttem. Sokat kell még tanulnia ennek a fiatal lánynak, ha azt hiszi egy kancellárt csak úgy félretehet aztán még el is küldené, hah. Kellemes itt lennem, pechjére. Egy szerencséje hogy nem érek rá a végtelenségig, de még pár percig igazán gyötörhetem.
Utolsó poszt ☽Vas. Szept. 01, 2019 12:36 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Az elmúlt pillanatok mindegyike mintha engem gúnyolna, a vágyaimat melyek nem múltak el annak ellenére, hogy tudom, elérhetetlent akarok elérni. S ha nem lenne elég a több hónapos küldetés és Charles beszervezésének ajánlata, most még a gyermektelenséget is megkapom úgymond fricskaként. Noha aggodalomra ad okoz az, hogy észrevette, a férjem és köztem nincs minden rendben, a lefagyott mosoly visszakerül az arcomra. Nem tudom milyennek látja Castillo kancellár, de az biztos, hogy nem jókedvemben nyúltak el ajkaim, hanem mert már a gondolat is nevetséges, hogy a kettőnk kapcsolatán, mi több a gyermekáldás eddigi hiányán ez a küldetés változtatna.* -Minden bizonnyal. *Ezen már nem változtathatok, egy kancellár nem szokott viccelni, egyet kivéve, de a kivétel erősíti a szabályt. Megpróbálom nem elképzelni milyen lesz Charles-al egy fedél alatt több hónapok keresztül úgy, hogy esélyünk sincs elkerülni a másikat. Minden szavával Jenkins kancellárra emlékeztet, neki mondtam el mennyire örülnék ha itt a Perdán találnék hasonló mókás kinézetű virágot, mint amelyeket neki mutattam a földiek közül, és ő volt az aki bátorított arra, hogy még több festményt készítsek és eleget téve a kérésének, mert nem parancs volt, néhányukról küldtem is fotót a neki címzett jelentéseim között. S míg ezekre gondolok, záporoznak tovább az utasítások azután is, hogy megkérdeztem; óhajt-e még valamit. Óhajt, mi több utasít, amire nem lehet nemet mondani. * -Természetesen uram. *Bólintok, mi mást tehetnék? Az elkövetkezendő napokban annyi dolgom lesz, hogy nem fogok ráérni keseregni. Anya roppant büszke lesz rám és mindenkinek elújságolja, hogy micsoda megtiszteltetés egyenesen egy kancellártól kapni a feladatot, apa aggódni fog, Charles zsörtölődni, hogy ki kell dugnia az orrát a laborból, én meg…azon merengeni, hogy megírjam-e Jenkins kancellárnak, hogy hónapokig nem küldök neki jelentést és ezzel megkockáztatni azt, hogy azt higgye panaszkodom, vagy nem szólni róla és hagyni, hogy más csatornákon, késve jusson el hozzá a hír. Sajnos bárhogyan is gondolkodom, nem tudok semmibe belekötni, amit felhozhatnék az utazás ellen. Egyetlen porcikám sem kíván most távol lenni a Várostól, arról pedig nem szeretnék beszélni, hogy miért vagyok ellene. Márpedig ha kifogásolok, magyarázatot is kell adnom. Mivel már mindent megmutattam Castillo kancellárnak, és egyszer – a kívánt nullánál többször - már rá is kérdeztem óhajt-e még valamit, nem tudom mit mondhatnék még. * -Készült már lista a felszerelésről, vagy magam állíthatom össze? *Maradok a szakmánál, azzal nem okozok magamnak még több gondot, nem mellesleg ha már mennem kell, menjek úgy ahogy nekem tetszik.*
Utolsó poszt ☽Vas. Szept. 01, 2019 7:36 pm Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Nagyon helyes, hogy egyetért, legalább is szóban, a belső kusza és felborzolt gondolatait szívesen kihallgatnám, de csak azért hogy kárörvendjek. Majd meg fogja még nekem ezt az utat és lehetőséget köszönni, ahogy azt is többet lehet a férjével. Hah, segítem William munkáját is úgy érzem, összeboronálom a házasokat. De nézze a nő a jó oldalát, ha nagyon unja a férjét, odalökheti egy démontigrisnek. Hogy a mai emberekben nincs semmi fantázia! Magyarázok is tovább neki, hogy mik a feladatai, miket kell még pluszban intéznie az eddig kérteken felül. Nem vagyok benne teljesen biztos figyel és nem omlott belül teljesen össze de ez már az Ő baja, ha valamit nem kapok meg időben tudom fokozni a büntetést. Biccentek a szófukar, beletörődő engedelmességbe, de hát az ember hiába vár hálát manapság, semmi sem jó a póroknak. -Van egy alap listánk, azt az eligazításhoz küldöm, de írhat saját listát, azt egy terepre edzett katona átnézi. Ha mindent rendben talál, hozhatja, amit viszont megtilt azt véletlenül sem. A ragadozók miatt van főleg ez a protokoll, tehát Önökért, kérem vegye majd figyelembe. - Hmm, lehet megszánom, eméssze csak magát, aztán lelkesedjen és ujjongjon, hogy vár rá a felfedezni való Perda! -Nos, roppantmód sajnálom kisasszony, de a kötelesség visszaszólít, így magára kell hagynom. Küldöm az ígérteket és várom az anyagokat, amikről beszéltünk. További szép napot Hölgyem! Kitalálok, maradjon. - Hajtok kissé fejet, majd ha akarna indulni, ha nem, jelzem egyedül távozom. Méltóságteljesen kivonulok, magamban mosolyogva, hogy noha nem így terveztem, nem bántam meg a dolgot. Hogy Mrs. Montgomery magában hogy vélekedik az egész szituációról... marginális kérdés.
