2417
Ami a fő idővonalon említetteken kívül történt még
Január: A Város tranzit raktárainak leltárakor több hiányosságot is felfedeztek. Az elosztók jegyzéke szerint a beérkező szállítmányokból jelentettek hiányt. Jobbára katonai alap egészségügyi felszerelés, szintetikus bőrjavító felszerelés hiányzott a leltárból, valamint számos kutatáshoz szükséges kémcső, védőköpenyek, hőtartó thermo zoknik.
Február: A szeptemberben kiadott kancellári állattartási rendelet sikeressége februárra tetőzött a Városban. Úgy tűnt, hogy a hosszú perdai tél megpecsételte az emberek hangulatát és életkedvét, egy hónap alatt több kérelem futott be a Kancellária állattartási illetékeseihez, mint az elmúlt három hónapban, és nem csak a feldolgozás borította fel a rendszert, hanem az állatok elhelyezése is. Bogák törtek ki a nekik kialakított karámból, mert sokan nem tartották be a tartásukra vonatkozó szabályokat és az állatok elunták magukat. A főtéren „randalíroztak” kaffogó és vijjogó hangjuk felverte a Város csendjét. Befogásuk nehézségekbe ütközött, közel három órán keresztül „üldözték” az egyébként jó kedvű bogákat, akikhez időközben csatlakozott két Holdszemű is, utóbbiak végül a tó partjának mentén meg is szöktek a városból.
Március: A februári incidens után az állattartási szabályok szigorodtak, azok akik ezek után is perdai állatot szeretnének tartani a városban, előbb egy rövid képzésen kell átesniük, márciusra a kérvények száma szinte a nullára redukálódott. Az érkező jó idő viszont sokakat kicsalt a város körüli erdőbe, tópartra, aki csak tehette és a szabadideje engedte, kisebb csoportokba tömörülve igyekezett kisebb kirándulásokat beiktatni a napirendjébe. Mivel a katonai kíséret továbbra is kötelező maradt, a kirándulások számát csökkenteni kellett, ami kisebb zúgolódást váltott ki a polgárok között. Többen megpróbáltak leszakadni egy-egy engedélyezett eltávozás alkalmával a katonai kíséretről, hogy nyerjenek pár órát. Őket fegyveres kísérettel vitték vissza a Városba, és hat hónapra megvonták tőlük a kijárási engedélyt. A panaszok elbírálása folyamatban van, valószínűleg nem lesz semmilyen következménye, csupán látszat intézkedések.
Április -Talán csak véletlen, ahogyan az események követték egymást 2417 márciusában. Ahogy az Imperium a Dominium felé vette az irányt a távoli messzeségből, a sokak otthonául szolgáló űrállomáson ismét változások álltak be, némileg felbolygatva a kancellária életét, a nép között pedig találgatásra adott okot. Rafael Morgenstern kancellár bejelentette a visszavonulását, egészségi állapotára hivatkozva és fiát, Cole-t jelölte meg utódjának. Rafael Morgenstern már március elején, tőle szokatlanul minden munkáját átadta másnak, lakosztályából pedig senki nem látta kijönni ezek után. A bejelentést azonban csak áprilisban tette meg, fiát pedig egyhangúan elfogadta a kancellária. Cole Morgenstern a beiktatását követően azonnal átvette apja feladatait.
-Az április még a Perdán is szeszélyes és a hónap közepe tájékán viharral köszöntötte lakóit. Erős széllel és kiadós esővel lepte meg mind a városiakat, mind a perdaiakat, de ők még könnyebben megúszták. Azonban a Shien és a Rauntill torkolatánál táborozó kutató csoport már kevésbé volt szerencsés, az ő táborukat szó szerint elvitte a víz, Jasmine Benedict botanikussal együtt. A szerencsétlenül járt nőt magával ragadta a viharos szél és a folyó, sokáig nem is találták. Végül messze a tábortól kimosta a partra Rauntill, ahol is Rotemshel talált rá megsebesülve, lázasan, betegen. A kaland itt még nem ért véget, de amit tudni lehet, hogy a perdai elvitte Elorakba Jasmine-t, ahol meggyógyították, majd egyszer csak az utána rohanó bogájának a hátán érkezett meg a Városba.
A játék
ITT olvasható. A nem publikus részek kíváncsiak számára
ITTMájus -Botanikusok egy kisebb csoportja a Cadserin tó környékén talált rá arra a növényre, amit a Kancellária, rövid de annál behatóbb vizsgálat után azonnal be is tiltott. Arra a kérdésre, hogy miért csak most került a figyelme középpontjába ez a növény, egyszerű a válasz. Eddig senki nem keresett a régi földi dohányra hasonlító növényt a Perdán. Sajnálatos módon a keresője pontosan tudta mire használja, ám mivel a botanikusok és az orvosok is egészségkárosítónak találták, mind testre, mind lélekre, mivel függőséget is okoz, a Kancellária a jelentések alapján megtiltotta mind a begyűjtést, mind a felhasználást és értékesítést. Nem sokkal a felfedezés után a területet felperzselték, így ha maradt is belőle valami, már nem volt felhasználható. További lelőhely felkutatására azonban nem küldtek ki kutatókat, úgy vélték csupán azon a helyen él/élt meg a növény, melyet a kezdeti szakaszban Nicotiana tabacumnak neveztek el.
JúniusShiennel ünnepére már régóta készültek a perdaiak, azonban égiek (városiak és ellenállók egyaránt), csak Elorak városát látogathatták meg e jeles nap alkalmával. Maga az ünnep, a vigazsággal, jó kedvvel, a változatos perdai versenyekkel és az egész Főtéren kipakolt ételekkel, italokkal, alkalmas lett volna arra, hogy a két nép megerősítse az egymás közötti törékeny béke alapjait. Ám sajnos nem így alakult. Egyetlen lövés, mely a város falain kívülről érkezett, elég volt ahhoz, hogy mindent amit eddig felépítetek, leomoljon.
Aleth bíra midőn értesült a történtekről, az ünnepség miatt felállított pódium tetejéről hirdette ki döntését, mely arról szólt, hogy az égieknek el kell hagyniuk Elorakot és határozatlan ideig vissza sem térhetnek. Ezennel az emberek nem léphetik át Elorak város kapuját és ez alól még a tudósok sem kivételek.
A játék
ITT olvasható.
(Megjegyzés: Amennyiben Aleth bíra egy későbbi tanácskozás alkalmával módosít ezen a rendeleten, akkor itt is bővítve lesz a hír.)