Utolsó poszt ☽Hétf. Szept. 02, 2019 3:49 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Elképzelni sem tudom, és tanulva a mostani tapasztalataimból, kíváncsi sem vagyok arra, mit kaptam volna feladatul ha nincs megelégedve a munkámmal és azzal ahogy végzem. Ha több mindenre nem kapott volna választ, mert azt mondom nem tudom, vagy bizonytalan vagyok…így igyekezzen az ember. Persze korábban nagyon örültem volna ennek az útnak, s még én ajánlkoztam Jenkins kancellárnál, mikor szóba került a Várostól távoli kutatóállomás léte, de akkor még nagyon sok minden nem úgy volt ahogy most. Akkor még Charles-al is elboldogultam volna valahogy, nem lévén min szomorkodnom. Castillo kancellár viszont mintha még élvezné is, hogy szenvedek, mert kizárt, hogy ne vette volna észre. Nem tudok sem szóban, sem nonverbálisan hazudni és bármennyire is próbálom uralni a testi reakcióimat, azok elárulnak. A végén már vágyom arra, hogy a kancellár távozzon, de ez persze nem valósul meg, minden más mellett. Inkább a felszerelésre kérdezek rám hogy fárasszam-e magam azzal, hogy erről is listát készítek. Arra számítottam, hogy azt mondja, állítsam össze a magamét, vagy, hogy egy velünk utazó vezető botanikus már megcsinálta. Mindkettővel kibékültem volna, de a válasz amit kapok, nem elégít ki, és ha másban nem is, ebben kifejezem az elégedetlenségemet.* -Megbocsásson kancellár úr, de honnan tudja egy terepre edzett katona, hogy egy botanikus mivel tud dolgozni? Hovatovább még egyes eszközöket le is tilt? Nem véres húst szeretnék magammal vinni, hanem a saját műszereimet. Ha a listát nem egy vezető botanikus állította össze, akkor majd én megteszem és ha valamit itthon kell hagynom, mert veszélyes a ragadozókra, akkor én sem garantálhatom, hogy minden tekintetben száz százalékos munkát fogok végezni. *Ha egy itthon maradt eszköz miatt nem tudok elvégezni egy vizsgálatot, akkor ne is várjon tőlem egész munkát. Csak szerettem volna tisztázni, és talán azért is keltem ki magamból ennyire, mert örültem, hogy végre van valami, amibe beleköthetek. Meg is teheti, hogy ignorálja a szavaimat és távozik, de az is előfordulhat, hogy az ajtóból visszafordul és én még több feladatot kapok. Ha az előbbi, akkor elköszönök tőle, udvariasan és a puffogásommal megvárva, míg ki nem kerül a látótávolságból. Ha az utóbbi, nos akkor egy határozottabb nővel állhat szemben. *
//Ha nem fordulsz vissza, akkor köszönöm a játékot azzal a reménnyel, hogy még összefutunk. //
Utolsó poszt ☽Hétf. Szept. 02, 2019 4:52 pm Következő oldal☽
Mrs. Montgomery & Dorian
Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.
Nem tudom sajnálni, kiváltképp mert lehetőséget biztosítok neki mind kutató karrier, mind házastársi kötelesség teljesítés fényében is. Az viszont épp csak meglep, hogy felszólal, mikor már épp mennék, de így erre a fél percre még maradok, már-már elnéző mosolyt produkálok. -Mrs. Montgomery. Mintát gyűjteni mennek, alapteszteket elvégezni, nem egy teljes spektrumú kutatás elvégzésére. A személyes holmijaira gondoltam, nem a műszerekre, tekintve egyértelmű abból mi bírja ki az utazás hányattatásait és mi nem, azt már rég összeírtam, az egy teljesen független lista amit az eligazításon átnézhet, ha óhajtja. Remélem én magam megfelelek a vezető botanikus címre... Az alaplista olyan személyes holmik gyűjteménye amiket úgy gondoltunk érdemes elcsomagolni. Természetesen ha ezen felüli műszert akar vinni, akkor el lesz utasítva, mert korlátozott az összsúly amit vihetnek és cipelni bírnak. A terepre edzett katona tehát pontosan megmondja Önnek, hogy mennyit fog bírni hosszútávon, mi az amire nem lesz szüksége az erdőben és a hegyekben, mi az ami nem fogja azt a célt szolgálni amit vár tőle, avagy ami veszélyt jelenthet. Igen, a nyers hús ilyen, de az ellátmányozás szintén elkészült, kérem ne is gondolkodjon élelmiszerben ha esetleg ilyesmin törné a fejét. De akkor helyesbítek, mert nem volt egyértelmű Önnek: a kutatói felszerelés és az élelmiszer, ivóvízkészlet nem az Ön dolga logikusan. A saját lista tehát a személyes holmit takarja, amit Ön fog cipelni, nem más. És garantálom Önnek, minden a feladatok ellátásához szükséges eszköze meglesz, így elvárom a száz százalékos munkát, ha már kiválasztottam erre az útra. - Mérem végig, mert miből gondolta, hogy majd hagyom minden kutató maga válogassa melyik drága műszert óhajtja kitenni a terepviszonyoknak? Micsoda logisztikai káosz lenne... -A saját műszerei szépen megvárják itthon, hova tovább, logikusan nem innen vonjuk ki őket, ahol használatban vannak, hanem a Dominiumi tartalékokat viszik tesztelés és ellenőrzés után. Mint mondtam, mennem kell, remélem minden kérdésére és hipotézisére feleltem Mrs. Montgomery. Várom majd a férjével az eligazításon. - Mérem végig egy röpke pillanatra, majd valóban távozom, hacsak nem szólal fel újból valamiért, de nem gondolnám. Többletfeladatot nem kap, szerintem elég volt ez a kioktatás is, mert azért 'ennyire nem tartom Őt sokra, hogy ilyen fontos dolgokat rábízzak. Dolgozik majd amire kiosztom és amit még nem használt megtanulja, ennyire egyszerű. Minden esetre egyre inkább örülök hogy kiszabtam rá a feladatokat, ha a vadonban is ilyen heves lesz legalább lesz kit a ragadozók elé küldeni.
//Maradtam, de hát nem hagyhattam szó nélkül a puffogást Ha nem tartasz vissza megyek, de ha van még puffognivaló szívesen maradok Mindenképpen el akarlak még csípni majd nyugi, nem hagylak nyugodtan élni meglásd //
Utolsó poszt ☽Kedd Szept. 03, 2019 1:34 pm Következő oldal☽
Castillo kancellár& Jasmine Montgomery
*Az elnéző mosoly nem téveszt meg, mielőtt megszólalna tudom, hogy hiba volt felcsípnem azt a szálat amit belekötés címén találtam, de nem bántam meg, hogy kiálltam magamért, még ha ez igen csekély is. Persze minden szava arra mutat rá, hogy teljesen félreértettem, és ostoba vagyok amiért ilyeneket kérdezek. * -Úgy gondolja kancellár úr, hogy botanikusként nem vagyok tisztában a terep adta akadályokkal? Hogy nem tudom mit vihetek magammal és mit nem, s mennyit bírok magam? Lehet, hogy a felszerelés összekészítésének tekintetében félreértettem, ezért elnézését kérem, de itt a Városban már mindannyian voltunk terepen, és tudjuk mit bírunk, és mire van szükségünk, akár az erdőben, akár a hegyek között. *Fogadom, hogy még egyszer sem járt odakint napokig és nem vitte a saját holmiját. Ám magamat sem akarom végképp elásni előtte, nem is tudom mi lenne a jobb. Ha maradna minden úgy ahogy most van és alkalmasnak találna a feladatra, vagy rájönne, hogy tévedett. Persze nem biztos, hogy kancellárként bevallaná a tévedését. Veszek egy nagy levegőt míg ő folytatja az „okításomat” én visszatalálok a magam nyugalmához. Majd puffogok otthon, vagy kiöntöm a lelkem anyának és kisírom magam az ő vállán…mielőtt közlöm Charles-al, hogy kénytelen lesz kidugni az orrát a laborjából és hónapokig egy fedél alatt lenni velem, s közben remélni, hogy van annyi esze, hogy megrágcsál valamilyen perdai növényt indulás előtt, hogy beteget jelenthessen. * -Igen, köszönöm, mindenre választ kaptam kancellár úr. Ott leszünk az eligazításon. *Nem mosolygok amikor távozik, miért is tenném? Egyszerre ért hideg zuhanyként ez az egész küldetés, nem sokkal később a kancellár forrázott le. S most legszívesebben begubóznék a szobám sarkába, hogy nyalogassam a sebeimet, de még ezt sem tehetem meg, mert rengeteg dolgom lett hirtelen. Mikor már magam vagyok, nagy lendülettel fordulok meg, hogy elhagyjam az üvegházat. Most van időm, alkalmam arra, hogy megpillantsam maga az üveg falában, mielőtt az ajtó szétnyílna. Látom az összefogott hajam ziláltságát és a festékpöttyöket az arcomon.* -Remek. Még ez is. Remélem ma már nem történik semmi.
//Nem tartalak vissza, és majd otthon kipuffogom magam. Köszönöm az első játékot! //
//
//
Mindenképpen el akarlak még csípni majd nyugi, nem hagylak nyugodtan élni meglásd 
Köszönöm az első játékot! 
//